Délmagyarország, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-26 / 192. szám

Világ proletárjai egyesüljetek l -ig az i-re i szavazunk! AMAGYAR KOMMUNISTA P A R T D £ L M A G Y A R O R S Z A G I NAPILAPJA IV. éri. 192. sz. , ARA 40 FILLÉR Szeged, 4947 augusztus 26. Kedd H Magyar Kommunista Párt viszonya az egyiiázhoz Irta: BBRTHfl IBNOS lelkész-százados A választási agitáció utolsó hetébe lépett. A megvert, de meg meg nem semmisített reakció fog• csikorgató dühvel ujabb és ujabb támadási felületeket keres, liogy a Haladó erőik vég?>ő kibontakozását megakadályozza. Széthúzást, egyenetlenséget szeretne teremteni közöttünk. Ismerve a magyar nép Hagyományos vallásosságát kereszténységről^ szabadságról,.elnyomásról kiabál össze-vissza. Ügy akarja föltüntetni á dolgokat, mintha a haladás zászlóvivői, a nép .hitére törnének és az emberi szabadság • eltiprását akarnák. Az a reakció ez, mely 25 éven keresztül maradék nélkül birtokolta á hatalmat és a kereszténység megcsúfolásával a ^nincstelen milliók dolgozóit tartotta rabszolgaságban. Az a reakció, amely 25 év bűnös politikájával éppen maga vitte oda az országot, hogy szerte kiégett lerombolt templomok hirdessék tűrhetetlen -voltát. Ez í|reakció még ma is elég merész arra, hogy az egyház és a szabadság védelmezőjének ha zud'ja inagát. Beáramlott különösen az újonnan alakult pártok ka puiu és ma már az a helyzet, hogy hár. i sőt négy párt is vnllja, hogy kizárólag ő az egyház választottja. Sőt azt is meg súgja az • ezekben a pártokban érvényesülni akaró reakció a választópolgároknak, vigyázzatok, mert, ha nem vánk szavaztok az egyház nchez(telni fog rátok. Annvira általánossá vált ez a hangoskodás, hogv mint ismeretes, a napokban Magyarország minisztereinékének kellett ez ellen a méltatlan és vétkes propaganda ellen tiltakoznia. Természetesen az ezekben a pártokban meghúzódó sötét erők nem feledkeznek meg arról, hogy unosuntatan áthidalhatatlan ellentétekről beszéljenek az egyház és a demokrácia, az egyház és a haladószellemü politika között. Mivel a bűnöspuszii tó multat visszaváró elképzelései megvalósulnának legnagyobb akadályát a Magyar Kommunista Pártba látják, természetes, hogy az egyház fenyegetéséről és üldözéséről szóló rémmeséket ugy szövegezik meg, hogy a Magyar Kommunista Párt az a párt, amely különösképpen ellensége a vallásnak. így tombol a 'reakciónak cz a hazug és aljas propagandája, hogy egymásnak ugrassza a pártot és az egyházi élei munkásait. így számítja megnövelni szavazóinak táborát és igy szeretné mandátumhoz jdtva, tovább árulni az országot, szabotálni az újjáépítést és a 3 éves tervet. A dolgozó milliók szerencsére résen vannak. Felvilágosult szabad és tisztán látó szemmel nézik a dolgokat. Ismerik pártjukat a Magyar Kommunista Pártot. Tudják, hogy törhetetlen, harcosa a lelkiismereti és vallásszabadságnak. Látják, liogy fenntartás nélkül tiszteletben tartja a dolgozók hitét. Tudják, hogy ezek az uj gyujtogatók régi ismerősök, akik égő gyűlöletük tüzcsóváival éppen azt a hidat akarják lángralobbantani, amely épülőben van az egyház és a Magyar Kommunista Párt között. Szerencse, hogy ezek a dol.goző tömegek nem a szavakra liall(Folytatás a 2- oldalon.) Hol van a burgonya? A közellátási kormánybiztos törje te a burgonyaspekulációt Az 1947-es esztendőben 60.000 va-> gonnal több burgonyatermés várható, mint a mult évben s ez telte lehetővé az árleszállítást. Nem is volt komolyabb baj a burgonyával a legutóbbi betekig1 £ nincs bai még ma sem Budapesten, ahol 60—! 70 fillérért válogatott krumplit lehet kapni. Szegedről azonban feltűnt máról holnapra ez a légion-, tosabb népélelmezési cikk. A politikai spekuláció mellett' nagy szerepet játszik a burgonya eltűnésében a gazdasági spekuláció is. A burgonyarejtegetők arra számítanak, hogy a burgonyát télen drágábban adhatják el és ezért viszszatartják a piacról az árut. Megkérdeztünk több kiskereskedőt, miben látják a burgonyahiány .okát. Ezekbőt a beszélgetésekből az a kép alaktdt ki, hogy a termelő nem hozza be 80— 90 fillérért az árut, de 250—3 forintért már szívesen adhá. Egyelőre tehát nem szedi fel a krumplit a földből, mert pénzre nincs szüksége,, ami pénzszükséglete van, azt gyümölcs- és más főzelékfélék eladásával fedezi. Egyöntetű vélemény, hogy Szegeden nyírségi burgonyát soha sem kellett árusítani, mer', a szeodkörnvéki burgonyatermés mindig bőven fedezte Szeged és vidéke szükségletét. Máskor ilyenkor augusztusban kocsiszám-i ra hozták be a burgonyát, mig ma elvétve se látni 5—6 kilós tétéinél nagyobbat. A szegedi burgonyahiányt se jégveréssel, se mással megfelelően nem lehet megindokolni, csupán a politikai és gazdásági spekulációval. Most értesültünk falujárásunk során, egy szatymazi gazdálkodót egy szegedi nagykereskedő* rábeszélt, hogy burgonyatermését ne szedje fel, a földben ugyse tudják ellenőrizni, hogy megérelt-e már a burgonya, vagy sem s Télen a burgonyahiányt kihasználva, bőséges haszonra tehetnek szert. Ebből is látszik, hogy a termelői és eladási ár közötti elviselhetetlen különbséget a közvetitőkereskedelem okozza. Az egész városban elkeseredett, és fe'háborodott háziasszonyok jár-; lak-keltek, mig a délután folyamán egy burgonyával megrakott teher-, autó futott keresztül a városon. A Ti-: sza Lajos-köruton megállt s a kö-| zönség, férfiak, nők vegyesen szinte megrohanták az árut. Ludxvig József piaci -áras hozatott a Nyírségből burgonyát, s mint mondőttaa keddi piacon akarta árusítani, de nem birt a közönséggel. Szatyrokkal, kosarakkal, zsákokkal felszerelt közönség johanta meg a burgonyaárust, aki kénytelen volt még „hétfőn délután szétmérni, nagyban 1 forintért, kicsiben 1.10ért. Még ez a hallatlanul magas ár se riasztotta el a vevőket. Értesüllünk a Községi Élelmiszerüzemtől és a Munkásszövetkezettől, hogy táviratilag, telefonon állandóan sürgetik a kötéseket és valószínűleg a keddi piacon már lesz burgonya, természetesen nyírségi. piert a szállítmányok útban vannak. Mindez azonban nem elegendő. A város közellátási kormánybiztosának elsőrendű kötelessége, hogy a burgonyaszükségtet fedezésériek kérdését napirenden tartsa és intézkedjék a folyamatos szállítás kérdésében. A Va^ Zoltán által útnak indított pesti burgonya is rövidesen megérkezik., de a közellátás ezen ^legfontosabb problémáját intézményesen kell a közellátási kormánybiztosnak megoldani, mert az áruelosztás szervezésében, tervszerűségében, az árak: irányi á á' an mindmáig nagyon komoly hiányok vannak. Az MKP nyugodtan hivatkozhat az elvégzett munkára Rákosi, Rajk és Gerö elvtársak beszéltek vasárnap Rákosi Mátyás miniszlerelnökhelyellcs, az MKP főtitkára vasárnap délelőtt Nagykanizsán tartott gyűlésen mondott beszédet. Ismertette az ország gazdasági és politikai helyzetét. A legnagyobb elismeréssel szólott az ujgazdákról. Hangoztatta: egyetlen biztos alap. amire az országot építeni lehet, a falu és város dolgozóinak munkája. Aki erre épit, az sziklára épit. A régi uni rend hívei — folytatta beszédét Rákosi elvtárs — különböző mesterkedésekkel igyekeznek visszaszerezni a régi halalmukat. Bár az uj választójóg alapján, a magyar demokrácia igyekezett megtisztítani- sorrit a reakciótól, ez nem sikerült teljesen. — Miféle országgyűlési képviselő az — mondotta — aki még nyolc héttel ezelőtt verte mellét, hogy leghűségesebb kisgazda, él-hal ezért a pártért és amikor kiderült, liogy pártja nem jelöli, akkor köpönyeget fordított és egy másik párt listáján indul, kigyót-békát kiálltva pártjára. Ezeknek meggyőződésük nem változott, mert akkorsern akkor, sem most, nem volt meggyőződésük. Csupán a mandátum izgatta őket. Az elvhüség nem valami erős oldaluk. Hangsúlyozta Rákosi, hogy a Magyar Kommunista Párt őrködik a választások tisztaságán, majd igy folytatta: — Most, amikor a választások előtt oda kell állni a nép elé, mindenkinek meg kell mondania: mit tett eddig az ország érdekében. Nagyon sok pártnak nincs mit mondania, ezt a soványságot azzal akarja kendőzni: arról beszél,hogy a másik párt nem is végezte el ázt amire hivatkozik. Ha ebből a szempontból nézzük a választást, akkor a Magyar' Kommunista Párt nyugodt lehet, mert állta a sarat a földosztás, a jó forrni, a 3 'éves terv és számos más országépitő kezdeményezés elindításakor. Az egyház és demokrácia együttműködése Rajk László belügyminiszter vasárnap Győrött mondott beszédet. — A választásokkal lényegében lezárult az ország felépítésének a felszabadulás óta folyó első szakasza — folytatta a miniszter — majd a felépítés eredmériyeiröl beszélt. Az árak és a drágaság letörésével kapcsolatban hangoztatta, liogy ez kemény küzdelem lesz, mert-emögött a demokrácia és a. reakció erőinek küzdelme van. Ezután a belügyminiszter a választások előkészületeiről és a választási harcról szólott. Kijelentette, hogy a magyar nép mélyen vallásos. A vallás, az egyház és a magyar nép demokratikus küzdelme között nincsen ellenlét és nem is lehet. Csak ott van családi boldogság és tiszta erkölcs, ahol van félelemmentes élet, ahol biztosit1 juk azt, hogy mindenki gondtól mentesen, becsületesen, emberhéz méltóan éljen. Ezért küzd a magyar demokrácia és ez a küzdelem párhuzamosan halad minden vallásos célkitűzéseivel. A belügyminiszter Győrbőt Kapuvárra ment, majd résztveit Sopronban, a sopronkőhidai fogház emléktábla leleplezésén, utána pedig a soproni nagygyűlésen szólalt fel. Számoljanak el az újgazdagok Az MKP szolnoki gyűlésért Gerő Ernő mondóit beszédet. A 3 éves tervvel foglalkozva megállapította; a legfontosabb szempont most a minél több embert foglalkoztató iiunkák megindítása, hogy hat hónapon belül teljesen megszüntessük a munkanélküliséget. Beszélt a miniszter .a közéleti tisztaság kérdéséről is.s «A Magyar Kommunista Párt követeli, — mondötta — liogy vizsgálják felül a közéleti szereplők vagyoni helyzetét. Állapítsák meg, ki a politikus, nemzetgyűlési képviselő, polgármester stb., aki az utolsó három esztendőben vagyont szerzett. Azokat, akik vagyonhoz jutottak, arra kell kötelezni: nyilvánosan számoljanak el arról, milyen uton gazdagodtak meg.» Jelentéktelen a választójogból kizártak száma Révai József szombaton este a csepeli dolgozók előtt beszélt a , WM-sportpályán. Megállapította, hogy a választójogból, országos átlagot nézve, nem zárlak ki 5—6, legfeljebb 8 százalékot.