Délmagyarország, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-01 / 173. szám

Péntek, 1947 augusztus 1. DÉLMAGYARORSZÁG lit kell megvalósítanunk a hároméves terv keretében Az Országos TervhivaLal ldadú- iparosodottabb ország alakül ki. • 1 • - O t? I- l . ! I .. r,! ( J KII KI n W»HMM AM sában megjelent a magyar 3 éves terv végleges szövege, amelyben, a négy koalíciós párt megegyezett és "amelyet köztudomásúan a nemzet­gyűlés is elfogadott. Ismeretes, hogy a Tervet a Magyar Kommu­nista Párt kezdeményezte és a tár­gyalás alapjául szolgáló szöveget a Kommunista Párt szakemberei dol­gozták ki Herei Andor elvtársunk vezetésével* aki a tervhivatal fő­titkára lett. Végiglapozva a könyvön megál­lapíthatjuk* hogy főbb vonalaiban megegyezik a Magyar Kommunista Párt által javasolt tervvel, A mezőgazdaság felvirágoztatása A terv szerint a mezőgazdasági termelést erőteljesen átalakítjuk belterjessé tesszük és ezzel együtt parasztságunk életszínvonalát fel­emeljük. Falusi iskolák, évódák, orvos és tanitólakások fognak épül­ni a három év során. A falu villa mositása lehetővé fogja tenni az elektromosság bevezetését a mező­gazdasági termelésbe és negyed­millió földriiivest fog villanyvilá­gításhoz juttatni. 1.400 kilométer uj bekötőút, 747 község &> tanya 700.000 lakosát fogja a külvilággal összekapcsolni, olyan időjárás mel­lett is, amely ma megközelíthetet­len sártengerbe fullasztja a falva­kat. Megépül a Duna-Tisza csa­torna első szakasza és százezer holddal bővítik az öntözött terü­letet. A konyhakerti növények és a rizs termelésének kibővítése* a gyümölcsök és szőlők nemcsak na­gyobb hozamot fognak biztosítani, mezőgazdaságunknak* hanem föld­munkások tízezreinek állandó ke­resetet "is. Ui, gépek, elsősorban traktorok ezrei vonulnak be a ter­melésbe* általánossá válik a ne­mesitett vetőmag használata* sok­kal több és sokkal olcsóbb fftü­trágya fogja a termelés hozamát jBővelni. Külföldi tenyész-marhák és lovak behozatala és hazai te­nyészállataink jutányos szétosz­tása hivatott rá, hogy állatállo­mányunk háboruokozta sebeit be­gyógyítsa. Az ország iparosítása A 3 éves terv nyomán a háború előtti Magyarországnál is fejlettebb Ezt biztosítja elsősorban a minden más ipari termelés alapját jelentő energiatermelés — szén és villany — és a nehézipar erőteljes fejlesz­tése. A harmadik évben meg fog­juk közeliteni a napi 4000 vagónos széntermelést* 420 ezer tonna nyersvasat és 800 ezer tonna acélt tíililunk elő* jelentékenyen többet, mint 1938-ban. A terv éveiben egy rendkivül fontos ui iparágat te­remtünk meg: a szerszámgép-Ipart. Vágón- és mozdonygyártásunkat, hajógyártásunkat az 1938 évi ter­melés többszörösére emeljük. Fel­építjük a mátraházai erőmüvet, helyreállítjuk a Weiss Manfréd modern enegiatelepét. Vegyiipa/ runk fejlesztésében a mezőgazda­ságot szolgáló ágakon —• műtrá­gya, ollóanyagok és védőszerek gyártása —'kívül döntő súllyal fog latba esni timföldgyáraink mo­dernizálása és egy ui limföldgyár felépítése, bauxitkincsünk jobb ki­aknázására. 120.000 ui orsó meg­felelő összhangot fog kialakítani fonó- és szövőiparunk termelési képessége közt. A papiros,iparban 80 százalékkal magasabb életszínvonalat Tervünk középpontjában azon­ban kezdettől fogva nem a gép állt, nem is a termelés* hanem az ember. A kormányzó pártok közös akaratából törvénnyé lett 3 éves terv ebben a kérdésben is magáévá tette pártunk törekvését: három év alatt 80 százalékkal kell emelkednie a dolgozók életszínvonalának. Az életszínvonal emelkedése azonban nemcsak több élelmet ruhát és más használati cikket fog jelenteni, hanem több óvodát, nap­közit, iskolái, főiskolái és kórhá­zat is, több orvosi, mérnököt és tanítót* a mainál sokkal jobb gon­doskodást a dolgozók szociális és kulturális igényeinek kielégilésé­rőt általában, a gyerekekről, öre­geikről és betegekrőt különösen, több színházai, mozit, sportot és rádiót is. Demokráciánk csak ak­kor fog szilárd alapon állni, ha nemcsak az egyszerű kétkezi mun­kát, hanem1 a szellemi munka nagy megindítjuk a cchilóze gyártást, j részét is a nép fiai végzik. Ezen a közt, komoly lépést teszünk előre a népből jövő értelmiség megte­remtése irányában. Miből fedezzük a költségeket Az életszínvonal emelése azon­ban mást is jelent. Hogy az életet olyan mértékben tegyük jobbá, amint akarjuk. mélyen bele kell nyulnunk a jövedelemoszlás mai rendsze­rébe* ahol alig kevesebb az igazságta­lanság, mint a háború előtt. Fi­zessenek a gazdagoki Ebből a iel­szavunkból született meg az a kö­vetelésünk* hogy a három éves terv pénzügyi fedezetét részben va­gyondézsmából és a háborús* va­lamint inflációs nyereségek erő­teljes megadóztatásából kell elő­teremteni. Ez a követelésünk is be van építve a hároméves terv­be.Több mint hat és félmilliárd fo­rintnyi beruházóból kereken 1700 milliót a Vagyondézsmából kell előteremteni. A megvalósítás a mezőgazdasági iparban bevezet-. téren is döntő kezdeményezést hoz Néhány száz ember feladitn vnlt jük a mélyhütést. Gondol a terv- a hároméves ter, kiépíti a népi a tervezés de fDan f mS a kisiparosság .fokozott foglalkoz- j kollégiumokat* megnyitja a főis- 1 2á£g és' SeUséT tömegSS tatására* a kézműipar fejlesztésére kölák kapuit a munkások és pa-1 feladata a végrehajtás Memtó tu­rasztok gyermekei előtt* sokszoro-j dalosabban kapcsolódik be a raun­sára emeli a. népi származásnak kába minden dolgozó* annál bizto­arányszámát a tanuló ifjúság1 sabb* hogy a tervet teljesít jük Közlekedés A 3 éves terv során azonban je­lentős lépéssel kell továbbmennüilk el kell érni, részben túlszárnyalni, az 1938-as teljesítményt. Három év múlva a hajózást nem fogják-többé hídroncsok- akadályozni, az Erzsébet-hid kivételével áll­ni fogminden pesti Dunahid* a záhonyi kivételével minden Ti­szaliid. Jobb és olcsóbb lesz Bu­dapest közlekedése,, uj trolleybu­szok, yillamosok motoros- és pót­kócsik* autóbuszok százai kapcso­lódnak a forgalomba. Személy- és tehergépkocsíáltományunk 6 ezer külföldi és belföldi géppel fog gyarapodni. A légiközlekedés utján szorosan belekapcsolódunk a nagy nemzetközi légiforgalomba. Rend­bejön végre a távbeszélőforgalom is. gjközpontok épülnek és helyre­állítjuk a régieket. Három év csupán... | UR8ÁN ERNŐ VERSE Összeforr a mély seb, bárhogy lüktet is, Mérges telek 'multán szépen szól a csíz. Mért fakad hát folyton panaszra a szánk? Három év kell hozzá s talpraáll hazánk! Három év csupán s a magyar ég alatt Mosolygó mezőkön boldog nép arat. Gyönyörű gyümölcsöt kínálgat a kert, Kényes kancák tépnek zablát, hevedert. Mennydörögve zugnak malmok, traktorok, Mennyegzőre hívnak frissen forrt borok. Csillognak a csizmák cserepes tetők, Csordát csalogatnak kövér legelők. Távoli tanyákon kigyullad a fény, Megvalósul nünden repkedő remény, Adó, dézsma gondja nem szül már panaszt; Munkájához méltón élhet a paraszti Hároméves terv a Dohánygyárban Mit tmlósifmtafe meg a dolgozók I Napközi otthontól a modem 1Q50 augusztus elsejére | szerszámgépekig A dohánygyár dolgozói üzemi nagygyűlést tartottak. A nagygyűlé­sen egyetlen napirendi pont vplt: ia) 3 éves gazdasági terv. A dolgozók az üzemi bizottság és az igazgató­ság bevonásával 12 tagból álló üzemi tervbizottságot alakítottak. A tervbizottság azonnal összeült és ki­dolgozta az üzemi 3 éves tervét: Az első évben az' üzem területén lévő napközi és csecsemőotthon épü­letére még egy egész emcíetet épí­tenek az üzem dolgozóinak .túlmun­kájából. Meg sem vártdjtó a munkásnők és munkások augusztus 1-ét. Máris hozzáfogtak a munkához. Mindennap munkaidő után egy órás rohammunka keretében tisztítják a téglákat, hogy az 41 j emelet építési munkálata mi­előbb elkezdődhessen. Minden dolgozó elvállalta, hogy 250 darab téglát tisz­tit meg. Az asszonyok és! férfiak között nemes versengés "indult. Ki tud egy őra alatt több téglát megtisztítani? Eddig a csúcs 85 tégla. Két nap alatt 1700 téglát tisztítottak meg a mun­kások. A MaDISz fiataljai is kiveszik részüket a murtkából; 800 munkaórá­val járulnak hozzá az építkezéshez. Még az első évben zuhanyozók ké­szülnek el ugyancsak rohammunkával a munkatermek mellékhelyiségeiben. Rendes autógarázs és tehénistálló is lesz az első esztendő befejeztével. Az üzembe a tüzőrségnek és tüzollófel­szerelésnek is helyiségeket készítenek. A dolgozóknak munkáskonyhát csinál­nak es az e'bédlőhelyiségget együtt gondoskodnak a berendezésről is. Ezenkívül üz első esztendő feladatai közt szerepel á sport- és kulturéleT kiépítése. 1 A második esztendőben az üzem udvarán egy 25x50 méteres úszóme­dence "épül. Az épületek alagsorai­ban a falakat elszigetelik, valamin! nlCnlesitik az épületeket a talajvíz­től. Háromszázötven kerékpár részére garázs épül, melyhez korszerű javí­tóműhelyt is állítanak fel. Eddig sok időt vett igénybe a készárunak átszál­lítása a raktárakba. A 3 éves terv keretében uj raktárak épülnek, mely jelentős mértékben hozzájárul az üzem racionálásához. Ugyanezt a célt szolgálja a közeli vasúti pályaudvar­tól egy vasúti sínpár az üzembe való 1 Kivezetése. A hefyi áruraktáraknak kiutalt készgyártmányok, valamint a szertári cikkeknek! a vasútról való be­és kifuvarozásához és a közel fekvő dohánybeváltó-hivataloktól á nyers­dohány beszállításához ujabb két te­hergépkocsit állítanak be. A harmadik év végére & összes munkatermekel portalanító berende­zéssel ^zerelik fel. Az asztajps- és lakatosüzemet is modern szerszám­gépekkel látják el. A szivarkagyár­táshbz három uj nagyteljesítményű szivarkakészilő-gépet állítanak be, amely jelentős mertékben Cmfejlt a ter melést. Szerepei a tervek között a központi fűtőberendezés átalakítása és megja­vítása. De a munka mellett sor kerül egy modern uj kulturház építésére is, melyben kulturterem, könyvtár, Olva­sóterem, sporlhelyiségek, szövetkezeti bolt, kuglipáfya és égy'éb 'eddig hiányzó létesítmény szerepel. Ma péntGken az egész üzem mun­kássága, vezetősége családostul az uj­szegedi parkba vonul, ahol egész na­pos népünnepélyen vesznek részt. A 3 éves gazdasági terv első napját ünnepé avatják a dohánygyár dolgo­zói. Igy születik meg a munka igazi ünnepe. Bizonyos, hogy a jövőben országszerte megünneplik ezt a na­f)ot — mint a magyar népnek a fel­emelkedés utján való elindulását. A dohánygyári dolgozók ezen a népün­nepélyen az üzem vendégei. A kelle­mesen eltöltött nap után fokozott lel­kesedéssel "látnak a terv keresztülvite­léhez. (Altwrti Jfenef.) Készüljünk a munkaversenyre! Dolgozótársaim, arra akarom fel­hivni figyelmeteket ma a 3 éves terv küszöbén, hogy a szegedi híd­építés során ne maradjunk el Szol­nok mögött, hanem mutassuk meg acélos akarattal és törhetetlen hit­tel, hogy ext a munkát derék veze­tőinkkel kemény elhatározással a kitűzött idő előtt akarjuk mindany­nyian készen látni. Szilárduljon meg mindannyiunk­ban ez az erős elhatározás és mu­tassunk példát a hitvány gondolko­zású országgyujtogatóknak; hogyan kell az üszkös romok felett egy uj hazát építeni. Ha a mindennapi munkád végzé­sénél percnyi pihenőid közben ezell a gondolatok natnak át, ennek gyü­mölcsét elsősorban te Jógod "él­vezni munkástestvérem. A közúti hí­don át Szeged város vérkeringésébe újra bekapcsolódik a személy- és teherautóforgalom, a 'kocsiforgalom, villamosjárat. A vasúti hidon át szintén a sze­mély és áruforgalom. A villamos ujszegedi járatának megindításával az életnívó javulása folytán egy uj építkezési folyamat indul meg, amely ujabb lehetősé­get nyújt arra, hogy a dolgozót keresethez juttassa. Hogy ez minél előbb valóra válhasson, tőlünk függ minden hídépítő munkások — ea mindannyiunk és a haza érdeke. , 1 , • Csorba János , ' hidépitő vasmunkás,

Next

/
Oldalképek
Tartalom