Délmagyarország, 1947. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1947-11-08 / 254. szám

íax/t*^ füág proletárjai egyesüljetek) Minden feketéző mnnkásbiróság elé Berftí Az egyetemi klinikák személyzete tul van terhelve % >»• % Betiltották oz „Vf ^mberw4 DÉLMAGYA SÓ RSZáGI M A f IV. évf. 254. az. Mololov : ABA 4® FILLSS Szeged. 1947 nov. 8. Szombat már régen nem létezik A. demokrácia és a szocializmus egyesített erői mérhetetlenül hatalmasabbak, mint a velük szembenálló antidemokratikus imperialista táborok Mololov a Moszkva város ta­nácsa által a nagy októberi for­radalom 30-tik évfordulója alkal­ma búi rendezett ünnepi gyülé­t són hatalmas beszédet mondott. Ma a Szovjetunió népei — kezdte beszédét — ünnepük az egész világ dolgozói számára oly (jelentős 30-ik évfordulóját a nagy októberi szocialista forradalom­nak. Nemcsak ml szovjet emberek éljük át nagy örömmel © szo­cializmus győzelmédek ezekét a napjait, nemcsak a velünk baráti államokban örvendenek az embefek milliói. Miiíilénült, ahol fcapiifal'zmus "uralkodik, ahol elnyomják az embereket, leigázzák a dolgozókat és füg­gőségben vannak az államok, az öntudatra ébredt emberek a Szovjetunió sikereiben sa­ját felszabadulásuk kezdetét látják as elnvomás. a leigázás alól. Molotov ezután méltatta a szo­cializmus győzelmének a Szov­jetunióban való jelentőségét. Az ötéves teiv alapján a Szovjet ­.unió vezető ipari állammá leit "5 a második ötéves" terv végén első helyet^foglalt cl Európában a?, ipari termelésben. Az ered­ményeket mindenekelőtt a kom­munista párt ama politikájának lehet köszönni, amely az állam iparosítására és a nehézipar fej­lesztésérc irányul. A békés szo­ciális építéshez a sztálini béke­politika biztosítja a szovjet nép­itek a lehetőséget. A Szovjetunió önfeláldozó harcával ^negmai­tette az európai civilizációt a fasiszta pogromistáktól. Ez a szovjet nép nagy érdeme az cm-t beriség történelmében. A második világháború csapás! mérS a kspi­laüzmusra A háború után a szovjet nép uj fejlődéshez kezdett az ötéves terv alapján. Molotov ismertette az ötéves terv első és második évének eddigi sikereit. Kimutat­ja hogy az angol és íraueca ipar liely­benmaradt akkor, amikor a Szovjetunió í-para a kél vi­lágháború után ás a 12-szerc­sére emelkedett­A különbség okát abban jelölte meg. hogy az ipari és gazdasági élet a Szovjetunióban a szociá­Mzmus alapjain épül fel, Anglifri ban és Franciaországban * v'i­szonl a kapitalizmuson. ró második világháború uj csa­pást méri a kapitalizmusra — mondotta ezután — ós még lin­kábh meggyöngítette annak pozícióit Európában. Az üj demokratikus álüaiiiofc, Jugo­szlávia, Lengy elország, Romá­' n'á, Bulgária. Csehszlovákia, Magyarország és Albánia a szóles néprétegek segítségével merész álalak tási hajtottak végre. Ezek az államok ön­álló utakon haladnak és a KZO­riaUznius felé lesznek lépése­ket. elszabadítják magukat a. ka­pitalista rabságtól és megvédik függetlenségüket: a külföldi im­perialistáktól, akik rájuk akar­ják tenni kezüket és rájuk akar­ják kényszeríteni akaratukat. Ezután a Szovjetunió békc­poMfcíkáját jellemezte. kitűzések. Kijelentette, hogy a Szovjetunió meg akarja való­sítani ezt a tervet és ez a lény a legjobb bizonyíték arra, mennyire fontos a Szovjet­uniónak a béke. ró Szovjetunió békeszándékaí- Nagy taps közben jelentette ki, nak jellemzésére felhozta a hogy a Szovjetunió meg is vér háboru utáni ötéves terv cél-ldi a békét. A Siovefunié nemzefhősf egyííffmíikődésre toreksssN — A Szovjetunió nemzetközi együttműködésre törekszik. Eb­ben a vonatkozásban sokan azl állítják, hogv á kü­lönböző gazdasági rendszerek között nem lehet együttműkö­dés. Ezzel szemben áll az a tény, hogy az Egyesült Álla­mok és Németország gazda­sági rendszere egyezett egy­mással, mégis háborút viseltek egymás ellen. A Szovjetunió és az Egyesült Államok gaz­dasági rendszere különböző, mégsem harcoltak egymás el­len, hapcin szövetségesek vol­tak a háború alatt. E kérdés 1 szemponljáhó! döuiő az együtt­működésre irányuló óhaj] — Ha ez az óhaj megvan, ak­kor a líülöfiböző rendszerek is együttműködhetnek, ha nincs, nem lehetséges együttműködés. A Szovjetunió a béke és a nem­zetközi együttműködés politiká­ját folytatja. Sztálinnak ezzel a politikájával szemben áli az Egyesült Államok és NagybH­lannia politikája. Az Egyesült Államokban bel­ső téren még számos kérdés nem jutott nyugvópontra, az ország gazdasági válság felé halad. Ennek elkerülése és a termelés' bőség levezetése cél­jából agresszív körök terjesz­kedésre törekednek. Molotov itt megemlékezett az idegen területeken állomásozó csapatok kérdéséről és ebben a vonatkozásban Angliát is emlí­tette, amely szinted szembesze­gül az illető országoknak az an­gol csapatok kivonásává irá­nyuló- törekvéseivel. A világ kü­lönböző részein lévő amerikai katonai támaszpontok jegyez­te meg a továbbiakban Molotov — nem védelmi, hanem táma­dási, célokra válók. Az úgyneve­zett nyugati szabad sajtó az agresszív'nagytőke és kiszolgá­lói szűk köreitek kezében van. Az Egyesüli Államok expan­ziós köreiben uj »vallás® van kialakulóban, az aJombombd bité, noha ez a titok már ré­gen nem létezik — jelentette kii Molotov!.a halfea-i van erre az atombomba hitre, tóság hosszantartó tapsától ki- j Az atombomba azonban nem sérve. — Az imperialistáknak i védelmi, hanem támadó Jegjy­azonbűn ugylátsz'üc szükségük \ ver. A háborús uszítók világuralomra törnek Molotov ezután rámutatott a há­borús uszítás kérdésére és meg­ül lapította, hogy az Egyesült Nem­zetekben lefolyt vita bebizonyította, ménnyíre szükséges mégjobban fo­kozni a küzdelmet a háborús uszí­tók ellen. A népek érdeke; gyökeresen fcü­ltijvböznrli az uj világháborúra uszítók érdeke',tői- Ezek ki akar­ják kényszer ííen" akaratukat .és egyengetni akarják az utat a vi­láguralom felé. McslcrkedéseikkeJ még jobban el­mélyítik -a szakadékot a világ kél táböra közöli Ez a két tábor az imperialisták és a demokráciák tábora. .A jövő az utóbbiaké. Az Egyesült Államok és N'agy­lirllannla kormányzó kiire' egv nemzetközi csoportosulás éfén állnak, anielyheik célja, hogy megerősítse a kapílaJürmBsl és annak uralmát nrás államok fe­lett- A Szovjetunió politikája ezekkel ellentétes el veken ala­pul; a nagy és kis áiíamok sru­verénitásáRak tiszteletén és a fce nem avatkozáson más államok ügyeibe­A német kérdés példáján látjuk, milyen messze vannak a jelenlegi angol-amerikai elvek a Szovjetunió elveitől. Ennék oka az, bogy a jelenlegi angol-amerikai elvekét nviil imperializmus hatja át. a Szovjetunió azonban demokratikus állásponton van. A Szovjetunió és a demokratikus államok a kékéért, a neumttk&rl Dinnvás Laios; fl mi helyünk Is ott van a szabadságért, békéért küzdő nenzetek hatalmas vllágfroatiáhan Az októberi nagy szocialista for­radalom 30-ik évfordulója alkal­mából ' a Magyar-Szovjet Művelő­dési Társaság" országos kongrosz­szust rendezett, s ennek keretében pénteken délelőtt a Zeneakadémia nagytermét zsúfolásig megtöltő hall­gatóság jelenlétében diszközgyülést tartott. Megjeleni Tildy Zollán köztársasági elnök, ott* voltak Dinnyés Lajos miniszterelnök­kel az élen a kormány tagjai, a koalíciós pártok népes küldöttségei, Puskin követ vezetésével a szov­jet követség tagjai, valamint az osztrák-szovjet művelődési társa­ság küldöttsége. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Rusznyák István egyetemi tanár, országos el­nök mondott megnyitó beszédet, majd Tildy Zoltán köztársasági elnök tartotta meg ünnepi beszé­dé! A nagv tapssal fogadott beszéd után Dinnyés Lajos miniszter­elnök szólalt lei és többek között a következőket mondotta: — Nemzett függetlenségünket, hazánk szabadságát és Síékéjét mindenképpen megőrizzük. Ezek­ben a kérdésekben n©m lehe­lünk és nem leszünk semlege­sei. A mi helyünk is ott van a szabadságért, békéért küzdő nem­zetek hatalmas vlLigfrontjáhan. aMian a frontban, amely meg­gvőzísáésiink szerint nem az egyes nemzeteket, nem keletet és nyugatot osztja két ellenséges táborra, hanem amely a habo­mra uszítókat és a béke bará­tai! választja ketté. Ezután Puskin, a Szovjetunió budapesti követe mondott beszé­dei, majd Bognár József pol­gármester a főváros nevében üd­vözölte a kongresszust, utána Non György tolmácsolta a magyar ifjú­ság országos tanácsában tömörült demokratikus ifjúság üdvözletét. A diszgyüiés Rusznyák István elnök zárószavaival ért véget. A város iKiegiftanepelíe a Umm'mm ffenisálSásáiiak 30 éves Zsúfolásig megtelt pénteken dél­ben a városháza közgyűlési terme. A' szegedi törvényhatósági bizott­ság emlékezett meg ekkor ünnepi közgyűlés keretében a Szovjetunió fennállásának 30. évfordulójáról. A rendőrzenekar a magyar* és az orosz himnuszt játszotta megnyitó­ként, majd dr. Pál f í v György fő­ispán köszöntötte a megjélentöket. Előterjesztésére a törvényhatósági bizottság üdvözlő táviratot küldött a budapesti orosz követségnek és an­nak utján az orosz nép nagv veze­tőjének. Sztálin generál,isszám úsz­nak. A főiskolai kamarakórus éne­kelt ezután dr. Szeghy Endre professzor vezényletével, majd Dénes Leó elvtárs, polgármester mondott ünnepi beszédet. Dénes polgármester beszéde végén a szovjet-magyar barátság szükségességéről szólott, amelynek legbiztosabb alapja a két nép béke­szeretete iehet. A hosszantartó tapssal fogadott beszéd után a szegedi kenderfonó­gvár vegyeskara nagy Sikerrel adott elő magyar népdalokat Endrődy Ferenc vezénylésével, majd az ün­nepi közgyűlés a Szózattál ért vé­get. A közgyűlés után a törvényható­sági bizottság koszorúi helyezett a Szovjet hősi emlékművekre és felkeresték a Dugonics-temetőben nyugvó szovjet hősi halottak sírját. együtt működésért küzdenek a d©­wokrat&Bs elvek alapján. A je­lenlegi viszonyok Idfeött műiden imperíaíistseifeaes és cteimtóra­tBffiü ©ro ftsszpontosflásával át­hatolhatatlan korlátos kelt eaieí­n: a ininúlobban aktivizálódé im­perialista és agressríés front elé. A demokratikus erők összpontosí­tásával az imperializmus és n há­borús kalandorok ellen a népek­nek olyan hatalmas serege alakúi ki, amelyhez hasonlóval üem ren­delkeznek az imperialistáit és ;• háborús kalandorok. Fet keli nyitni a népek szemét, egyesíteni keh minden demokratikus és jmperi.t­Jistaellenes erőt. hogv meghiúsít­suk az impertalistákiiak a népek leigiizására vonatkozó terveit és meghiúsítsunk minden ni impe­rialista kalandot. Molotov ulalí arra, hogy az uf imperialista kalandok veszélyes játékot jelen lenének a kapílaBo nras sorsival fa. Néhány s.».eitá­tor ezt nen? értheti mag, de ha az haperiaHstaeReaes és totó­mokraHkws tábor összpontosítja erőit és felhasznál miuden te­tseJéséget, akkor arra kénysze­rít! az huperlal'-stákat, hogy'sok ­Üai raeggoKüotíssfeSKik legyenek. El iehet ugyanis képzelni, bogy a kapitalizmusnak nem érdéke saját tönkretétele. Sztálin utat mulat az általános béke felé — Most. hogy a nagy októberi forradalom 31-ik évébe lépünk, megelégedéssel tekintünk vissza a megtett útra és bizalommal né­zünk a jövőbe. A nagy Sztálin vezetése mutat nekünk itta! az általános béke felé, a népek feapUflfNta rabságá­nak íeigázásálMÍz. és az egésx emberiséének az Sja alól valé f elszahaüítá sáh A tapasztalat bebizonyította, hogv a modern konuumiista mozgaloiít megnőtt és megerősödött sok ál­lamban, hogy a kommunistáknak és mindeiíékelőtt a legerősebb kom­munista pártoknak Európában egy szervvel kell rendelkezniük, mely ósszehangolja a kommunista pár­tok tevékenységét. E szerv to­vábbra is kedvezően fogja befo­lyásolni a mozgalom fejlődését. A Szovjetunió kommunista pártja üd­vözli a kommunista pártok erre vonatkozó intézkedését és nagy si­kert kiván ennek a szervnek A demokrácia és a szocializmus egyesített érői mérhetetlenül b»­lat masabbak, mtnl a velük szent­fienállő antfdemokraíflnis. úr.­perial' la táiiorok' A kapitalizmus az emberiség hala­dásának kerékkötője. Az imperia­lista kalandorok már két világ­háborút idéztek fel, ők a béke­szerető népek fejlődésének legfőbb akadályai. A kapitalizmus alatt morog a ta­laj és semmi sem menthet; meg a pusztulástól. Öjtyan korszakban élünk, amikor mtad'.u ut a kommunizmus felé visz. Lenin utja vezeti a népeket a szabadsághoz és a jboldogsi'tghoz, ez vezeti az emberiséget a haladás­hoz és a boldoguláshoz. Az ő nyom­dokain Sztálin vezetésével harco­lunk az emberiség boldog jövő­jóért. * £

Next

/
Oldalképek
Tartalom