Délmagyarország, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-13 / 157. szám

Világ proletárjai egyesöliefefc I Ma: tieíi fádiőmlisor Szasieá, 1947 julius 13. vasárnap, IV. évi. 157. sz. fira: 40 fillÓV A • || III I "li III HlillHH M" llilia^Mi ' II '|| i. III i Hl'I ••!> 111 ilf II laaWIB'iy IIMMIWU'Mliml—•Ml na ll «•< IJWMWWWiWMUMMBMWMmMMBMWSMSWMWWMIMIIII Wl. MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT5 D É L M A G Y A R O R S Z Á O I • N A P I L A P J A Markos György ét lerv Az egyik a híres sől majdilem, hogy hírhedt Marshall-terv Amerika külügyminiszterének elgondolása. A másikLa nii tervünk — Ma jgyarország 3 éves terve. A Marshall lerv tulajdonképen csak egy elgondolás, hogy ne mondjuk ötlet. Euróap népei segítsenek önmagukon oly módon, hogy kidolgoznak egy közös tervet alsókat!'szenvedett harcoktól elpusztított óvilág felépítésére. Ha a terv tetszik Amerikának, Amerika hajlandó, segiteni. Mi magyarok, nem vártuk meg az amerikai külügyminiszter biztatását és Ígéreteit. Már az 1945. évi választásokon javasolta a Magyar Kommunista Párt az országot ujjjáépitő, 3 éves terv kidolgozását. Az infláció azonban minden tervezést lehetetlenné tett. Előbb meg kellett teremlenünk a jó pénzt, a forintot, hogy egyáltalán számolni tudjunk. Ezenfelül meg kellett teremtenünk a terv többi gazdasági és politikai előfeltételeit. A gazdasági előfeltétel a jó pénZ mellett a gazdasági élet irányilásához szükséges kulcspozíciók átszervezése és központi irányítás alá való helyezése, azaz államosítása. Az egész magyar ipar, közlekedés és részben a mezőgazdaság is a széntől •és a nehézipartól függ. És minden gazdasági tevékenység éltetője és irányitója a hitel, a tőké. Tehát már csak. a bankok államosítása volt hátra ahhoz, hogy munkához lássunk. Itt kapcsolódtak össze a gazdasági tényezők politikai előfeltételekkel. Nyilvánvaló volt, hogy a 3 éves terv a magyar demokrácia gazdasági megerősödéséi, tehát végleges megszilárdulását jelenti. Azért kellett sietniök az összeesküvőknek, azért akarták megakadályozni a bankok államosítását és azért kell most gyújtogatni, hogy lehelellenné tegyék! a terv megvalósítását és ezzel aláássák a magyar demokrácia létét. Tehát mieiőtt munkához láttunk volna, tiszta helyzetei kellelt teremleni. Mi nem fél kézzel akarunk dolgozni. Nem lehet ugy dolgozni, hogy az ember egyik kezében a szerszámot tartsa, a másik kezében á revolvert, hogy védekezzék a váratlan orvlámadások ellen. Nos, a gazdasági alapokat megteremtettük, a politikai légkört megtisztítottuk, a tervet kidolgoztuk s a ITerv, am dytooddig a pártok terveiből állott ma már az egész ország Terve. Három év alatt a békebeli szin-' vonal fölé fogjuk emelni nemzeti érték termelésünket. Három* 'év alatt 14.3 milLiárd forintról 21.8 milliárd forintra visszük fel az ország évi nemzeti jövedelmét azaz értéktennelését. Évente 1.5—2.6 milliárdot fogunk beniházni, liogy mezőgazdaságunk és iparunk 60 százalékkal több értéket termelhessen, mint ma és 101'százalékkal többet mint békében. Lépésről-lépésre emeljük a dolgozók életszínvonalát miég a hatalmas beruházások mellett is. Sőt éppenf a beruházások teszik lehetővé, hogy az életszínvonal évről-évre, negyedévrőlnegyedévre emelkedjen, hogy naMegkezdődött a második párizsi konferencia (Párizs, .julius 12.) A második párizsi értekezlet szombaton délelőtt nyilt meg. Az eredetileg meghívott 22 ország helyett csupán 14 ország vesz részt a konferencián, a két meghivó hatalom, Anglia és Franciaország mellett. Az értekezlet programja a Marshall-tervvel kapcsolatos konkrét javaslatok kidolgozása. A Finn körmány visszautasította a konferencián való részvételét azzal az indokolássalj hogy a Marshall-terv a nagyhatalmak között súlyos nézeteltéréseket keltett. Finnország .pedig kivül akar maradni a nemzetközi viszályokon. Bidault külügyminiszter a párizsi értekezlet megnyitásán igyekezett a hallgatósággal elhitetni, hogy a Marshall-terv nem szándékozik egyetlen egy ország belügyeibe se avatkozni. Amerika számit a párizsi értekézlet kudarcával és Iiarrimann Londonban tartózkodói amerikai kereskedelemügyi .miniszter'a saitó képviselőinek kijelentette, hogy az amerikai kormány a Marshallterv keretein belül kétoldalú hitelegyezményeket köt majd az egves európai államokkal. Aláírták az amerikai-török egyezményt Szombaton délelőtt Ankarában aláirták Amerika és .Törökország között a Törökországnak nyújtandó amerikai segély tárgyában létrejött egyezményt. A megállapodás értelmében Amerika megadja azt a segélyt, amelyet Törökország kért. A megállapodás kimondja, hogy a Törökországban működő amerikai bizottság vezetőjének feladata, hogy a török kormánnyal egyetértésben döntsön az amerikai segély feltételeiről. Megoldódott a távoikeieli kérdés A távolkeleti bizottság, amely másfél éve tanácskozott, megegyezésre jutott. A bizottság döntése értelmében távolkéleten az általános ellenőrzést továbbra is az Egyesült Államok gyakorolja, de Amerika intézkedései ellen a Szovjetunió, Anglia és Kina vétójoggal élhetnek. A japáni jóvátétel nagyobb részét Kina kapja meg, a Szovjetunió aránylag csekély jóvátételben részesül. GfOSz elfogadta a progresszív teljesítménybér! (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pénteken és szombaton tárgyaltak Budapesten a.GvOSz és a Szakszervezeti Tanács vezetői. Az első két napon a kollektív keretszerződés általános intézkedéseit ás a munkaidőre való rendelkezéseket vitatták meg. Szombaton került sor a teljesitménybérgyobb falat kenyér, jobb ruha, emberségesebb lakás, nagyobb szociális biztonság, több kultura jusson minden dolgozónak. Ha nem többet, csak annyit tudunk termelni,, mint a legutolsó békeévben, tehát 22 milliárd forintot, mai demokratikus jövedelemelosztás mellett 3 év múlva', akkor is nagyobb falat jutna minden dolgozónak, mint a háború előtt, De mi nem elégszünk meg azzal, ami a háború előtt volt, hanem többet akarunk. Ezért emeljük fel elmaradt és elesett mezőgazdaságiinkat. A három év alatt kereken 2 milliárd forintot fordítunk a mezőgazdaság a magyar falu fejlesztésére. Nem kevesebb, mint 1.7 milliárd forint befektetésével fejlesztjük közlekedésünket, hogy a falu és a j Varos közötti forgalom jobb, gyorsabb és olcsóbb legyen. Ipari termelésünk színvonalának emelésére l.T milliárd forintot, forditunk. mert kell a több gé/p, a több ruha a falunak és a.töbKelelcm a városnak. És végül iskolák, kórházak, lakások építésére is tudónk tartalékolni több mind 1 milliárd forintot. Az ipar és közlekedés segítségével korszerűvé tesszük az elmaradt magyar mezőgazdaságot. Az inart, bányászatot,.közlekedést, mezőgazdaságot egyaránt magás fokra feilesztjük. Magyarországot egészséges, kiegyensúlyozod, biztos gazdasági alapokon álló országgá tesszük. Ez a mi tervijnk...! És mi az a bizonyos Marshallterv? Vajmi keveset tudónk róla. Csak se'jtjük, hogy a «Truman-elvtől» a <;Marshall-tervig> nem nagy az uh A •Truman-elvet márciusban hirdette meg az USA elnöke, a világ legnagyobb kapitalista országának irányitója. Hatalmának tudatában és érdekeinek védelmével jelentette ki akkor, hogy a »civilizáció« nevében és védelmében hajlandó segíteni Görögországot és Törökországot, sőt ezen felül minden más országol, amely hajlandó az amerikai nagytőke irányításának alávetni magái és hajlandó beállni a szovjetellenes frontba. Az a felzudulás, amely Európa népeinél ezt az úgynevezett elvet .'lövette, óvatosságra intette az államférfiakat az óceánon tul. Ha igy nem sikerült, máskép kellett tálalni a javaslatot, mert valamilyen módon biztosítani kellett a piacokat a liuhnérelczcU amerikai piac számára. Ha iaziamerikai portéka eladhatatlanná válik az ui világban és nem talál vevőre az ó világban sem, ennek nyomorusága miatt megtörténik, hogy néhány hónapon belül itt az uj túltermelési válság, munkanélküliség, a csőd, a társadalmi zavarok és mert félő, hogy,_a 11 millió szervezett amerikai munkás az eddiginél energikusabban fogja érvényesíteni jogait a biztonságra és emberibb életre, amint ezt az Atlanti Carta megígérte volt neki. . Össze kellett tehát kölni a kellemest a hasznossal. Kölcsönt nyújtani az egyesült, vagy egyesitett Európának, hogy az újjáépülhessen 6s megvásárolhassa az amerikai árukat. És, ha már kölcsönt kap, akkor ennek-fejében hajlandó legyen védelmezni az amerikai kapitalizmust, vagy egész egyszerűen; a nagytőket olt és ugy, ahol és ahogy van, akár Amerikában, akár Európában. Tehát végeredményben a Marsliall-terv azt tartalmazza, mint a Truman-elv. hogyan mentse meg az európai fogyasztó az apierikai termelőt a fenyegető válságtól. Nem véletlen az sem, hogy a terv eredetileg .azt kívánja Európa népeitől, liogy egységesen rendezzék dolgaikat, amint ezt az angol sThe Observerc cikkéből megtudjuk. Az re vonatkóző javaslatok megvitatására. A GyOSz eredeti álláspontja az volt, hogy a háború előtti darabbérrendszert- kell visszaállítani. Most azonban rövid vita után a GyOSz megbízottai is elfogadták a szaktanács elnökségének álláspontját a progresszív teljesítménybér további fenntartása és kiterjesztése mellett. európai országoknak fel kell adniok gazdasági szuverenitásuk egy részét. El k'ejl törölniök «a ház belső falait,, hogy csak a külsők maradjanak mcg.c Pénzügyi és vámuniót kell teremteniük. <r Keletés Nyugalcurópa egészitsék ki egymást.)) A Nyugat legyen, illetve maradjon az ipari termelő terület, Kelet- és Délkelet-Európa maradjon meg elmaradt mezőgazdaságával ott, ahol van. Mintha csak Hitlert, vagy az ő gazdasági miniszterét Punkot hallanók 1912ben! ök Is igy fejezték'ki azt, hogy Kelet és Délkeléteurópából gyarmatot akarnak csinálni, amely olcsó élelmiszerrel látja el a Icivilizált* Nyugatot. És, hogy teljes legyen a kép az ujfaerv is kijelenti, hogy a vezető szerepi alnémet nagy és nehéziparnak julna... Annak a német nehéziparnak, amelynek fasiszta vezérei egyre szorosabb szövetséget hoznak létre az amerikai nagytőkével, amelypek egymás után adják át üzemeiket ésílvállalataikat. És, lia Délkelet és Keleteurópa nem akarna megmaradni gyarmati sorban? Akkor majd kifejlesztik a Közeikelet és Afrikai mezőgazdaságát, amely majd letöri az európai agrárországokat és fölényesen ellátja az amerikai vezetés alalt álló nyugatot. Ezt akarták velünk megtárgyalni Párizsban? Ez az ő tervük? Azért harcoltunk évszázadokon át, hogy most a németek helyett a »nyugato gyarmatává váljunk? t. Vagy elindulunk a magunk utlán és kiegyensúlyozott egészséges gazdasági alapokén felépülő országot teremtünk hazánkból. És mindezt a magunk erejéből, a magunk akaratából, függetlenségünk teljes megóvása mellett. Az elkövetkezendő váüasz'ásokos ebben a kérdésben is választhatunk.