Délmagyarország, 1947. szeptember (4. évfolyam, 198-221. szám)

1947-09-21 / 214. szám

Vasárnap, 1947 szepiembe'r 21. OELMAGYAR0R9ZAG 3 Fel kell számolni a régi rezsim panamáit! Vizsgálatot követelünk a Központi Gáz- és Villamossági Rt. ügyében Miért nincs a város kezelésében ez az üzem ? A Déhnagyarország és a Magyar Kommunista Párl törvényható­sági képviselői többször szóválellék, hogy Szeged villany és gázellátá­sa körül bajok vannak. V villany- és a gáz fogyasztói ára nagyon magas, „aminek következtében a város lakosságának csak egy kis töredéke, 12.85 százaléka tudja igénybe venni a villanyszolgállalásl. A Gazdasági Főtanács rendelkezésére az egész országban leszállilot­ták a villanyáram árát és ennek megfelelően a központi Gáz és Vil­lamossági Hl. érlcsilclle a várost, hogy az évi 84 k'Jow&ttol fogyasz­tóknak 2D százalék!;>s árengedményt ad. Ez a csekély engedmény a fo­gyasztók egy kis részénél, nem az, amit Szeged' dolgozói váriak —­a fővárosban most is sokkal olcsóbba villany —t*s ezért nem árt, Dia kissé Visszamegyünk a múltba és megnézzük a város és Gázgyár vi­szonyának tanulságos törlénelél. Olvasóink képel kapnak arról, bogy miképpen gazdálkodtak a közvagyonnal a múltban és egyben kö­vetkeztetéseket vonhatnák le arra vonatkozólag, miért olyan drága ínég ina is Szegeden « „gáz- és a villany ára. Vesepecsenye á la Brenning 1895. évben a Szeged' várossal szerződő Charles Geprgi francia cég képviseletében dr. Lőw Tibor Ügyvédén kivül Szegeden működött Brenning Izidor ügynök* aki a sze­gedi gázgyári koncesszió 10 évre való elnyerése után koncesszió­gyűjtő körútján Romániába uta­zott Brailában megvesztegetés mi­att több városi vezelőférfivel lefog­ják! s a Igalaci törvényszék elptl azl állította és a nála laláll okiratok­ban az volt feltüntetve, hogy nem­csák Brailában, hanem Szegeden is vesztegetett a koncesszió meg­szerzése érdekében. A város több vezető tagját lepénzelte s felsorolta azok neveit. A budapesti Hírlap egy román lap cikke nyomán is­mertette is az adatokat, amit több pesti és szegedi napilap is átvett. A panamavádak elterjedlek és éve­kig foglalkoztatták nemcsak a sze­gedi közvéleményt, de a belügymi­niszter is vizsgálatot indított az ügyben és diplomáciai uton besze­reztette a galaci törvényszék ira­tait. Ezenkívül megfigyelő megbí­zottal is képviseltették magukat a galaci tárgyaláson. Ezek a bizalmas jelentések a főispáni .hivatal bi­zalmas iratában voltak feltalálha­tók. Belvárosi - mozi Telefon: 6—25. Vasárnap utoljára 2 izgalmas cowboy-film egy műsorban! és ü cowboy bosszúja HÍRADÓ. Ilélfőlői — szerdáig. Minden idők legérdekesebb filmje I EUSABETH BERGNER-reí Korda Sándor mesterműve Bíró Lajos és Lengyel Meny­hért scenáriuma.­ELJSABETII IiERGNER és IFJ. DOUGLAS FAIRB VNKS főszereplésévei. Előadások: fél 5, tét 7 és fél 9. Ezek a siillogó panamavádak 1932-ben ismét felszínre kerültek, annál is inkább, mert az 1895-ös ve­zérférfiak nem indítottak sajtópert a vádoló cikkek miatt és mert a gázgyári koncesszió meghosszabbí­tása napvilágra került. 1895-ben kötött" szerződés 1935 október 31-én lejárt. 29 évvel ez­előtt a párisi mérnöktől a város monopolisztikus megvilágítási jogát a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. karlellérdekcltségébe tartozó Köz­ponti Gáz- és Villamossági Rt. szerezte meg. Az eredeti szerző­dés értelmében a gázgyár és villany­telep 1935. október 31-én a város tulajdonába került volna, amely­nek házikezelésbe vétele méllétt a város vezetősége már évekkel előbb lekötötte magát. A gázgyár viszont a koncesszió ujboli ihegszerzésére törekedett. Szakértők vizsgálták az ügyet, mérnökkongresszusl tartot­tak s mindenült leszögezték,bogy minden hasonló közüzemiek váro­si kezelésben kell lennie s a város Oktalanul cselekednék, ha egy tál lencséért, a felajánlott anyagiakért, bérbeadia az évi 877.600 P. tiszta­nyereséget hozó vállalkozást, annál is inkább, mert útját vágja annak, hogy ilyen haszon mellett a fo­gyasztók a igyár által kilátásba he­lyezett áramegységárnál jóval ol­csóbb áramot is kapjanak. A város által öl éven út hiva­talosan hangoztatott helyes állás­pont értelmében jelentek meg g törvényhatósági bizottság tekin­télyes tagjainak nyilatkozatai is. Ézekután a közvélemény nagy csodálkozására 1931-ben a koncesz­szió ellen cikkező urak harcot kezdtek a szerződés meghosszab­bítása mellett. í/'íégy évvel a szer­ződés lejárta előtt). Ez a tény is­mét megindította a suttogások la­vináját s néhány bátor harcos,köz­tük dr. Lázár Ferenc akkori já­rásbiró, miután sajtót nem kapott erre a célra, röpiratban hívta fel az illetékesek figyelmét az ügyre és nyilvános tárgyalásokat köve­telt, nehogy a közéleti férfiakra fröccsenjen a megvesztegetés vád­ja. Akkoriban a következő mondás keringett Szegedén: <'Hja, a "sze­gedi közéleti menünek egyik fo­gása vesepecsenye á la Brenning.» (Ulalás a Brerming-féle rtanama­vádákra). Ugyanis a szegedi sajtó a koncesszió meghosszabbítás tér­vével a gázgyár hivatalos emberci­nek megvilágításában foglalkozott. A közvélemény igy nem volt tájé­koztatva é,s teljes sötétségben ta­pogatózod m meghosszabbítás hát­terét illetően. A sajtót lepénzelték Az akkori Friss Újság lapkiadói maguk elismerték, hogy főrovataik ki voltak aclia a gázgyár cikkei számára a rendes tarifa szerint, továbbá Pongrácz Albert megálla­podást :életilett Sajgó Józseffel, a Szegedi Nanió tulajdonosával az­ir.mybun. hogv a lap publicitását a koncesszió meghosszabbítása ér­dekében 250Q pengőért a részvény­társaság rendelkezésére bocsátja. Az akkori Dólmagyarország ugyan­csak megvesztegettette magát, mi kor a koncesszió meghosszabbítá­sának hírlapi támogatásáért ked­vezményeket kötött ki és fogadott el a részvénytársaságból, dé ugyan­ez történt a Rendkívüli Újsággal is. A Délmagyarországgal volt a legkönnyebb helyzete a részvény­társaságnak. Még a szerződés íe járta "előtt hosszú évekkel részvé nyeket vásároltak össze s mikor a koncesszió meghosszabbítására került a sor, B0 darab Délmagyar­ország részvény birtokában 1925 novemberéhen Pongrácz Albert igazgatósági lagként benlült a Dél­in agyarorsz ágban s irányíthatta a sajtót a koncesszió kiharcolása ér­dekében. Annyira bent volt a vál­lalatban a részvénytársaság, hogy a lap nyomdavállalalában az áram­mérő órákat leszereltették és vilá­gítási árammérő órát nem js sze­reltek fel, a gépek melletti yilá­gitólámpák vezetékét Is a motor­árammérő órába kapcsolták be, amit Pongrácz Albert tudomásul is vett. Azonkívül, a havi áranifo­gyasztási számlatartozás 50 száza­lékát fiktív hirdetési számlákkal egyenlítették, dó 1 és 2 pengős sor­diiakat kaplak minden koncesszió melleit irt hangulatkeltő cikkért. A gázgyári koncesszió törvényhatósá­gi tárgyalása alatt a közgyűlési fel szólalásokról készitelt .beszámoló kat a részvénytársaság érdékei sze rint, nem hűen, hanem kihagyások­kal Íratta meg Pongrácz, de a kon cesszjó elleni felszólalásokal elzár ták a'nyilvánosság elől. Bornemisz sza Géza, a későbbi iparügyi mi niszter is bekapcsolódott az ügy iba s a bátor kiállású röpiratozókaí el akarta hallgattatni. Itt említjük meg, hogy dr. Lázár Ferenc akkori járásidról is a demokrácia igazol­ta, „amikor elmaradt előlépését — éppen a részvénytársaság ellen harc miatt — tanácselnöki kineve zéssef tette jóvá. A sajtó tehát le volt pénzelve, a közvéleményt nem tájékoztatta a valóságnak megfelelően s a zárt ajtók mellett folyó tárgyalásokról csak azt tudta meg a nyilvánosság ami a koncesszió meghosszabbítá­sa érdekében hangzott el. Tehát nagyrészben a korrunt szegedi sajtó tette lehetővé, hogy á részvénytársaság »pótszcrződés« formájában, három évvel a szerző­dés lejárta előtt., ujabb 30 évi kon­cessziót kapott. A belügyminiszter jóváhagyta .ugyan a »pótszerződés«­Szé|t, hangulatos esték a „Hungária" ierraszán Régi szép operettek: Vig özvegy, Marira, Csárdáskirálynő muzsikáján szórakozik a közönség. Zongoránál minden este Virány LáSZlŐ, R Á C X, M árion hegedűművész muzsikál HALKÜLÖNLEGESSÉGEKl Figyelmes kiszolgálás. Polgári árak. Sveici kar­ás zsebórák 14karátos karika jegygyűrűk meglepő ol­csón. ASZTALI DISZ-EBRESZ­Tő ÓRAK érkeztek, öra és ékszer javítás. v FISCHER ékszerész - órás. SZEGED, Klauzál-tér 3. nek elnevezett szerződést, de rá­mutatott arra, hogy a törvényben előirt nyilvános írásbeli verseny­tárgyalás mellőzésével jött létre s főként azért hagyta jóvá, mert a város súlyos gazdasági és pénzügyi helyzetbe került. De megállapította a belügyminiszter azt is, hogy a város érvei nem egészen meggyő­zőek ahhoz, hogy egy jövedelme­ző üzemet a saját kezeléséből kiad­jon* mert sok körülmény szól amellett, hogy előnyösebb lett vol­na, ha a város az 1935-ben tulaj­donába kerülő telepet házikczelés­be vészi. 1926-ban egy akció kezdődött a külvárosi közvilági lás. bővítésére és a város ugy egyezett meg a rész­vénytársasággal, hogy ezen ujabb késői nagy befektetésekből 1*500.000 pengőt megtérít g háramláskor (mi­kor a villanytelepet birtokba veszi) a részvénytársaságiak. A ^ nehéz pénzügyi helyzetben lévő városnak azonban ezt megelőzőleg a rész­vénytársaság pagyobb kölcsönöket nyujlolt. Á pótszerződés szerint díj­talan közvilágítás járt g Városnak és a részvénytársaság jövedelméből haszonrészesedés. Később azután kiderült, hogy a közvilágítás — az állandó fejlődés során olyan ösz­szegre rúgott, amit a részvénytársa­ság nem vállalií s a városi illető ha­szonrészesedés is rámcnl a 'közvi­lágításra. A koncesszió meghosszabbítása után ínég „sokáig nem ült cl a harci zaj. Dr. Lázár biró ellen sajtópert indított a részvénytársaság, mely­ben sikerült dr. Lázárnak minden állítását bizonyítani s az ügy fel­mentő ítélettel fejeződött be. A Dél­magyarország évek múlva perelte a részvénytársaságot a beigért olcsó áramért, de a pert elvesztette, mert erkölcstelen jogügylettel jött létre az olcsó áram kikötése. (Megvesz­tegetés utján.) Azután lassan el­csendesedett minden. Árdrágitási kisérlet a fogyasztók bőrére Közbejött a háború., majd a fel­szabadulás. Két évig nem voTt gáz a városban. Két év után, ismét hosszas tárgyalások, ' sürgetések, sailóankétok után előzetesen lefize­tett 18 forint bekapcsolási díjért hajlandó volt a részvénytársaság a gázszolgáltatás megindítására. A sajtóközlemények hatása alatt az államügyészség vezetője árdrágítás miatt vádat emélt a Központi Gáz w SZÉCHENYI FILMSZÍNHÁZ SZEGED TELEFON 490 Ma utoljára az izgalmak filmje: Tuskólábu Hétfőtől szerdáig flz élet nevében Egy orvos küzdelme az éle téri. Azonkívül: HÍRADÓK! Előadások: fél 5, fél 7 ós fél 9-kor

Next

/
Oldalképek
Tartalom