Délmagyarország, 1947. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1947-11-09 / 255. szám

DELMAGYARORSZAG Vc^s&ffra&p órakor Bste 7 órakor Hétfőn csalc déltUán 4 Órakor További napokon este 7 órakor ts •><. > jvf Tfjfy.nf a világ legnagyobb varázs éja J^ÚRIHTILÍM^II NAGY DÍSZELŐADÁS, ótiási siker a TISZÁBAN. — Jegyek a Tiszában reggel 9-től. 5 é r a i tea CITY-JAZZ Párthireh J^^^SiHlrll-yUiin^'JMxumimiumim i • Eélían siélRíán 5 órai k-eziletIpi lí«rsilelí és üzem! titkárok érlekívleie Kálvin-tér ft. szám alatt. Pontos megjelenést ikcrünk. Szakszervezeti Hír eh A Szállítómunkások Szakszervezete november !)-én, vasárnap délelőtt '9 órakor tisztújító közgyűlést tart budapesti előadóval. A Vasmunkások Szakszervezete november ll-6n, kedden délután fél. 5 órakor vezetőségi üié.st tart a szakszervezeti székházban. A FEKOSz kertészeti szakosztálya 9-én, vasárnap délelőtt 10 órakor Újszegeden*a Tólh-vendéglőben a kertészálképzés ügyében taggyűlést tart. Kérjük a tagok minél nagyot)!) számban való megjelenését. , Az Építőmunkások Szakszervezete felhivja tagjait, liogy akik a burgonyaigénylésre feliratkoztak, legkésőbb "november 11-ig, kedden estig az utalványokat vegyék át a szakcsoport helyiségében. ANYA Rohammunka ai ősig Mm vetésééit A szegedi Nemzeti Ssmhúz heti másom Vasárnap délután 3 órakor: Vasárnap este 7 órakor: Hétfőn: Kedden este 7 órakör: Szerdán este 7 órakor: Csütörtökön este 7 órakor: Pénteken este 7 órakor: Szombaton délután 3 órakor: Szombaton este 7 órákor: Vasárnap délután 3 órakor: Vasárnap este 7 órakor: LíFomf'. (Munkás elő ad As.) Hilde 15 a a mann, a berni opera szólótáncosnőjének táncestje. (Bérletszünct.) Szünet. Sevilla' borbély- (Dolg. szinh.) Egerek és emberek- (Bérletszünet.) Leánynézíík — Lakodalom. (Bérlel.szünet.) Othello. (Béri. D. I. sor. 3.) Sevillai borbély. (Ifjúsági.) Elvált asszony. (Bemutató előadás. Premierbéri. 4.) Leánvnézök — Lakodalom. (Mérsékelt helyárák.) Elvált asszony. (Béríetszfluet.), Nem nehéz belátni mit jelentene aj. közellátásunkra,há a folyó őszre szükségszerűen előirányzott 2.5 millió kat. hold búzaterületnek csak 15 —.20 százalékát sikerülne elvetni. Most már nemcsak a gazdák bajáról van szó, hiszen az ország minden egyes lakosának egyformán létérdeke a jövő évi kenyérgabona biztosítása, mert most már erről: a mindennapi kenyerünkről van szól Tulsokáig váriunk az esőre, de már itt az utolsó perce a várakozás beszüntetésének. Jönnek a fagyok, lehet, hogy már csak pár hét áll rendelkezésre s ha ezt a pár Iietet nem használjuk ki minden rendelkezésre álló tehetőséggel, egy tarlós korai fagy beállta esetén, kenyér nélkül marad az ország! Túlságosan nagy itt most a kockázat és ezt elsősorban a gazdáknak kell megérteniük, mert az ő kezükben vah a helyzet kulcsa. Ezt a nehéz csatát ügy látszik már komoly eső nélkül keh megvívnia a gazdáknak és szinte sorsdöntő kérdésben ismét a magyar parasztnak arra az önfeláldozó s a legsúlyosabb helyzetben is önmagára találó elniakarásra és szorgalmára apellál a nemzet, mellyel már egyszer — a felszabadulás után — megmutatta, hogy még saját magát iis kész igába fogni, ha az ország, a közösség érdeke ugy kívánja. A rendkívüli körülmények, rendkívüli intézkedéseket és tennivalókat, követélnek, de j mindjárt jegyezzük meg, hogy 'csak saját erőnkre támasz' kódhatunk. De mit tegyen hát a gazda? fi íáresa a íegleisü seuitfi A szárazság folytán előállott nehéz helyzet elsőszámú kulcsa: a tárcsa borona. Ilyenkor novemberben, amikor már hűvösek és párásak az éjszakák, nincs az a szárazság, melyet akár fogatos, akár traktortárcsával ne lehetne — többszöri ismételéssel —vetés alá készíteni. Ne ijedjen meg a gazda ettől a feladattól és főleg ne mondjon róla véleményt kipróbálása nélkül, mert gyakorlati gazdák egybehangzó véleménye az, hogy a mostani feltornyosodott mulasztásokat legjobban, legkiadósabban és leggyorsabban a fogatos és traktor tárcsabororiákkal pótoljuk. De mit tegyen az "a gazda, — és ilyen a többség — aki nem jut hozzá sem a fogatos-, isem a traktorboronához? Hát bizony ezeknek a gazdáknak már tényleg nem marad egyéb bálra, mint a szánLás. Tárcsaborona híján szántani kell akár traktorra], akár ligaerővel, ha szükséges, — a szomszédok Igaerejének összefogásával — két lo, ökör vagy tehén helyett néggyel, ha nagyon rögös a szántás, inkább sekélyen, de szántani kell a gazdának ugy, ahogy tud és az őszi búzát el kell vetni, mert csak ,igy lesz meg jövőre a mindennapi kenyerünk! Vasárnap, 1947. november 9. A kivételes kényszermunkával készült és késői őszi vetésck jobb terméseredményének biztosítása érdekében különösen ajánlható a műtrágyák alkalmazása. Elsőrendű szerep vár itt a péti-sóra. Katasztrális holdanként 30—50 kg. PéLi-só azonnal felvehető kész Lápanyaga gyorsabb, erőteljesebb fejlődésre serkenti az elkésett gabonát, elleritá1lóbbá és fejlődőképesebbé a pövényt. Katasztrális holdanként 1(50 kg. szuperfoszfát Szórva (vágj- 80 kg. sorba) biztosabbá, teszi a termést, ellensúlyozza a késői vetés következményeit, mely leggyakrabban a közismert megszorulásban következik. A kormányzat felismerve a súlyos helyzetet minden lehetőt* megtett a nehézségek elhárítására, szántási kölcsönt folyósított, jutalmat biztosított az átlagon felüli szántási te! j esi lm ény ékért, vetőm ago t oszlatott ki az arra rászorulóknak, Ingyenes csávázószert és kedvezményes áru szuperfoszfát műtrágyát bocsát a a gazdák rendelkezésére, melyekhez rqpst már csak egy jó kiadós országos eső volna mindnyájunk óhaja, mely jó volna, ha megjönne, de ha nem jön — jól jegyezzük meg —, akkor sem várhatunk tovább. hanem haladéktalanul munkához kell látni s ha minden erejét, akaratát, tapasztalatát és leleményességét összoszedi a parasztság, dili eá a mindennapi kenyerünk hiziositását célzó rohammunkához, a várt eredmény nem marad el. L i b a h a iszükségletét most szerezze be lTNUAH éleimiszercsamokban, Mikszáth Kálmán-utca 1. — Ugyanő!t naponta friss aprólék, hus. — Elsőrendű kenyér. Sógor mög a Rászokó Irta: NÉMETH LAJOS. — Kaszakő, kaszakő — hangzik a szombati hetipiac, a szegedi garabolyos ünnep forgatagában. A kézikosárral végighúzó háziasszonyok, a nadrágos végrehajtó formájúak, meg a táskás cédulaszedő nem igen figyelnek a hangra. Megszokták, liogy hangos-szóval végzik a jó édes málé, meleg a huszfil téres pogácsa, meg itt az erős cipőmadzag hirverér sét a Marx-tér felé tartó utcák sarkain. A finánc előtt sem titok, hogy a Kelting előtt ineg éppenséggel nem suttogó baritonon közlik, hogy ezerédes — szaharin, meg tűzkő van a nadrágzsebben. De a tanyai embernek megüti a hajig a fülét. A beszoitatási, adó meg takai-mánygondok közé süllyesztett reggeli anyjuki figyelmeztetés — hogy vegyék m ár kend az ünneplő szoknyába jó rőfnyi pertlit — felelevenít ődik s a tanyái pógár máris saccolhatja az árus széttárt karjain mért fehérséget, hogyeiég •lösz e®, mivelhogy az oldalborda — zsirjegyes, cukorjegyes világ ide, vagy oda, kéthárom év óta kitartóan gömbölyödik. Evégből nem céltalan vifágbaki állás a kaszakőnek ilyenfaj tá reklamirozása, mert akinek szánva van, bizony felfigyel. Mártis megáll egy piaci szabósátorban vett kabátos, mondhatnám ugy, hogy gubás a «kereskedés» előtt. Megvár ja, hogy még vagy kétszer elhangzók az egyszőhól álló propaganda s a kalap odamosolyodik. — Hát, ha kasza kő — vegyék egyet — mondja s a szemközt lévő vaskei-eskcdés fölé kjiaggaszlott feketére, aranyősi'á feslett kaszára mutat. Az árus már jópárszor halihalta ezt az egyszerű elmék szójátékát — de illemtudóan derűre rfezegteti a kese bajuszszálakat. Mért ne, ez az ő embere s a 'készlet biztosan kevesebb lesz egy darabbal. — Haliám no, — emeli fel a négyszögletes skatulya «raktár» fedelét a tanyai — miután az előbbi trcfálódzással kialakult az eladó-vevő közölt oly áldásos és küzmegelégedést kiváltó kapcsolat, végigmatat a szépen sorjábarakolt és fagyapottba fektetett sSirke kaszakövek között. — Aztán nagyon törik — vesz ki egyet, megfelelőnek látszót s az áras arcába néz. De az tudja, hogy mit kell Ilyenkor szólni s visszabök. — Ha a kisvasút ódaiához vágja, biztosan eltörik. — A válasszal vevő őnagyméllósága meg van elégedve, mert ham árosán a kaszakő pénzbeli csereértéke felől érdeklődik. A keresleti és kínálati értékek összevetésének magas közgazdaságtani műveletét elvégzik — magyarul — megalkusznak és az árus máris leszakít egy darabot a zsebből előkerült hároméves újságból és, hogy üzletének tekintélyét ne kockáztassa, begöngyöli ti a kaszakövet. A göngyölget és gőzben az aszf altra hull a körök egy ovális, piros cédula. A kaszakő uj tulajdonosa illemtudóan lehajol érte s betűzni kezdi. — Má-jö pás-lé-tom — taglalja. — Gló-bus ef-ső magyar koh-zerv-gyár Buda-pest — olvassa tovább csodálkozó arccal. — Hát ez mi — véti fel a kérdést s az áras orra álá dugja. Az megfogja a eédu-j iát, nein piros felére pök i egyet. Szépen a kaszakő köze-, pere illeszti, végigsimít raj- j ta, majd véglegesen becsoma-j •g'ofja. — A védjögy. — Mindön jó árunak védjögye van —mondja olyan hangon, hogy | a tanyaiban kisebbségi érzés támad ennyi kereskedelmi szaktudás láttára. Hamar előkotorássza az egyszer vásári kislutrin nyert " foszladozó tárcából a forint valahányat s a Valéria felé veszi az irányt. A hetipiac jobbra-balra áramlása pedig tovább tart. Mig kétszer megcsendül a Déhang a városháza tornyából, eladódik két kaszakő." Még messze jár az aratás, de a tanyaiak igyekeznek beszerezni kaszakő szükségletüket. A háboru, az infláció, alig pár hónapja mult el s az efféle felszerelések hiánya zökkenőkét okozott akkor a tanyákon. Most van, nem ns olyan drága, mért ne pótolja az ember, ha teheti. — Nini a sógor — köszöntik a kaszakő-üzlet főfő-tulajdonosát a járda széléről. Vékony, keszeg ember áll trnegs paroláznak, A kérdések elindítódnak. A Rozi néni, a gyei-eket, a hug irányában. És amikor a rokoni felek egyaránt tájékozódtak a családi hogy!élek, egészségek pillanatnyi "állásáról — rátereÍQ- j dik a szó a kaszakő-kereske-1 delemre Is. — Mióta árul sógor követ — kérdi az újonnan jött. — Nemcsak árulok, de gyártok is — mondja boldog büszkén a sógor és mivel a járókelők áramlásában szünet van, a sarkon szélcsönd honol, magához vonja a tisztes rokont s félhalkan elmagyarázza, hogy szakított a gyárba járással. Nehezek már a rönkök, — no meg igy többéi lehet keresni. — Kereskedöiömbe fogtam, meg gyártásba. — magyarázza. Kicsibe kezdők, mint az amerikai gyárosok. És oly részletesen taglalja, hogy mennyire szükség van az igazi kereskedői kezdedmériyezésre, a nagyfokú üzleti érzékre, hogy a Rókuson lakó rokon, akinek pillanatnyilag az OTI-ban volt dolga, szinte kedvet kap az ilyen vállalkozáshoz. Szeretné kivenni 'a gyártási titkol a kaszaköves sógorból, de az bebux-kolód,zik — elködösiti magát, ahogy a repülőanyahajók szokták a tengeri csatákban. A kevesebb «üzleti érzékkel® rendelkező másik sógor jobbrói-balról fogja meg a kérdést, de hasztalan. A kaszakőüzemről hírzárlat van, mint nagy politikai válságok Idején a sajtóirodákban. Kényszeredeltén búcsúzkodna, amikor a szomszédos málé-asztal tájékáról a járókelők közül két-három személyt is félrelökve, odatörtet az előbbi tanyai magyar. — Nézze-e — mutatja a kaszakövet. — Eltört a zsebömben. Homok ez mög cemönt.—- folytatná nagy dühösen, amikor elborult arcú kaszákő-üzem tulajdonos minden csetepaté elejét veszi azzal, hogy a kettétört követ, amelyből a törés helyén szépen csillog a homok — a zsebébe süllyeszti és viisszaguberálja a foi-int valahányat. — No Isten mögáldja — szelel el a tanyai, de végiig menne a rókusi sógor is. * — Ebben nagyobb maher. maga, mint az amerikánusok — veti oda s tűnne el már a Kiskörúton. De megint vissza ette a fene a tanyait s azt még megvárja, miit akar. — A védjögy — mutatődik (Tel a zsebbői a piros Glóbuscédula. — Emmég nálam maradt. Pedig a jó portékának az köll — viirágzlk fel a városi jöttmentek kaszakőve felett az ősi paraszti-lanvai gúny. A kaszakőgyáros nyélne egyet, de inkább meggondolja magát és a tanyai után üresedő aszfaltra sercint. Homlokára húzza a micisapkát s elódalog erről a sarokröC Pár perc múlva a Mérey utcán csendül ütemesen: — Kaszakő, kaszakő, kaszakő...