Délmagyarország, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)
1947-08-10 / 181. szám
Ma: egé^z heti rádióműsor IHág proletáréi eovesülsetelcV Szapd. 1947 aapszlas 10.. vasárnap, IV. ért. 181 sz. ára: 40 füléi ^A^VAI KOMMUNISTA PÁRT LM AG TARORR t ARI* NAPI LARJ1| Rendezni kell a szegedi tejeUáiást Az ország nekilendült a hároméves lerv megyalót-i.á ánák. A munkás, a paraszt kész áldozatot hozni. hogy minél hamarabb bekövetkezzen a jólét* ami a Tervcélja. Nem alkudtunk azonban ugy, hogy a terheket csak a dolgozó viselje, ellenkezőleg törvényben fektettük le, hogy az áldozat jórészét, sőt nagyobbrészét a tehetőseknek kell válíalniok: pártunk jelszava:'fizessenek a gazdagok. Ez nem üres jelszó* ez közvetlenül megvalósítandó program* amelynek azonnali megvalósításáért az egész magyar nép teljes súlyával kiáll. A program megvalósításának első lépése az augusztusi fizetésemelés változatlan árak mellett, de ez sem elég, neki kell fognunk a megokolatlanul magas árak letöréséhez. Közismert dolog, a Gyáriparosok Szövetsége szivesen belement volna a bérek és fizetések felemelésé-be, ha ugyanekkor felemelhették volna az árakat, más szóval, fia a béremelést átháríthatták volna magasabb" árak formájában a dolgozók vállaira. A szakszervezetek és a GyOSz nem tudtak megegyezni, a kormány volt kénytelen hatalmi szóval elrendelni a 15— 20 százalékos fizetésemelést, a nagytőke azonban nem adja fel egykönnyen a harcol, várható volt. hogy megkísérli az árakat a kormány beleegyezése nélkül, vagy a kormány éberségének kijátszásával felemelni. Ilyen kisérletet látunk mi a tei árának felemelésében, amelyet ugyan a földművelésügyi minisztérium rendelt el, de nyilvánvalóan nem fejezi ki az egész kormány akaratát és semmiképpen sem igényelheti a dolgozó nép jóváhagyását. A megrökönyödés lett úrrá. az egész országban, amikor a várt olcsóbbodás helyett magasabb árakat szabtak ki olyan közszükségleti cikkre, amelyhez eddig is hiányosán jutott a kisbérit dolgozó s amelynek hiánya gyermekeinek egészséget fenyegeti. Szegeden ma teljes káosz uralkodik a tejellátás terén s ennek az áldatlan állapotnak minden viszszásságát mét.iobb tn felszínre hozza ez a közellátásügyi rendelet. Ha rövidesen nem történik erélyes intézkedés, oda jutunk, hogy októberben leél forintért vásárolhatjuk a tei literjét. Szeged 19.000 litert kitevő "átlagos tejfogyasztása mellett elenyésző 10Ö0 iiter kerül a fogyasztóhoz pasztőrözött állapotban a két szegedi tejcsarnok révén. Ennvit tesz ki annak a lejnek mennyisége, amit 00, az ui rendelet értelmében 80 fillérért juttatnak a termelők Szegedre. A többi kis közvetítők, tejeskofák utján kerül forgalomba. Soknak ezek közül iparengedélye sincsen. A tejet eddig 80—90 fillérért vásárolták fel a gazdáknál és 1.40—1.60 forintért hozták forgalomba. A hivatalosan megállapított 1.10 forintos lejár Szegeden csak papiroson volt meg, olyannyira, hogy kutatni kell Szegeden azt az enibert, aki ezt nyilvántartotta. A gazdasági rendőrség cgy(Foiylatás a 2. oldalon.). Í ^óvpo terv fnlvamgn a kisiParos és kiskereskedő uUtuö IBI v lm]dmáll életszínvonala is emelkedik Antos Isfván pénzügyi államtitkár és Kamnenov Pál, a KI SOS* országos elnöke beszéllek az MKP szegődi kisiparos és kiskereskedő nagygyűlésén Áru- 'és anyagellátást a szegedi kisiparnak és kiskereskedelemnek! Követeljük: a gyárak szolgáliák ki gyári áron a kiskereskedőt —hirdelik a transzparensek á zeneiskola feldiszitett termében, hogy a Magyar Kommunista Párt kisiparos- és kiskereskedőgyülést tart. A gyűlés megkezdése előtt Antos István elvtárs, pénzügyi államtitkár panasznapot tartott, amelyen résztvett Ország Sándor min. osztályfőnök js és a szegedi pénzügyi hatóságok. A panasznapon megjelent füszerkereskedők kérelmét a palackbor kiszerelésével kapcsolatban adóközösség alakjában fogja megoldani a pénzügyi hatóság. Ugyancsak ilyen megoldás fog jörlénni az üvegházi kertészek fényűzési adója ügyében. Ezenkívül egyéni, jogos panaszok elintézését részben a helyszínen, rövid uton intézte el az államtitkár elvtárs, részben pedig utasítást adott a jelenlévő pénzügyi hatóságok vezetőinek, hogy méltányosan intézkedjenek. A zsúfolásig meglelt hangverseny teremben nagy taps fogadta Antos István államtitkárt, aki bevezetőül a hároméves terv előfeltételeit ismertette. — Ki kellelt dolgoznunk a hároméves tervet, mert tudtuk, hogy a munkás, paraszt, kisiparos, kiskereskedő, értelmiség gsak akkor tekinti a demokráciát sajátjának, ha bebizonyítja, - hogy lényegesen jobb életszinvonalat tud teremteni. A termelési terv évről-évre mutatja. hogy lesz több élelem, iparcikk, melyik évben mennyi "árut akarunk termelni és mennyivel lesz löbb a hároméves terv végén. Az életszínvonal kérdése, a 'kereskedők, kisiparosok megélhetése nemcsak attól függ, mennyit árulnak A hároméves tervnek az az intenciója* hogy éppen ugy részese legyen ennek az é'eiszinvonaiemeiésnek a kisiparos és kiskereskedő, mint uiás réteg. A cipésziparos löbb bőrt fog kapni. a füszerkereskedő több élelmet, stb. De nemcsak arról gondoskodunk, hogy több nyersanyag és élelmicikk legyen, hanem hogy a vevő vásárlóereje fokozódjék. —' A vagyondézsma kivetésénél figyelembe vélték, hogy az átlagos kiskereskedő és kisiparos mekkora tökével rendelkezik. Kisiparosnak és kiskereskedőnek nincsen 75 ezer forint tőkéje, tehát ez az adónem nem érinti a kisembereket. Az életszínvonal emelésével kapcsolatos béremelés nem iehet alapja az árdrágításnak és ha bármilyen árucikkben augusztusban engedély nélkül áremelést észlelnek, az árdrágításnak minősül. A hároméves terv reális alapokra épült és azt meg is valósítjuk, mint ahogy megvalósítottunk mindent, amit eddig ígértünk. De ennek politikai feltétele is van. Nem lehet egy kézzel építeni, másik kézzel összeesküvőket felszámolni. Választások után meg kell teremteni azt a szilárd kormányzati bázist, melyben egységes akarattal a térv végrehajtását garantáljuk. Mi hízunk benne, hogy az ország népe felismeri, kik építik az országot, ezért bizalommal tekintek a választások eié. Augusztus 31-én a magyar nép megadja azt a lehelőseget, hogy a hároméves terv megvalósítása éppen olyan valóság legyen, mint a stabilizáció volt — fejezte be szűnni nem akaró tapsok közt Antos elvtárs. Ezután Komncnov Pál, a KISOSz országos elnöke tartotta meg beszámolóját a kisiparosok és kiskereskedők sérelmeiről. Beszélt az álszövelkezelek ellen és rámutatott annak jelentőségére* hogy a kiskereskedelem és a kisiparosság is helyet kap ,a következő országgyűlésben. Azok fogják képviselni a kisiparosok és kiskereskedők érdekeit* akik hasonló sorsban élnek. i Mi olyan országol akarunk leremteni, ahol érdemes élni. érdemes magyarnak és érdemes kisiparosnak és kiskereskedőnek lenni — fejezte be nagy érdeklődéssel kisért beszédét Komnenov elvtárs. A jól sikerült nagygyűlés Tombácz Imre elvtárs zárószavaival ért véget. A gyűlés után folytatták a panasznapot, melynek során a kisiparosok és kiskereskedők adóhátralékának rendezéséről méltányos részletfizetést helyezett kilátásba Antos István elvtárs, pénzügyi államtitkár — egyéni elbírálás alapján. Szept. 3-án kezdődik a tanítás A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete értelmében a népiskolában, általános iskolában, polgári iskolában, gimnáziumban, továbbá a líceumban, tanitó (nö) képzőintézetben és óvónőképző intézetben az 1947—48. iskolai évi alakuló értekezletet, javító-, felvételi-, különbözetimagán- és oszlályozóvizsgákat és behatásokat az 1947. évi augusztus 28, 29, 30 és szeptember 1. napjain keli megtartani. Az iskolai évet szeptember 2. napján keli ünnepélyesen megnyitni és a rendes tanítást szeptember 3. napján keli megkezdeni. lesAMÍ villanyár Benődnek A Gazdasági Főtanács szerdai döntése után 20 százalékkal olcsóbban kapja Budapestkörnyék munkásnépe a villamosenergiát. Augusztus t-élől a BSzKRT vonalain az átszállójegy 70, a szakaszjegy 50 fillérbe kerül a fővárosiaknak. A vidéki városok dolgozói összeszorított fogakkal olvassák ezeket a híreket. Igy Szegeden is. Vidéken mit sem változott a helyzet. Egyedül a Szegedi Közúti Vaspálya Rt. vezetősége látta be a helyzet tarthatatlanságát és hétfőtől, 11-élő! az átszállójegyet 70, a vonaljegyet 70, a szakaszjegyet 50, a "gyermekjegyet 40 fillérre, a Mhubjegyet 6.50 forintra és a meuettérlljegyel 80 fillérre szállította le. Ez a tény örvendetes, de egyben azt ,is bizonyítja, liogy a részvénytársaság halogatta az árleszállítást. Rendes üzemvezetés mellett Szegeden is augusztus 1-én kellett volna olcsóbbá -tenni a villamost a dolgozók számára. A Központi Gáz és Villamossági Rt. azonban, szokás szerint* még mindig alszik és nem akarja tudomásul venni, hogy ma mar a 3 eves tervért dolgoznak" a munkáskezek. Valószínűbb, hogy nem is akarja a változást tudomásul venni. A Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére Barna és Homola elvtársak — mint lapunk más helyén beszámolunk! erről — közbenjárlak, hogy az ONCsA-lelep dolgozói végre 6 havi résziéífizetésre bevezettessék a villanyt lakásaikba. Az ONCsA-telep azonban nem az egyedüli hely Szegeden, ahoí nincs "villanyvilágítás. Szegeden az összlakosságnak mindössze 12.85 százaléka veszi igénybe a villanyszolgáitatást. Mindezt azért, hogy a Magyar Általános Kőszénbánya magánkézben levő vállalatai Szegeden és Miskolcon a Központi Gáz és Villamossági Rt., Veszprém-, Fejér-, Heves- és Délpestmegvékben a fillérekből előállított hassák tovább! Szegeden még mindig 2.40 forint 1 kilowatt villany ára. Felkerestük Diósszegi Dezsőt, a gazgyár igazgatóját, liogy nyilatkozzon a szegedi üzem jövő terveiről. Elzárkózott a nyilatkozatadás elől. Az igazgató ur hajlandó felvenni minden bizonnyal szép fizetését, de nem hajlandó a dolgozókat tájékoztatni arról, hogy a szegedi gázgyár mit kiván lenni a villanyarak leszállítása ügyében. Élénken emlékezünk még azokra az | időkre, amikor a gázgyár vezetői a dolgozóknak járó kollektív szerződést sem akarták megkötni. Azt sem felejtettük ef, hogy a gázszolgáltatás megindításakor indokolatlanul nagy összegeket húzlak ki a gázszolgáltatást megindító dolgozólömegek zsebéből. A Központi Gáz és Villamossági Rt. Szegeden népellencs üzemmé nőtte ki magát. Ne csodálkozzanak a társaság urai, ha a dolgozók türelme egyszer elfogy. Árleszállítást követelünk a íogrö, vldebb időn belül. Követeljük, hogy rendezzék törvényes-uton a villamosvállalalok üzletvitelét és kötelezzék őket arra, hogy nyereségük egy részéi fordítsák a községek villamoshálózatának kiépítésére. ^