Délmagyarország, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-28 / 144. szám

Hazatérő hadifoglyok névsorát közöljük Világ proletárjai egyesüljetek! Szeged, 1947 junius 28, szombat, IV. évf. 144. sz. ára: 40 fiilór fc MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT DÉLMAGYARORSZÁGI* NAPILAPJA Üdvözöljük ?i csongrádmegyei nevelőbe! Ma délelőtt a csongrádmegyei pedagógusok találkoznak Szegeden. A városi, falusi és tanyai nevelök nagygyűlésén felszólal Révai Jó­zsef elvtárs, nemzetgyűlési képvi­selő is. Minden bizonnyal tárgyal­ják majd a pedagógusok nyomasz­tó anyagi helyzetét. Jó félesztendővel ezelőtt, a mu't • év decemberében lépett a Magyar Kommunista Párt a slálusrende­zés követelésével a nyilvánosság elé s elmondhatjuk: nem ered­ménytelenül. Ha a stáUisrendezést rajtunk) kívülálló okokbó' teljes egészében nem ,is sikerült megvaló­sítani, annyit elértünk, hogy leg­alább az alsó fizetési kategóriák­ban némi javilást ki tudtunk har­colni. Itt az ideje, hogy tovább menjünk. Pártunk kezdettől fogva arra az álláspontra helyezkedett, hogv az egész magyar művelődéspolitika alapja a nevelők anyagi helyzeté­inek rendezése. A legszebb kultúr­politikai elgondolás is csak légvár marad mindaddig, amig a nevelők­nek nem sikerült kulluremberhez méltó éietfeltéte ekei biztosítani. Míg mások ódákat zengtek a taní­tók és tanárok dicséretére, vagy könnyfakasztó panaszokat tártak fel nevelőink nehéz sorsáról, addig tmi azon törtük fejünkét, hogyan lehetne reálisan, az ország adott anyagi körülményei közölt javítani a tanítók és tanárok életén) Azt vallottuk: a magyar nevelőknek nem annyira elismerő szavakra és kenetes frázisokra van szükségük mint inkább anyagi helyzetük tényleges megjavítására. Senki ná­lunk tisztábban nem látta azt a hatalmas szerepel, amelyet demo­kráciánk szellemi épilésében a ne­velőknek kell váTalniok s éppen ezért senki másnak nem fájt anv­nyira a nevelők nehéz sorsa, mint nekünk. ' Programunkhoz hiven, változatlanul áz az álláspontunk, hogy értelmiségünkből a nevelői réteg a legelhagyaloltabb: elsősor­ban neki kell clő'eget adni a há­roméves tervre. A Kommunista Pedagógus Cso­port — ragaszkodva ahhoz á kom­munista tervhez, hogy itt is, mint az élet minden más területén, frá­zisok helyett konkrét és megvaló­sítható programra van szükség — kidolgozta a nevelők s közülük is elsősorban a segítségre leginkább rászoruló tanítók helyzetének javí­tására irányuló követeléseit, ame­lyeket Pártunk elfogadott. Ez a terv magábaöleli a tanítók egyenjogúságának kérdését, a nők fokozottabb szereplését a tanügyi igazgatásban, a hetióraszám meg­állapítását. A program nem feled­kezik el a tanyai és falusi tanítók­ról, foglalkozik a nevelők szo­ciális ellátásává® is. Javaslatot tesz a pedagógusok augusztus elseje tutáni fizetésére vonatkozóan. A legalacsonyabb tanitói fizetést 300 —320, tanári fizetést pedig 330— 360 forintban kívánja megállapit­tatni. A MKP tehát mint cddigUs, most sem szavakkal, hancmf tettekkel akarja bebizonyítani, hogy "támo­gatja a magyar nevel ők/el. az élet­színvonaluk felemeléséért fo'ylatott .harcban. I deficitmentes költségvetést megszavazta munkáspártok javaslatát élfoqadfa A városi költségvetés elkészítése és megtárgyalása minden évben egyii legjelentősebb eseménye szokott lenni a várospolitikának. Különösen nagy gondot kell fordítanunk erre a kérdésre ma, amikor a háborús uj tolt a évek után a legnagyobb takarékosságra van szükség és az augusztus 1-én meginduló hároméves terv is a leggondo.aD > gazdálkodást "követeli. A városi számvevőség Róna Béla pénzügyi tanácsnokkal ennek az elvnek megfelelően állította össze az idei költségvetést, beleszámítva még azt a fontos előírást is, hogy az idei költségvetésnek deficiimenlesnek kell lenni. A költségvetés pénteki vitáján a város közgyűlése pártkülönbség nélkül csupán kisebb észrevételeket léve, egységesen elfogadta a költség­vetést. Egységesen elfogadta a munkáspártok még a költségvetés tárgya­lása előtt lett javaslatát is, amelyben a Magyar Kommunista Párt kez­deményezésére még hathatósabban kívánják támogatni városi életünk fej­lesztését és 150.000 forinttal kívánják megsegíteni a szegedi mezőgazdasá­gok A munkáspártok javaslatával kiegészített és elfogadott uj költségve­tés és Dénes Leó .polgármester beszámolójából előttünk álló városkép biz­tosítéka „lehet annak, hogy Szeged a most'következő uj gazdasági évben a biztos fejlődés uljára lép) A város törvényhatósági bizottsá­gának közgyűlése pénteken tűrgvalla Szeged 1947—48. évi költségvetését. Előtte a kisgyűlés tárgya]t. Napirend előtt Tombácz Imre (MKP) nemzet­gyűlési képviselő javaslatára egy­perces felállással emlékezett meg a kisgyűlés Mucsi Ferenc hidépilőmun­kasról, a munka hőséről, aki pénteken reggel vetetlen szerencsétlenség kö­vetkeztében éleiét adta az uj hidért. A kisgyűlés tárgysorozatának pont­jait mind elfogadták és a bizottság a közgyűlés elé terjesztette. Napirend előtt Tombacz elvtárs szá­rall fel és indítványára a közgyűlés is megemlékezett a munka szegedi hőséről. Második napirend előtti fel­szólaló Török Ferenc (FKP) volt. aki a fehértói halgazdaság ügyét tette szóvá. Dr. Bakos Géza tanácsnok olvasta fel ezután áz áprilisi és május pol­gármesteri jelentést, majd Dénes Leó polgármester a költségvetéssel kap­csolatban részletesen ismertette a vá­ros vezetőségének elmúlt évi mun­káját. Róna Béla pénzügyi tanácsnok általában ismertette a költségvetést, majd a pártok vezérszánokai kezdték el az általános vitái­Valamennyien elfogadtak általános­ságban a költségvetést és pártkülönb­ség nélkül köszönettel fordullak an­nak elkészítéséért Róna Béla tanács­nok és a számvevőség tagjai élén Csikós Jenő főszámvevő felé. Olejnyik József rSzDP) szembe­fordult azokkal, akik mai nehézsé­geinket a demokratikus kormányzás számlájára igyekeznek írni, hololt éppen a régi Szeged urai okozták mostani 'gazdasági hajainkat ís, akik hűséges kiszolgálói voltak minden jobboldali kormánynak. Javasolta, kérje a város, hogy a hároméves terv keretében az államtól is hathatósabb támogatást kapjon. Grüner István (FKI'i kijelentette, hogy a város gaz­dasági életének fellendítése érdeké­ben nem szabad visszariadni na­gyobb kölcsönök igénybevételétől. A Magyar Kommunista Párt nevé­ben Tombácz Imre nemzetgyűlési képviselő részletes, alapos felszóla­lásiján taglal la a költségvetés lénye­gét. Bevezetőjében hálával emlékezett meg a parasztokról, akik gondoskod­tak kenyerünkről, a munkásokról, akik előrevitlék ipari termelésünket és az értelmiségről, a ' városi kispolgárság­ról, akik a munkának számukra ki­jelölt frontján dolgoztak becsülete­sen.^ — A demokrácia erejét mulatja a« a tény — mondotta Tombácz elvtárs —, hogy a két költségvetés alatt el­telt idő alatt mind külpolitikában, mind belpolitikában lényeges elto­lódás következett he balfeló a demo­kratikus erők javára. A munkűsegy­ségen, azonkívül a munkásság, pa­rasztság, értelmiség széltéphetetlen szövetségén felépült demokrácia ere­jét bizonyítja az a gyorsaság, amely­Iyel a legutóbbi válságot megoldotta. Éppen ezért innen, a közgyűlésből is a leghatározottabban meg kell bélye­gezni Nagy Ferencet és cinkosait. Elismeréssel szólt ezután a demo­kratikus városvezetésről, amely a téli hónapokban a munkanélküliség terén enyhítést hozott a közmunkák beve­zetésével. Ugyanakkor a magántőke nem igyekezett hasonlóképpen segít­ségre sietni ebben St kérdésben. Eré­lyes intézkedéseket sürgetett a drá­gaság letörésére és az árdrágítók, uzsorások, spekulánsok legszigorúbb inegbüntelésere. A költségvetés csak a város liár­tarlá&i tételeire szorítkozik. A Kont­(Folytalás a 2. oldalon | TASS: Még kérdés, milyen mértéhben • segíti az USA az európai országokat A párisi külügyminiszteri érte­kezlet első ülése pénteken dó'után 4 órakor volt. Lapzártáig mjégmem érkeztek részletes jelentések. A világsató élénken foglakozik az értekezlettel és várható eredmé­nyével. A TASS párisi különtudó­sitója szerint még mindig nyílt kérdés, milyen mértékben segili az USA az európai országokat gaz­dasági talpraállásukban. Snyder. az Égyesült Államok pénzügymi­niszterének nyilatkozata némi szkepticizmust ébreszt ebből a szempontból. Snyder szerint a Marshall-terv nem tesz semmiféle határozott ígéretet az Egyesült Ál­lamok részéről Európának nyúj­tandó segítségről, csak »buzdítani akarja az európai államokat,, hogy mit tegyenek talpraállitásuk érde­kében*. A tudósiló szerint ehhez viszont nincs szükség külsői beavat­kozásra. A tudósitó végül meg­jegyzi, hogy a Marshall-terv ko­rántsem aitruisztikus felbuzdulás Rendkivüli minisztertanácson számolt be a pénzügyminiszter a moszkvai tárgyalás eredményeiről • A kormány tagjai pénteken délelőtt Dinnyés Lajos miniszterelnök elnöklésévei rendkívüli minisztertanácsot tartották. A minisztertanács meg­hallgatta Nyárádi Miklós pénzügyminiszter beszámolóját a moszkvai tár­gyalások eddigi menetéről és beható tanácskozás után határozatot hozott a felmerült kérdésekben. A határozatok birtokában Nyárádi Miklós pénz­ügyminiszter szombaton repülőgépen Moszkvába megy és folytatja a tár­gyalásokat, amelyek távollétében sem szakadtak meg, mert azokat a pénz­ügyminiszter budapesti tartózkodása állati Vásárhelyi István államtitkár folytatta. A pénzügyminisztert útjára ujabb szakértők kísérik el. Vele uta­zik Jeszenszki Ferenc is, a Nemzeti Banly vezérigazgatója, adóügyi és könyvviteli szakértő is. A minisztertanácsnak az említett kérdésben ho­zott határozatai alapján remélhető, hogy a tárgyalások rövidesen mindkét fél megelégedésével zárulnak. eredménye, hanem Amerika mai gazdasági viszonyaiból indul ki. A Reuter Iroda jelentése szerint Tru­man kijelentette, hogy teljescu egyetért Marshall tervével Európa megsegítését illetőleg. A párisi értekezlet munkarend­jét illetően Bidault francia külügy­miniszter már nyilatkozott. Szerin­te bizottságokat kell fel áli tani. Ezek sürgősen számbavennék « szükségleteket, mégpedig 1 csoport­ban: energia, beleértve a szenet is, a szállítás, élefmiszer, vasipar ágakban. Londoni jelentés szerint Bevin hasonló módszert ajánl, ezenkivül egyeztető bizottságot. Pa­ris és London egyetért abban is, hogy az értekezlet nem foglalko­zóik érdemi kérdésekkel, csak a körvonalakat adja meg. Az érdemi munka a második szakasz lenne. A Szovjetunió véleményét ismer­tette a szovjet sajtó és rádió. A Szovjetunió Európa megsegítését az Égyesült Nemzetek szervezeté­nek keretein belül akarja megva­lósítani, egyben pedig biztosítani a segélyben részesülő ál'amok fel­ségjogainak érintetlenségét. Truman feveti az álarcot Truman nyilatkozatot tett, mely­ben kijelentette, hogy vigyázni fog a sztrájkellenes törvény pontos végrehajtására. Truman ezzel le­v.etelte álarcát s most már nyil­vánvaló, hogy a törvényjavaslat el­leni tiltakozása átlátszó trükk, vá­lasztási fogás volt. A munkásság harci egysége hiányzik. Erre ala­pozza hadjáratát a reakció. Az AFL szervezetek megalkuvó veze­tősége kijelentette, hogy az általá­nos sztrájk nem bölcs és célraves­zető dolog. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom