Délmagyarország, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-22 / 114. szám

|-.\V proletárjai egyesüljetek! szeged, 1947 m "m v s 22, csütörtök, IV. évf. 114. sz. ára: 40 fillér ORSZÁG A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT D É L M A O Y A R O R 8 Z A O I N A 3 éves tervet nem lehet többé » Bevenni a napirendről Oerő Ernő nagyjelentőségű beszéde a Zeneakadémián Bracbqpesteii a ZeneakaÜéiuia uo^ytenHél szerdán délulán zsu­folásig „megtöltötte a közönség, Hnttgy meghallgassa Gerő Eruft feetroskedelem- és közlekedésügyi minisei er előadását a hároméves terv pénzügyi előfeltételeiről. A közönség között megjelent az an­goll kommunista párt központil mint Rákosi Mátyás minisz­tere'nöküíelyeltes, M o 1 n á r Erik népjóléti miniszter, Vas Zoltán és A n t o s István államtitkárok, továbbá Kádár János, a Ma­gyar Konmounista Párt főtitkár­helyettese és. még mi>kau mások. Hatalmas tapsvihar kőzepet­lapiának, a Daily Worker-nak i te emelkedett szólásra Gerő Ernő fős«erfc«szt5je. W. Rase is, vala-1 miniszter: A Kisgazdapárt még mindig nem készilelle e8 a hároméves tetve! — A hároméves terv gondolata [Párt tervével és a Nemzeti Rá­kezdte beszédét —, amelyet 8 rasztpárt is hasznos javaslatokkal egészítette ki ezt a munkát. A Független Kisgazdapárt is csatla­kozott a hároméves tervhez és kö­zölte, hogy maga is kidolgoz ha­sonló tervezetet, de mindezideig ez nem készült el és a pártközi ér­tekezleteken ilyen összefüggő egy­séges. ,az egész nemzetgazdaságot felölelő tervvel/ nem is találkoz­tunk. Kifejtette Gerő miniszter, hogy kiinduló pontul a Magyar Kommu­nista Párt a nemzeti jövedelem várható alakulását és a nép reális szükségleteit vette. Második „ fő­szempont az ipari termelés olyan módon való emelése volt, hogy összértéke a harmadik évben el­érje az ulolsó békeév 127 százalé­kát, a mezőgazdasági termelés pe­dig ugyancsak összértékben elérje a h á böruel őtti évek átlagát. Az el­ső szempontot a pártközi értekez­let csekély változtatással/ a, má­sodikat pedig teljesen magáévá tette. hónappal ezelőtt, közvetlenül; az infláció megszűnése után vetett fel a Magyai Kommunista Párt. aránylag fösid idő alatt meghódí­totta a magyar közvéleményt. A munkásság, a dolgozó pa­rasztság, a haladó értelmiség és általában a kisemberek mil­liós tömegei megértették, hogy a*. <*rszag géienielkedése és sa­ját helyzelük megjavítása csak­is azon az uton valósithaló iTvcgi). amelyet a mi pártunk, a Magyar Kommunista Párt ja­vasait. Megértették, hogyha rövid idő alatt le akarjuk küzdeni a múlt reak­ciós rendszere által ránkhagyott nélkülözést, gyorsan be akarjuk kötni a háboruokozta sebeket, ak­kor rá kell térnünk a dolgozók ér­dekében erőnk tervszerű felhasz­nálására. Elmondotta Gerő miniszter, hogy a MKP hároméves tervét össze­egyeztették a Szociáldemokrata Mi van az amerikai kölcsönnyújtás mögött ? — A hároméves tervvel kapcso­latban.az Clső nagy ellentét a pénz­ügyi kérdéseknél abban nyilatko­zol f. meg — mondotta —, hogy a terv megvalósít ását a Ma­gyar Kommunista Párt a nem­zőt saját erőforrásaiból akarta megvalósítani. A nyugati imperialista köröknek nem'céljuk a független, demokra­tikus népi Magyarország gazdasági es ezzel együtt politikai megszilár­dítása. Ezek a körök sokkal szive­sebben látnának egészen mas Ma­gyarországot és ezt nem is titkol­ják. Még ez év januárjában irta az egyik Ismert amerikai folyóirat, hogy »az Egyesült Államok külfökli kölcsönklhelyczéseit továbbra is politikai alapon és nem az egészséges kockázat figyelein­1 Tevőidével fogja eszközölni. A tollár mindinkább az Egye­sült Államok külpolitikájának, semmint az újjáépítésnek válik ofizftSzévé.c Ha sa'játmaguk állapítják meg, hogy a külföldi államoknak adan­dó kölcsön célja sokkal inkfább az Egyesült Államok politikai befo­lyásának biztosítása, akkor hogyan yehetett volna irányt olyan párt, mint a Magyar Kommunista Párt, amely a nép, a nemzet érdekeit képviseli arra, hogy ilyen termé­szetű külföldi kölcsönöktől tegye függővé a hároméves terv sorsát. Mégis kisgazdapárti oldalról szá­mos olyan véleményt hallottunk, hogy saját erőforrásainkra támasz­kodva lehetetlen biztosítani a há­roméves terv pénzügyi fedezetét és csak nagyösszegü, hosszúlejáratú külföldi kölcsönre alapozhatjuk a hároméves tervet. Hangsúlyozta továbbá Gerő mi­niszter, hogy erősen progresszív alapon, vágyondézsmával, a hábo­rús és inflációs nyereségek meg­adóztatásával teremthetjük elő a szükséges pénzügyi alapokat. Az 50.000 forinton aluli vagyonok,, a kisvagyonok mentesek a dézsma alól,, valamint a mezőgazdasági bir­tokok minden körülmények között 15 holdig, tehát abban az esetben is, ha a kisbirtokos vagyona több mint 50.000 foriüt. továbbá mente­sek a 15—20 holdasok is, ha nincs 50.000 Torint vagyonuk. Erősen progresszív alapon kell történnie a "háborús nyereségek megdézsmá­lásának 'és ezeket állami adó for­májában 75 százalékban kell visz­szavenni. Hatalmas tapsvihar mellett je­lentette ki ezzel kapcsolatban "Ge­rő Ernő miniszter: — A hároméves tervet a napi­rendről többé levenni nem lehet! Ehhez azonban szükséges,, hogy a vagyondézsm ára és az inflációs háborús nyereségek szigorú meg­dézsmálására vonatkozó megálla­podásokat haladéktalanul, jogsza­bályszerűen öntsék formába és a hároméves terv kezdeti időpont­jától: augusztus 1-től fogva ha­vonta egyenlő részletben három éven keresztül fizesség is a va­gyondézsmát. Ezután rámutatott "arra, hogy a legnagyobb ellentétek a Magyar Nemzeti Bank és a három legna­gyobb bank államosításának kér­désében alakultak ki. — Elhatároztuk — mondotta —, hogy * ebiion a kérdésben fs a dol­gozó néphoz fordulunk, inert az a véleményünk, hogy ilyen nagy horderejű kérdéseket úgysem lehet dűlőre vinni a nép megkérdezése és támoga­tása nélkül. Ugy látjuk, hogy a tlolgozók tá­mogatják kezdeményezésünket. A Kisgazdapárt politikai bizottsága elhatározta, hogy irásos felvilágo­sítást kér arravonatkozóan, mibői is áll a hároméves tervünk. Külö­nös gondolatnak tartjuk ezt. Az egész ország hallotta és megértette javaslatunkat, csupán a Kisgazda­párt bizonyos köreiben nem hal­lották, hogy mit is mondunk. Ré­gi közmondás: legrosszabb süket az, aki nem akar hallani. Megvilágította ezután, hogy Ang­liában, Franciaországban és Ro­mániában is államositották a nagy­bankokat, pedig ezekben az or­szágokban nincs is tervgazdálko­dás. Szembeszállt a Kisgazdapárt főtitkárának azzal az állításával, hogy ezeket a nagybankokat azért nem szabad államositani, mert szükség van külföldi összekötteté­seikre. — Kérdezem, mit hoztak a Kisgaz­dapárt paraszti, vagy akár kisiparos­tömegei számára a nagybankok kül­földi összeköttetései. Nem jelentettek semmit, nem kaptak semmit, mert h«r vannak külföldi összeköttetéseik a bankokkal, de ezeket nem a dolgozó tömegek érdeké,ben használják, hanem a magyar nép ellen, saját önző ér­dekükben. Felhasználták összekötte­tésüket arra, hogy a hétmilliói dol­láros kölcsönbe bekapcsolódjanak, felhasználták afrá is, hogy saját köe­veütésüket kényszerítsék rá az or­szágivá és aláírásukért hatalmas ösz­szegekcl vágjanak zsebre. Arra is fel­használták, hogy a külföldön levő vagyonukat idnl hagyhassák, az itt levő egyrészét pedig kimenekítsék. A bankok kamatrabszolgaságban tartották a kisembereket — A Kisgazdapárt főtitkárának leg­főbb ellenvetése, aZ öreg agyú, ame­lyet elsüt javaslatunk ellen: a ma­gántulajdon. Nem titok, hogy a múlt­ban a nagybankok valóságos kamat­rab szolgaságban tartották és tartják ma is a kisembereket, a kisparaszti birtokosokat, kisiparosokat és igy to­vább. Ezeknek a nagybankoknak soha sem volt szent és sérthetetlen a kis­emberek magántulajdona, csakis a saját magántulajdon. Megvilágította Gerő miniszter a to­vábbiakban , hogy a nagybankok meny­nyire nem veszik ki ma a részüket a teherviselésből. 1946 augusztusában, ugyanis a magánbankok 5,113.000 fo­rint társulati adót fizettek. A költség­vetés a társulati adót 200 millió fo­rintban irányozza elő. A magánban­kok tehát az egész társulati adónak' összesen és összevéve 4 százalékát fizetik, holott 1938-ban Horthy alatt a bankok a társulati adónak 22-24­százalékát fizették. A nagybankök te­hát nein állnak olyan nagyon rosszul, mint ezt sajáhnaguk és védelmezőik mondják. A 3 éves terv a magyar nép számára életszükséglet — Meg kell állapitanunk, hogy a hároméves terv a magyar nép szá­mára életszükséglet — mondotta ha­talmas lelkesedés közben Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter. — Aki a hároméves terv megvalósításának út­jában áll, keresztezi a magyar nép jogos törekvését, hogy saját erejéből felemelkedjék és emberhez méltó éle­tet teremtsen magának. Progresszív vagyoudézsma és a háborús nyeresé­glek szigorú megadóztatása, a Ma­gyar Nemzeti Bank és a legnagyobb magánbankok államosítása: a három­éves terv megvalósításának elenged­hetetlen feltételei. Aki ellenzi ezeket a rendszabályokat, bármint próbálja is leplezni igazi céljait, az prédául dobja oda a kisemberek magántulaj­donait a harácsoló nagybankóknak és lényegileg azt akarja, hogy továbbra is a dolgozók, parasztok, munkások, kisembercK fizessenek. Ezzel szemben mi, kommunisták azt akabjuk, hogy fizessenek a gazdagok isi Gerő miniszternek ezeknél a sza­vainál szűnni nem akaró taps csattant fel, majd ezután a következő szavak­kal fejezte he nagyjelentőségű beszé­dét: — Minden nap késedelem az álta­lunk felvetett terv megoldásában, min­den huza-vona a bankok államosításá­nak kérdésében veszélyezteti a három­éves terv megvalósítását és e^zcl a dolgozók életszínvonalának emelését, niert egérutat hagy azoknak, akik ellenségei a hároméves tervnek és a népi demokráciának. Ezért kell gyor­san cselekednünk ós ezért üdvözöljük mi, kommunisták a dolgozóik aktiv állásfoglalását és támogatását javas­latunk iránt. Beméljük, hogy a Szo­ciáldemokrata Párt, amely eddig még nem foglalt világosan állást a ban­kok államosításának általunk felvetett­kérdésében, egyet fog érteni a mi ál­láspontunkkal és vele együtthaladva, valamint együtt a Nemzeti Paraszt­párttal és a Kisgazdapárt demokra­tikus elemeivel, rövidesen áttérhetünk! a gyakorlati megvalósításra, elindul­hatunk előre a hároméves tervvel a szabad, független, demokratikus, virágzó Magyarországért — fejezte be előadását Gerő Ernő közlekedésügyi! miniszter a közönség hosszantartó* lelkes tapsa és éljenzése mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom