Délmagyarország, 1947. október (4. évfolyam, 222-248. szám)

1947-10-05 / 226. szám

Vajtanigp, 1947 október 6. süllafir áüöassfifii Temetkezési Biztosító Egyesület Ahol nng mindig a „ffihrer" elv az irány A szegedi kőz- és magánhivatalok alkalmazottainak és önálló kereső foglalkozó suaknak temetkezési biztosító egyesülele, amely 10.000 taggal rendelkezik. a közeljövőben, október 12én d. o. 10 órakor közgyűlést tart. Ez az egyesület 1906-ban aiaknlt egyszerű, becsületes emlierek vezetésévei, de egy idő múlva szűkebb társaság — a mai vezetőség — vette kezébe az irányitőst és egyre jjagyobb tömegét szorítja ki a tagoknak az "őket megillető temetkezési segélyből. Értesülésünk szerint a mostani közgyűlés elé ujabb aiapszabálymódositó "javaslatokat terjeszt a vezetőség, amelyek azonban ismét csak az ő kíikkérdekeiknek kedveznének. Ifty például a tagdíjai egy forint 40 fillérről két forintra akarják féléiméin' azzal az indokkal, hogy többet adhassanak a tagúknak. De nem ez a lényeges, mert a tagdíjkülönbözet elsősorban a rendkívül'' tartalékot növelné, amelyből kölbégpáüék rímén a vw&etfiségí tagok húzzák tiszteletdijukat. Ezáltal a tiszteletdíjaik ke Is/eresére emelkednének, mert a költségpétiékot 18.4 százalékról 20 százalékra emelnék fel, a tagok viszont csak nagyon tevéssel kapnának többet. A vezetőség egyébként is a tagok érdekeinek legteljesebb mellőzésével kívánja érvényesíteni a maga akaratát saját hasznának hiztositására. Az uj alapszabálytervezet szerint hz elnök által kijelölt felvételi bizottság indokolás nélkül Elutasíthatja a felvételre jelentkező tagokat. Az elnök diktátor,ikus hatalmának biztosításával igy a körülötte lévők is jobban része sedhetnónek a pecsennyóMI. Az elnök diktatórikus hatalomratörekvését bizonyltja az is, hogy az uj alapszabáiylervezetben' ügykörének leírásánál az iegyesületi gondolat vetér«-ének nevezi. A hátralékos tagdijak fizetésére halasztás engedéiyezéeését Is saját magának tartja "fenn, holott ez szélesebbkörü bizottság joga lenne. Hasonló antidemokratikus javaslat az ís, hogy ha valamelyik pénzbeszedő tiszteletjenül (?) viseltelik valamelyik vezetőségi taggal szemben, akkor minden kártérítés nélkül el lehessen bocsátani, mint valami rossz iskolásfiút. A közgyűlés összehívását száz tag aláírásával bármikor kérheti, de fit aiapszabálymódositó javaslat szerint ez csak levegőbe puffogtatás lenne, amennyiben csak akkor hívják össze a közgyűlést, ha a választmány ehhez hozzájárul. A választmánynak más téren is szabadkezet akarnak biztosítani. Javaslatuk szerint az alapszabályban feltüntetett összegtől eltérően is megállapíthatja a választmány a pénztáros és pénzbeszedők óvadékát. Az alapszabólymódosiló javaslatokból sehoi sem tűnik ki emeleti a tagok érdekcinek védelme. Eddig három hónap után fizettek temetkezési segélyt, ezentúl csak egy év után akarnak fizetni. Ki akarják hagyni ezenkivüi az alapszabályból, hogy az egyesület a tagok szellemi művelődésének fejlesztését is céljául tűzte ki. Talán a hatalmas könyvtárat akarják ezáltal elkótyavetyélni? A vezetőség már az eddigiek során is számtalanszor visszaélt a tagok bizalmával és diktatórikus ulon intézi az ügyeket. Kisajátították maguknak a választmánynak azt a jogát, amely a pénzbeszedők alkalmazására vonatkozik. Ennek alapján a négy kisgyermekes Kovács Antalt, az egyik legeredményesebb pénzbeszedőt megfosztották állásától, mert cbüdös kommunista» és többszöri figyelmeztetés ellenére sem hagyott Ma politizálással, i nem részesülhetnek segélyben. Ezt Ez a politizálás pedig abból átiott, 1 ugy értették, hogy akik nem a bithogy többször sikeresen szerepelt a • íerista szövetségesek oldalán esték el, Munkás Kuiturszövetség színpadán. 1 azok hozzátartozói nem részesültek Ezen túlmenően még azt is belevet- ! segélyben. Márciusban a választmány lék az uj alapszabály tervezetbe hogy | egvMc tagja javasolta, hogy a mempenzbeszedő nem lehet ai vajaszt- : átellenes* kitételt változtassák meg many tagja. Ugy látszik altéi félnek, népellenesre és a nép ellenségeit rehogy a pénzbeszedők nagyon is bele ,.„„., „„. , . . „, , Iá Ihatnának ravasz spekulációikba. kesszékki ezentúl a segelybői, de Ugyanakkor azonban, amikor szám- ? vezolofS ~kí tudf ÍÓ laian" ilyen egyéni érdékeket védő1 önismeret alapján - elvetette ezt a aiapszabálymódositó javaslatot kiván- ' vaslat0L ~ """" Ezekután érthető, hogy* a tagok nagy érdeklődéssel Várják a közeli közgyűlést és reméljük, hogy egységes fellépésükkel sikerül megakadályozniok a vezetőség önző ügyeskedéseit. ínak a közgyűlés elé lerj esz leni, akkor egy igen fontos másik javaslatot elutasítottak. 1912-ben ugyanis bevetlék az alapszabályiia, hogy akik nemzetellenes magatartást tanusitotttak, Mi tesz a búzavetőmaggal? Ufgazdák küldöttsége fári a polgármesternél Az UFOSz-ba tömörült szegedi ujgazdák küldöttsége kereste fej Nyitrai Antal elvtárs, aíebiök vezetésévei szombaton Dénes Leó elvtárs, polgármestert. Elpanaszolták, hogy azMSzK szegedi raktárában körülbelül 30 vagon már csávázott búzavetőmag van, de felsőbb intézkedésre ők onnan nem kaphatnak, mert ezt későbbre tartalékolják. Tudomásukra jutott az is, hogy esetleg ezt a készletet máshova akarják eiszá tíitani. Ezzel szemben már itt van az őszi vetések ideje és nekik sürgősen szükségük tenne vetőmagra. Dénes elvtárs nyomban teiefonérinlkezésbe lépett a gazdasági 'felügyelőséggel, hogy a imzakiutatást megszerezze, de ott közölték, hogy ebben az ügyben csak gz országos növénytermelési hivatal dönthet. A polgármester ezért hétfőn jár eí a növénytermelési hivatalnál á vetőmagra rászoruló ujgazdák érdekében, ezenkívül érintkezésbe lép a földmüvelésügyi minisztériummal is. Feltétlenül sürgős vetőmagkiutaiásra van szükség, mert az aszály- és jégkársujtotta szegedi ujgazdák a vetőmag késői kiutalása miatt nem veszélyeztethetik jövőévi 'termésüket Is, Brilliáns ÉKSZEREKET KERESEK MEGVÉTELRE. Alkalmi vételből egy eredeti PATEK arany férfikaróra olcsón eladó. Ezüst 'evőszerek, ezüsttálcák olcsón. Gra-, ékszerjavitás. FISCHER ékszerész, órás, Szeged, Klauzál-tér 3. eseí írta INCZÉDI Ákos Reggel van. Az egyik takaros ház (eléggé kímélte. No meg a sok ital Ha még nincs szennai vásárolja susg oszláIvsorsjegyé! Elérhető legnagyobb nyeremény: 500.000 Ft lg*™ Sors jegyárak: Negyed Nyolcad Fél 32.— 18.- Ft. 8— Ft. Ft. Hozás október 16 és 20. sv3 ambitusán az öreg gazda, Kovácspái András matat a sarokban levő szerszámok között. Ötven éven tuti, magas, sovány magyar. Megszédül. Belekapaszkodik a tornác oldalába. Féi, hogy elesik. — Anyjuk! — kiált a feleségének. Az öregasszony kijön. — Valami bajom van. Szédülök. Forog velem a világ. A szemem előtt szikrákat hány valami. — Rossz már az okuláréja kendnek. Mondtam, hogy vegyen a vásáron ujat. — Nem az a te. Más baj lesz. — Mi lenne más? — Bemék Feledre a doktorhoz, úgyis bemék a malomba őröltetni. Az öregasszony ijedten csóválja a fejét. Tudja, hogy akkor nagy bajnak keli lenni. Mert ha italra nem is sajnálja a pénzt a gazda, de doktorra nagyon is. — Hát jó, menjen. Az öreg felpakol a kocsira. Es elindul. Lassan baktatva, kímélni kell a lovakat. Beér a malomba, lerakatja az őrieni valót. Otthagyja a malom udvarán a kocsit is. És elmegy az orvoshoz. Útközben is vagy kétszer is rájön a szédülés. A hideg verejték gyöngyöz végig az egész testén, mig az örvöshöz ér. Bemegy. Nincs senki még a rendelőben, mindjárt sorra kerút. — No mi a baj, András gazda? — kérdi az öreg doktor. A gazda elmondja, hogy szédül, nem Iát jól. Az orvos sokáig, hosszan vizsgálja. Közben sokszor hümmög és rosszalóan csóválja a fejét. — Szokott kend inni? — Persze hogy szoktam. — Mennyit, mikor, hogyan? — kérdi az brvos. — Hét ugv módjával. — Nono! "Mégis naponta? — Hát a magam porcióját. — De mennyi kz? — Hát egy fröccs délben. — Es este? — Hál mikor hogy. Néha egy liter, néha több. Baj van gazduram, Okoskodik a szív fs. öreg már a sserkozefc. Nem az sem tett jót. A gazda sápadtan, verejtékezve hallgat. — Dohányozni szokott? — Igen. — Mennyit? — Hát hun pipát, hun cigeretlit. — Hát maradjunk a pipánál, azt se sokat, akkor nem lesz baj. Felléiegzik a gazda és ugy mondja megkönnyebbülten: — Ugye nem lesz baj? — Nem. Nem. Gazduram, ha szót fogad. — Hogyne fogadnék szót. — Inni nem szabad. — Nem szabad? — szói rémülten. — Semmit sem I — Miért? — Mert ha nem fogad szót és nem hagy fel az itallal, meg fog vakulni. — Márhogy én megvakulok? — Meg! András gazda! Ez nem tréfa! — Dehát egy kis bort. — Semmit. Érti? — Nem értein. — Küldie be holnap az asszonyt isi — Minék? — kérdi riadtan a gazda. ~ Hogy neki is megmondjam, hogy vigyázzanak magára. A gazda nagyokat hallgat. — Beküldi az asszonyt? A gazda nem felel. Ijedten, inagábarosfcadva ül. Majd összeszedi magát. Feláll. — Mivel tartozom? — Két pengő — mondja az orvos. A gazda tempósan kiveszi a bukszáját és fizet. — Isten megáldja. — Hát beküldi 'az asszonyt? — Küldi a nyavalya — mondja dühösen a gazda. — Hát nem hisz nekem? — Hiszek! Hiszek én! Már mért ne hinnék? — És szót fogad? fis nem iszik, de semmit sem? — Azt már nemi Az öreg magyar kihúzza magát. Fejébe nyomja a süvegét és ugy mondja felülről nézve le az alacsony orvosra, bamiskás, mosolygó arccal: — Hát azért, mert látni már láttam elegei, de tiwi még nem ittam eleget. Mikor osztják ki a házhelyeket? Ez a kérdés ma sok embert foglakozial Szegedén és környékén. A házhelyeket egyes tanyaközpontokon már kiosztották. 180 négyszögöltől 101) négyszögölig .terjednek ezek a telkek. Persze akadnak erőszakoskodások is, mint Csengéién, ahol erőszakkai ráépítettek a Szövetkezet telkére, vagy mint Algyőn, ahol néhány telektulajdonos észrevette, hogy az állomás in ellett íis lehet találni telkét ligy átcserélte magának. Ezek a cserék mindaddig nem szűnnek meg, amiig ki nem osztják véglegesen a házhelyeket. A telekköhyvezés, végefelé jár, igy ideje, hogy foglalkozzunk a házhelyek kiosztásával. Természetesen figyelembe kell venni, a létesítendő kulturalkotásokat is. összhangba kell hozni a városrendezéssel a házhelyek kiosztását. Tudomásunk van róla, hogy a város vezetősége a városrendezési lervv'el, a házhelyekél illetően már foglalkozott. Szükségesnek tartjuk, hogy meghatározzuk az időpontot lis. Szerintünk november elején kellene a "házhelyek kiosztását megkezdeni. A Földhivatalnak könnyű helyzete vau, mert aránylag kevés jogos igénylő fizette be az előirt ál forint illetéket és ennek következtében, könnyen ki lehet elégíteni őket. Mielőtt azonban érdemben tárgyalnának a házhelyosztásról, meg kell erglitenünk, hogy nem a személyekre kiosztotta mint inkább személyek között sorsolás utján kihúzott házhelyek kiosztása a fontos. A sorsolás akkor íis igazságos, ha csak két személy között kell eldönteni, melyik porta, kinek jusson. Jó volna elkerülni azokat a visszaéléseket, amelyek például a földosztás során előfordultak. Sajnos Szeged területéi! sehol sem alkalmazták a sorsplást. A megyei földbirtokrendező tanácsban helyet foglaló urak féltek attól, hogy igazsaS

osan osszák szét a földet. Gonolkozásuknak és érdeküknek jobban megfelelt, hogy a bérlők és az ujgazdák egymás ellen áskálódÍ

'anak, vádaskodjanak, mert igy íönnyebb volt indokolni az egyéni elbírálásnál, az egyének részére meghagyott juttatást. Ezért fordült az elő, hogy míg Röszkén vagy Szentmikályteleken a szegényparasztság részére családonként fél hold' föld jutott, addig példáulCsengelén vagy Balástyán 18 holdéig is juttattak/Nem is szólva arról, hogy a volt bérlők nagy része tuljuttatásban részesült, mert a tanácsot nem érdekelte az illető bérlőnek leendő öröksége, vagy más határban lévő földje. A földosztást a megyei tanácsban tisztviselő urak, kereskedők és kupecek irányították. Üzleti szempontból nézték és nem törődtek az igazsággal. A városianyai részen soknak találták a szegényparasztol. Ezért kitelepítettek közülük mintegy száz családot. Könnyebb volt ezt megtenni, mint a földét igazságosan megosztani. Pedig a 3 éves terv sok munkaerőt igényel, de ugylátszik, liogy ezzel egyáltalán nem törődtek. Öreg, tehetetlen, nyugdíjas urak részére is 25 holdlig hagytak, mert többet nem lehetett a rendelet szerint/ 8—10 családdal rendelkező szegény pa-i rasztok részére, pedig öt-hat holdat juttattak. Fel kelleti vetni ezeket a dolgokat, mert nem közömíbős, hogy a sóvárogva váró parasztok, milyen körülmények közé jutnák. Nem közömbős részünkre az sem, hogy ezek a szegény emberek, akik életük nagyrészét ezen a földterületen élték le és itt dolgoztak azoknak nem jutott megélhetési alap, nem jutott föld. Mind csak azért, mert igazságtalanul, kapzsi módon osztották, a földet. Bedő Kálmán.