Délmagyarország, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-17 / 186. szám

VBás proletárjai egyesüljetek l Ma: egész heti rádiómüsoir Szegen, 19*7 aaiisrins 17„ vasárnap, IV. ért. 183. sz. * ára: 40 fillér DÉL M AGYAKORSZAG A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT.DELMAGYARORSZAGI NAPILAPJA A két nemzeti hagyomány A választások ismét felszínre hoz­tak egy olyan kérdést, amely az utóbbi hónapokban már-már elinté­zettnek Játszott. Arról van szó, ki képviseli ebben az országban a nem­zeti hagyományokat. A merészebbek egyenesen ugy teszik fel a kérdést: ki itten a magyar? Mintha a magyar­ság csupán a nemzeti hagyományok tiszteidében rejlene. Nem vitás, hogy magyarságunkhoz hozzátartoznak a nemzeti hagyomá­nyok. Ez is egyik tényező, amely a népből nemzetet formál. A ma ma­gát »ellenzéki«-nek nevező jobboldal •emeli a munkáspártok ellen azt a vá­dat, hogy politikájuk nem alapszik a nemzeti hagyományokon. Vizsgáljuk meg közelebbről, milyen nemzeti hagyományokról van szó? Nemzetünk ezeréves mozgalmas tör­ténetében minden kormányzati rend­szer megtalálta a maga hagyomá­nyait. A katolikus éppúgy, mint a pro­testáns, a királypárti és a republiká­nus, a szabadságharcos éppúgy, mint B németbarát. Akadtak olyanok is, •akik a nagy nemzeti hagyományokat meghamisították az uralkodó rendszer érdekében.,Ez történt florthyék alatt, akik a nemzeti és keresztény hagyo­mányok címén felsorakoztatták né­mettámogató politikájuk mellé a né­•metverő hadvezért, Szent Istvánt, ki­sajátították Kossuth Lajost, akinél nem sok nagyobb ellensége volt a néme teknek ebben az országban, játékos 'könnyedséggel bordalköltővé alacso­nyították le Petőfit, a szabadság láng­félkü bajnokát, már-már besorozlak nemzeti galériájukba Ady Endrét is, «ki egész életében döngette a Hor­Áhy-réle urivilág korhadt kapuit. A Magyar Kommunista Párt is mn­t iénak vall nemzeti hagyományokat, zek a hagyományok nem szorítkoz­nak az 19í8-tól máig terjedő harcos időszakra, még a munkásmozgalom­nak ezt megelőző 30—40 évére sem, hanem visszanyúlnak a messzi múltba. A magyar demokrácia és munkásmoz­galom "nagy hagyományaihoz tartoz­nak mindazok a "mozgalmak és har­cok, amelyeket nemzeti történelmünk folyamán az elnyomott és kizsákmá­nyolt nép helyzetének megjavításáért elindított, mindazok a nagy magyarok, akár pór, akár király, akik nemzetünk f azdasági és kulturális fellendítésé­rt dolgozlak. Idetartoznak a nagy magyar szabadságharcosok, akik or­szágúnkat védték az idegen hóditók­kal szemben. Ezek azok a magyarok, akikre Hivatkozunk, akiktől tanulunk, akikből biztatást mentünk a gépért folytatolt harcunkban. Kétféle nemzeti hagyomány van: a népi forradalmi szabadságharcok és az uriosztályok népellenes, sokszor hazaáruló hagyománya. Az elködösi­tés hosszú korszaka után ma még nehéz szétválasztani a nepizet ön­tudatában a konkolyt a tiszta búzától. A reakció ma még mindig kísérletezik azzal, hogy a népi nemzeti hagyomá­nyok hiveit nemzetíetlenségberi ma­rasztalja el, ma még ellenünk tudják fordítani azt, hogy elitéljük a nem­zetáruló Tiszákat, Horlhykat, Bethle­neket, Apponyikat, de csupán idő kér­dése, hogy a nemzet minden hü fia felismerje' az igazságot és Ítéljen •nemzeti® és nemzeti között, álhazafi és igazi hazafi között. A Magyar Kommunista Párt büsz­kén visefi a nemzeti szineket vörös forradalmi zászlaja mellett. Vannak jobboldaliak, akik taktikai fogásnak minősítik ezt a szimbólumot, mások, a múltban megrekedt baloldaliak a munkásosztály nemzetközi szolidaritá­sának gyengeségét szimatolják benne. Nem tudják vagy nem akarják tudni, Rákosi Mátyás végszava a munkásegységrőt folyó vitában Rákost Mátyás minisr.terelnöklie­fyeltes, a Magyar Kommunista Párt főtitkára pénteken Veszprémmegyébe utazott, ahol megtekintette Ajka és környékének bányáit és gyárait. Ajka­csingervöigyben a párt gyűlésén a miniszlerelnöklielyettes beszéde ele­jén foglalkozott az ország gazdasági és politikai helyzetével. Ezután az uj választójogról beszélt, amelynek alap­ján a nép ellenségei, a fassiszta re­akciósok elvessztik szavazatukat. Ez az intézkedés a dolgozó nép általá­nos hciyesslésével találkozott. Kétségtelen, voltak hibák az 5sz­svetrásnál fs. Ahol mód van rá, természetesen orvosoljuk ezeket a komolyabb hibákat. Garantál­juk, amennyiben a Magyar Kom­munista Pártról van szó, a vá­lasztások tisztik lesznek. Szeretnénk, ha a munkásegvség a jö­vőben megerősödnék. Az egységfron­ton éppen a választásokkal kapcsola­tosan kisebb-nagyobb súrlódások mu­tatkoznak. Mi, magyar kommunisták nagyon szeretnénk, ha a két mun­káspárt ereiét nem erre fecsérelné, ha nem állana egymással szemben. Mi azl tartjuk ideálisnak — mon­dotta már Csepelen —, hogy a két munkáspárt mint egyetlen osztály egyeLlen pártja közösen építené fel és virágoztatná fef a magyar dolgo­zók hazáját. — Reméljük, hogy eljön az idö, amikor ezt á célt eí tudjuk érni. Ezt a kijelentésemet szociáldemo­krata barátaink rossz néven vették tőlem. Ugy állították be, hogy azon­nali egységet köve lelek. A1t. a Idzonykodás, hegy soha sem fognak egyesülni a Kommunista Párttal, azok felé a polgárok felé Mól, akiknelk nem keli a mnn­kásegység és akiket Igy akarnak megnyugtatni. Erről, a taktikáról tovább nem hall­gathatunk. A Szociáldemokrata Párt sok esetben a kihagyottak védelmező­jeként jelentkezik. Például á Világos­ság felhívást intéz mindénkihez, akik­nek elvették választójogát, hogy je­lentkezzenek a Szociáldemokrata Párt­ban, amely majd törni fogja magát, hogy az illető visszakaphassa. A Vi­lágosság szerkesztőjének jól kell tudnia, hogy azok, akiket a választó­jogból kizártak, elsősorban a demo­krácia ellenségei. A makói szociálde­mokrata lap külön B-Iista gyűlést rendezett, hololt jól tudja, hogy ezek demokráciaellenes magatartásukért vesztették el állásukat. Az egyik fa­luban a szociáldemokrata szónok azt mondotta, hogy ha a kommunisták győznek, akkor bevezetik a kolhoz­rendszert. ' Ilyen esetek láttára nekünk fel kell emeint figyelmeztető szavun­kat éppen a magy arság és az egy­ségfront érdekében. Rá kell mulatnunk az eltorzulásokra, mert ha nem vetünk gátat ezeknek aa eltorzulásoknak, akkor nem lehet milnkásegység és veszélyben lesz a magyar demokrácia is. Nekünk ijjé­gül az a meggyőződésünk, hogy a nemzet felemelkedése kívánja ezt tő­lünk. Mi ezt az álláspontunkat val'­juk és vallja velünk a munkásegvség ,és a magyar demokrácia minden Hive. Részemről a vita ezzel be is fejező­dött. Végetért az infláció Romániában Kommunisták győztek a temesvári szakszervezeti választáson Romániában tegnap az infláció hosz­szu hónapjai után életbelépett a sta­bilizáció. A szigorú stabilizációs ren­deletek értelmében egyénenkint leg­feljebb ötmillió régi leit váltanak uj leire, a meghatározott kulcs szerint: 20.000 régi lei egyenlő egy uj Ieiel. A román fővárosban és az egész országban tegnap délelőtt a pénzváltó központok megkezdték működésűket. Bukarestben már a kora reggeli órák­ban nagy tömegek jelentkeztek a pénzváltó központoknál. r'» -rnr—iTTii-r inr-rr r­Sikerre! jár! az MKP afrcíója: Szegeten is olcsóbb lesz a villanyáram A magas áramdíjat már régóta kifogásolják a dolgozók Szege­den. A Központi Gáz és Villamossági Rt. sokszázezer forintot keresett a fogyasztók megkárosításán. A Magyar Kommunista Párt törvényha­tósági bizottsági tagjai állandóan harcoltak a villanyáram tarifájá­nak leszállításáért. A sDélmagyarországt is töbhizben mutatott rá a magasra szökött szegedi áramdíjak tarthatatlan voltára. Hangsúlyoz­zuk, lehetetlen, hogy a fővárosi 59 filléres tarifával szemben Szike­den az áram kilowattjáért 2.94 forintot számítsanak. Ehhez a 2.04 ía­rinlos áramdíjhoz még óradíj, százalékok és egyéb költségek is jön­nek. A Magyar Kommunista Párt kezdeményezése révén Vas Zoltán elvtársnak sikerült a Gazdasági Főtanácson keresztül elérni, hogy Bu­dapest környékén 29 százalékkal olcsóbb villanyáramhoz jussanak a dolgozók. A Magyar Kommunista Párt nem elégedett nieg ezzel az eredménnyel. Örömmel jelenthetjük, hogy a Gazdasági Főtanács szer­dai ülésén ismét tárgyalták a villanyáram tarifadiját. A szerdai ülé­sen Vas Zoltán elvlárs ismertette a Magyar Kommunista Párt kéré­sét, hogy a pestkörnyéki áramdíj 29 százalékos leszállítását terjesszék ki az egész országra. Vas elvlárs java ?a ál elfő ad áV. és igy a közel­jövőben a Központi Gáz és Villamossági Rt.-nak is 29 százalékkal ol­csóbban kell adnia a villanyáramot Szegeden. » Bukarest lakossága hatalmas meggyüléseken ünnepelte a stabili­zációt. A főváros utcáin és terein többszázezer ember vonult fel és lel­kesen éltette a Groza-kormányt. A Szakszervezeti Tanács elnöke egy 300.000 főnyi munkás-tömeggyülés előtt rámutatott arra, hogy a román kormány a Szovjetunió támogatásával nagy erőfesziléseket tesz az ország lalpraállitására és már eddig is nagy eredményéket ért el. Pénteken dél­előtt egyébként a román miniszter­tanács, pénteken délután pedig a ro­mán nemzetgyűlés egyhangúlag el­fogadta a stabilizációs törvényjavas­latot. A román demokrata pártok blokkja felhívást intézett Románia lakosságá­hoz, amelyben felszólította a román népet, hogy egységesen biztosítsa a stabilizációs rendeletek végrehajtását és lépjen fef a rémhírterjesztők, a feketézők, a pánikkeltök és az .üzérek ellen. A szegedi MaDISz vezetői szomba­ton telefonbeszélgetést folytattak a temesvári Ifjumunkás Szövetség veze­tőivel. A temesváriak őrömmel újsá­golták, hogy a román stabilizáció jó hangulatot kelt a városban. Temes­váron rpost tartották meg a szak­szervezeti választásokat is, amelyen a kommunisták 90 százalékos győ­zelmet értek el. hogy a náci megszállók elleni harc­ban pártunk a nemzet élére állott, hogy a felszabadulás után fontos sze­repel vivott lti magának a nemzet vezetésében. Ma a kommunista nem • hazátlan bitang®, akit a nembeli pántlikákat lobogtató horthysták és nyilasok .űznek §gvik búvóhelyről a másikra, lianem nyíltan a nemzet leg­jobb katonája, aki iegbátrabban áll kj minden törekvés ellen, amely or­szágunk függetlenségét veszélyezteti. Mi lelépjük a Horthykról, a Doná­Ihokról, a Nagy Ferencekröl a bito­rolt nemzeti szint és rájuksüljük a hazaárulás megérdemelt, bélyegét. Mi a szomszéd nemzetekkel együtt a nemzeti szineket magasan lobogtatva őrködünk nemzeti függetlenségünk szabadságunk felett és megvédjük az országot az iijjúéledő fasizmus min­den kísérlete ejlen. Ezért illetnek minket a nemzeli szinek, ezért miénk a jó értelemben veit nemzeti hagyo­mány. A Szovjetunió a vörös lobogó alatt vívta meg nagy nemzetvédő harcát a nácizmussal, mi két összefont lobogó alatt harcoltunk. Ezért miénk a vörös zászló mellett a piros-fehér-zöld lo­bogó is. Ezért van választási plaká­tunk nemzetiszínű zászlaján a sza­badságharcos Rákóczi, Kossuth és Pe­tőfi képe. E nemzeti hagyomány szel­lemében küzdünk mi a magyar népért. F. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom