Délmagyarország, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-15 / 185. szám

YiSág proletárjai egyesüljetekV Sze^n. m? augusztus n, pintek, it. m 105 sz. ara: 40 fillér DÍLMAüYARORSZAG A MAGYAR KOMMUNISTA PARTiDELMAGYARORSZAGI NAPILAPJA JÓLÉT IA városi lerviM^ottsacj ellogadía az MKP tervjavaslatát tárgyalási alapul Ismerjük mai nyomorúságunk okait és okozóit. Könnyű tárgyilagos magyarázatokkal megokolni életszínvonalunk alacsonyságát. A nyomorúságot azonban nem magyarázni, hanem megszüntetni kell. Éppen ezért párIlink első jelszava és programja, az uj országgyűlés legfontosabb munkafeladata a magyar jólét megteremtése. A békés alkotómunka, a hároméves terv, mindaz, ami szebbé teszi népünk életét, ebben az egyetlen szóban foglalható össze: jóiéi. S ha elmaradottságunkról beszélünk, ha azt kutatjuk: mi áz, amiben az ellenforradalom rendszere tiz évvel ezelőtt fölényben volt az Uj, demokratikus áí' szabad Magyarországgal •összehasonlítva — megint a jólét, az •életszínvonal kérdésébe ütközünk. Mai nyomorúságunk a tegnapi ellenforradalom öröksége. Nemcsak mi •'kommunisták, hanem szószerint egész népünk börtönben élt a múltban — még akkor is. ha könnvebb volt aktkor megtölteni tányérunkat, mint ma a szabad világban. A munkások első hallásra megértik ezt, yie mit kezdünk az értelmiség és a középrétegek (órészévcí, akik számára a Horthyrendszer börtöne még ma, is a kispolgári komfort emlékeit idézi? A válasz csak egy lehel: a szabadtag mellé megteremteni a nép jólétét Is. Mindenekelőtt nézzük a kiindulópontot, a kendőzésnélküli számokat. A szakszervezet adatai szerint mult év őszén még a stabilizációval felemelt életszinvonal is rendkívül elmaradt az 1938-as mögött. A textil inar dolgozói 61.5 százaléknál, a vasipar 54.3 szazt^jknáí, a vegyipar 68.3 százaléknál tariották. Az értelmiség alsóbb kategóriáinál fné<J rosszabb volt a helyzet. Tagadhatatlanul megkezdődött a javulás idei nyáron, de semmiésetre sem kielégítő mértéktón! Az élelmezési költségek a tavaszi és koranvári átmeneti drágulás után ..augusztus első hetében a tavaly szeptemberinek 117 százalékára esték vissza. A legutóbbi árleszállítás nyomán a közüzemi költségek már csak a tavalyi 88.5 százalékát jelentik. A tisztálkodással kapcsolatos kiadások azonban még mindig 127 százalékon állanak. A legnagyobb terhet azonban a ruházkodás" jelenti 133 százalékkal. A béremelés mindenesetre túlhaladta az árak emelkedését. A szakszervezet adatai szerint a 15 százalékos béremelés után a jelenlegi reálbérek már elérik az 1938-as 68—70 százalékát. Figyelemreméltó a munkásság szempontjából, hogy mig 1946 szeptemberében az összmunkásság 35 százaléka dolgozott teljesítménybérért. addig ez év iulius 30-án már 69 százalék dolgozott a teljesítménybér kedvezőbb feltételei mellett. A parasztság életszínvonala is jelentősen emclKedctt a mull évihez képest. 1947-ben 19 millió mázsa kenyérgabona termett, 7.5 millió mázsával több. mint a mult évben. E többletből mintegy 3 millió mázsa t

yarapiffa az njgazdákat, körülbelül 10 millió forint értékkel. Ha hoz-j závesszük ehhez az ujgazdákra ju-rj tott 3 millió mázsa terméstöbblelet A Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Paraszt Párt köszönetét tolmácsolta az MKP tervjavaslatáért — A város lakosságának életszínvonal emelését szolgálja az MKP városi tervjavaslata Mint már jelentettük, az országos tervbizottság ptasitotla a vármegyéket és városokat, hogy .alakítsák meg tervbizottságaikat cs készítsék el hároméves terveiket. Szegeden is megalakult a város tervbizottsága, .amely csütörtökön délután tartott ülést. Róöa Béla városi pénzügyi tanácsos terjesztette elő az MKP szegedi hároméves tervjavaslatát, melyet 87 szakember bevonásával készített el az MKP szegedi szervezete. A tervjavaslat elkészítésénél az MKP kikérte az egyetemi taná-j roktól a gyárak szakmunkásáig minden szegedi szakember véleményét pártállásra való tekintet nél-; kül. A Magyar Kommunista Párt szegedi szervezete ezúton is há-J lás köszönetet mond mindazoknak,j akik az MKP hároméves tervjavaslatának elkészítéséhez hozzájárul-' tak. I A hároméves terv emeli az életnívót Róna Béla bevezetőben elmondta. hogy az MKP nagyon iól ludia. mint valamennyien, hogy mi a tennivaló. Azonban annak is tudatában van, hogy többszáz év mulasztásait nem tudjuk helyrehozni három év alatt. A tervjavaslat elkészítésénél a Magyar Kommunista Párt szem előtt tartotta,, hogy olyan beruházásokat vegyen tervbe, melyek einciik az általános jólétet (úgynevezett hasznos beruházások). Ezen túlmenően! tekintetbe kellett venni az ország és a város teherbiróképességét. A Magyar Kommunista Párt a maga részéről csak olyan tervet fogadhat el. amely meg js valósithaló. A Magyar Kommunista Párt szegedi szervezetének városi bároméves tervjavaslata az országos terv folyományaként született. Ezután áttért Róna elvtárs a tervjavaslat ismertetésére. A terv elsősorban mezőgazdasági irányzatú. Az előirányzóit összeg 60 százaléka közvetve és közvetlenül mezőgazdasági lermészelü. Jelentős összeget biztosit a mezőgazdasági szakoktatásra, mezőgazdasági üzemek életrehivása. falusi ulak és fa'usi lakások építésére. Jelentős összeget biztosit a közlekedési problémák megoldására. Épitminisztertanács elrendelte az üzemi tervek kidolgozását n burgonyából. 2.5 millió mázsa cukorrépát, 320.000 sertésszanorutatot, 160—200.000 marhát. 17.000 lovat, a hatalmasan meggyarapodott baromfiállományt és a magasabb gabonaárakat, "akkor alacsony becslés mellett is fél milliárdra tehetjük a 850.000 főnyi ujgazda jövedelemnövekedését ebben az évben. Ez családonként 770 forint többletet .jelent, nmi már valóban az első lépest jelenti a 7. emberi étet felé. A régi gazdáknál mágátólértetődően jobb a helyzet. Ha van is javulás, elégedettséfn-e semmi ok. A tőkés termelőrend törvényei szerint — sainos — az ország érdekében hozott áldozatok' nagyrészt x tőkések javát szolgálták: az ő gyáA kormány tagjai csütörtökön délelőtt Dinnyés Lajos miniszterelnök elnöklésével rendes heti minisztertanácsol tartottak. A minisztertanács a miniszterelnökség előterjesztésére rendelettervezetet Jogadoll eí a 3 éves gazdasági terv megvalósítása érdekében az egyes üzemek üzemi rendjének a 3 éves tervvel való összehangolására. Minden gyárszerü üzem, minden állami és állami kezelésben levő üzem, továbbá nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és korlátott felelősségű társaságok áltat vezetett bármely üzem, a községek kezelésétón levő üzemek tevékenységüket az Országos Tervhivatal által közzétett 3 éves gazdasági tervnek megfelelő részletterv keretében tartoznak folytatni. Az üzemek felelős vezetői kötelesek a részletterveket elkészíteni és jóváhagyás végett az Országos Tervhivatalhoz benyújtani. A rendelet szerint 200.000 forintot meghaladó tórubázást, továbbá a rendelet hatálya alá cső üzemek Körétón bármilyen beruházást csak az Országos Tervhivatal keretében lehet eszközölni. A rendelet felsorolja a kivételeket és vétségnek minősíti a rendelet megszegését. A vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatára elvileg elfogadta a minisztertanács az állami műszaki főiskola létesítésére vonatkozó javaslatot és a tudományegyetemek orvosi karainak tanulmányi és szigorlati rendjéről szóló szabályzatot, amely a régi szabályzatokkal szemben több lényeges módosítást tartalmaz. A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter előterjesztésére a kereskedelmi és iparkamarai választások határidejét november 30. napjában állapították meg. A pénzügyminiszter előterjesztésére elfogadta a minisztertanács az ékszerek és drágakövek utasforgalomban történő kivitelének' szabályozását. A rendelet szerint az ékszerek cs drágakövek az utasforgalomban, ha személyes használatra szolgálnak is, csak a Magyar Nemzeti Bank engedélyével vihetők kiA földművelésügyi miniszter előterjesztésére elfogadták a mének kötelező vizsgálatáról és a lótenyésztés előmozdításáról szóló rendelettervezetet. Az igazságügyminiszter előterjesztésére a minisztertanács a szegedi Ítélőtábla elnökévé dr. Mecsér Józsefet kinevezte. kezésre, egészségügyi és szociális kérdések, iskolák és tudományos intézetek életrehivására készültek el a legalaposabb tervek. A mezőgazdaság mellett igen jelentős összeget biztosit a hároméves terv az elhanyagolt külvárosok ut- és lakásproblémáinak megoldáséra. Ezen túlmenően nem feledkezett meg £ Magyar Kommunista Párt hároméves terve a vásárcsarnokokról — amely már több évtizedes problémája a városnak v—, a szabadtéri játékokról és sportstadion építéséről. A szegedi szabadiéri játékok Jelentős keresethez juttatlak a unitiban a kereskedő- és Iparostársadalmat. Ezt a jövedelmet a jövőben sem nélkülözheti a város lakossága és a lehetőség halárain belül még fokozni is kell. Éppen ezér-t a szabadtéri játékok ismételt elindítására jelentős öszszeget biztosított az MKP terve. Sportban Szeged az ország egyik jelentős központja. Ugy a labdarúgásban, mint a vizisportban. "valamint a könnyű és nehéz atlétikában Szeged vezetőszerepet játszik az országban. Ennek ellenére Szeged nem rendelkezik modern igényeket kielégítő stadionnal, a terviavastat szerint valamennyi sportág flzésére lesz alkalmas az ui sporttér. A Tervezet nem feledkezett meg a városi üzemek további fejlesztéséről sem. Az MKP hároméves terve megoldja a munkanélküliség kérdését. ezért bir nagy jelentőséggel pártunk javaslata. A Magyar Kommunista Párt hároméves városi terve nemcsak kiegészítő része az országos tervnek, hanem ezen túlmenően a demokrácia célkitűzésének é'e'rehivása: a gondnélküli élet biztosítása. A terv foglalkoztatja a szegedi kisiparos- és klskereskedőlársadalmat. Ezen túlmenően olyan munkáslétszám foglalkoztatását kívánja, hogy a terv megvalósilása esetén Szegeden a még koplaló és éhező családokba :is beköltözik a gondnélküli élet. Az MKP fiivsslafa alapián késsül <a! a város 3 éves terve RÓna Béla előterjesztése után a tervbizottság tagjai megtették megjegyzéseiket, ugy (Folytatás a 2. oldalon.)' raik épültek újra a dolgozónép éhezése árán. Az infláció áldozatvállalásának még volt értelme, de 1947-ben értelmetlen volna minden egyoldalú áldozatvállalás! A stabilizáció megteremtette az ellenőrzésnek, egy reális progresszív adópolitikának és főleg a demokratikus tervgazdálkodásnak a lehetőségét. Ennek a lehetőségnek a kihasználását jelenti a korszakalkotó hároméves terv és az angyalföldi program: a riizessenek a gazdagok? jelszónak a megvalósítása! Nincs és nem lesz addig igazi népuralom ebben az országban, amig a nép o^zfályrésze a nyomorúság és a kevesek kiváltsága a korlátlan jómód és gazdagság! A ml programunk hatványozottan az, ami 1945-ben volt: a termelő és alkotó munka, a hároméves terv. Ha azt tapasztatjuk azonban, hogy a túlsó oldat programja sem változott, ha ismét a korrupció, az árdrágítás, a mértéktelen harácsolás fegyvereivel akarják elrabolni milliók munkájának gyümölcsét, akkor népünk meg fogja tudni adni erre a méltó választ! Arra a pártra fpgja bízni szavazatát és jövőjét, ameíy nemcsak a magyar ! jólét terveit kőszilatle el, nemcsak \ az alkotó munkában járt az élen, liai nem munkánk gyümölcsének megvé• désében is! Miféle demokrácia, miféle | szabadság tenné áz, ahol a népmillióknak »szabad? dolgozniok, s a harácsolóknak »szabad< rabolniok? Az uj országgyűlés olyan mértéktón fogja biztosítani a parasztok földjét és vagyonát, a kisemberek tutajdonát, a munkások és értelmiségiek emberi életét, amilyen arányban képviselethez jut a magyar demokrácia legegységesebb és legkövetkezetesebb pártja^ a Magyar Kommunista Párti