Délmagyarország, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-07 / 102. szám

Yilág proletárjai egyesüljelek 1 Szeged, 1947 máiHS 7, s tente, IV. évf. 102. sz. Ára: 40 fillér MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT D É L M A G Y A R O R S Z A G I N Mi bujt a a zsákból A délvidéki bőrfeldolgozó kisiparo­-&ok vasárnap nagygyűlést tartottak Szegeden, ahol felháborodottan tilta­koztak az Anyag- és Arhivatal intéz­kedése ellen, amely be akarja ve­retni az úgynevezett talpalási ulaí­ványt és ugyanakkor ugy rendelkezik, liogy amíg a gitárosok tipuscipő elő­állítására korlátlanul kapnak jobbnál­jobb minőségű bőrárut, addig a kis­iparosok ugyanéhoz áz áruhoz csak 50 ' és 100 százalékos iniportfetúr­ral juthatnák hozzá. Éppen ezért a •délvidéki cipésziparosok joggal köve­telik, hogy ugy az Anyag- és Árhiva­ialba, mint minden olyan állami szervbe, ahol a kisiparosok exiszten­cíális kérdéseiben döntenek, delegál­janak kisiparosokat is, akik szaktár­saik érdekejt ott képviselik és meg­védik. Ugyancsak vasárnap zajlott le Bu­dapesten n Független Kisgazdapárt­hoz tartozó kisiparosok országos ér­tekezlete, ahol Balogh István állam­titkár mondott beszédet. Egészen más beszéd volt ez, mint amilyenek a délvidéki cipésziparosok nagygyűlésén elhangzottak. Balogh államtitkár azt íartja a kisiparosság érdekében való­nak, hogy — támogassuk a nagytő­két, segítsük elő a magánkezdeménye­zést aképpen, hogy szüntessük még a tőke harácsolás! lehetőségei elé e.mélt korlátokat óa nkkor lesz min­dért. A magyár demokráciát sohasem -érhette az á vád, hogy a magú d ­• kének s a magánkezdeményezésnek nfcm biztosit védelmet s mozgási le­hetősége!. Az inflációból csak a dol­gozó oszlályok kerültek ki teljesen kifosztottan, a tőkések, ha tjein is mindent, de sokat visszaszerczick ab­I 31, amit a háborúban, a német s nyilas a uh is idején elvesztetlek. A dolgozók á slatrilizáció és a jobb' jövő érdekében vállalták az ezzel járó terheket is. A tőke ezt az áldözalot, amely hazafias kötelesség is, nem hajlandó vállalni és a termelés elől |n spekuláció alvilágába mcnelcül, ahe­lyett, hogy körszerüsitené a kalkulá­cióját és az újjáépítés érdekében megelégedne kevesebb haszonnal is. A tőke erre nem kapható, ami ki­derül Balogh államtitkár beszédéből is. Különösen kirívó ez az "építőipari munkanélküliséggel kapcsolatos tőkés követelésnél, amely nem jelent egye­bet, mint — a lakbérek felemelését. Balogh István beszédében mo?t már kibújt a szög a zsákból, erről van szJő. A házbér területén a kormány válóban határt szabott a magántőke kereseti lehetőségeinek, amikor a "dol­gozók millióinak, érdekében viszony­lag alacsonyán — a keresethez ké­pest a7ofiban még mindig nagyon magasan! — szabta meg a lakbé­reket. Tagadhatatlan; hogy az ala­csony bérek nem hatnak serkentőlég áz építkezésekre, Üe mi ez ahoz a csapáshoz képest, amit a házbérck emelése milliók számára jelentene. 'Azonkívül az építkezések ma adóked­vezménnyel, sőt -adómentességgel is járnak, lehál nyilvánvaló,, hogy az államtitkár úr nem az építkezőket, hanem a házi urak érdekeit védi. Kü­lönös .ez "főleg ma, mikor, a 3 éves terv előkészülete folyik. Á 3 éves terv tág teret hagy a magánkezde­ményezésnek, de schimiesetre sem akarja tágítani a tőké jogait és hará­csolás] lehetőségeit. A terv végre­hajtása -megszünteti a munkanélküli­séget, hatalmas lendületet ad a ter­melésnek és ezen betűt az építőipari tevékenységnek is. Mig Balogh István azl hirdeti, hogy csak akkor lesz munka, ha a magántulajdont s a tó­két jobban megbecsüljük, mi azt hir­detjük, liogy akkor lesz munkája min­den dolgozónak, ha a tőkés terme­lésből folyó zűrzavart megszüntetjük és egész gazdásági életünket egy kö­zös nagy cójl, a 3 éves terv megvaló­sítása szolgálatába állítjuk. Amit Ba­logh István állit az á tervvel szem­benálló lökések jelszava, amit mi ál­lítunk, az a tervel szívvel-lélekkel tá­mogató dolgozóké. Választhatnak a kettő közül ugy a kisiparosok, mint a magyar nép többi dolgozó rétegei. A szegedi iparosnagygvülést azért állítottuk szembe a Kisgazdapárthoz tartozó iparosok budapesti gyűlésé­vel, hogy még kirivóbb legyen az él­lentét, amely a két felfogás között megnyilatkozik. A szegedi cipészipa­rosok kövelelték, hogy közülük való kisiparost küldjenek az ő sorsukról rendelkező állami és testületi szer­vekbe. Ezzel szemben a kisgazdapárti iparosok elhatározták, hogy Csejkey Ernőt, a Nemzeti Bank elnökét dele­gálják a Gazdasági Főtanácsba, mint a kisiparosok érdekeinek képviselőjét. Már most mit gondolnak a kisiparo­sok: a Nemzeti Bank elnöke valóban az ő exiszleuciáUs érdekeiket védel­mezi mnjd u nagytőke és a., gyáro­sok érdekeivel szemben, vagy pedig azt fiz álláspontot, amit a tőke- má­sik szószólója, Balogh István fejtett ki áz. iparósgyülésén? Felveszik Magyarországot az Egyesült Nemzetek Szervezetébe? Hujzezer munkás sztrájkol Franco ellen — Stassen, az USA republikánus elnökjelöltje hazaérkezeti európai körútjáról (Madrid, május 6.) Madridból je­lenti az United Press, hogy hétfőn húszezer baszk mun­kás lépett sztrájkba. Az álta­lános sztrájkot a szakszerve­zetek felhívására határozták el, a május elsejei felvonulások résztvevői ellen alkalmazott büntető rendszabályok miatt. A sztrájk ma reggel továbbterjedt és megbénította Bilbao egész ipari életét annak ellenére, hogy a franr coista rendőrség többszáz letartóz­tatást foganatosított. Mint ehhez a Reuter-iroda ma déli jelentése hozzáfűzi, a bilbaói polgári kor­mányzó a május elsejéi üpneplő 14.000 munkás elbocsátását köve­telte és azt kívánta,- hogy lcgfrí­jebb egyenként kérhessék ujbol alkalmazásukat. Erre 6000 munkás lépett szimpátia-sztrájkba. A moz­galmat a. Franco-clleni szabadság­harc vezetői: kommunisták, szo­cialisták és baszk nacionalisták szervezték. Kzzel -ik munkáselhyomő rend­szerrel kötött valutaegyezményt a 1 brit munkáspárti kormány ... Nagy szenzációt keltett a vajágsaifóban Magyarország felvételi 1<ére>me az Egyesült Nemzetek Szervezetébe A világsajtó feltűnő helyen tár­gyalja Magyarország azon kérel­mét, liogy vegyék fel az UNO tag­jai közé. A t'Aube nagy címmel je­lenti, hogy Magyarország az első a vesztes államok közül, amely fejj­vétetét kérte. A lap szerint ebben az ügyben addig pein várható döntés, mig a békeszerződést aláírói nem ratifikálták. A Daily Mail párisi kiadása első oldalon, kiemelkedő helyen közölte Szegedi-Maszák Aladár washingto­ni magyar követ levelét Trygve Lie-hez] melyben a követ utal ar­ra, hogy a békeszerződést már aláírták és a szerződés életbelépte­kor a magyar szuverenitás kor­látozása megszűnik. Magyarország kész váltatni az UNO alapokmá­nyában lefektetett kötelezettsége­ket. Feltűnő helyen közlik a New York Herald Tribüné-ás az Obser­ver is ezt a hírt. Stassen és a „pozitív külpolitika" Stassen, a köztársasági párt el­nökjelöltje hazaérkezett európai körútjáról és sajtóértekezleten szá­molt be tapasztalatairól. »A pods­dami értekezlet zavarosan- és pon­tatlanul megfogalmazott záradékai csak fokozták a moszkvai értekez­let eredménytelenségét' — mon­dotta —, bár' ezek a határozatok a békeszerető népek óhajait világo­san tartalmazzák. A Sztálinnal folytatott beszélgetésről azt mon­dotta, hogy' a generalisszimusz őszinteségének jelét adta, de »az európai szocialisták-és kommunis­ták általában nincsenek tisztában azzal, milyen mértékben küzdötte le az Egyesült Államok a kapitaliz­musból folyó hátrányokat (Stassen valószínűleg az éhbércs munkások elégedetlenségére célzott, amit ugyancsak »leküzdöltek •) és mi­lyen magas fokot ért el az ameri­kai munkásság anyagi biztonságú* (Itt Stassen talán a kétmillió mun­kanélkülire gondolt.) A Görögpr­szágnak és Törökországnak nyúj­tandó amerikai segélyről szofva hangoztatta; a segélynek megvan a maga jó és rossz oldala, de szük­ség van arra, hogy Amerika sür­gősen általános pozitív épitő poli­tikát tegyen magáévá minden nem­zettel szemben. Stassen Truman elnök 'doktrí­náját negatívnak nevezte. Mit je­lent ez? Az Egyesült Áramokban mindig p Rockefeller-érdekeltség­gel szoros együttműködésben lévő republikánus párt képviselte a re­Mkciósabb és imperialistább állás­pontot. Truman külpolitikája, me­lyet a republikánusok is helyesel­nek, úgyszólván kifogja a szelet a republikánus párt vitorlájából. Stassen tehát tul akarja ticitáíni Trumanl és még őt is negatívnak nevezi. Milyen lenne az a pozitív, ha ez a negaliv?... A magyar békeszerződés ratifikálásának kérdésé az USA szenátusának külügyi bizottsága előtt Marshall külügyminiszter a csatlósállamok békeszerződé­sének gyors ratifikálását követeli (Washington,'május 6) Az Egyesült Államok szenátusának külügyi bizott­sága kedaen folytatta az olasz béke­szerződés ratifikálására vonatkozó tár­gyalásait. A keddi ülésen Marshatl külügyminiszter és elődje, Byrnes. fej­tette ki álláspontját. Marshall felszó­lalása során felolvasta Trumannak hozzá intézett levelét, amefyben az elnök hangsúlyozta, hogy az otasz békeszerződés ratifikálása az ameri­kai' külpolitika szempontjától életbe­vágó fontosságú. A külügyminiszter a levél felolvasása ütáu még a követ­kezőket mondotta: A moszkvai értekezlet folya­. mán még jobban megszilárdult bennem az a felfogás, hogy mind az Olaszországgal, mind pedig $ Magyarországgal, Ro­mániával és Bulgáriával kötött békeszerződéseket olyan gyor­san, ahogy csak lehet, ratifi­kálnunk kell. Byrnes felszólalásával véget is ér­tek a külügyi bizottság »tanuki­hallgatásai*, de nem valószínű,, hogy még a keddi nap folyamán sor kerülne a plenáris vitát meg­előző szavazásra. 4 Szovjetunió hazaengedi a magyar hadifoglyokat (Budapest, május 6.) Szekfü Gyu­la magyar követ hadifoglyaink ha­zatéréséről az Uj Szó hasábjain közöli cikkében megállapítja, hogy hadifoglyaink hazaszállítása akkor válik aktuálissá, ha a békeszerző­dés életbelép. A békeszerződés ra­tifikálása és életbelépése után a Szovjetunió s Magyarországcgvez­ményl köt a foglyok hazaszállítá­sának végrehajtására. Szekfü Gyu­la hangoztatja cikkében, hogy az oroszok nem fogják maguknál tar­tani hadifoglyainkat, sem munka­szolgálatosainkat, sem a polgári in-* teraáltakat, hanem hazakütdilc őket, amint lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom