Délmagyarország, 1947. október (4. évfolyam, 222-248. szám)

1947-10-01 / 222. szám

Sfifirúa, 1947 október 1. DELHlGTáRORSZlfi 3 A temesvári látogatás gazdasági és kulturális eredményei Nyilatkoznak a Romániában járt küldöttség tag a; Temesvár prefektusának, dr. Titus tonescu kezdeményezésére jelentős megmozdulások történtek már eddig is a magyar-román barátság elmélyí­tése érdekében. Szeptember 27-ére és 28-ára meghívókat küldött a temes­vári prefektus Szegedre és Mákóra, amikoris Szeged város és Csanád vár­tnegye képviselőit hivta meg két napra Temesvárra. A temesvári látogatásról lapunk tegnapi számában már beszámoltunk, amiikor dr. Pálfy György főispán mon­dotta el romániai élményeit. A ro­mániai látogatás négy további részt­vevőjét kerestük fel, hogy mondják el élményeiket DÉNES LEÓ polgármester eimon­dolta, hogy kötelességszerűen, mint a város képviselője tanulmányozta nulása volt, aminek minden becsüle­tes, hazáját szerető demokratának csak örülnie kell. Magyar-romárt tudós- és müvészcsere VASZY VIKTOR, a Nemzeti Szin­ház igazgatója a következőket mon­dotta: — Már ejindulás előtt az volt a véleményem, hogy a román-magyar barátságot elsősorban tudományos, művész i "és társadalmi uton lehetséges megvalósítani. Feltevésemet ez a lá­togatás tökéletesen igazolta. A perspek­tívák csak Temesvárra éréskor lát­szottak meg. — Művészi szempontból jelentős élmény voltak a temesvári Aida-rész­Temesvár adminisztrációs és gazda- í letek. Különösen a kórus pompás fe­sági berendezkedését. [ gyelmezettsége és a rendezés fogott Határszéli kisexpori — A város adminisztrációja nagy­ban hasonlít a miénkhez. Gazdasági vonatkozásban azonban annáí többet és szebbet láttam. Temesvár ipari város, csak textilüzeme van száz­ötven. Így magától értetődik, hqgy a város vezetőségének soklkat keve­sebb anyagi gondja van, mint nekünk. A város tulajdonában mintegy har­minc modérnül felszereit üzem van, amelyek jelentős jövedelmet biztosí­tanak. Látogatásom során nagyon so­kat tanultam és sok érdekes tehető­ség jelentkezett. Arra való tekintet­tet, nogy Szeged határszéli város, nemzeti érdekből is jelentős volna, ha iqegvalősíthaliiánk a /•határszél5 kisexport« forgalmat. Magyar részről Szeged és köz­vetlen környéke kapcsolódna be, mig román részről Temesvárt és Aradot kellene bekapcsolni. A kölcsönös árucsereforgalom meny­nyiségének, milyenségének és feltéte­leinek megállapítása érdekében köz­vetlen tárgyalásokat javasolok- Arra való tekintetlel, hogy Románia és Magyarország között a külkereske­delmi tárgyalások rövidesen megin­dulnak, ugy a szegedi, mint a temes­vári illetékes halóságok részéről ez ügyben kölcsönös megegyezés alap­ján mielőbb meg kelt tenni a szük­séges lépéseket. — Mezőgazdasági vonatkozásban azt láttam, hogy a szárazság nem volt olyan nagy, mint nálunk, úgyhogy lengeriterníésük elég' jónak mond­ható. — Befejezésül csak annyit szeret­nék megjegyezni — „ folytatta nyilat­kozatát a polgármester —, ez a láto­gatás túlnőtt a két város barálkozá­sán. Két demokratikus nemzet ba­ráti kézfogása, amely a magyar és román dolgozók testvéri megnyilvá­Belvárosi - moz? Telefon: 6—25. Szerdától vasárnapig KEN MAYNARD Amerika legjobb cowboy szí­nésze és TAPZAN a csodáló utolérhetetlen izgal­mas filmje: Íz útonállók réme Száguldó tempó! öklök harca! Hajsza az igazságért! HIRADÓ Előadások kezdete 4, 6 és 8Jkor. Pénz tárnyitás d. e. 11—12-ig és előadás előtt fél órával meg. A F[aocara-együttes szerb, ro­mán, cigány, magyar, stb. népi táncai díszére válnának bármely hivatásos csoportnak is. — A Szegedi Nemzeti Szinház a művésze Len keresztül fogja szorosabbá lenni a magyar-román es közelebbről a Szeged és Temesvár közötti kap­csolatot. A másik oldaton ezt kitűnő szivélyességgei és melegséggel fogad­ták. A szinház zenekara meghívást ka­pott egy romániai körútra. A zene­kar vezénylésére engem kértek fel. "Áz egész körutat a legrövidebb időn be­iül lebonyolítjuk. — Nagy közös munka körvonalai bontakoznak ki. Szíinészcserék, ven­dégjátékok, sőt egy romániai zenekar és o'peraegyüttes magyarországi ven­dégszereplésén tárgy al tünk. — Tudomásom van arról, hogy Sze­geden egyes sajtóoldalról bizonyos kifogások merültek fel a temesvári csoport elindulásakor. Megdöbbenés­sel láttam, hogy amikor egy ilyen nagyon nagy jelentőségű ügyről van szó * — amikor elindultunk, hogy a román demokráciának baráti kezet nyújtsunk s ezzel az erdélyi magyar­ság, ügyét is szolgáljuk, apró-cseprő személyeskedésből kicsinyítik a lépés fontosságát. Tanár- és diákcsere DR. PURJESZ BÉLA orvosprofesz­szor lapunk munkatársának; a követ­kezőket mondotta: — Meglepő eredményekét tapasz­taltam Temesváron. Temesvár ma Ro­mánia második ipari centruma. Tudo­mányos szempontból ritka haladást mutatott fel. — Ezerkiíencszáznegyvenöt óta mű­ködik román egyeteme, amely Groza Péter kezdeményezésére létesült: Universitatea de Vest. Az egyetem­nek még csak az orvosi fakultása van meg, a volt katonai kadettis'kolában most szervezik hozzá a klinikákat. A jövő év végére azonban jogi, bölcsé­szeti, matematikai és természettudo­mányi fakultása is működik. Ezenkí­vül még görögkeleti teológiai intéze­tet is szándékoznak létesiteni. — Temesvárnak az egyetem nem egyedüli ilyen intézménye. Műegye­teme és Közgazdasági Főiskolája" is van. — Látogatásom során igen szívélyes kapcsolat alakult ki pedagógus-síkon is. A magyar-román közeledéshez a szegedi és temesvári egyetemek na­gyon hozzájárulhatnak s erre vonat­kozóan mindkét részről komoly kez­deményezés történt. Professzor- és diákcserét szeretnénk megvalósítani. Különösen súlyt fektetnék, hogy a végzett hallgatók mint asszisztensek a két egyetemen kicserélődve mélyed­hetnének el a tudományos kutatás­ban. — Alkalmam volt magyarokkal, or­vosokkal és más foglalkbzásuakkal összejönni. Mondhatom, senkitől pa­naszszót nem hallottam. ZSILLÉ ZSIGMOND, a határrendé­szeti kapitányság vezetője a követ­kezőket mondotta: — A most lezajlott temesvári határ­közi értekezlet igen jelentős eredmé­nyeket ért eí. A felszabadulás óta, az 1924-ben kötött egyezményt a leg­több halárörsön semmisnek tekintet­ték. Uj egyezmény még nem volt és ezért minden egyes örsparancsnok kénye-kedve szerint magyarázta a kisliatárszéli "és kettősbtrtokos fogal­mat. Most az értekezlet kimondotta, hogy mindaddig, amig a külügymi­niszterek uj egyezményt nem 'kötnek, az 1924. évi egyezményt ismerik ei kötelezőnek. Ezzel egycsapásra meg­szűnt g leettősbirtokosok bizonytalan helyzete és az 1948. gazdasági évben mindkét részrőt megfelelő időpontban és biztonságban .Jfezd'hetik! meg föld­jeik megmunkálását. — A csempészet megakadályozá­sára gs a határmenti bandák ártal­matlanná tételére közös tervet dolgoz­tak ki. — Kedvező fogadtatásra talált az a javaslat is, hogy a két ország közötti nagy távolsági forgalomnak a Dudapest — szeged — temesvár —buka­resti utat minei előbb nyissák meg. Ezzel nemcsak a belgrádi, hanem a bukaresti nemzetközi ut is Szegeden vezetne keresztül, amelynek1 gazda­sági jelentősége Szegedre nézve óriási [enne, hiszen Budapest után Szeged és Bukarest után Temesvár a legna­gyobb vidéki város. — Az értekezlet általában a leg­nagyobb igyekezettel és egymás iránti szeretettől áthatva iparkodott áthi­dalni azt a számtalan problémát, amelynek megoldása sokszázezer em­ber életét könnyíti meg. PELLENGÉR NJapok óta hatalmas sikerrel jáf­1M sza a szegedi Széchenyi-mozi az Andersen Nexő regényéből ké­szült /Szürke fény« cimü művészi filmalkotást. A film finom gondo­latairól, a kiütköző propagandától mentes éles társadalomrajzátóf, emberi törtémeléről most nem aka­runk szólni. Erről már elmondot­tuk véleményünket lapunk vasáT­napi számában. Helyette inkább al szegedi gyermeklélektani állomás nevelési ós pályaválasztási tanács­adójához szeretnénk kérdést intézi­ni, hogy vájjon mj kivetnivalót ta­lált ebben a filmben. Az einlitell intézet ugyanis bírálatot küldött az iskoláknak és ebben a nevelés szempontjából nem ajártlható fü­lnek közé sorolja a /Szürkefény«-t. Indok csak ennyi: /Erősen natura­lisztikus, egyébként művészi képek a skandináv halászok életéből*. Enyhén szólva furcsának tartjuk, hogy amiikor például a » Száguldó szárnyak« cimü filmet ajánlatos­nak tartják azzal, hogy /megkapó! képek az amerikai katonaság baj­társias életéről*, ugyanakkor ettől a nevelőhatásu filmtől lávol igye­keznek tartan^ a tanulóifjúságot. Nem az első elemistákra gondo­lunk, de a felsősdiákságnak mégis csak nyíltabb szemmel kellene lát­niok az élet legfontosabb, főkéül társadalmi kérdéseik Vagy éppen ettől félnek a gyermeklélektani ál­lomás vezetői?... szlálysorsiegyek oki. 16—20 húzásra még kaphatók sváth István főárusitónál, Tátoor-ii. 3., adóhivatali épülef, Meghosszabbítják a szegedi Edsvasufat A város lanácsa döntött az üzletek zárórája ügyében — Tan­szerhez jutnah a szegény isholásgyermeheh génysorsu isfcolásgyermekefc tanszerrel való megsegítésére. A szegedi kereskedelmi alkalma­zottak szakszervezete, valamint a kereskedelmi és iparkamara között a közelmúltban nézeteltérés tá­madt az üzletek zárórájára vonat­kozóan. A kamara a kereskedők érdekeinek védelmében az ebéd-* idő eltörlését akarta bevezetni. Eb­ben az ügyben a város keddi ta­nácsülése döntött és a szociális szempontok Ugye fembevéíelével az élelmiszer- és Hozzájárult a tanács ahhoz, hogy a gazdasági vasutat 11 kilomé­terrel meghosszabbítsák a vá­rostanyaí ágnál a Petróczi-ís­fcoía irányában. Az építési munkálatokhoz szüksé­ges talpfák nagyrésze már rendel­kezésre áll, csupán még a sinanya-> got kell beszerezni. ...... . . .... _„ A HONSz szegedi csoportja fel­UNre-fc^ske^teW 'nyitvatar- ajánlotta, hogy a városnak adja tási ideiét reggel 8-tól 1 óráig Somogyi Szilveszter polgármester, és délután 8-tól fél 6, szómba-1 értékes portréját. Ugyancsak rövi­desen Szegedre kerül ismét Ben­czúr Gyula többszázezer forint ér­tékű festménye Tisza Kálmánról, amelyet a felszabadulás előtt hur coltak nyugatra. Ezer forint ke­zelési költség megtérítése ellené5 ben rövidesen ismét a szegedi mu­zeum tulajdona lesz a jelenleg Bu­dapesten lévő nagyértékü kép. Hozzájárult a tanács, hogy a Kálvársa-ulf vámházul! a villany­vezetéket 550 méterrel mrgliosz­szabbitsáik. Elhatározták a szegedi óvodák egy részének egészségügyi szempontból ton 6 óráfg szabta meg. A többi üzletek, a könyvkereske­dések kivételével, reggel 8 órától fél 4-ig, szombaton 3-ig tarthatnak nyitva. A könyv- és papirkereske­dések reggel fél órával előbb nyit­nak. A virágkereskedések reggel 7 órától este 6 óráig lehetnek nyitva, mivel legtöbb helyen alkalmazot­tat úgysem tartanak. A kizárólag továbbárusitő üzletek reggel 8 előtt és délután 4 órán tul nem tarthat­nak nyitva. örömmel vette túdömásul a ta­nácsülés, hogy a kultuszminisztérium hatezer forintot Utaf ki a szegedi sze­\\ANNA női divatszalon Kigvé ntca fi) október 2-án, csütörtökön d. u. 5 órakor tartja meg oszi divatbemutatóját HUNGÁRIA szállóban, melyre szeretettel meghívja Szeged hölgyeit ^jn°Ib KISROYAL kávéházban SS 55! Szamosi Mária énekei Rendes, szolid kávéházi árak! Ma és minden este KONSTANTIN PISTA MUZSIKÁL. való rendbehozását, valamint a tör­ténelmi értékű lápéi templom szüksé­ges tatarozását. Az általános takaré­kosságra való tekintettet a népkony­hán ezentúl csak he terikint egyszer adnak hust és igy heti 1080 forin­tot takarit meg a város. Dr. Antalffy h. polgármester a iakásuzsora ügye­ben kért felhatalmazást arra, hogy felülvizsgálják a három- és ennél több szobás lakásokat, a íakásüzére­ket pedig szigorúan megbüntessék- Az ezzel kapcsolatos intézkedések rövi­desen megtör Lénnek. A keddi tanácsülésen több kisebb jelentőségű ügy tárgyalása után Dé­nes Leó polgármester számolt be ar­ról a szives és baráti fogadtatásról, amelyben a város vezetőit Temesvá­rod. 'fogadták. Erről részletesen la­punk más helyén iruak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom