Délmagyarország, 1947. szeptember (4. évfolyam, 198-221. szám)

1947-09-07 / 203. szám

4 DÉL 31 AGYARORSZÁG Vasárnap, 1947. szeptember 7. NEMETORSZÁG MAI HELYZETE A második világháború ésanépek nyomorúságának okozója a hitleri Németország volt. Ez ma már mindenki előtt világos és az is, amit a szövetséges hatalmak már a háború alatt is leszögeztek; a hitlerizmust maradéktalanul fel kell számolni, ha békében akarunk jélnii s felépíteni azt, amit a bárbár hitleristák leromboltak. Vannak azonban, akiknek más az érdekük mini a békeszerető népeknek. FELOSZTÁS Sztálin a háború végén azt mondotta: «Mi legyőztük a hitleri Németországot. de nem akarjuk a német népet tönkretenni.» A szovjet övezetben azonnal megindult az újjáépítés. A földreform megtörtént, a náéitlanitás, amire a yallai egyezmény kötelezte aláíróit, a legszigorúbban megtörtént. Ezzel szemben a nyugati övezetekben, \ melyek közül az angol és amerikai övezetet január 1-én egyesítették. íw életszínvonal egvre romlik, A földreform egyre késik, az államosítást az amerikai nagytőke mindén áron igyekszik megakadályozni. Ami érthető is, mert a német és amerikai trösztök szorosan öszsze voltak nőve, pl. az I. G. Farbenindüslrie és a Dupont de Nemours közös alapítású vállalatok egész sora felett rendelkeztek. A vezető állásokban prominens volt nácik ülnek. Ismeretes,hogy Schaclit volt náci Birodalmi pénzügyminisztert az amerikaiak felkérték az újjáépítési terv kidolgozására. A bányaipari osztály vezetője Hciferscheidt dr. volt birodalmi iparügyi felügyelő^ a szénosztályé von Lehel az SS volt tagja v stb. A HADIIPAR A német hadiipar felszámolására vonatkozóan a szövetségesek megegyezlek. Ebből a célból egyeztetőbizottságot hívlak életre. A négyhalalmi szakértőbizottság .jelentésében megállapította, hogy az amerikai övezetben keveset tettek a hadiipar megsemmisítése érdekében. Az amerikai tervben a gyári épületek megsemmisítéséről azó sincs. A szakértőbizottság tagjai, — beleértve az amerikaiak képviselőn jét is, — kijelentették, hogy legalább 7 gyár épületeit teljesen meg kelt semmisíteni A «Guslav Henschen» nátrongyárban az amerikai hadsereg állítólag megsemmisítette a felszerelést, de erről semmi okmány nincs. A bizottság pem tudta megvizsgálni < Bayrische Motórwerke» felszerelést, mert a gyár amerikai biztosánál «nem volt kulcs*... A bizottság megállapította, hogy a gyárakban rombolták és lopkodták a felszerelést. Igy a szovjet jóvátételre dolgozó «Collis Metallwerke»-bcn átadás előjj ellopták a felszerelést. Az angol övezetben a bizottság jelentése szerint 7 gyár közül* csak egyet semmisítettek meg, egyben pedig a felszerelés 10 o/o-át, 5-ben azonban hozzá sem kezdtek Számos gyár fel-' szerelését el lopkodták, vagv németeknek adták el. POLITIKAI ÉLET A NYUGATI ZÓNÁBAN A nyugati zóriában azután ennek megfelelő élet folyik. Nemrégiben már odáig merészkedtek a németek, hogy monarchista-párt alakítására kérlek engedélyt. Baloldali pártok működnek ugyan, de például szigorúan eljártak azokkál szemben, akik a munkásegység megvalósítása mellett szálltak síkra. Ellenben nagy pártfogást élvez Schuinacber szociáldemokrata vezér, aki legutóbb arra ösztökélte a nagyhatalmakat, hogy oszszák fel Németországot. Követelte a német—lengyel határ megváltóztaiósát, ezzel szemben hajlandó átengedni a Ruhrvidékel a külföldi monopóltőkének. Ez a nacionalista, revans-szellemlől átitatott politikus még sok kellemetlen meglepetést tartogat. A Marshall-tervvel kapcsolatban szinte szószerint Hitler egy liires demagóg frázisát: ez felszabadítja*, úgymond, Németországol a jóvátételi fizetés alól. A Marshall-terv — Schumacher értelmezése szerint uj helyzetet teremt, mely szemben áll "a leszerelés elavult (!) politikájával. A sajtószabadság értelmében a menekültek «Nabat» (Viharcsengő) cimen háborúra usaitó lapot adnak ki, viszont augusztus 20-i hivatalos jelentés szerint számos szocialista és kommunista Ja.pot tiltottak be. A RUIIR-KÉRDÉS Az amerikaiak is hajlandók Németország újjáépítésére. Tervük alapja a Ruhr-vidék sorsára vonatkozó elgond'olás. Ez ugyan az angol övezetbe esik, de az egyesitelt zónában az angoloknak dollárt kell fizetni a megszálló csapatok fenntartására, mint az USA-nak. Miután azonban kevés dollárjuk van, a vezetés nyilván átcsúszik az amerikaiak kezébe. A Ruhr-vidék irányítását egy bizottságra szeretnék bizni, melynek elnöke amerikai, alelnöké brit volna. A szénbányák és acélipari üzemek államosítását legalább 5 évre felfüggesztenék. A nagyipari vállalatokat visszaadnák néniét tulaj1? d'önosaiknak, szinte tekintet nélkül a nácizmus alatti magatartásukra. A szénbányák berendezését modernizálnák s nem exporlálná-i nak, hanem az acéltermelés emelésérc fordítanák. Clay tábornok az amerikai zóna parancsnoka olyan utasításokat kapott legutóbb, mely szerint «külföldi részvényesek, birtokában lévő iparvállalat nem szerelhető jóvátételre és nem államosítható.* Attlee és Bevin kötelezettséget vállallak a bányák államosítására, az USA viszont erről hallani sem akár. Franciaország mindenképen ellene vau a Ruhr-vidék acéliparának újjáépítésének a«securité» (biztonsági) politika alapján. A jelek szerint az amerikaiak el fogják érni céljukat, de ez még nem oldja meg a béke problémáját. A KIVEZETŐ UT A béke biztosítása, amely a németországi poLilika alapja kell, liogy legyen, csak egy utat követhet: a teheráni, yaltai és potsdami értekezleten körvonalazott politikát. A hadiipar megsemmisítése, a demokratizálás és jiácillanilás,. a földreform és az államosilás révén a junkerek és iparbárók, Hitler uralomra juttatóinak hatalma megtörését. Ezt követeli egész Európa és a békeszerelő világ érdeke, amely mégiscsak fontosabb néhány amerikai monopolkapitalista profiljánál! Ezt a politikát folytatja a szovjet megszálló hatóság. Pesti György. „Ez a mi munkánk k e s nem i s eves u Kellemetlen körülmények között ismerkedtem meg a kis Vedres Miskával. Otthon jártam látogatóban a Dunántúlon az édesanyámnál pár napi nyaralásra. A régi, jólismert környezetbe valahogy "gyermekké vállam újra, s — Inába biztatott anyám, liogy csak egyem, meg heverésszek, — nekivágtam,, hogv sorban megmásszam a környező hegyeket, gyermekkorom kedves kirándulóhelyeit.. A régi hegymászó ügyességem azonban alighanem cserben hagyott, mert mindjárt a második napon reggel olyan szerencsétlenül csuzlam meg az egyik sziklán, hogy jó pár métert gurultam a kövek közölt s alaposan összezúztam magam. Nyaralásom bálralévő néhány napjának igy állandó pontja lelt, hogy- naponta bejártam a postakocsival a szomszédos városka kórházába. A kezelésekre való hosszú és unalmas várakozások alatt barátkoztam össze a kis Miskával. A szeplősképü, piszeorru, kefehaju kis fiút a bátyja cipelte be minden délután a várds túlsó végéből, mert ügyetlenkedett a marokszedés közben, nem maradt a helyén, hanem előbbre ugrált s csonkig ment a kasza a lábába. Bajban volt szegényke, nem ugrártdözgatolt most beleken át. Mint elmesélte, jó tanuló volt, hosszú téli estéken is sokat olvasott, most meg unalmában különösen. Elolvasott már mindent, ami elolvasható! talált kis házukban. A napiárban lévő versekel már kívülről tudta, fel is mondta nekem. Ahogy,az orvosra yárás közben a bizonyítványát emlegette, mosolyogva lettem fel a felnőttek olyan jól ismert kérdését: — Ha ilyen jó tanuló voltál, biztosan szeretsz n iskolába járniI Nem is annyira kérdés volt £z. mint inkább a tények leszögezése. Annál jobban elcsodálkoztam, amikor elsötétülő tekintettel fordította félre fejét. Keményen, ridegen csattant a szava. — Gyűlölök I — aztán csendesen folylatia. Különösen igy év elején. Későfcb már jobb valamivel. Nem értettem a dolgot., hiszen most is egyre csak olvasnál, ha volna mit! — próbáltam a kérdés mélyére hatolni. Lassan,- nehézkesen vallotta a gyerek: — Tanulni szeretek, csak iskólába járni nem. Legalább a lábam se most váglam volna el, hanem szeptemberben, .ippen szeptember kilencedikére. Mert akkor kezdődik a tanilás és akkor nem | mehettem volna legalább bárom hétig. De jó lett volna. — Miért éppen a szeptember a legrosszabb — faggallam kíváncsian. Olyan szégyenkezve, lesülölt szemmel mondta, mintha nagy bűnt gyónna: — Mert az első héten kell megvenni mindenkinek a könyveket, irkákat, a ceruzát, meg £ tollat A taniló ur lediktálja, hogy mi minden kell és utálta minden órán végignézi., hogy kinek hiányzik még valamije. Előre csuklott a feje. meghalkült a hangja: — És nekem sosincsen meg mindenein, legfeljebb csak a füzetre, meg a ceruzára tud az Édes pénzt adni, könyre soha. Szegényke talán azt hitte,hogy valami rosszat mondott az özvegy anyjáról, meri mentegelőzve telte hozzá: — Pedig ő igazán adna, ha volna miből, de nincs. Egy-két könyvet mindig ad az iskola, de az j összesét nyárig »c tudjuk megvenni, még, ha ki is járok az állomásra esténként csomagokat cipelni, mert mindig l^ell a pénz ennivalóra a gyerekeknek. És az Édes azt mondja, az az első. Pedig inkább nem ennék. Most én fordítottam el hirtelen a fejem. Nem bírtam nézni, ezt a szomoruképü, elkeseredett gyereket. Képek villantak meg előttem hirtelen a szavai nyomán. Megalázott arcú, szégyenkező, nekivörösödött gyerekekét láttam. Az egykori ént,, aki szeptember elsején dadogva kért 5 pengőt a jómódú nagybácsitól, mert máskép .nem tudott volna beiratkozni a harmadik elemibe. Aztán a mába tértek vissza gondölalaim. A pesti gyerekek jutottak eszembe, akik már nyugodtan, felemelt fejjel, könyvekkél kis táskájukban s egyedül csak á tanulásra gondolva siethetnek az iskolába. Akiknek, ha szeretnek tanulni, nem jelent beteges irtózást a szeptember, akiknek nem kell már a szomszédjuk kölcsönadott könyvéből lopva, siclve a lizpercben tanulniok a feladóit leckét. Simogattam a lehajlott buksi fejecskét. A harcon tűnődtem, .amit a pártom, a Magyar Kommunista Párt a gyermekek Ingyenes tankönyvéért vivőit Béki Ernő elvtárssal az élén, mig végül elérték. Jiogy a főváros költségvetésébe iktatta ezt a fontos tételt. Nagv munka volt, de csak a kézdelet jelentette. Mert hány kis Vedres Miskít, meg Mari van még p vidéken, akik « gyűlölik > az iskolát, pedig szeretnek tanulni. S igy tatán még a tanulást is meggyűlölik végül. Pedig joguk van hozzá! Elvilathatatlan joguk van a tanuláshoz, a tanuláshoz és annak eszközéhez, az ingyen tankönyvhöz is. József Attila sorok zsongnak a fülembe, miközben egy könnyebb szeptemberrel s az ingyenes tankönyvvel biztatóm Miskát: «Ez hát a munkánk és nem is kevés.» MEGÁLLJUNK EGY SZÓRA ! A SZEGEDI NAGY ÁLLOMÁS VENDÉGLŐJE minden reggel a legkorábban már 3 órakor nyit! Mindennel, ami a szem szájnak mgere, de legfőkónt a legkiválóbb korhely levelekkel várja kedves vendégeit. Kolbászos, káposztás levesek, bableves, benne főtt sertéscsülökkel, savanyu tojásos levesek. Hideg húsok, sonkák, tormás virsli, sörök csapon. Prima fajborok. A legfinomabb égetett italok. Figyelmes kiszolgálás. OLCSÓ POLGÁRI ARAK Tankönyvek eí, Iskolaszer eltet JEGYEZTESSEN ELÖ a SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL Szeged, Kárász-u. 14