Délmagyarország, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-08 / 179. szám

Csütörtök, 1947 augusztus 8. DÉLMAGYARORSZÁG Az ország és a nép felemelése érdekében Jelképes kapavágással^ indították el a 3 éves tervet a Ganzgyárban az ország vezető férfiai. Azon a helyen, ahol néhány béllel ezelőtt gyiikos tüz pusztította el a ter­melő gépek egyrészét. Nem vélet­len, hogy ezen a helyen történt az ünnepi aktus. Válasz volt ez a földalatti fasiszta merénylőknek: minden akadályozás ellenére fel­építjük az országot! ' Nem lesz munkanélküli ebben az országban néhány hónap múlva. Az Országos Tervhivatal első saj­tófogadásán Vajda Imre elvtárs el­őlöki megnyitója után Berci An­dor elvtárs számolt be a terv első hónapjának előkészületeiről. El­mondotta, hogy előreláthatólag százmillió forint lesz az augusz­tusi beruházások összege. A rész­letekről a Gazdasági Főianácsmég nem döntölt, annyi azonban már­is bizonyos, hogy az összeg nagv­részét építkezésre, önlözőmüvek lé­tesítésére, ipari és bártyaberuhá­zásokra fordítják. Elsőrangú fon­tosságú szempont a beruházások­nál: a pénzt mindig ugy használják fel, hogy a legnagyobb eredménye­ket érhessék el a munkanélküliség elleni harcban. Még augusztusban 25 ezer munkanélkülit állítanak munkába. , örömmel fogadjuk a katolikus egyház azt az elhatározását, hogy augusztus 20-án Szent István nap­ján ünnepi istentiszteletet tart, amelyen megáldják a dolgozók szerszámait. Augusztus 3-án a rá­dióban minden vallásfelekezet szó­nokai felhívják a a figyelmet a 3 éves terv nemzeti jelentőségére, hogy a terv megvalósítása minden­kinek odaadó munkáját teszi szük­ségessé. Néhány nap múlva megkezdődik a Duna-Tisza csatorna építése. Az előmunkálatok már most folynak és augusztus közepén már a lényleges földmunka Is meg­kezdődik. A kitűzések és egyéb mérnöki mun­kik lebonyolítása után többszáz. majd többezer magyar kubikos szakmunkás és mérnök kezdi meg munkáját a nagyszabású tervmeg­a hároméves terv megvalósítása felé valósításáért. A Duna—Tisza-csatorna Duna­harasztitól indul ki és Kecskemét érintésével' Ujkécskénél torkolik a Tiszába. A 3 (éves terv végrehajtása során 29.5 millió forintot fordítanak a Duna—Tisza-csatorna építé­sére. A Duna—Tisza-csatorna nemcsak közlekedési és szállítási szempont­bló fontos, hanem azért is.. mert mintegy 89.800 holt terü'eten tesz lehetővé intenzív földmű­velést. kerti növények és rizs nagyszabású termesztését. A jövőre vonatkozó tervek kö­zött szerepel az olcsó., legfeljebb 3 forin­tos állami tankönyvek kiadása. Valamennyi állami iskolát ellátják ilyen olcsó tankönyvvel, a legsze­gényebb falusi gyerekek pedig in­gyenes tankönyvet kapnak. Az ál­lami tankönyvekkel — ha az egy­házak kívánatosnak tartják — a felekezeti iskolákat ás ellátják. A miniszter kijelentette: különös fi­gyelmet fordit az általános isko­lák,. népi kollégiumi mozgalom, a szabadmüvelődés, a felsőoktatás minőségi javításának kérdéseire. Nem lesz rongyos ember. Eddig 700 ezer méter gyapjút termeltek, ez a szám augusztusban 850—900 ezer méterre emelkedik. Olcsóbb, jó minőségű szövetet gyárt augusz­tustól a magyar ipar. Lesz 33 fo­rintos gyári áron szövet, amely forgalmi adóval 38 forintba kerül. ezt elsőosztályu kónfekió munká­val dolgoztatják fel és a kész ruha a fogyasztónak * 2Í 8 forint 40 fillérbe fog kerülni. — Eddig körülbelül 400 forintba került volna. Sem ez a szövet, sem a másik, amelynek gyártási ára 53 forint lesz. nem kerül méteráru­ként forgalomba, hanem csak fel­dolgozva, kész ruhaként. Az 53 forintos szövet tiszta gyapjúból készült. Készruha­ként 342 forintért kerül a fo­gyasztóhoz. Augusztus elsejétől kezdve nincs úgynevezett szabad cipő. megszűnik a feketepiac eldo­rádó ja, . mert a talpba — nemcsak a tipus­cipőbe — be kell vésni a fogyasz­tói árat és üzletben eladott cipő augusztus 1-től 225 forintnál többe nem kerülhet, nem lesz tehát kifi­zetődő a fekeiézés. augusztusban már 310 ezer pár tipuscipő kerül a fogyasztóhoz. A Művészeti Tanács a 3 éves terv megindulása alkalmából ja többek között a következőket mondja nyilatkozatában: «A Magyar Művészeti Tanács az 'egyetemes magyar müvésztársada­lom nevében örömmel és bizako­dással üdvözli a 3 éves tervet. Mü­vésztársadalmunk hiszi és vallja, hogy ez a nagyjelentőségű gazda­sági és politikai cél a maga ered­ményein tul, Magyarország szel­lemi és lelki ujjáépülésőnek is alap­köve. Értékálló lesz-e a forint 8 év mufva? A "Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara kiadásában megje­lenő »Kamarai Hirek«-ben olva­sunk egy elmefuttalást az iparo­sok és kereskedők társadalom­biztosításáról. A cikk érdemi ré­szével nem kívánkozunk foglal­kozni e helyen, pedig ez is érde­kes dolgokat árul el a cikkíró »szociáLis gondolkozásáról«. A kiskereskedők és kisiparosok 70 —80 százalékáért »aggódó* cikk­író nem helyesli ugyanis a pro­gresszív járulékfizetést s az egyen­lő juttatásokat. A cikk másik ré­szében arról elmélkedik,' hogy a kamatokból vagy a befolyó járu­lékokból fogják-e a kifizetéseket eszközölni? Feltételezve ugyanis, hogy a kamatokból óhajtják a juttatásokat adni, felveti a kér­dést, hogy > vállalhat ja-e ma valaki 8 évre előre a járulékbefizetések ér­tékálló és gyümölcsöző elhe­lyezését olyan mértékben, amilyen mértékben ezeket a tőkéket a majd folyósítandó! járadékok terhelni fogják*. A szép fogalmazás közül is ki­tetszik, hogy a cikkíró ur nem nagyon bizik a forint értékállan­dóságában. Ami, ha egyéni véle­ménye az illető urnák, nem so­kat számit, legfeljebb nem tart­juk jó demokratának. Furcsának csak azt tartjuk, hogy ez a vé­lemény egy hivatalos szerv hivatalos lapjában jelenhe­tett meg, még pedig alá­írás nélküli vezércikként. Igy az a látszata a dolognak, hogy nem magánvéleményről, hanem az il­lető szerv állásfoglalásáról van szó. Vagy tévedtünk volna? A munkanélkülied kövereUk: Teremtsenek munkaalkalmakat a gyársgazgatók Munkanélküli küldöttség a főispánnál Csütörtökön délelőtt a szegedi munkanélkülieknek mintegy hat­van tagu küldöttsége kereste fel dr. Pálfy Gvórgy főispánt. Hava­lecz Istvánné -elvtársnő vezette a küldöttséget, hogy a főispántól, mint a kormány szegedi képvise­lőjétől kérjék ennek a fontos kér­Ma 12 órakor Ítélethirdetés a zsirhivatali bünügyben A törvényszék uzsoratanácsa ma. pénteken déli 12 órakor hirdet íté­letet a nagy port felvert zsirhi­vatali sikkasztók bűnügyében. íté­lethirdetés előtt még két vádlott szólal fel az utolsó szó jogán. Ko­vács Antal az utolsó szó jogán azt fejtegette, hogy sose vétett a gaz­dasági rend ellen,. Michalek ugy tüntette fel magát, mint abszolút tisztességes tisztviselő, Kerekes pe­dig Kovácsot és Michaleket okolta bűnbeeséséért. Nagy az érdeklődés a Magyar Kommun'sta Párt k!s;paros-ktskeresnedő gyűlése iránt Szombaton este nagy eseménye lesz Szeged iparos- és kereskedő társadal­mának. Este fél" 7 órákor a Zeneiskola nagytermében a Magyar Kommunista Bárt tartja kisiparos- és kiskereskedő­nagygyűlését A gyűlés szónoka *K o m­n e n o v Pál, a KISOSz országos el­nöke és Antos István pénzügyi ál­lamtitkár. Az előadók ki fognak térni a .kisiparosok és kiskereskedők min­den problémájára, az anyagkiutalás, az áruelosztás, az adózás kérdéseire. Egyben ismertetni fogják, mit köve­tei a párt az ország kétszázezer kis­iparosa és ugyanannyi kiskereskedője számára. A gyűlés előtt egy órával, fél 6 óra­kor Antos István p. ü: államtitkár és Ország Sándor min. osztálytaná­csos adó- és pénzügyi panasznapot tart. A gyűlésen résztvesz Csillag Béla, Füszerkereskedők Országos Egyesülelének elnöke is. x Külföldi rcloria-faszén megér­kezett, minden mennyiségben kap­ható Szenesinéi, Partizán (Vitézi­utca 28. — Élelmiszert loplak, özv. Jó­járt Pálné Lomnici-utca 43. számú lakásából ismeretlen tettes az abla­kon bemászva, 100 forint' értékű 1 élelmiszert lopott. dősnek rendezését. Különösen nagy­számú nő veit részt ezalkalommal a munkanélküli küldöttségben. So­kan karjukon vitték kisgyermekü­ket is és sirva panaszolták, hogy nem tudnak nekik enni adni, mert nincs még annyi keresetük sem. A munkanélküliek panaszait Ha­valecz elvtársnő tolmácsolta a fő­ispánnak. — Határozott lépést követelünk mostmár és követel minden mun­kanélküli annak érdekében, hogy munkához juthassanak — mondot­ta Havaleczné elvtársnő. — Az ígé­retekből már elég volt, „ezentúl tet­teket akarunk látni. Különösen az újszeged!! ken­dergyárban és a konzervgyár­ban lehetne munkaalkalmat teremteni, ha az igazgatóság utánajárna a dolognak. A leg­erélyesebben követeljük, hogy a gyárigazgatóik hagyjanak fel a szabotálással és járjanak el Illetékes helyeken minél na­gyobbszámu munkás alkalma­zása érdekében. Ezenkívül a főispán, mint a kor­mány szegedi képviselője is tegyen meg mindent ui munkaalkalmak teremtésére. A munkanélküliek valamennyien helyeslő közbeszólásaikkal erősítet­ték meg JSavalecz elvlársnő fel­szólalását. A nélkülözésektől meg­tört arcok kétségbeesetten várták a segítséget. — Nem azt kívánjuk — mon­dotta egy munkanélküli —, hogy mostmár egyik napról a másikra a jólét csurogjon nekünk, de leg­alább azt szeretnénk, ha minden­napi kenyerünket tudnánk bizto­sítani — Az utolsó ruhadarabunkat is eladtuk már,. — szólt közbe egy munkanélküli asszony siró hangon. Nem tudom már nézni, hogy a gyermekeim csak éheznek napról-napra. Eddig türtőztet­tük magunkat, „de nem tudom meddig bírjuk még. Havalecz elvtársnő kijelentette erre, hogy a Magyar Kommunista Párt a munkanélküliek állandó védel­me mellett is igyekezett rendet* fegyelmet tartani, de ha nem történik sürgős intézkedés, ak­kor elhárítják magukról a fe­lelősséget. Különösen a gyárigazgatók ellen nagy a felháborodás, akik nem igyekeznek megfelelő munkaalkal­mat teremteni. A főispán megígérte, hogy min­den lehetőt elkövet a munkanél­küliek érdekében, de pillanatnyilag nem tud határozott választ adni. Végül is abban egyeztek meg, hogy a küldöttség szombaton délelőtt 10 órakor ismét felkeresi a főispánt és addigra határozott választ kér. MUZSIKÁLÓ NYÁRI ESTET A kommunisták szombaton este fél 9 órai kezdettel a Széchenyi téren ujabb rendeznek a Szegedi Állami Nemzeti Szinház művészeinek és 35 tagu zenekarának közreműködésével Mindenkit szeretettel vár a Magyar Kommunista Párt Nagyszegedi Végrehajtó Bizottsága, Belépődíj R JtCS

Next

/
Oldalképek
Tartalom