Délmagyarország, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-26 / 168. szám

Hazatérő hadifoglyok névsorát közölfük Világ proletárjai egyesüljetek! szegen, 1947 lauos 26, szombat, tv. evt. iss. sz. ára: 40 fillér DELMAGYARO *MAÖYAR KOMMUNISTA PARTIDÉ LM ASYARORSzási? NAPILAP mmmt J A Mit nyújt a városi üzemek alkalmazottainak az uj státusz? Irtai Dr. Gál Tivadar A.8WÜ. a javaslattal, melyet az elmúlt napokban tárgyalt és elfogadott a városi törvényhatósági bizottság közüzemi szakhizottsága, isinél a megvalósulás stádiumába jutott egy, a Magyar Kommunista Tárt által kézdeményezett elgondolás, melynek célja a dolgozók életszínvonalának emelése. Ezzel a javaslattal különösen olyan dolgozó réteg érdekeit védte meg a Magvar Kommunista Párt, amelynek védelmére a reakcióval harcoló fiatal demokrácia eddig még nem sokat tudott tenni. Ez a réteg a városi üzemekben dolgozó munkásság és értelmiség. A státusztervezettel megoldódik a "közüzemiek régi problémája, amelyről a Délmagyarország már többízben is irt, ho® a közüzemeknél foglalkozta tolt lisztviselők, ha fizetésükről van szó, közalkalmazottaknak számitanak, anélkül azonban, ho® a közalkalmazotti kedvezményekben, részesülnének, •megoldódik a munkásság rég; pro hlémája, lio®r ha hosszú évtizedek becsületes munkája után a munkás kiöregedett* akkor minden nélkül került ki az utcára és öreg korára koldusbot várt csak reá. A közüzemi munkásság évtizedes harcot folytatott azért, ho® állásait nyugdíjassá sikerüljön átmiEiősitíelnie, azonban az elmúlt rendszerben a munkásságnak ez a jogos kívánsága és a közüzemi tisztviselők helyzetének tisztázására irányuló törekvések a rendszer urainak merev ellenállása miatt sikerre nem vezettek. A felszabadulás után a Ma®ar Kommunista Párt volt az* mely a közüzemi dolgozók követelését magáévá tette és harcot indított a közüzemiek nyugdíjas állásainak megszervezése iránt. A harc azonban komoly nehézségekkel járt* melyek közül leglényegesebb az volt, ho® a munkások, akik a kol-f lektiv szerződések szerinti órabérekét kapták, nem voltak hajlandók olyan alacsony fizetésekért dolgozni, mint ami a közigazgatási fizetési osztályok alkalmazása mellett jáft volna. A munkásságnak cz az érthető és indokölt állásfoglalása a város kommunista vezetőségénél 11a® megértésre talált és a most elfogadott stálusztervezet ölyan megoldásokat hoz*, mely mellett a munkásság ugyan közigazgatási fizetési osztályokba lesz besorolva, mégis kiegyenlítődik a kollektív szerződés és a közigazgatási fizetés közötti különbség, i® azután a munkásság nemhogy roszszabbul jár* hanem még jelentékeny élelszinvonalemelkedést is élvez. Maga a beterjesztett szabályrendelet a demokratikus jogalkotás minden ismérvét magán viseli. Lényeges intézkedései közül ki kell emelni azt, hogy az üzemi bizottságoknak rendeletileg megállapított jogkörén tulmenőleg az állások betöltésénél, soronkivüli clőléptetéseküél, átminősítésnél, áthelyezésnél, külön juttatások megállapításánál, stb. biztosit az üzemA nemzetgyűlés ünnepélyes ütésén Becikkelyezték a 3 éves tervről és az u\ választójogról szóló törvényt A köztársasági elnök feloszlatta a Házat — A himnusz eléneklésével fejezte be működését a III. magyar köztársaság II. nemzetgyűlése (Budapest, julius 25.) A nemzetgyűlés pénteki ülését Szabó Árpád elnök nyitotta meg. A képviselői padsorok zsúfolásig megleltek. Az elnök ismertette a miniszterelnöknek a nemzet®ülésliez intézett átiratát, amely közölte* ho® a hároméves gazdasági tervről szóló törvény, valamint a választójogi törvény az országos törvénytárban kihelyeztetett. Dinnyés Lajos miniszterelnök bejelentette, lio®' a köztársasági elnöktől kézirat érkezeit a nemzetgyűléshez. Szabó Árpád elnök átvette a kéziratot, amely a következőképpen szól: ^Magyarország nemzetgyűlésének elnöki üdvözletté]. Tisztelt Nemzetgyűlés! Az 1845. évi november hó 29. napjára öszszehivott nemzet®ülést a magyar köztársaság kormányának előterjesztésére az 1948. évi I. te. 19. paragrafusának első Tiríkezdésében biztosított jogomnál fo®a ezennel feloszlatom. Egyben az uj országgyűlést az 1947. évi 22. tc. második paragrafusának 4. bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében 1947. évi szeptember 16. napjára összehívom. Fogadja a tisztelt Nemzetgyűlés a inagvar köztársaság érdekében kifejtett érdemes munkáikér! köszönetem kifejezését. Kell: Í94Í julius 2"-én. Tl-dy Zoltán, Dinnyés Lajos.:: 3z összeesküvő!! itiepeitHissifése tette tehetővé a jugoszlávmagyar egyezményt Az egyezmény mind éi ország életszínvonalát emeli (Budapest, julius 25) Bán Aulai iparügyi miniszter csütörtökön este a magyar-jugoszláv gazdasági egyezmény aláírása alkalmából vacsorát adott a Budapesten tárgyalt jugoszláv delegáció tiszteletére. A vacsorán elsőnek Bán Antal iparügyi miniszter mondott felköszöntőt. Amióla Magyarországon elmúlt a háború — mondotta — és amióta a magyar nép felszabadult, állandóan álhat lxmnünket egy gondolat és egy kérdés: barátokat szerezni, szomszédaira/ka! együttdolgozni az uj világért és a liékéért. Az első helyek egyikén, amelyek felé a magyar nép reménységgel fordult a felszabadulás óla, a szomszédos jugoszláv nép áll. Amikor az első alkalom kínálkozott arra, hogy Jugoszláviával kapcsolatokat vegyünk fel, amelyek konkrét formát ellhettek, megállapíthattuk, hogy Jugoszlávia felől ugyanilyen baráti készség sugárzik felénk. — Magának a szerződésnek a magyar nép szempontjából komoly, nagy jelentősége van. Azonfelül a barátság jeleit látjuk kezdettől fogva a két év gazdasági együttműködésében. Látjuk egy uj rend kialakításának a jelét, látjuk, ho® alapját rakjuk le egy uj együttélésnek a Dunamedencében és mindenütt, ahol békeszerető népek élnek. Az egyezmény gazdasági jflentífcége mellet! annak politikai jelentőségét semmivel sem óhajtóm háltérbesx-oritani. A barátság, a gazdásági együttműködés, a kulturális együttműködés, a jó politikai együttműködés bizonysága a ma este aláirt szerződés. Kopcok Sztaniszlav jugoszláv helyetles iparügyi miniszter válaszában megköszönve az üdvözlést a következőket mondotta: A ma aláirt egyezmény elsősorban olyan egyezmény a két ország között, amelynek kimondottan tervszerű jellege van és a két ország gazdaságút teljes öt éven keresztül kielégíti. Mától kezdve népeink együttes erővel újjáépítik mindazt, amit a fasiszta szörnyeteg lerombolt és megsemmisített. Emelni és fejleszteni fogják gazdasági életüket, amely saját kulturális emelkedésüket és gazdasági jólétüket fogja szolgálni. Ez ennek az egyezménynek nagy társadalompolitikai jelentősége. Mind Jugoszlávia, mind Magyarország népei elvetették az anarchisztikus gazdaság módszereit és tervgazdaságra tértek át. A Az elnök megállapította, ho® a nemzetgyűlés a köztársasági elnök kéziratában foglaltakat tudomásul veszi, majd a következőket jelentette ki: A közitársasági elnök ur. mint á nemzel®üléstől me®áhtsztott "államfő, a nemzet által ráruházott joggal élve, a nemzetgyűlést feloszlatta. Ezzel a nemzetgyűlés működése törvényeink és alkotmányunk értelmében véget ért. Ez a nemzet®ülés és annak tagjai a nemzet érdekébon súlyos ós ne"héz munkát végeztek. A ham fiainak további önzetlen és áldozatkész munkáját kéri. Ezt várj* tőlük és ezt kívánja a nép, a nemzet érdeke. Midőn a nemzet®ülésne~k választott tisztviselői iráni a "megnyilvánuló bizalmat és támogatást megköszönöm* egyben bejelentem, ho® hivatalos müködésemet az ui országgyűlés összeüléséig a házszabályok értelmében tovább folytatom. A képviselők inél»' csendben hallgatták az elnök szavait, majd felállva elénekelték a Himnuszt. «na aláirt egyezmény kellő mértékben va tol ja mindfcél országnak, hogy gazdasági terv esdi időre teljesüljenek. Ma®?.rország Jugoszláviából nagymennyiségű ércet, fát ós más nyersanyagokat kap, Jugoszlávia pedig Magyarországtól beruházási javakat. Az egyezmény aláírása után mindkét ország népei nyugodtabban nézhetnek jövőjük felé, mert az egyezmény teljes jogot ad ama rcmenvre, ho® a terv Ynegvalósilásaért folyó harcuk teljes sikerrel jár. Ez az "egyezmény nagy gazdaságpolitikai jelentősége. Mindkét ország népei most véglegesen Lsráiuohak a népellenes eleinekkel, sorsukat saját fceattkhe vették, kiépítették népi demokráciájukat, amelyet népefc legkiválóbbjai vezetnek. AB egyeicnénv mai aláírása ezért vált lehetségessé. De a társadalompolitikai viszonyoknak ez az átalakulása e®uttal "bi«tositékol nyújt nekünk arra, hogy ae egyezmény éíelbelép és azt maradéktalanul Végrehajtjuk. Jugoszlávia dolgozó népe üdvözli Magyarország dolgozó népét. Mindkét ország fizikai és szellemi munkásai minden erejüket laiba fogják vetni, ho®' jövőnk mindnyájunk számára boldogabb legyen. vezetővel e®-cnlő jogokat, ami megszünteti azt az állapotot, ho® a munkáját becsületesen ellátó alkalmazott hátrányos helyzetbe kerüljön csak azért, mert az üzemvezető szimpátiáját nem tudta megszerezni. Az állások betöltésénél és az előléptetéseknél férfi és nőil munkaerő, közölt különbséget lenni a szaliály- j rendelet szerint nem lehet. A közüzemeknél eddig a női munkaerők erősen vissza voltak maradva és1 a Kommunista Párt az, amely a nők e®enjogusitásának elvét következetesen keresztülvive, itt is olyan előrehaladási lehetőséget biztosit, amit a nők eddig nem élvezhettek. A rendelet lehetőséget ad arra, ho® azokat a régi és érdemes munkásokat, akik évtizedek alatt komoly szakértelemre teltek szert, ( de elméleti képesítés birtokában a múlt rendszer hibájából nem'lehettek, gyakorlati uton elsajátított szakértelmük elismeréséül vezetőállásba lehessen helyezni. A közüzemi szakbizoltság ülésé* is támadást intézett a reakció a rendelet demokratikus szelleme ellen,de a bizottság kommunista tagjainak erélyes fellépésükkel a reakció ujabb kísérleteit sikerült meghiúsítani és biztosítani, hogy a Ma®ar Kommunista Párt ezea hatalmas ajándéka még auguszlua l-e előtt státuszhoz juttassa a szegedi közüzemek dolgoaóit.