Délmagyarország, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-29 / 145. szám

Ma: egész heii rádióműsor Világ proletárja! egyesliiiefek I Szeged, 1947 junius 29, vasárnap, IV. évf. t45. sz. ira: 40 fiitér DHMAGYARORSZAQ <44 MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT DEL MAGYARORSZÁGI4-'NAPILAPJA Nagyszegedi tervbizottságot! Pénteken a nemzetgyűlés elé ke­lült a 3 éves államgazdasági terv­xől szóló törvényjavaslat. A Ház megszavazta a sürgősséget, úgy­hogy a törvényjavaslat legkésőbb kedden tárgyalásra kerül. Némi visszatetszést szült a munkáspárti sorokban, hogy a szavazás előtt a kisgazdapárti képviselők nagy­része elhagyta a termet. Ennek el­lenére nem kétséges, hogy e nagy­jelentőségű javaslatból pár napon belül törvény lesz. Nagyszeged dolgozói hatalmas reménységgel, talán-talán húzott ^várakozással tekintenek augusztus elseje felé, amikeürí a % éves tervnek el kell indulnia. Reményeik külön­bözők, de ha jól megvizsgáljuk, könnyen néhány közös kívánság­ban összegezhetők. Mindenekelőtt szeretnék látni a drágaság letöré­sét, a csökkentértékíü bérek feleme­lését és végül a munkanélküliség megszüntetését. Kétségtelen,, hogy ezeken a bajokon mindjárt a terv -elindulásánál segiteni kell. Bár jól tudjuk, hogy csak a 3 éves terv egyes szakaszainak a megvalósí­tása vezethet a kitűzött célhoz, az életszínvonal nagyobbmérvü fel­emeléséhez, de ugyanekkor ér­vényes az a tétel is, hogy senki sem várhatja el a fizikai és szelle­mi dolgozóktól, hogy erejük és ké­pességük legjavát adják az ország felemelkedéséért, ha mindjárt a kézdetnél legalább részben nem javítjuk ki azt az eltolódást a bé­rek és árak között, ami a jó pénz •bevezetése óta megtörtént. Nem csupán a dolgozók kíván­ságát hangoztatjuk, hanem té­nyekre támaszkodva állithatjuk, hogy a kormány a Kommunista Párt kezdeményezésére s a többi ^demokratikus pártok beleegyezésé­vel megtette és megteszi a szük­séges lépéseket, hogy az árak és bérek tülekedésében az utóbbit -megsegitse. Ezt a célt vannak hivatva szol­gálni az augusztus elsejével é'et­belépő ui kollektív szerződések, amelyek 15—20 százalékkal emelk a béreket és ugyanugy a buza árá­nak felemelése 80 forintra, a ga­bonabcszolgáltalás eltöriése 15 hol­don alul a dolgozó parasztság vá­sárlóerejét növelik meg. Ezek áz intézkedések csak fal­ra hányt borsó lenne, ha bem tud­juk megállítani a drágaság növe­kedését. Nem árulunk el titkot, mindenki érzi, hogy ezen a te­rületen nagy harcok előtt állunk. Végeztünk a politikai szabotőrök -vezetőivel, de nem bántunk el ez­ideig a gazdasági összeesküvőkkel. Tévedés ne essék, nem a kiske­reskedőről, nem a piacon áruló gazdákról és gazdasszonyokról van szó, hanem a spekuláns nagytőke és a nagykereskedelem cápáiról, amelyeknek falánksága kielégíthe­tetlen és fogaik borotvaélesek. Az államhatalom minden eszközét Révai Józsel: i pedagógusok joggal elvárják, hogy reális tettekben nyilvánuljon meg a demokrácia hálája Szombaton délelőtt 10 órakor a csongrádmegyei pedagógusok szak­szervezete nagygyűlést tartott a Belvárosi Moziban. A nagygyűlést a szegedi pedagógusok szakszer­vezetének vezetője, dr. Greguss Pál egyetemi tanár nyitotta meg, majd Lukács György, a peda­gógus szakszervezet országos tit­kára eínelkedett szólásra. Megálla­pította, hogy ebben a pillanatban a szakszervezet 38 ezer tagja gyü­lekezik az ország minden részéből, hogy megvitassa a magyar neve­lők időszerű problémáit. Köszöne­tet mondott Gerő Ernő közlekedés­ügyi miniszternek, hogy intézke­désével lehetővé tette a nagygyű­lés résztvevőinek olcsó utazását. Lukács György ezután az általá­nos iskola kérdésével foglalkozott Megállapította, hogy ez az ui is­kolatípus lehetővé teszi a magyar nép kulturális felemelkedését. A pedagógusoknak együtt kell küz­deniük a munkásokkal és parasz­tokkal. Beszélt Lukács György a*ról is. hogv a hároméves gazdasági tervvel Járó kötelezettségeket most már a vagyonosoknak is kell visel­niük. Meg kell adóztatni a háborúban és inflációban szerzett vagyonokat. (Nagv taps.) Bejelentette a pedagógus szak­szervezet országos titkára, hogy a szakszervezetek képviselői helyet kapnak az Anyag- és Árhivatalban, a Gazdasági Főtanácsban. örömmel üdvözölte a MKP po­litikai bizottságának junius 12-én hozott határozatát, amely a pedagógusok anyagi megse­gítése mellett fogla t állást és tervet dolgozott ki a tanítók és tanárok életszínvonalának fokozatos emelésére. Beszéde végén Lukács György hangsúlyozta a pedagógusok egy­ségének fontosságát. Ezután Révai József nemzet­gyűlési képviselő szólal fel. Beszé­de elején kijelentette: örömmel vesz részt a pedagógusok gyűlésén, mint annak a pártnak egyik veze­tője, amely igyekezett mindig a leg­többet tenni a magyar nevelőit ér­dekében. A MKP a demokratikus erők választási szövetségét Javasolja Bárányos Károly iesz a Szövetkezeti Központ elnöke A Kisgazdapárt politikai bizoltsága pénteken ülést tartott. Fog­lalkoztak a tervhivatal és szövetkezeti központ személyi ügyeivel. A politikai bizottság tudomásul vette, hogy Bárányos Károly földműve­lésügyi miniszter lemond és őt jelölte a Szövetkezeti Központ el­nökének. Az ülésért felolvasták a Magyar Kommunista Párt átiratát, amely a demokratikus erők választási szövetségére tesz javaslatot, hangsúlyozva a pártok külön listaállitási jogát. Az átirat megvizs­gálására a Kisgazdapárt bizottságot küldött ki. Nyugdíjazták Öriey Zoltánt, a 3. honvédkerüleS parancsnokát Dinnyés Lajos kormánya a jelek rült sor, mert az elmenekült össze­szerint nemcsak ígér, de cselekszik esküvő miniszterelnök, Nagv Ferenc is. Ezt bizonyítja az a rendelkezés, hivei közé tartozott. Annyi "bizonyos, amely legutóbb érkezett Szegedre A hogy öriey Zoltán altábornagy sze­3. honvédkerüleü parancsnokság élé- gC(j:i működésében árnyfoltokat bőven rol a rendelkezés ei-telmeben nyugdi- találunk. Ö akadályozta meg, hogy JnaáaroraSr n ífrSrlnk érfit a ' honvédkerület tisztikara és le­tésfSt OrTeTtéSSv szóm- közöít egészséges demokra­balon máx nern ís WeSh S- tikus szel!em fejlődjék A díszel­IábM U volt a szegedi .mintakerület* leg­Emíékezetes még, hogy öriey Zoí_ fontosabb munkája, öriey Zoltán anti­tán neve az összeesküvés leleplezé­sekor került kapcsolatba egyes újság­hírek szerint az összeesküvőkkel. Ak­kor ezeket a híreket megcáfolták. Egyes fővárosi híradások szerint öriey Zoltán nyugdíjazására azért ke­tíemokralikus magatartása ellen több­ször szót emeltünk, igy többek között öriey altábornagy volt az, aki a leg­demokratikusabb sajtót: a faliújságot sajátkezüleg távolította el a parancs­nokság épületéből. — Pártom — mondotta Révai József — hat pontból álló javas­látot dolgozott ki, amely a tanítók és tanárok életszínvonalának fel­emelését célozza. Erről azt mond­ják: kommunista programot készí­tettünk. Azt kérdem, vájjon a pe­dagógusok érdekében hozott javas­latunk megvalósítása nem érde­ké-e az egész nemzetnek* (Hoz­zászólások: igen, igen,) — A pedagógusok joggal el­várják, hogy nem csupán kö­szönetekben, hanem reális tel­tekben Is megnyilvánuljon a de­mokrácia hálája. Mi magyar kommunisták meg­mondjuk őszintén, hogy .nem ön­zetlenül követeljük a neve1 ők anya­gi fölemelkedését. Mi azt kérjük a magyar pedagógusoktól, hogy el­lenszolgáltatásúi igyekezzenek küz­dői lenni a magyar kulturális föl­emelkedésért folytatott harcnak. — A kultura sziklájára keli építeni a magyar demokráciái. A múltban az értelmiséget csu­pán a jogászok, papok és kaló­nak jelentették. Most azonban tanítóknak és tanároknak,mér­nököknek és orvosoknak kelt elsősorban jelenleniök a Sít gyár értelmiséget. Révai elvtárs rámutatott arra­hogy önálló státuszt kell teremteni a pedagógusok számára. Az élet­színvonal fölemelkedése az ország teherbíró képességétől függ. Nem szabad könnyen ígérgetni. Révai József ezután a három­éves gazdasági terv kulturális vo­natkozásait ismertette. — A hároméves gazdasági terv — mondotta — nemcsak a kenyér­nek, hanem az »igénynek« is a terve. A terv nemcsak a mezőgaz­daságot, ipart és kereskedelmet, hanem' a magyar kultura fölemel­kedését is biztosítja. A tanítók és tanárok megsegítésén kivül bizto­sítani kell az iskolák anyagi hely­zetét is. Nem hinnénk, hogy1 egyet­len jpedagógus is nyugodtan tud­na tanítani akkor, ha az iskolák romokban vannak. Hangsúlyozta Révai elvtárs, hogy a pedagógusoknak együtt kell ha­ladniok mindenkor a munkásokkal és szegényparasztokkal. Foglalko­zott ezután az általános iskola kér­désével és megállapította,, hogy összehasonlíthatatlanul nagyobb tö­meg kap részesedést a nemzeti kulturából, mint azelőtt. — Nemcsak több kenyér, hanem több kultura is kell —I hangoztatta beszéde végén Révai József. Ezután csongrádmegyei pedagó­gusok felszólalásai következtek. alakuljanak a helyi tervbizottságok is. Nagyszeged dolgozói csodálkoz­va kérdezik, miért nincs még Nagv­igénybe kell venni ellenük! Egyik szegeden tervbizottsági A két rnun­ieghatásosabb fegyver lesz ellenük [káspárt és a szakszervezetek ór­ai 3 éves terv és a dolgozók hadse­rege, akikre ez a terv épül. A feladat most az, hogy a dol­gozók minél előbb megtudják, hogy mit kell tenniök, miként kapcso­lódjanak be a' 3 éves terv megva­lósításába. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy minél erőbb meg­szágos vezetősége junius 11-re ér­tekezletre Jiivta az ország JS vár­megyéiéből és 58 városából a két párt városi és vármegyei vezetőit, a kommunista és •szociáldemokrata főispánokat, alispánokat, polgár­mestereket és elhatározták, hogy együtt dolgozzák ki a városok és vármegyék 3 éves tervjavaslatát. Tervbizottságokat kell alakitani az összes demokratikus pártok sze­gedi képviselőinek és becsületes, ió szakembereknek a bevonásával, amely megkezdi a nagyszegedi terv kidolgozását is. Az idő sürget, augusztus elsejéig csak pár hét van halra. A né­hány nappal ezelőtt lezaitött tör­vényhatósági költségvetési vita Rádöbbentünk arra, hogy a szege­di munkanélküliség megoldására, mennyi gépet kéli és lehet műkö­désbe hozni, mennyi nyersanyagra van szükségünk, hogy a termelést felfokozzuk. Mindez nemcsak rö­vid lejáratú programok kérdése, hanem megköveteli egy nagy terv elkészítését és annak beillesztését az országos 3 éves államgazdasági tervbe. Ezért alakítsuk meg minál megmutatta, mennyi rengeteg fel- előbb a nagyszegedi tervbizottsá­adatot kell Szegeden is megoldani, got! J

Next

/
Oldalképek
Tartalom