Délmagyarország, 1947. október (4. évfolyam, 222-248. szám)

1947-10-24 / 242. szám

Péntek, 1947 október 24. DELHAfiYiBeBBZlG 3 Háborús rémhírek, munkariéikliilség és a drágasá kérdései a város közgyűlésén A város törvényhatósági bizott­sága csütörtökön tartotta negyedévi rendes közgyűlését a városházán. A polgármesteri jelentéshez el­hangzott hozzászólások i'ő gondo­lata általában a háborns pszichózis leküzdése, a munkanélküliség és a drágaság Kérdése körül mozgott. A Magyar Kommunista Párt vezér­szónoka, Tombácz Imre elvtárs is, aki elsőnek szóialt íeí a köz­gyűlésen — ezeket a problémákat , fejtegette. & reakció és háborns ijesztgetés — A bűnös, siitittgópropagaüda következményei gazdaságii téren is jelentkeznek — mondotta. — Szabotálják a termelést. Ugyan­akkor jellemző tünet a vásárlási pánik* A belső reakciói a háborús pszichó­zis megteremtésévei 'segíti a kiliső reakciót. A kommunista pártök vol­tak, amelyek 14)35-ben felhívták Enrópa népeinek figyelmét a fasiz­mus veszedelmére. "Most, 1947-ben is a kommunista pártok voltak, amelyek Varsóban fejhivlák a fi gyeiméi á fasizmus uj tüneteire. Elítélően szóit Tombácz elvlárs azokról, akik hidat próbáinak épí­teni maguknak a visszavonulásra a régi rendszer felé. Majd igy foly­tatta: — Vannak ugyanakkor Biztató je­lenségek is. Az" egyik az a íeíni­' vás, amelyet a demokratikus erők­höz intézett a kommunista pártok varsói értekezlete. A másik a ró­1 mai községi választások eredmé­nye. Biztató jel a francia községi választások is, amelyen a balolda* pozícióját nemcsak megtartotta, ha­nem meg is erősítette. Szorosra keli vonnunk a demokrácia arevo­- italát a bennünket környező baráti államokkal. Ebből a szempontból jelentős a Jugoszláviával kötött egyezmény ós a most kötendő bol­gár egyezmény. — Súlyos problémái: várnak meg­oldásra hangoztatta a továbbiak­ban Tombácz elvtárs. — Ezek közé tartozik a drágaság leküzdése, mely a háborúk pszichózis következmé­nye. A másik probléma a munka­nélküliség megszüntetése. a ittmstobéiyiliségiiek objektív ®hal is vannak, de ugyanakkor mesterséges okai 5s, mint például amikor a magánvállalatok tóm-tó­nak nyersanyagot beszerezni, á-e elmulasztják. A háborús pszichózis akadálya a hároméves terv megvalósításának is. Mi azonban azt mondjuk a ké­telkedőknek, hogy a liároméves tervet keresztülvisszitk, mert eltö­kélt szándékunk a magyar népet gazdaságilag, politikailag és kultu­rális szempontból felemelni. Eh­hez erőssé keli kovácsolnunk a munkásegységet, a munkásság és parasztság szövetségét. Végezetül rávilágított Tombácz elvtárs arra, hogy a háborúnak hiányzanak az objektív feltételei is, mert az egész világ élelmiszer­hiányban szenved és nincs meg az anyagi felkészültségűk sem ujabb •róiáhonu'a. Ezenkivül a báloldal pozicrai is mindenütt megerősöd­tek1, amely szintén biztosítéka a békének. — Imién szeretném megegyszer Szeged város dolgozó népét meg­nyugtatni arról —"fejezte I>e nagy­hatású felszólalását Tombácz elv­társ —, hogy a háborús pszichózis­ra semmi indoka nincs. Mindig nyugodtan, bátran végezheti mun­káját a maga helyén, "hogy meg­valósíthassuk a hároméves tervet és eredményesen küzdhessünk a drágaság, a munkanélküliség ellen. Az MKP nevében tudomásai vette Tombácz elvtárs a polgármesteri jelentést, majd dr. Berkes Pál (SzDP) csatlakozott a felszólalásban tett észrevételekhez és hozzáfűzte, a munkáspárton egysége elég erős ahhoz, hogy az ellenzék züllesztő törekvései mentörjeneji rajta. Szi­lárdan együtt keií ind adni "azon az uton, amely a dolgozók életszínvo­nalának emeléséhez vezet. Dr. Kertész Béla (PDP) azokra a gazdasági hátrányokra mutatott rá, amelyek a háborús pszichózis eí­. terjedésével járnak. A drágaság le­törése érdekében és általános szo­ciális szempontból, megfelelő ada­tok felsorolása után figyelmeztette a várost, hogy tekintse elsőrendű feladatának a gázgyár minél előbbi ! államosításának elérését. Yinenöfoser ssáj vár kenyérre... Komóc s i n Mihály elvtárs (MKP) több Időszerű, fontos kér­déssel foglalkozott. A csodavárók ellen emelte fel szavát és figye1­meztette eket, nogy ennek ma nem lehet helye, amÍKor a fizikai mun­kások megfeszített erővél dolgoz­nak. A hidépitők például egy hó­nappal előbb készttik el a kitűzött munkát. Ezt a tempót kellene min­den téren követni. A munkanélküli­ségről szólva a város műszaki ügy­osztályát, az áilamépitészeti hiva­talt és az egyetem gazdasági hi­vatalát hibáztatta, mert nem sür­gették eléggé a munkálatok megin­dítását A szegedi üzemek sem ta­núsítanak kellő megértést ezen a téren, pedig többször kérték már a munkáltatóktól uj munkások fel­vételét. Családtagokkal együtt ti­zenötezer száj vár kenyérre — mon­dotta —nem lehet csak igé.vet­tci tartani őket. Dr. Grüner István (FKP) ugyancsak a munkanélküliség pro­blémáját boncolgatta, 01 e j n y 1 <k József (SzDP) közegészségügyi kér­désekről szólt, Jani Mihály (FKP) pedig a városi alkalmazottakról. Pipi ez József elvtárs (MKP) kö­vetelte, hogy a város hatósága a legszigorúbb rendszabályokat lép­tesse életbe a 85 ezer ellátatlan élelmezésének biztosítására. Sür­gette, hasson oda a város, hogy mi­nél előbb alakuljanak meg á drá­gaság ejteni küzdelem fő harcosai: á munkásbirőságok. Havaiecz lstvánné élvtársnő (MKP) a szegénysorsu iskolásgyer­niekek ebédeltetési akciója " érde­kében szólalt lel és javasolta, hogy ha másként nem megy, társadalmi muhkájtproblém^ vowaiáti TOMBÁCZ TAVERNA megnyilt Családi szórakozó és vacsorázóhely Espresso feketekávé ETKEZDE épül az Angol-Magyar Jutafonóban elégtelen a porszívó-berendezés Kitűntető előzékenységgel fogad­nák bennünket az Angol-Magyar Jutafonó és Szövőgyárban. Érthető, a szegedi tápok közül egyedül re­gisztráltuk, hogv az üzemet az el­sőfokú hatóságéi: jelentékeny ösz­szeggeí büntették " az egészségvé­delmi berendezések hiányossága miatt. Természetesen, eisőhek az építkezésekre tereik a figyelmün­ket. Mi már elöljáróban ugyancsak ily buzgalommal sietünk leszö­gezni, hogy az Angoí-Magyarban dolgoznak! Kettőzött erővel készül a gyűr méreteinek megfelelő és korszerű női és férfifürdő, az ét­kező termet már fedél alatt vannak s nemsokára kitűzik1 a zöidgalyat a piros cseréptetőre. Vezessél: be sürgésen a „csajkareeidszert" Komoly porfelhők terjebgenek a fonóban s ezért egy kicsit lassab­ban megy a tájékozódás. De a-tért asszonyok az asszonyok, hogy kiszi­matolják az alkalmat egy kis terc­ierére s mégis csak megtaláljuk a módját, hegy közösen szidjuk a drágaságot és főleg a burgonya­hiányt. Az üzemi bizottságba sze­retnék kötni, de nem engedik. Egy­öntetűen azt kívánják, hogy mi­előbb induljon az üzemi konyha. Osszanak minél sürgősebben olcsó és bő ebeidet a munkásoknak. — ílohó, hiszen ez csajkarend­szer — Lil tóközök „sürgősen és ne­vető kórus ii.urr.og le. — Hívják, anogy akarják, csak ei>éd legyen. Majd tányért hozunk, hogy ne kelljen cs ajkúból enni — mondják az. asszonyok, leányok. Tejosztás, vagy paragrafus­magyarázat Különben ünnepélyes pillanatok­nak vagyunk szemtanúi" ezen az osztályon. Az üzemi bizottság har­cainak eredményeképpen egy hete minden fontos osztálybeli dolgozó­nak a tüdőt-torkot kaparó por el­lensúlyozására teát osztanak ki s most "adagolják széjjel a gépek mellé. Az. egyes gépeknél, mint a töröttéi fiéJIiter tej 'is jár. De a munkás védelmet pesti hivatal­szobák fenséges magasságából ad­mimszlráígató egyes szervek jóvol­tából ezt a jóízű nedűt csak egyes gépeknél, mint a törőknél dolgo­zók, kapják. A többiek pedig csak nézik s csodálkoznak, hogyan lehet ez, mikor a porból és fel-fel csa­pódó kóeszöszbői az egész teremben mindeniknek egyformán kijut. De a vállalat igazgatósága a napi pár liter többíeltejet -- mint mondják Á- nem tudja megadni. Mert a pa­ragrafusokban ez" nem áll, az elő­írások csak például törőt ismer­nek. A .legmagasabb pesti régiók­ban tanyázó fő-fő üzemvezetés — a méltóságos úrék, mint az üzem­ben enyhe megvetéssel mondják — csak a fekete-fehérnek hisznek s azon bogarásznak, hogy mit rendel­tek eí. Ezen teiüi egy tapodtat 'sem. És a porszívó-berendezések? A szövőhelyiségekben hangulatos félhomály ós a székek mellett va­koskodó nők. Es por, por terjeng mindenfelé. Ez a fonóban terjengő pornál sokkai gyilkosabb levegő bi­zony ártalmas. — Én, ugyahogv, husz év alatt megszoktam — mondja az egyik néni —, de tekintsen a fiatalokra s mutat köröskörül. És igaza van. A fürdők, az étter­mek még nem minden. Mi ethisz­szük, bogy súlyos és nehéz áido­ízat a mái időkben ilyenirányú holt­tőkének számító berendezéséket el­készíttetni, de meg keli temii. Pró­bálkozzon e kérdés "megoldásával a gyártulajdonos-társaság. Szomorú, hogy egy sutyos gazdasági helyzet­ben, egy nyersanyag- és tőkehiá­nyos világban kell -az ilyen dolgo­kat megcsinálni — de az évtize­des mulasztásoknak egyszer meg keh az árát fizetni. Niemilz igazgatónkban jóakara­tot látunk a fürdő és étkezde kér­désénél. A dolgozók, a demokra­tikus Magyarország nevében kérjük — erőltessék meg magukat, ha kell, imég fokozottabban is. A íifrvéiay teljes isigorával f&raatlsL el minden bünlSssel szemben Fehérváry Béla ezredes, kerületi parancsnok nyilatkozóit a sajtó képviselőinek Csütörtökön délelőtt Fehérváry Béta ezredes, a S. kerület parancs­noka fogadta a sajtó képviselőit. Fehérváry Béla ezredes a demo­krácia régi liive, ezért a múltban üldöztetésben voíi része, de de­mokratikus állásfoglalásáért be is börtönöztén és deportálták. Mint a sajtónak adott nyilatkozatában mondta: /Tapasztalatokból merített meggyőződésem, bogy „kizárólag a demokratikus irányzat megvalósí­tásával aíaaithatjuk ki nyugalma­sabb, biztosabb, szebb jövőnket.® A határvadászoKttűt teljesíteti de­'ínokratrkus épitő munka elismeré­seképpen megkapta Fehérváry Béla a köztársasági érdemrendet. Demo­kratikus állásfoglalására jellemző a kerületi parancsnokság átvétele alkalmával kibocsátott n:jpiparan­csa, amelyben többek között a kö­vetkezőket mondja: ;Azt kívánom, hogy a közös munka a nép és a demokrácia közös érdekeit szol­gálja.® Az uj kerületi parancsnok a saj­ténak adóit nyilatkozatában kér­te? begy az «má» egynegyed ré­szét képviselő 3. honvédkeriilef lakosságának tolmácsolják őszinte szfirfeSl jtfvö HáMtél. Itteni működése alatt kívánja, hogy egymás kölcsönös támogatásával fejlesszük és virágoztassuk fel hon­védségünket a demokratikus Ma­gyarország boldogulása "és jobb jö­vője érdekében. Az uj kerületi parancsnok ezulán tájékoztatta a sajtó képviselőit a nagy pert felvert visszaélésekkel kapcjjoíatban. Fehérváry Béla meg­állapította, bogy egyes általánosító sajtóhangokksí ellettfél'hen az anyagi természetű visszaéléseket főleg oolgári sze­mélyek követték eí. Voltak ugyan katonaáiloaiányuak Is, akik az anyagi szervek vagy üzemek fe­lett a köteles felügyeletei eíoui­i&sztották, amiért a katonai sza­bályzások szerint eíö's l és méltó Iliinjetésiíkeí is veszik. A fejlődés kezdeti fokán álló hon­védség semmiesetrö sem engedheti meg magának, hogy főként az anyagi visszaélések felderítésétől eltekintsen és az igazi bűnösöket futni hagyja — mondotta a kerü­leti parancsnok. — Ellenkezőleg a törvény teljes szigorával fognak el­járni az igazságügyi hatóságok min­den bűnössel szemben. Nyilatkozatát Fehérváry Béla a következő szavakkal fejezte be: A nyomozati eljárás befejezése kü­szöbön áll és a vádemelésekkel egyidejűleg a ^önvédelmi minisz­térium rendelkezéseinek megfe­lelő részletesebb tájékoztatót lesz módjában kibocsátani, ?übb vonalon folyik a nyomoiés A nagy érdeklődést keltett visz­szaé lések felderítése érdekében négy irányban folyik a nyomozás: a honvédügyészség, katonapolitika, katonai közigazgatás és a" gazda­sági rendőrségen. Már eddig is si­került megállapítani, hogy a gaz­dasági visszaéléseknek " politikai háttere nincs. Értesülésünk szerint Tóth Gézát már át js adták az ügyészségnek. A rangjelzések viselésének eltil­tására 1945-ös rendelettel kapcso­latban került sor, amennyiben akik valamilyen visszaélés vagy „sza­bálytalansággal gyanúsítottak, * el­tiltják a rangjelzés viselésétől. 25-ési Magyar Kommunista Párt Belváros II. Pártszer­vezete szombaton este 7 órai kezdettel műsorral egybekötött tí£iace$£<élyi rendez, mindenkit szeretette! vár a Vezetőség. — Büfte és Jazz zenekar. 2§-éP uton tegyék ezt lehetővé. Kérte a város vezetőségét, hogy csináltassa be a somogyiteíepi melegedő ab­lakait fas ezenkívül is minél több melegedőt állítsanak íeí még a téJi hideg idő beállta előtt. Csökkentsék a kiadásokai Koncz László eivtars (MKP) a városi kiadások csökkentésének fon­tosságát Hangoztatta. Javasolta, ír­jon lei a közgyűlés a községi isko­lák államosítása érdekében, mert ezen keresztül legalább 5—6 száza­lékát takaríthatja meg a város évi költségvetésének. Papp Anarás elvtárs (MKP) $ Büszkére és Aisótközpontra vezető összekötőút megjavítását kérte, ezenkivül a Msvasútállomás váró­termének mcgnagyobbltását. Gönczi Pár (PDP) az egyetemi épületek újjáépítésével kapcsolatos intézkedéseket ismertette, majd Báthory Lajos (NPP) amikor a vetőmagaKciőrol beszélt, az el­nöklő clr. Pálfy György főispán félbeszakította és beszédének be­fejezésére szólította lei az idő rö­vidségére yafó tekintettel. Farkas István elvtárs (MKP), megemlítette, hogy városi telkekre építettek több helyen szegedi kis­emberek. Kérte, hogy számukra egészen csekély bért állapítsanak csak meg és tegye a város lehe­tővé, bogy ezeket a telkeket meg is vásárolhassál:. Szabó Lóráttí (SzDPj az iskolák tüzelőanyaggal való ellátását sürgette és megfe­lelő iskolai könyvtárak iótosttését kérte. D é n c s Leó elvtárs, polgármes­ter válaszolt minden egyes !"elszq­falónak és ennek során"a többi kö­zött kijelentette, hogy állandóan foglalkoznak uj üzemek szervezésé­nek gondolatával. \ polgármesteri jelentésséf kap­csolatban lezajlott vita után ebéd­szünetet tartottak, majd a kora délutáni 'órákban folytatódott a közgyűlés. A szerdai kisgyűlés elő­terjesztéseit tárgyalIák 'meg. Né­hány kisebb j ölen tő ségü vitás kér­déstől eltekintve a közgyűlés vala­mennyi előterjesztést elfogadta. ? 1944.... a főváros és a vidéki mozik tett házak mellett vetí­tik a «Harmincadik/, a <Jud Süss > és az ehhez hasonló uszí­tó, fasiszta filmeket. Az ország? a nemzet problé­máit abban látjuk, hogy minél nagyobb tömegeket dobjanak ^hazaszeretet/ és «országhatár megvédése/ jelszó mellett a né­met vágóhídra. A mozikból kitóduló emberek megvertek egy-két jámbor járó­kelőt és filmeken, sajtón keresz­tül becsepegtetelt nemzeti és fali • öntudattal/ szivükben, indultak «hősi» halált halni, a német fegyverek dicsőségéért, sokezer kilométerre a magyar határtól. Nagyon kevés volt azoknak a száma, akiknek keze ökölbe szo­rult a hazugságtól,, az utálattól és megpróbálták felvenni a har­cot, az ellenállást. A háború átsöpört rajtunk és elvitte magával a Horthy-fcle re­akció tákolt hazugságait is, a sok hamis probléma helyére a magyar nép fontos, igazi kér­dései léptek. A hároméves terv. végére tij Ki­épül, sőt megsokszorozódik Ma­gyarország moziparkja. A kes­kenyfilm könnyedsége és a kes­kenyfilmvetítőgépek mozgékony­sága, olcsó ára lehetőségét biz­tosítják annak, hogy minden kis településre, vidékre, tanyára, is kólába eljuthasson az "az esz­köz, amelynek hatását a töme­gekre edVlig is kihasználták, de a tömegek érdekei ellen. Azt várjuk most a mozitól, a filmtől, hogy végre az igazán aktuális problémákkal fog fog­lalkozni és azoknak egészséges^ épitő megoldását fogja propa­gálni és evvel betölti feladatát, a széles tömegek szórakoztatá­sát és tanítását. A vidéki párt­szervezeteken múlik most már, hogy megteremtsék az összekötte­tést az illetékes szervekkel é® meginduljon minden faluban a vetítés, a mozi

Next

/
Oldalképek
Tartalom