Délmagyarország, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-09 / 180. szám

Szombat, 1947 augusztus 9. OELMAGIARORIZiO Héty öt ós kétévi fegyházat kaptak a zsirhivatafi sikkasztok Az ügyész súlyosbításért fellebbezett A törvényszék esküdtszéki ter­me zsúfolásig megtelt a zsirhiva­tali sikkasztók ügyének pénteki Íté­lethirdetésére. A fogházőrök közt bevonuló vádlottak közül csupán Kerekes látszik megtörtnek, fal­fehéren hallgatja a dr. Linzer Ká­rolv tanácselnök által kihirdetett ítéletet. Az uzsoratanács bűnösnek mon­dotta ki Michalek Károlyt, Kovács Antalt és Kerekes Józsefet, mint tettestársakat folytatólagosan elkö­vetett, .a közellátás érdekét veszé­lyeztető bűntettben, tqvábbá Ko­vács Antalt egyrendbeli árdrágító visszaélés bűntettében, Ribizsár Gyulát és Kiss Lajost a közellátás érdekét veszélyeztető vétségben. Ezért Michalek Károlyt Ötévi fegyházbüntetésre, ötévi jog­vesztésre, Kovács Antalt hétévi fegyházra, ötévi jogvesztésre. Kerekes Józsefet kétévi fegy­házra, ötévi jogvesztésre, .Ri­bizsár Gyulát háromhavi fog­házra, JO09 forint pénzbünte­tésre és Kiss Lajost kéthavi fogházbüntetésre és 893 forint pénzbüntetésre mint mellék­büntetésre itélle. Azonkívül Kovácsot, Michaleket és Kerekest Szeged városából két évre kitiltotta és elrendelte az íté­let közzétételét egy Szegeden rneg­lelenő hírlapban. Az uzsoratanács bizonyítottnak vette* hogy Michalek Károly mint hivatalfőnök, nem gondoskodott a pénztárkönyv vezetéséről, pénztár­vizsgálatot nem tartott, Budapes­ten felvett hivatali pénzeket a sa­ját céljaira fordilott. Kovács Antal »köles önöké t« vett fel a hivatalos pénzből,, amit Kerekes pénztáros' mindig kiadott, bár tudta, hogy nem a hivatal céljaira kell, ha­nem saját só, olai §s egyéb üzletei­re használt fel. Kerekes tudott Michalek és Kovács üzelmeiről, de nem jelentette, hivatali kötelessé­gét megszegte, sőt a rovancsolás alkalmával igyekezett a hiányokat eltüntetni, bőnnokat türt meg p pénztárban. Lichtenstein Dezső könyvszakértő vallomása alapján megállapítást nyert, hogy még 1946 november 29-én 70 ezer forint hiá­nya volt a hivatalnak, ami elsik­kadt Michalek és Kovács kezén. Az uzsorabirőság jjiegálíapitása szerint a vádlottak bűncselekmé­nye a közellátás érdekét veszélyez­tette, mert a hivatal számára ki­utalt célhitelt saját céljaikra for­dították, holott mikor, a forint for­galomba került, a cél az volt. hogy az értékállandóságát növeljék és minden forint oda kerüljön, ahova szükséges. Súlyosbító körülménynek vette az uzsorabirőság, hogy Michalek a bűncselekményt mint hivatalfő­nök követte el, Kdvácsnál pedig azt tekintették sulyo'ibitónakvb,ogy minden módot 'és alkalmat meg­ragadott saját vagyoni érdekei' ér­vényesítésére. Dr. Vadász István államügyész súlyosbításért, a védők — felmen­tésért fellebbeztek. —-— Díjtalanul kelI kiáltitani a vágásra jogosító igazolványokat 10 ezer fenyóssbarotnfil osztanak szét a gazdák között A földművelésügyi miniszter ko­rábbi rendeletében intézkedett ar­ról, hogy a felnevelésre, .tenyész­tésre, vagy igázásPa • alkalmatlan szarvasmarhák részére^ a várme­gyei állattenyésztő egyesülelek díj­talanul állítsák ki a vágásra jogo­sító igazolványokat. Mivel a mi­niszter tudomására ^jutott, hogy egyes állattenyésztő egyesületek ezeket az igazolványokat '8—10 "fo­rint díjösszeg ellenében állítják ki, most ismételten felhívja az állat­tenyésztő egyesületeket, hogy a jö­vőben a Vágási igazolványokat dii­talanul, legfeljebb a nyomtatvány önköltségi árának felszámolásával állítsák ki. A baromfitenyésztés minőségi vo­nalának emelésére a földmüvelés­ügyi miniszter 10'ezer tenyész­baromfit oszt szét a vármegyei ál­lattenyésztő egyesületek és a ba­romfi és egyéb kisállattenyésztő egyesületek segítségével a paraszt­ság között. A tojókat elsősorban az újonnan földhözjuttatottaknak és a baromfitenyésztő mintaközségek­nek osztják szét és csak -azután elégítik ki a magánosok igényét. Vérté® Isiván Hogyan éltünk a hadifogságban Jó ellátás és kulíura tette elviselhetővé az .életet távol a hazától A mai nap nagy számomra. Végre 750 gr. leves (igen ízletes hússal, Oly sok évi távollét után megszólal- vagy hallal), 200 gr. kenyér, 70 gr. hat hangom itt az édes anyaföldön, hal, 17 gr. cuKor és tea. Magyarországon, ötéves hadifogság1 A vacsora ideje alatt az étterem­után tértem vissza megerősödve, nagy ben a hadifogolyzenekar szórakoz­bdzalommaí .az uj választások előtt. tatja a vacsorázókat. Az egész va­Engedjék meg nekem, hogy rövi- csora katonás rendben és példás fe­den tájékoztassam önöket a magyar hadifoglyok életéről égy olyan szem­szögbői nézve, amit ugyhiszem ed­dig még nagyon kevesen számolhat­tak be. És ez az általános életről a magyar hadifoglyoknak, a mindennapi munka utáni pihenésükről, szórako­zásaikról számol be. Először is mindenkinek tudni kell azt, hogy a hadifoglyoktól a Szovjet­unióban nemcsak munkát követel­nek, jjanem biztosítják, hogy meg­felelő életnívón éljen. Ez abban nvii­vánut -meg, hogy lakásaik, szobahe­fyiségeik, amelyekben laknak tiszták, világosak és a legnagyobb higéniának megfeleljenek. Továbbá kötelező a hen egyszeri fürdés és fertőtlenítés és kétszeri borotválás. Tudniillik én ezeket a dolgokat azért bocsájtottam előre, mert ez tgenis szorosan hozzáfüződik a kultu­rális élethez. Zenés vacsora Tehát kezdjük el. öt óra, a min­dennapi munkának vége. A hadifog­lyok bevonulnak munkahelyeikről és legelső uljuk a mosdóba vezet. Mi­dőn mindenki megmosakodott, kezdő­dik a vacsora kiosztása, mégpedig az előirt rend szerint. A legszigorúbban ellenőrizve lesznek az edények, ame­lyekben a hadifoglyok étkeznek, hogy az előírásnak megfelelően tiszták-e. Minden hadifogoly a neki járó fej­adagot, »normát< köteles megkapni. Ez vacsorára a következőkből áll: gyelemmei folytatódik le. Ezután következnek a különböző kurzusok. Van, aki az orosz nyelv ta­nulását tűzte ki céljául, van aki an­f olul akar megtanulni. A szocializmus s kommunizmus történetét szintén külön kurzusok keretében ismertetik magyar nyelven. > 60 színielőadást láttam Esténként a tábor zenekara hang­versenyekkel felejteti el a hadifog­lyokkal bánatát és honvágyát. Minden szombaton és vasárnap, sőt egyes he­lyeken minden este a hadifoglyok színtársulata szórakoztatja bajtársait. , Engedjék nekem elmondani, hogy én, aki 5 éves hadifogoly voltam és mondhatom azt magamról, talán a [egLöbb időt töltöttem el hadifogság­ban. mit is láttam. Több mint GO szinelőadást. Legfelejthetetlenebb kö­zöttük a 437. sz. táborban Madách: »Ember tragédiájas, »A Békehajó«, egy 3 felvonásos nagy revüoperett, amely a Dunamedencében élő népek demokratikus életét hozza fels*zinre két szerelmes epizódpárral az élen. A mozidarabok közül a legjobban nagyobb sikerű szovjetfilm, »A há­ború után 6 órávah, »Zója«, »A jó­tetszett »dr. Mameluk«, az egyik Ieg­kedvü gyermek« és &i kell emelnem bennünket igen érdeklő filmet, a »SziIvát«, »Csárdáskirálvnőt*. Ezeket a tényeket csak azért kí­vántain ismertetni, hogy igenis ve­gyék tudomásul, hogy a Szovjetunió­ban nemcsak a munkára tartottak igényt, hanem arra is, hogy min­den hadifogolynak igyekezzenek a ha­difogság keserűségét enyhíteni. ML ha­difoglyok embereknek számítottunk ott, elsősorban embereknek. Meghall­gattak bennünket, bajainkon, pana­szainkon igyekeztek segíteni. Mi ezt nekik soha nem tudjuk elfelejteni. Nagy hálával tartozunk nekik. Ráve­zettek a helyes útra és megmulatták a haladás útját, amelyen járnunk kell, ha nem akarunk még egy Hor­Ihy-korszakol és ha nem akarunk há­Olvasóink irnaR Az ujsomogyitelepi pékmester A Délmagyarország mAr szóváíetta az ujsomogyitelepi lakosság kívánsá­gára, hogv az ottani pékmester: Foga­rasi Mihály ehetetlen kenyeret süt. Ezzel szemben egyik szegedi laptár­sunk védelmébe vette a pékmestert, azt állítva, hogy kifogástalan a ke­nyere. Ebben az ügyben a Dóima­gyarország szerkesztősége 124 ujso­mogyitelepi dolgozó aláírásával leve­let kapott. A levél a következőképpen hangzik: »A Szegedi Népszava augusztus 34 száma arról értesít, hogy Fogarasi Mihály pékmester az elmúlt hetek­ben, sőt években kifogástalan kenye­ret sütött a telep lakóinak. Ezt ál­lítja ott Turai Istvánná ujsomogyi­telepi vegyeskereskedő és 67 »eredetis aláírás. Meglepetésünkben a Szodáldemo­jfcsala Párt ujsomogyitelepi vezetősé­gihez fordul tunjc, hogy tájékoztassa­nak arról, vájjon izlin-e nekik a F«­garasi pékmestey kenye? A párt elnöke és több vezetője 5s sí Irtja, hogy Fogaras-' pékmester kenyere az utóbbi időben ehe­tetlen volt. Felkerestük Turai Istvánná vegyes­kereskedőt, akit meglepett, hogy neve ilyen furcsa körülmények között, aa ő tudta nélkül került a sajtóba. Fo­garasi pékmester ur odapingálta a más nevét, hogy valamiképpen vé­dekezhessen száz ember állításával szemben. A továbbiakban megtudtuk, hogy most ipáshol próbál szerencsét Fo­garasi pékmester ur és a fodortelepi »Hangyá«-tól és Kienk István keres­kedőtől kér támogatást, hátha párt­ját fogják igaztalan ügyének. Ml, telep' Takosok nem vitázni akarunk, de felhívjuk a. ügyeimét Fogarasi pékmesternek, ne állítson valótlant és ne használja fel má­sok nevét igaztalan ügyének vé­delmére. Ennél sokkal okosabban tenné, ha több gondot fordítana kenyere mi­nőségére és a vevők kiszolgálására. Ne felejtse el Fogarasi pékmester, hogy a telep szegény Jakéitól él és azok jól megnézik, hogy nehezen meg­keresett forintjaikat milyen kenyérre adják, mert igazán könnyű azon segí­teni, hogy a telepi lakosok élvez­hető kenyérhez jussanak. Az ujsomogyite/cpi jégkárosultak gyűlése ezúton" njond köszönetet a »DéImagyarország«-nak!, hogy jogos panaszaikat meghallgatta, igy remél­jük, hogy jobb , kenyérhez ' fogunk jutni.« NA DE ILYET! 1 liter Édes tokaji Szomorodj* 20.— forint. — De hol? — Hát a »ME€A«-ban! — A Próféta kertben "0Mb§,0éns t5-^sáPnap Keméndi András rádió és jazz éneke® énekel A Magyar Kommunista Párt a parasztifjuság tanulásáért Még sohasem volt olyan nagy szük­sége az országnak szakmailag képzett, fejlődőképes paraszt fiatalságra, mint most, a földosztás utáni első és leg­nehezebb esztendőkben, s egyben a 3 éves terv első évében. Mezőgazda­sági iskoláinkban mégis kevés a ta­nuló! Pedig nem parasztifj óságunkban van a hiba! Talán még sohasem élt, lángolt bennük ilyen erősen a vágy, hogy végre ŐK is tanulhassanak, előre haladhassanak. Amikor ifjú életük minden napján fárasztó, verejtékes munkával járulnak hozzá az újjá­építő munkához, legkevesebb az, amit et is várhatnak, hogy a nemzet le­megmutató általánosabb műveltség gel is — kezdhessék meg az egész magyarság számára olyan fontos mun­kájukat. Mezőgazdasági iskoláink folytatják Is működésűket; csak hallgatójuk nincs elég. Az iskolába való beju­táshoz ugyanis még mindig négy pol­gári elvégzése kötelező s ezzel. — különösen az ujgazdák gyermekei — ritkán rendelkeznek. A Magyar Kom­munista Párt látta ennek a helyzet­iek tarthatatlanságát és már műit évben javaslatot adott be a földmű­velésügyi minisztériumba, hogy a me­zőgazdasági középiskolákba felvétel! vizsgával, de polgárt iskolai végzett­ség nélkül is felvegyék a mezőgazda­sági munkával foglaLkozó fiatalokat. Ezt a javaslatot Hegedűs András nem­zetgyűlési képviselő elvtársunk' ebben az esztendőben megismételte s jelen­tőségét az Ifjúság cimü hetilap ve­zércikkében ís kiemelte, de — eddig még ugy látszik — hiába. Hasonló a helyzet a mezőgazdasági egyetemen is. Ide eddig csak érett­ségivel juthattak b* a jelentkezők, holott már a műegyetemre is felvesz­nek évenként 100—100 munkásifjut érettségi nélkül. Rákosi elvtárs mi­nisztereinökheíyettes segítségével si­került elérni, hogy megjelent egy mi­niszterelnöki rendelet, amely lehe­tővé teszi a párasztifjuságnak a me­zőgazdasági egyetemre váló jutását. Az Áchim András népi kollégium kommunista igazgatója, Pogácsás György, megvalósította azt, hogy a parasztfiatalok már tanulhatnak is az Áchim András kollégiumban. 'Most már csak az van hátra, hogy Bárá­nyos Jöldmüvelésügyyi miniszter ur, a Kisgazdapárt tagja is belássa végre, hogy ezeknek a parasztifjaknak is be keh kerülniök az egyetemre, és kiadja az ehhez szükséges utasítási!

Next

/
Oldalképek
Tartalom