Délmagyarország, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-22 / 114. szám

|-.\V proletárjai egyesüljetek! szeged, 1947 m "m v s 22, csütörtök, IV. évf. 114. sz. ára: 40 fillér ORSZÁG A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT D É L M A O Y A R O R 8 Z A O I N A 3 éves tervet nem lehet többé » Bevenni a napirendről Oerő Ernő nagyjelentőségű beszéde a Zeneakadémián Bracbqpesteii a ZeneakaÜéiuia uo^ytenHél szerdán délulán zsufolásig „megtöltötte a közönség, Hnttgy meghallgassa Gerő Eruft feetroskedelem- és közlekedésügyi minisei er előadását a hároméves terv pénzügyi előfeltételeiről. A közönség között megjelent az angoll kommunista párt központil mint Rákosi Mátyás minisztere'nöküíelyeltes, M o 1 n á r Erik népjóléti miniszter, Vas Zoltán és A n t o s István államtitkárok, továbbá Kádár János, a Magyar Konmounista Párt főtitkárhelyettese és. még mi>kau mások. Hatalmas tapsvihar kőzepetlapiának, a Daily Worker-nak i te emelkedett szólásra Gerő Ernő fős«erfc«szt5je. W. Rase is, vala-1 miniszter: A Kisgazdapárt még mindig nem készilelle e8 a hároméves tetve! — A hároméves terv gondolata [Párt tervével és a Nemzeti Rákezdte beszédét —, amelyet 8 rasztpárt is hasznos javaslatokkal egészítette ki ezt a munkát. A Független Kisgazdapárt is csatlakozott a hároméves tervhez és közölte, hogy maga is kidolgoz hasonló tervezetet, de mindezideig ez nem készült el és a pártközi értekezleteken ilyen összefüggő egységes. ,az egész nemzetgazdaságot felölelő tervvel/ nem is találkoztunk. Kifejtette Gerő miniszter, hogy kiinduló pontul a Magyar Kommunista Párt a nemzeti jövedelem várható alakulását és a nép reális szükségleteit vette. Második „ főszempont az ipari termelés olyan módon való emelése volt, hogy összértéke a harmadik évben elérje az ulolsó békeév 127 százalékát, a mezőgazdasági termelés pedig ugyancsak összértékben elérje a h á böruel őtti évek átlagát. Az első szempontot a pártközi értekezlet csekély változtatással/ a, másodikat pedig teljesen magáévá tette. hónappal ezelőtt, közvetlenül; az infláció megszűnése után vetett fel a Magyai Kommunista Párt. aránylag fösid idő alatt meghódította a magyar közvéleményt. A munkásság, a dolgozó parasztság, a haladó értelmiség és általában a kisemberek milliós tömegei megértették, hogy a*. <*rszag géienielkedése és saját helyzelük megjavítása csakis azon az uton valósithaló iTvcgi). amelyet a mi pártunk, a Magyar Kommunista Párt javasait. Megértették, hogyha rövid idő alatt le akarjuk küzdeni a múlt reakciós rendszere által ránkhagyott nélkülözést, gyorsan be akarjuk kötni a háboruokozta sebeket, akkor rá kell térnünk a dolgozók érdekében erőnk tervszerű felhasználására. Elmondotta Gerő miniszter, hogy a MKP hároméves tervét összeegyeztették a Szociáldemokrata Mi van az amerikai kölcsönnyújtás mögött ? — A hároméves tervvel kapcsolatban.az Clső nagy ellentét a pénzügyi kérdéseknél abban nyilatkozol f. meg — mondotta —, hogy a terv megvalósít ását a Magyar Kommunista Párt a nemzőt saját erőforrásaiból akarta megvalósítani. A nyugati imperialista köröknek nem'céljuk a független, demokratikus népi Magyarország gazdasági es ezzel együtt politikai megszilárdítása. Ezek a körök sokkal szivesebben látnának egészen mas Magyarországot és ezt nem is titkolják. Még ez év januárjában irta az egyik Ismert amerikai folyóirat, hogy »az Egyesült Államok külfökli kölcsönklhelyczéseit továbbra is politikai alapon és nem az egészséges kockázat figyelein1 Tevőidével fogja eszközölni. A tollár mindinkább az Egyesült Államok külpolitikájának, semmint az újjáépítésnek válik ofizftSzévé.c Ha sa'játmaguk állapítják meg, hogy a külföldi államoknak adandó kölcsön célja sokkal inkfább az Egyesült Államok politikai befolyásának biztosítása, akkor hogyan yehetett volna irányt olyan párt, mint a Magyar Kommunista Párt, amely a nép, a nemzet érdekeit képviseli arra, hogy ilyen természetű külföldi kölcsönöktől tegye függővé a hároméves terv sorsát. Mégis kisgazdapárti oldalról számos olyan véleményt hallottunk, hogy saját erőforrásainkra támaszkodva lehetetlen biztosítani a hároméves terv pénzügyi fedezetét és csak nagyösszegü, hosszúlejáratú külföldi kölcsönre alapozhatjuk a hároméves tervet. Hangsúlyozta továbbá Gerő miniszter, hogy erősen progresszív alapon, vágyondézsmával, a háborús és inflációs nyereségek megadóztatásával teremthetjük elő a szükséges pénzügyi alapokat. Az 50.000 forinton aluli vagyonok,, a kisvagyonok mentesek a dézsma alól,, valamint a mezőgazdasági birtokok minden körülmények között 15 holdig, tehát abban az esetben is, ha a kisbirtokos vagyona több mint 50.000 foriüt. továbbá mentesek a 15—20 holdasok is, ha nincs 50.000 Torint vagyonuk. Erősen progresszív alapon kell történnie a "háborús nyereségek megdézsmálásának 'és ezeket állami adó formájában 75 százalékban kell viszszavenni. Hatalmas tapsvihar mellett jelentette ki ezzel kapcsolatban "Gerő Ernő miniszter: — A hároméves tervet a napirendről többé levenni nem lehet! Ehhez azonban szükséges,, hogy a vagyondézsm ára és az inflációs háborús nyereségek szigorú megdézsmálására vonatkozó megállapodásokat haladéktalanul, jogszabályszerűen öntsék formába és a hároméves terv kezdeti időpontjától: augusztus 1-től fogva havonta egyenlő részletben három éven keresztül fizesség is a vagyondézsmát. Ezután rámutatott "arra, hogy a legnagyobb ellentétek a Magyar Nemzeti Bank és a három legnagyobb bank államosításának kérdésében alakultak ki. — Elhatároztuk — mondotta —, hogy * ebiion a kérdésben fs a dolgozó néphoz fordulunk, inert az a véleményünk, hogy ilyen nagy horderejű kérdéseket úgysem lehet dűlőre vinni a nép megkérdezése és támogatása nélkül. Ugy látjuk, hogy a tlolgozók támogatják kezdeményezésünket. A Kisgazdapárt politikai bizottsága elhatározta, hogy irásos felvilágosítást kér arravonatkozóan, mibői is áll a hároméves tervünk. Különös gondolatnak tartjuk ezt. Az egész ország hallotta és megértette javaslatunkat, csupán a Kisgazdapárt bizonyos köreiben nem hallották, hogy mit is mondunk. Régi közmondás: legrosszabb süket az, aki nem akar hallani. Megvilágította ezután, hogy Angliában, Franciaországban és Romániában is államositották a nagybankokat, pedig ezekben az országokban nincs is tervgazdálkodás. Szembeszállt a Kisgazdapárt főtitkárának azzal az állításával, hogy ezeket a nagybankokat azért nem szabad államositani, mert szükség van külföldi összeköttetéseikre. — Kérdezem, mit hoztak a Kisgazdapárt paraszti, vagy akár kisiparostömegei számára a nagybankok külföldi összeköttetései. Nem jelentettek semmit, nem kaptak semmit, mert h«r vannak külföldi összeköttetéseik a bankokkal, de ezeket nem a dolgozó tömegek érdeké,ben használják, hanem a magyar nép ellen, saját önző érdekükben. Felhasználták összeköttetésüket arra, hogy a hétmilliói dolláros kölcsönbe bekapcsolódjanak, felhasználták afrá is, hogy saját köeveütésüket kényszerítsék rá az országivá és aláírásukért hatalmas öszszegekcl vágjanak zsebre. Arra is felhasználták, hogy a külföldön levő vagyonukat idnl hagyhassák, az itt levő egyrészét pedig kimenekítsék. A bankok kamatrabszolgaságban tartották a kisembereket — A Kisgazdapárt főtitkárának legfőbb ellenvetése, aZ öreg agyú, amelyet elsüt javaslatunk ellen: a magántulajdon. Nem titok, hogy a múltban a nagybankok valóságos kamatrab szolgaságban tartották és tartják ma is a kisembereket, a kisparaszti birtokosokat, kisiparosokat és igy tovább. Ezeknek a nagybankoknak soha sem volt szent és sérthetetlen a kisemberek magántulajdona, csakis a saját magántulajdon. Megvilágította Gerő miniszter a továbbiakban , hogy a nagybankok menynyire nem veszik ki ma a részüket a teherviselésből. 1946 augusztusában, ugyanis a magánbankok 5,113.000 forint társulati adót fizettek. A költségvetés a társulati adót 200 millió forintban irányozza elő. A magánbankok tehát az egész társulati adónak' összesen és összevéve 4 százalékát fizetik, holott 1938-ban Horthy alatt a bankok a társulati adónak 22-24százalékát fizették. A nagybankök tehát nein állnak olyan nagyon rosszul, mint ezt sajáhnaguk és védelmezőik mondják. A 3 éves terv a magyar nép számára életszükséglet — Meg kell állapitanunk, hogy a hároméves terv a magyar nép számára életszükséglet — mondotta hatalmas lelkesedés közben Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter. — Aki a hároméves terv megvalósításának útjában áll, keresztezi a magyar nép jogos törekvését, hogy saját erejéből felemelkedjék és emberhez méltó életet teremtsen magának. Progresszív vagyoudézsma és a háborús nyereséglek szigorú megadóztatása, a Magyar Nemzeti Bank és a legnagyobb magánbankok államosítása: a hároméves terv megvalósításának elengedhetetlen feltételei. Aki ellenzi ezeket a rendszabályokat, bármint próbálja is leplezni igazi céljait, az prédául dobja oda a kisemberek magántulajdonait a harácsoló nagybankóknak és lényegileg azt akarja, hogy továbbra is a dolgozók, parasztok, munkások, kisembercK fizessenek. Ezzel szemben mi, kommunisták azt akabjuk, hogy fizessenek a gazdagok isi Gerő miniszternek ezeknél a szavainál szűnni nem akaró taps csattant fel, majd ezután a következő szavakkal fejezte he nagyjelentőségű beszédét: — Minden nap késedelem az általunk felvetett terv megoldásában, minden huza-vona a bankok államosításának kérdésében veszélyezteti a hároméves terv megvalósítását és e^zcl a dolgozók életszínvonalának emelését, niert egérutat hagy azoknak, akik ellenségei a hároméves tervnek és a népi demokráciának. Ezért kell gyorsan cselekednünk ós ezért üdvözöljük mi, kommunisták a dolgozóik aktiv állásfoglalását és támogatását javaslatunk iránt. Beméljük, hogy a Szociáldemokrata Párt, amely eddig még nem foglalt világosan állást a bankok államosításának általunk felvetettkérdésében, egyet fog érteni a mi álláspontunkkal és vele együtthaladva, valamint együtt a Nemzeti Parasztpárttal és a Kisgazdapárt demokratikus elemeivel, rövidesen áttérhetünk! a gyakorlati megvalósításra, elindulhatunk előre a hároméves tervvel a szabad, független, demokratikus, virágzó Magyarországért — fejezte be előadását Gerő Ernő közlekedésügyi! miniszter a közönség hosszantartó* lelkes tapsa és éljenzése mellett.