Délmagyarország, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-04 / 100. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Szeged* 1347 május 4 * vasárnap* IV. évf. 100. sz. rí AGYAR KOMMUNISTA PÁHT DÉLMAGYARORSZÁGI NAPILAPJA Inyáb napja Irta- Dr. Drégely Jőraefné, a szegedi MNDSz elnöke Május első vasárnapja minden év­ien áz anyuk napja. A magyar anyák ásztelelére ma az egész ország ün­nepi köntöst öltött. Szeretnénk Sze­geden is ininde-n édesauya lelkébe örömet varázsolni, liogy felejthetet­len maradjon ez a nap, amely legyen a "legnagyobb szeretet ünnepe, min­den gyermek érezze szive legmé­lyéig az édesanya jóságát. Döbbenjen rá, ezen a napon minden gyermek, hogy mit jelent az a szó: édesanyu. Tudják és érezzék, hogy az édes­anya pótolhatatlan, hogy édesanya csak egy van. Szeretnénk minden gyermek szivéé beültetni az érzést, "hogy a Ifgféltőbb gonddal kell őr­ködnie legdrágább kincsére. Akik még bein voltak távol a szülői háztöj, -lem is tudják, mi a szülői gönd­-viselés, inert nem 'érezhették annak hiányát. De most, a második világ­háború mérhetetlen véráldozata után, amikor még mindig nagyon sokan vannak távol a szülői háztól, amikor „ok gyermek siratja az édesanyát, az édesapát, nagyon sok szülő várja, vagy siratja egyetlen fiát, elmondhat­juk, hogy nagyon kevés család van, amelyből ne hiányozna valaki. Most ite.ll ráeszmélnünk arra, hogy milyen ostoba demagógiával vitték szeret­jeinket és népünket a vágóhidra, hogy csupán Voronyezsnél 300 ezer ma­gyar élet pusztult el és az egész "háború alatt körülbelül egymillió a nősl halottak száina polgári áldoza­tokkal együtt. Most kell felismernünk az Igazságot, liogy mindezeket a bor­zálmákat elkerülhettük volna. Ne­künk. asszonyoknak be kell ismer­nünk. bogy ezért a mérhetetlen gyászért ml ts felelősek vagyunk. Ha mi, anyák és feleségek, olyan öntuda­tosuk lettünk volná, mint most, a felszabadulás óta, akkor összefogás­sal, egyesült erővel talán megakadó lyozhalfuk volna a szörnyű pusztu­lást, amely a magyar népet leírhatat­lan nyomorúságba döntötte. Mért csak a felszabadulás óta vált vilá­gossá előttünk, hogy milyen üresek voltak a szólamok és mennyire 'átlát­szók a hazugságok, amelyekkél félre­vezettek bennünket és hozzátarto­zóinkat. A reakciós uralkodó osztá 5yok a magyar dolgozók vérét on­tották az európai reakció védelmé' ben. áz igazságért harcoló demo­kratikus hatalmak 'és igy a Szovjet­unió ellen is. A Magyar Nők Demokratikus Szö­vetségének. amikor sokgyermekes, •munkanélküli anyákon, a háború kö­vetkeztében nehéz helyzetben jutott hadigondozattakon és hadisegélyese­ken akar segíteni, nem az a célja, hogy pillaüátnyi adományokat, vagy - olcsó bádogérmeket juttasson a "küsz­ködő asszönyoknak. hanem könnyíteni akar fáradságos életükön. Mi a jövőt akarjuk biztosítani, olyan jövőt aka­runk építeni, amely biztosítja a ma­gyar anyák százezrei számára az egészséges, napfényes lakást, amely­nep felnevelheti gyrmekeit a boldog, békés, nyugodt, demokratikus, uj Ma­gyarország számára. Ebben a jövő­ben, amelynék alapjait a hároméves • terv végrehajtása teremti meg, min­ién anya számára folyton növekedő iólétet akarunk biztosítani, hogy ne legyen; többé elviselhetetlen gond a AŐzés, a gyermek cipője és ruhája. Vkkor lesz teljes az épitőmunkánk -M néfH demokráciánk, szilárd biztosi­téka a magyar anyák hatalmas töme­gének. Még sok nehézséggel kell m g­küzdeuünk, de ezek a nehézségek mindinkább csökkennek és csökke­nésükhöz mi, asszonyok is hozzájá­rulhatunk. 'Hiszen riia már' nélkülünk nem dönthetnek. Szavunknak súlya vaii, itlho,n is, külföldön is. Ma már nem engednénk, hogy mégegyszer romlásba vigyenek bennünket. A múltban nem élvezett komoly vé­delmét sem a család, sem a gyer­mek, csak üres frázisok puffogtak, de komoly segítség nem völt. A né­pet, főleg a nőket, mesterséges tudat­lanságba szorították. Politikailag is iskolázatlanok maradtak a tömeged és Így nagy segítséget nyújthattak mindenféle reakciós törekéshez. A nőknek nem völt, vagy csak igen cse­kély mértékben választójoguk. A fa­siszta kormányzás alatt a magyar asszonyok .osztályrésze a sok és ne­héz munka volt igen kevés anyagi és erkölcsi elismeréssel. Á családi éjlet szentségét hirdették, de ez a szenlség a gazdasági okok miatt utó­piává vált. A fasizmust csakis a nők teljes elbutitása mellett valósíthatták meg. A romokból újjáépülő mai demo­kraliÉis Magyarországon a nők hely­zete másképpen iflakult. Ma már le­hetőségünk van arrá, hogy számará­nyunknak megfelelően képviseltessük magunkat mind a politikai, mind a gazdasági életben. A magyar nők lcg­öntudfttosabb rétege felismerte ezt és szövetségbe tömörült, hogy kellő erő­vel képviseltesse minden hecsületo­sen gondolkozó asszonytársa érdekét. Már otj,. tartunk, hogy számos uj tör­vény biztosifja a női egynjoguságot. Egyenlő elbírálást a munkánál, «z uktiv és passzív választójogot. Leg­jobb asszonyaink dolgoznak a parla­mentben; ahol -sikeresen védelmezik a magyar nők és gyermekek érdekeit. Van már igen sok szociális intézmé­nyünk, amelyek mind az emelkedést, az emberibb életlehetőséget biztosít­ják számunkra. Demokráciánkat ter­mészetesén soz vád és rágalom éri. Azt mondják •ellenségei, hogy nem védi a család szentségét, hogy a böl­csődék 113 a napközi otthonok a gyer­meket elidegenti szüleitől. Ennek pon­tosan ellenkezője igaz. A napközi otthon áldás a dolgozó szülők szá­mára. A dolgozó nőnek nem kell ál­landóan rettegnie gyermeke miatt, nyugodtan dolgozhat, mert tudja, hógy munkaideje alatt szakszerű ne­velésben, ápolásban, gondos felügye­letben részesül gyermeke, akit mái­nem az utca nevel. Különösen az üzemi dolgozók számára jelent nagy áldást ez az Intézmény, dé áldást jelent és fontos missziót tölt be üze­men kívül is. A nőszövetség ellenőrzi . ezeket az intézményeket és gondos­kodik arról, hogy a dolgozók gyer­mekeit nc szoríthassák háttérbe ko­pott ruhája miatt. A nőszövetség gon­doskodik arról, hogy az iskolákban a tehetség érvényesüljön és ne a vagyoni hejyzei. A magyar nők lel­kére akarunk építeni és amit épi-_ tünk, az nem légvár lesz. Nem érezzük ellenségünknek az egyházakat sem, nem kívánjuk meg­akadályozni vallási tevékenységüket, sőt ahol lehet, támogatjuk is ebben. De nem akarjuk, hogy az egyházak-­védőbástyái között a reakció találjon búvóhelyet. Szivdobogva várjuk, hogy akadjanak lelkészek, akik tiszta szív­vel és tiszta szándékkal jöjjenek a nép közé, vállalják a nép demokra­tikus átnevelését. Azokat a lelkésze­ket várjuk, akik belátják, hogy a mi utunk, amelyen elindultunk, az: Evangélium utja. Azt akarjuk, hogy a magyar föld embere a maga ba­rázdáján véssen és arasson, liogy gyermekének emberiségessé tehesse életét. Azokat a hőslelkü magyar. asszonyőkat akarjuk követni, akik a magyar történelemben mutatlak olyan szép példát nekünk. Mi, magyar leá­nyok és asszonyok, akik a szabad ság­adta demokrácia hűséges őrzőinek valljuk magunkat, magasra emeljük: a szabadság piros, a "béke fehér és a reménység zöld lobogóját. Köves­sen bennünket mtnden hazáját s csa­ládját szerető magyar nő a boldogu­lás felé vezető uton. Molnár Erik: Minden magyar hadifogoly hazajön! A népjóléti miniszter cikke a hadifoglyok hazaszállítására törfénő előkészületekről /Budapest, május 3.) A »Siess, adj, seeits!« mozgalom liiva'talps lapja M o 1 n á r Erik népjóléti mi­niszter hosszabb cikkét közli a ma­gyar. hadifoglyok hazaszállításáról és ellátásáról. Az Qlinult hetekben a hadifo­goly kérdéssel ' kapcsolatban Sok olyan közlemény jelent meg, ame­lyek a hadifoglyok hozzátartozóit helytelen irányban tájékoztatják —. irja a miniszter. A továbbiakban hangsúlyozza, hogy a tárcaközi tár­gyalások már folyamatban vannak a hadifoglyok hazaszállításának az előkészítésére. A jövőben áliandó bizottság működik Bukarestben, Focsaniban és Műramarosszigeten. Ezek a bizottságok a helyszínen kiválogatják a hadifoglyok közitt azokat, akik a fegyverszüneti ha­lárokon tul laknak ég ezeket egye­nesen Jugoszláviába, Csehszlová­kiába, illetve Romániába irányit­iák. A magyar honos hadifoglyok a gyüjtőálloinúsokról magyar szerelvényeken és jpagyar kí­sérő személyzettel teszik meg az utat a debreceni átadó-át­vevő állomásra. Ezt az állomást az eddiginél több hazatérő befogadására teszik al­kalmassá. Egyidejűleg 6—8000 ha­zatérő részére rendeznek be át­meneti szállást és ugyanennyi élel­mezéséről gondoskodnak. Lehető­vé teszik azt is, liogy ha valamely hadifogoly nem találná meg. régi lakóhelyét,, családját, ugy annak felkutatására ingyenes vasúti uta­zásra jogosító bizonyítványt kap­jon. Azoknak a hadifoglyoknak hoz­zátartozóik akiket Debrecen­ben kórházi ápolásba vesznek* táviratilag értesítik. A hazatérők munkábahelyezése érdekében tárgyalások folynak a Szakszervezeti Tanáccsal, amely Debrecenben valószínűleg kiren­deltséget fog létesíteni, hogy a ha­difoglyokat szakma szerint nyil­vántartásba .vegye és gondoskod­jék munkábahelyezésükről. A ha­zaszállítás költségeit a magyar ál­lam viseli. Egyéni kőltségfelajun­lásokat nem vehetnek figyelembe,, mert nem engedhető meg, hogy a vagyonosabb hadifogoly $lőbh kerülhessen haza, mint többi buj­társa. A miniszter cikke hangsúlyoz­za* hogy minden magyar hadifogoly ha­za .fog jönni. Tildv Zoltán és Grcza Péter beszéde a iloesáry La os magyar-román népi SföHégiosn felavatás] ünnepélyén (Budapest, május 3.) Dr. Groza Péter román miniszterelnök pén­teken meglátogatta Nagy Ferenc miniszterelnököt, Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád jminiszter­elnökhelyetteseket. Gyöngyösi János külügyminisztert és Veres Péter újjáépítési minisztert. Pénteken este Dinnyés Lajos honvédelmi miniszter a- román ka­tonai küldöttséget fogadta. A Ma­gyar Újságírók Országos Szövet­sége pénteken este vacsorán látta vendégül a román újságíró küldött­séget. melyen megjelent Livezc­anu Octáv román tájékoztatásügyi miniszter. Szombaton délelőtt avatták fel a Mocsárv Lajos magyar-román kollégiumot. Az avatási ünnepsé­gen részlvett és beszédet mondott Tildy Zoltán köztársasági elnök Ott völt az ünnepségén Groza Pé­ter román miniszterelnök kormá­nya Budapestre érkezett tagjaival. Farkas Mihály nemzetgyűlési képviselő üdvözlő szavai után Tif­dy Zoltán köztársasági elnök mon­dotta el avatóbeszédét. A köztársa­sági elnök beszédét többször sza­kította meg a lelkes tetszésnyilvá­nítás és szűnni nem akaró ünnep­lésben részesítették az elnököt. Ezután Groza Péter román mi­niszterelnök tökéletes magyar nyelven mondott beszédet. A be­szédeket nivós prózai műsor kö­vette. Az ünnepség ntán Tildy Zol­tán köztársasági elnök 'és Groza Póter miniszterehiök a megjelen­tekkel együtt megtekintették a koD légiumot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom