Délmagyarország, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-11 / 106. szám

Vasárnap; 1947 májas 10. •91 5 „A szordesinczi vásár66 Muaazorgazky vigoperájának középeurópai bemutatója a azegedi Nemzeti Színházban A "Szegedi Állami Nemzeti Színház operai együttese május végén mutatja be Musszorgszkv • »Á szorócsinczi vásár* cimü vigoperáját. Nemcsak Magyarországon kerül ezúttal élőszőr szinre ez a pompás vlgopera, lianem az előadás középeurópai bemutatónak számit, mivel Oroszországon kivül csupán Svájcban és Franciaországban adták eddig elő. A vigoperát Muszszorgszky halála után, a hagyatékban találták meg. A budapesti Opera előadásaiból jól ismeri a közönség Musszorgszky két hatalmas méretű drámai operáját: a Borisz Godunovot és a Hovanscsiinál. Mindkettő kpmor alaphangulatul az orosz lélek mélységeibe merülő súlyos drámai remekmű, csupán helyen kint megszakítva könnyebb, játékos részletekkel. A cselekmény a régi orosz főurakat hozza színpadra, egymás ellen acsarkodó, szenvedélyes desposlákat, akik gőgjükben felülemelkedve a tömegeken, a úépet mint akaraluk vak eszközét tekintik. Zenei stílusban is ehhez alkalmazkodik ez a k£t opera- komoly és komor alaphangulatu, nagyvonalú, szenvedélyes muzsika illusztrálja a drámai történéseket, hatalmas erejű kórusok döbbenetes lelki mélységeket feltáró áriáig monológok követik egymást. A szofócsinczi vásár merőben ellentétes világba visz "bennünket. Ukrán parasztok a szereplői ennek a mulatságos, vidám történetnek, piaci árusak, cigányok és az orosz falu egyén kisemberei. Megjelenik az orosz mese-ördög is, egy mindig vidám, mozgékony fickó, aki állandóan ugratja, megtréfálja és rettegésben tartja a babonás parasztokat. Itt is ő az, aki egy. jó®tréfa kedvéért felkavarja a falu nyugalmát, megzavarja az emberek fejét, de közben hozzásegíti a szerelmes fia tatokat, hogy egymásé lehessenek. Egy házsártos parasztasszony áll a cselekmény központjában, kinek pipogya férje a vásáron megismerkedik egy fiatalemberrel és amikor az kljelenti, hogy szerelmes lett a leányába, első felbuzdulásában odaígéri neki a leány kezét. Nem számol azonban feleségével, aki mikor tudomást szerez erről- az Ígéretről, minden dühével férje elleri fordul, akL végül is kénytelen visszavonni az igéretét. Az ördög azohban, egy furfangos fcigány képében leleplezi az asszonyt, aki férje távollétében a pópa Hát fogadja és mindén jóval megvendégeli. A férj is jelen van amikor az aszszonyt hűtlenségen érik és a pipogya öreg — lalán életében először — erélyes cselekedetre határozza el magát és ae egész falu jelenlétében alaposan élveri az asszonyt. Hirtelen fellobbanó energiájából még annyi is telik, hogy nem tűr további ellentmondást és összeadja a fiatalokat. Nagy néptánc — a híres Hopák — fejezi be az operát. Gogol mulatságos történetét Muszsz/irgszky könnyű, melódikus muzsikával festette alá. Orosz népi motívumok és táqcdalok követik egymást, zenében Is kitűnően jellemzett figurák szövik, bonyolítják a cselekményt, mely alkalmat ad hajásos kórusrészlctekre is. A cselekmény természetesen a f-égi, cári Oroszországban játszik, amikor a falu népe még a legsötétebb elnyomás alatt élt. írniolvasni nem tudott, a hatalmasoktól és a 'természetfeletti erőktől való állandó rettegés töltötte lei életét, egyedüli vigasztalója a pálinka volt. De jóindulatu, gyermekes nálvitás és játékos kedély már akkor ls jellemezte az orosz falu kisembereit és ma, amikor a felvilágosítás és céltudatos nevelés az orosz Talu népéből ls öntudatos, szabadon gondolkozói embereket alakitott, csak ininj történelmi emlékei tekintik a régi rendszer falusi figuráit, akikre azonban mégis büszkét, mert az anyagól szolgáltatták a mai, felszabadult, tisztán látó és világosan gondolkozó orosz nép számára. A szorócsinczi vásár előadásának az ad különös jelentőséget, hogy a magyar operalátogató közönség megismerkedik a tréfás, vidám és könynyükezü Musszorgxzky-val, aki ezt a Vigoperáját nem csupán a zeneértők, hanem a legszélesebb néprétegek számára irta. Igazi népopera ez és minden valószínűség szerint a Szegedi Nemzeti Szinház előadása a rendszeres operalátogatókon kivül uj érdeklődőket is fog vonzatú. Az előadás, melynek rendezője Abonyi Tivadar, kármestere Várady Lászlé^díszlettervezőjeVargn Mátyás, mindenben igyekszik méltó lenni a mü jelentőségéhez. A Magyarországon eddig még szokatlan orosz deklamáló énekstílus minden tekintetben próbára teszi a főszereplőkHidy Franciska, Turján Vilma, Ferencz Anikó, Papp Júlia, SImándy József, dr. Sikolya István, Érdy Pál, Szanati József, Kássay János, Nádas Tibor, Gaál József ének- és játékkészségét. Szánpadi játékban uj és szókat lap feladatok elé állítja a szereplőket ez a vigopera, mig a káprű zatos gyorsaságú orosz táncokban a Zsedényi Károly vezetése alatt álló balett mutathatja be képességeit. Az énekkar Szatmári Géza Irányítása alatt is méltó feladathoz jut. Nagy 'feladat lesz az élethű orosz parászti maszkok elkészítése, mélyeknél a legújabb, eddig csak filmeken és nagy külföldi színpadokon kipróbált megoldásokat alkalmaz a szinház. Az orosz *Kék Madár«-ts emlékeztető, stilizált, játékos és mozgó díszletek a technikai trükkö egész sorát állítják az előadás szol gálafába. A Szegedi Nemzeti Szinház tudatában van a bemutatóval vállalt feladat nagyságának és igyekszik, hogy az előadás, melyre sok budapesti és külföldi kulturális, politikai és társadalmi vezélőszemélyiség helyezte kilátásba megjelenését, a szinház hírét az ország határain túlra ls elvigye. A bemutató előadás védnökségét a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság vállalta. Váradv László. Bartók Eéla zenei verseny (Budapest, május 11.)' Bartók Béla halála évfordulóján a magyar állam elhatározta, hogy a hagy zeneköltő emlékére nemzetközi modern zenél vérsenyt rendez. A verseny 1947 október 22-től október 31-ig tart. Szinhelye Budapest; a Liszt Ferenec Zeneművészeti Főiskola. Zongora, hegedű, vonósnégyes és zeneszerzői versenyre tagolódik. A verseny dijai tagozatonként- I. dij tízezer fprint, II. dij ötezer forint. Ezek a dijak siókkal tekintélyesebbek, mint a többi orázágokban eddig megtartott nemzetközi zenei versenyek dijai. Jelentkezni lehet szeptember l-ig, jelentkezési lappal, a versenytitkárságnál. Cime: Bartók Béla emlékverseny titkársága, Budapest, Magyar Rádió. A titkárság díjtalanul küld részletes tájékoztatót és jelentkezési lapot Mintha béke volna... Érdekés prpsnekfittl kapott a szegedi idegenforgalmi hivatal, anxely a tökéletes világbéke első szerény jelének látszik. A prospektust a Servizio Itálo-Sud America no, vigy is az Olasz-lVlamerikai Hajózási Társatog küldte Cenuából. Ebben bejelentik, hogy ismét megindultak utasszállító hajóik. Lehet tehát ismét nyaraiul, hajózni — csak éppen egy baj van. A turista hajókőn ugyanis egységes »olcsó« áron Genuából Amerika bármelyik kikötőjébe 375 dollárba kerül az ut. A töbni hajón pedig Genuából Newyorkba lxuskabinban 2775 dollárt kell fizetni, I osztályon viszont >c'supán* 975, II. osztályon 775 dollár\, mig a turistái-észben csak »potom* 450 dollárba kerül a hajókázás. így hát az idén mégiscsak jobb lesz itthon töltenünk a nyarat. A magyar dolgozó tömegeknek azelőtt sem volt lehetőségük ilyen külföldi utazgatásokra, csupán azoknak, akik n munkások és parasztok bőrén eiősködték. Ezentúl azonban a magyar demokrácia megerősödésével és a 3 éves terv- végrehajtásával erre is lehetőség nyithat. A különbség csupán egy lesz: ezentúl valóban azok mennek el hajóutas pihenőre, akik becsületes munkával meg is dolgozlak értet ODNOPOSOFF hegedttest Hétfőn 12-én Tisza S óra írógépet, számológépet legmagasabb íSSSroio* Szenesi irodagép Vállalat, Széchenyi-tó 7 Telefon 6—41, flz Ipari Vásár N JA telefonszáma 040 MAXIM GORKIJ r ÉNEK A SÓLYOMRÓL Lejtőn a siklói a hegyre kúszott, ottt gombolyagba csavarta lestét és egy hüs szorosból kedvtelve nézett az óceánra. Az égen égett a nap s :iz. ormok az égbe tikkadt párát leheltek, míg lenn a kőre hullám csapódott hullám után... De a szorosban, sötét ihederbeii ben patak rohant le az óceánba, zörgő kaviccsal csörömpölő ... Fehérszakálu tajtéka marta a vén begyoldalt s vad bömböléssel szaladt a mélybe... A hüs szorosba, hol gombolyagban feküdt a sikló, tőrtmellü sólyom hullott le egy nap, vérrel a tollán ... Rövid sikollyal hullott a földre s ájult haraggal verdeste xnelle a tar követ... Ijedten iszkolt odébb á sikló, de látta tüstént, hogy a madár csak pár percet élhet mindössze még. Eléje csúszott s sziszegve mondta az összezúzott madár szeméhe: - Ml "lelt? Halódol? — Igen, halódom — felelte a sólyom, mélyen lihegve. — De szépen éltem... A boldogságot ismerte lelkem ... Vívtam merészen... Az ég enyém volt... Mint én, közelről nem láthatod meg sohsem ... Szegény te! — S az ég ugyan mi? A pnszfta j .kék ür..'. Hogy másszam én ott. Jobb ] élnem itt lenn, njtirkős melegbenI i Igv szólt a sikló a vadmadárhoz.' s titkon mosolygott vak dőreségén ...1 S ez járt eszében : »Ha szállsz, ha ! csúszol, csak egy a vége: mindenki megtér á loldbe egyszer s por lesz belőle...« A sólyom ekkor megrázta testét, kissé felálló^ s a szűk szorosban körültekintett: A szürke kőből viz bugyborékolt s a fülledt, dőhos szag erjedt a légben. És felkiáltott busón a sólyom, kínlódva görcsös erőlködésében: — Szállnék csak egyszer az égbe fel még' Ellent szorítnéik szivein sebéhez ... S vérembe fojtanám!... Oh, harcnak üdve! Hallá a sikló s göndolta: -'Mégis szép fönn az élet, ha érte ennyi vággyal jajong!* J S a vadmadárhoz fordult tanácscsal: — Húzódj a mélység szélére s dobd le magád, barátom. — Ha birja szárnyad, élhetsz talán még egy röpke percig a szép azúr-' ban! A sólyom összerezzenve, büszkén egyet kiáltott s kannát a sziklába •vágvd, a szakadékhoz vonszolta testét. A szikla szélén szárnyát kitárta, hörögve, mélyen lélekxetet vett, szeme cikázó]! — s lehullt keringve. Mint kő, csapódott a sziklafalhoz s aláhanyatlón törtszárnyu tollát hullatta szerte... A hegy patakja elkapta, vitte, lemosta vérét és hablepelben ragadta kodra a texigerig. S a tenger árja busán verődött a pqrt kövéhez... és benne eltűnt a holt madár... II. A hüs szorosban feküdt a sikló s az égre szomjas sólyom halálán hoszszasan tűnődött. Majd feltekintett a messzeségre, az annyi széppel édesgetőre. Mit láthatott a holt sólyom olt fönn, e köi-ben ós lenn véget nem érő sivár magányban? Lelkünk halottan mit háborgatják az égbe vágyó nagy szárnyasok? Mi jövan ölt fönn? Én is ki tudnám, ha egy rövid időre is bár, ott fönn lehelnék. Megmondta — s ugy lelt. Gyürüs fonalban a légbe pattant, keskeny s/alagja villant a napban. Ki csúszni termett — nem tud repülni!... Nem mérlegelte, lehullt a kőre, s hogy össze nem tört, nevetve szlólt:: — Ez hát az égbeszállás varázsa! E vlsszalxullás! Botor madárnép! Csak teng a főidőn busongvá, balgán, í-epülni áhít s kínos magasban vágyódik élni. Ám ott csak ür van. Meg fény,' ragyásig, de semmi étek s a földi testnek támasz seholsem. Miért a gőg hát? Miért a vádak? Kendőzni vélük á kába vágyat, mentségül annak, kí élni itt lenn s dolgozni nem tud? Botor madárnéjxl... De engem immár rászedni nem fogt Mindent tudok már! Én — jártam fönn ... Magasra szálltam, röptőm kísértem, magam lehullva nem zúztam össze s a mindig erősebb hitem magamban. Szedjék uiaguk rá, kik a világot szeretni gyöngék. De én tudom már, mi az igazság és Altatásuk nem fog ki rajtam. Földből születtem s földön élek. És gombolyagba csavarva testét, feküdt hiyalgón. Fénylett a tenger a napsütésben s bulláin bőszen csapott £ partra. S a vad i-obajban a büszke sólyom himnusza harsant, rengtek a sziklák a babverés tői s ríngett az égbolt a szörnyű daltól: — ,'Dicsérje zengő dalunk a bátrak szent balgaságát!* Bátox- botorság — a földi létbeix nincs bölcsesség xnásl Oh, büszke sólyom! Harcban legyőzve, omlott kl véred... De eljön egy nap — s a vércseppjeidből hő szikra lobban az élet éjén s merész szivekben fény és szabadság után botor vágy gyullad ki tőlel Ne bánd halálod... Te példaképpen fogsz a merészek s erősszivüefc dalában élni, lény és szabadság nagy úttörője! Dicsérje zengő dalunk & bátrak szent balgaságát!