Délmagyarország, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-25 / 141. szám

M©k2saíérö t^aLíHf0€S.lyoR névsorát köa&ollül*. Szsgsd. a. IV. évi. 141. sz. i airarelle Egy angol újságírónő nagyon cl­•esodátkozolt. hogy Fejérmegyében az egyszerű parasztemberek is tudják • már, hogy mi az agrárolló, Horlhyék alatt aligha hallott volna ilyesmit, nem azért, hogy nem volt nagy kü­lönbség a gazda számára szükséges iparcikkek drágasága és a buza ala­csony ára közölt, hanem azért, mert a csendőrök nem tűrték a politikát u faluban. Amit ma a falu az agrárollóról lud, lazt- a demokráciának és ebben is első­sorban a Magyar Kommunista Párt­nak köszönheti) Rákosi elvtárs volt az első, aki röviddel a mult év au­gusztusában történt stabilizáció után Felhívta az ország figyelmét a magas ipari és alacsony " mezőgazdasági árakra. Úgyszintén pártunk volt az, amely kiáltott a ocszolgállatások kérdésé­ben is. Rákosi qjvtárs Pünkösdkor a következőket mondta: »Ha mégis közepes termés esetén lesz beszolgáltatás, akkor mi azl Javasoljuk, hogy 15 holdon felüli gazdánál legyen' csak beszolgáltatás, n 15 holdon'aluliakat pedig mentesi­leni kell alóla.« Ugyanakkor köve­lelte a dézsma megszüntetését is. A MKP a népnek lett igéretót ez-1 luttal is beváltotta. Pártunk és a pa-g rasztság súlyos követelése a háromH súlyos kérdésben most teljesüli. A Gazdasági Főtanács a napokban a fi löbbi kormányzó párt egyöntetű hoz-­lájárulásával valamennyi 15 holdon idilli paraszlnirlokost metesitelle a beszolgáltatás alól. Azonkívül eltö­rölte a dézsmát és megállapította az uj búzaárat. Az uj gabonaár kérdésé­ben nem a demagógia álláspontja ér­vényesült, a 125—300 forinlos búza­ár lehetetlen Ígérete és ujabb inflá­cióra való spekulálás, hanem a józan belátás kcrekeoelt felül. A 00. illetve 80 forintos búzaár megállapításánál a magyar demokrácia elment a leg­szélsőkig a parasztság megsegítésében. Sikerült olyan megoldási találni, | amely mellett a kenyér ára, a mun­kás kenyere ínég nem drágul meg, viszont a parasztság is megtalálja a maga számítását. A 100 százalékos áremelés mellett is minden erővel azon leszünk, hogy az árak egyen­súlyát továbbra is megtartsuk és meg­védjük a stabilizációt. A kétfajta búzaár rasztság soraiban általános tíely sel találkozik. A rendelet szerint 00 íorinl lesz a beszolgáltatott gabona ára, viszont az állam 80 forintért vesz ál minden olyan gabonát, amely a beszolgáltatáson kivül forgalomba kerül. Ez azt jclenLi, hogv az összes 15 holdon aluli parasztbír tokosok s ide tartoznak az összes törpebirto­kosok, ujgazdák, de a kőzépparasz­ítok is — parasztságunknak 95 szá­zaléka — a magasabb, 80 forinlos éral kapja majd eladott búzájáért. Éz azl is jelenli, nogy a paraszti birtokosok 95 százalékánál az agrár-; Olló egyévi szenvedés után elsősorban nz MKP harcának eredményeként érő­kén összeszűkült. A fennmaradó 5 szú­ealéknál is jelentősen összébb csukó­dik. Gazdatársadalmunk számára az üj gabonaárak- megnyílói Iák annak az út­ját, hogv végre jövedelmezővé lehesse gazdálkodását. A százszázalékos ár­emelés lehetővé teszi, hogy most már bevételt is tucjjon kimutatni, amiből telik gazdasági felszerelésre, rúnára s minden bizonnyal könyvre, újságra — egy kis kuliurára is. Földműves népünk a jó gabonaárakkal, a kiadós •juniusi esőzések után, a megjavult terméskilátások mellett most márnyu-j godtan néz az aratás, az uj termés! s a hároméves terv elé. Az amerikai munkások sztrájkkal tiltakoznak ,rabszolg atörvény'" ellen a Hétfőn délután az Egyesült Ál­lamok szenátusa is megszavazta a Hartley—Taft-féle munkásel'enes törvényt és pedig a, szükséges két­harmad többségnél nagyobb arány­ban: 68 szavazattal 25 ellenében. A szavazás előtt mégegyszer felolvas­ták Truman üzenetét, melyben til­takozik a törvény ellen s azt ve­szélyesnek nevezi. De nem lehet hatása az olyan szónak,, amely mö­gött nem áll teljes, hátsógondo'a­tok nélküli meggyőződés Truman már hozzájárult számos* a dolgo­zók érdekeit súlyosan sértő ren­delethez (pl. az árel enőrzés meg­szüntetése)* s igy látható volt, hogy az elnök szava nem lehet hatással azokra, akik tudják* hogy titok­ban (?) velük érez. Ezzel szemben a tiltakozó po­litikai sztrájkok sora tört ki az USA-ban. 22 bányát be kellett zár­ni. A szakszervezeti vezetők kije­lentenék, hogv a sztrájkokat fo­kozni fogják és soha nem nyugsza­nak bele a törvénybe. A sztrájko­lok száma kedd délelőtt 200 ezer­re emelkedett. j Az alabamai Birmingham Egye­sült Acélmüvek munkásai kedden kijelentenék a szervezeit munkás­ság 90 százaléka egy héten belül sztrájkba lép, hogy tiltakozzék a Truman-vétónak a kongresszuson történt leszavazása ellen és uj mun kástörvény megszavazása ellen. Pennsylvaniában és "Virginiában 19.000 bányász lépett sztrájkba és 34 bánva állt le. A sztrájk számitá­sok szerint napi 100.000 tonna szén­termelés kiesését jelenti. Az amerikaiak németországi politikájának eredménye Az amerikai megszálló csapatok németországi politikája már szá­mos éles kritikát váltott ki a vi­lágsajtóban. Ez a politika meghoz­ta a maga gyümölcseit: a gazda­sági összeomlást, az összeesküvést, stb. Most ííasseiben egy német jobboldalt politikai párt rnega'aki­tására kértek engedélyt az ameri­kai katonai kormányzattól, mclv párt Németországot monarchiává akarja kiépíteni, a gyászos emlékű Hohenzollcrn családdal élén. Az amerikai katonai kormányzat nem engedte meg a kétmunkáspárt egybeolvadását. Ezt bizonyára meg fogja engedni,... A szovjet nyilatkozat vissz­hangja a virá fauöfóbtn A világsajtó egyhangúan nagy örömmel fogadta a szovjet jegyzé­ket, mely bejelentette, hogy a Szovjetunió résztvesz a Marshall­terv megvitatására összehivott há­romhatalmi értekezleten. A brit és francia nemzetgyűlés fel ál va, élénk tapssal fogadta a bejelentést. A 1' Humanité kedden azt irta: «A Szovjetunió-részvétele a konferen­cián biztosítja .hogy Európa egven­jogu'_ tárgyalófélként léphet fel Amerikával szemben.« A konferencia helyét cs idejét illetőleg e'fogadták Mololov javas­latát, mint ezt Pelerson moszkvai brit ügyvivő és a francia ügyvivő is közölték Molotovval. A konferen­cia tehát pénteken kezdődik meg Parisban. Londoni jelenlcs sze­rint Bevint főbb szakértő kiséri el. Bevin szándéka, hogy olyan for­mulát találjanak* mey az érdekelt országok összességét magába fog­lalja. Az a hir járja, hogy a brit kormány indítványozni fogja; von ják be a tanácskozásba mindazo­kat* pielyeket a kérdés érinl.tf P. G. £ munkáspártok javaslatára 150 ezer forintot fordítana:', a szegedi mezőgazdaság fejlesztésére a dolgozó pa-1 "ycsfés-l A város tanácsának keddi ülésén a jövő évi költségvetést tárgyalták. Róna Béla pénzügyi tanácsnok be­jelentette a hétfőn lezajlott pártközi értekezlet határozatát. Ezen a Magyar Kommunista Part a mezőgazdaság megsegítésére és különböző városi 1 ve­rőháza sokra külön összeg felvételéi javasolta. Hasonló javaslattal állt elő a Szociáldemokrata Párt is és a két javaslatot összeegyeztetve közös elő­terjesztést készítettek. A mezőgazdáság fejlesztésére 150 ezer forintot kíván fordítani a két munkáspárt. Somogyi Imre gazdasági tanácsnok be­jelentette, hogy ezt az összeget a kisvasút kölcsönözni tudja. A gazda­sági vasútnak ugyanis Cz nem jelen­tene most megterhelést. mert eddigi jól jövedelmező működésével máris ötezer talpfát tudtak vásárolni és to­vábbi tízezer leszállítása folyamat­ban van. A továbbiakban több kisebb jelen­tőségű ügyet tárgyalt a lanáds. A ki­segítő hely pénzszedőknek husz-husz forint pótdíjat szavaztak meg. Az iparoslanonciSKoIa tanárainak óradi­ját négy forinlDan állapitolták meg. Dr. Antalffy György 11. polgármester be jelen lelte, hogy ezentúl a nagykör­úton kivül .is megindul a háziszemét rendszeres elszállítása. Ennek diját egyelőre tiázankint egy forintban ál­lapították meg. Dr. fölcséry László tanácsnok 252 ezer forint kiutalását kérte közellátási célokra és a Köz­ségi Élelmiszerüzem költségeire. A tanács elvileg hozzájárult és ennek alapján utasítják a számvevőséget a megfelelő fedezet előteremtésére. Do­bay tanácsnok előterjesztésére Aigner­telepen ós « József-telepen nyári nap­közi otthont létesítenek. A tanácsülés után a város jogügyi és pénzügyi Bizottsága tartott filest. Ezen ugyancsak Róna Béla tanácsnok terjesztette elő a munkáspártok javas­latát a költségvetéssel kapcsolatban. Általánosságuan elfogadta a bizottság az előterjesztést, majd a javaslat és a költségvetés részletes megtárgyalá­sára került sor. Ennek során' "több hozzászólás hangzott el. A munkáspár­tok javaslata már a bizottsági ülésen eredményre vezetett, mert a mező­gazdaság megsegítésére irányuló 150 ezer forintot sikerül bevenni az uj költségvetésbe. A megró szét ések után egyébként az előző napi párlközi ta­nácskozások szellemében hozta meg döntését a bizottság. Az. uj költség­vetés végleges megtárgyalására a pén­teki közgyűlésen kerül sor. Külföldi utam tanulsága: Még szorosabban kell felzárkózni a Szovjetunió mellé — mondotta Szakasits Árpád Szakasils Árpád, a Szociáldemokrata Párt főtitkára külföldi útjáról foly­tatott beszélgetése során többek kő­zött ezeket mondotta: — Külfölui utam egyik nagyon fon­tos tanulsága, hogy amikor roppant erők mérkőznek egymással, a kis meg­lépett Magyarországnak anélkül, hogy a nyugati, * valóban demokratikus né­pekkel a Icgcseiíélyeob mértékben meglazítaná kapcsolatait, még szoro­sabban kell felzárkóznia a Szovjet­unió mellé és keresni kell a szomszéd népek barátságát. Ez egvszcrsmind hékepolitikánas is a legjobb. A má­sik tanulság az, nogy ebben az or­szágban minden valóban demokratikus erőt össze kell fogni a demokrácia vé­delméért és az ország épitéséért. Pár­tunknak az a feladata, nogy a magyar külpolitika irányításában a legnagyobb sulival vegyen részt és a világ minden szocialista pártjával a legszorosabb baráti kapcsolatokat tartsa fenn. Szo­rosan együtt kell dolgozni a Kommu­nista Párttal, de természetesen a leg­teljesebb egyenjogúság alapján. A Szo­ciáldemokrata Pártra most történelmi feladatok várnak, amelyeket csak mint erős és egyetemes párt tud elvégezni. Arafási szünet a néncrerében (Budapest, junius 23) Dr. Hajdú István áttelepítési kormánybiztos Po­zsonyból visszaérkezett Budapestre * kétnapos lárgyalasairől. amelyeket a lakosságcsere kérdésében illetékek csehszlovák körökkel folytatott. A tárgyalások során kölcsönösen meg­állapították az e'ddig áttelepittettek számát é€ kicserélték tapasztalataikat, hogy azokat a lakosságcsere további folyamán hasznosíthassák. A tárgya­lásokon újra felvetették az aratási szünet kérdését. Ebben a kérdésben a két kormány a legközelebbi tárgya­lások során fog dönteni. A pozsonyi tanácskozások szívélyes légköriieoi folytak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom