Délmagyarország, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-31 / 121. szám

Szombat, 1947 május 31. DÉLMAGYARORSZÁG államosítás vagy szocializálás? Az uj magyar demokrácia nem iszünteli meg a kapitalizmust, nem Veszi a termelőeszközöket társadal­Dii tulajdonba, de nem kiván vissza­térni a gazdasági liheralizmushoz, a iőko korlátlan szabadságához sem. Célja az, hogy a nagy tőke profitér­dekeivel szemben a termelésben a nemzett újjáépítés és a dolgozó osztá­lyok érdékeit biztosítsa. A termelés irányítása ma nemcsak általános cél­kitűzése, hanem erve kényszeríti a magyar demokráciát közvetlenül az a lény" is, hogy súlyos gazdasági nehéz­ségeink leküzdése s az újjáépítés te­rén is csak ugy ós abban á pnértékben juthatunk előre, amennyire sikerül a csak saját hasznát követő tőkével szemben a köz érdekét szolgáló irá­nyítást ófl a tervszerűséget megvalósí­tani Aa ország nyersanyagkeszletei Olyan 'korlátozottak, az " utánpótlás f n nehézségekbe ütközik, s az új­ítás és a jóvátétel olyan rendki­feladotok elé állítja a magyar gazda-sági életet, hogy azoknak csak a kötött gazdálkodás bevezetésével, a rendelkezésre álló nyersanyagok és termelőeszközök tervszerű felhaszná­lásával lehet megfelelni. A termelés tervszerű Irányításának viszont elen­gedhetetlen feltétele, hogy egyes, a termelés és a nyersanyagellátás" szem­pontjából döntő fontosságú termelési ágak vagy üzemek államosításával a termelésben a vezetést és az irányí­tást közvetlenül az uj demokratikus állam vegye a kezébe. aB államosítást sokan félreértik. Helytelonűl értelmezik ugy a munkás­ság, mint a polgárság körében is. Az államosítást szocializálásnak tekintik, ez a beállítás pedig két szempontból ís káros következményekkel iár. Egy­részt a munkásság körében hamis Il­lúziót, olvan várakozást kelt. amely­nék az államosítás nem felel meg, megtéveszti a munkásságot a tényle­ges helyzetet illetően. Másészt a tőké­ben megerősíti az amúgy is érezhető tartózkodást a hosszabb lejáratú- be­fektetéstől, a termelő eszközök any nyira szükséges felújításától, a szűk sóges javításoktól s még inkább arra késztet*, hogy egész erejével speku­lációs üzletekre vesse magát, hogy ezáltal műiéi kevésbé legyen elérhető vagy megfogható egy esetleges álla­moíétás intézkedései számára. Éppen ezért igen komoly gyakorlati jelentő­sége van annak, hogy világosan és élesen lássuk fl különbséget államosí­tás és szocializálás között, ne azono­sítsuk nz államosítást a szocializálás­sal, ne mondjunk többet, mint ami­ről saó van, mint amire a jelen hely­zet lehetőséget ad. A államosítás jellegét mindenkor az dönti él, kinek a kezében van az államhatalom. Az államosítás csak akkor szocializálós, ha az államhata­lom a munkásosztály kezében van és az államosítás egyet jelent a ma­gántulajdon alapján való termelés felszámolásával. Ezzel szemben a tőkésdiktalura eszköze, ha az állam­hatalom a monopoltőke kezében van, mint volt a fasiszta országok­ban, s a demokratikus haladás esz­köze, ha az államhatalom a demo­kratikus pártok és rétegek kezében van. Azi államosítás egymagában távolról sem összeférhetetlen a ka­pitalizmussal. Marx és Engels a mult században élesen bírállak azo­kat a szociáldemolcrata politikuso­kat, akik „az államosítást szo­cializálásként tüntették fel. Az álla­mosítás ugyanis igen sok esetben érdekévé lehet egy ország kapita­listáinak is. Igy pld. legtöbb ország­ban a közlekedési, kereskedelem­politikai és katonai szempontból államosították a vasutakat. A vas­utak államosításával kapcsolatban azonban senkinek sem jut eszébe a vasutak szocializálásáról beszélni. Az államosítás a demokratikus or­szágokban ma a demokratikus pár­tok és kormányok programja. Célja az, hogy a monopol tőkének az állam­hatalomra gyakorolt eddigi befolyását, mely végső fokon a fasizmusban az államhatalmat a monopollőke eszkö­zévé tette, most a monopoltőkének a demokratizált államhatalom által való ellenőrzésével és irányításával váltsa l'el. Célja az, hogy a nagytőkés érde­keltségekkel szemben egyes-termelési ágak, kulcsiparok vagy üzemek álla mositásával vagy állami ellenőrzésé­vel a termelés egésze felett a nemzet a dolgozó nép" többségét képviselő népi kormányok vegyék át az ellen­őrzést és az irányítást. Az államosítás­nak ebben az értelemben kétségkí­vül progresszív jellege van, s köz­vetlen érdeke a munkásosztálynak is­de ennek ellenére sem szocializálás Az államhatalom ma, a Szovjetuniót kivéve, még a legdemokratikusabb or­szágokban ís a munkásság, paraszt­ság és a radikális polgárság szövet ségének kezében van, a termelés a magántulajdon alapján áll, amit az államosítás sehol sem érint. Ellenke­zőleg, száz- és százezer kistermelő, paraszt, kis- és kőzépiparos számára az üzemanyag-ellátás helyreállitásá val, olcsó ipari segítséggel az államo sít ás biztosítja csak a termelésbe való bekapcsolódást, termelőtevé kenysegük és gazdasági gyarapodásuk megnövekedését. Csak a monopoltőke megfékezése biztosithatja fennmara­dásukat, akadályozhatja meg erősza­kos kisajáttittatásukat, csak ez teszi lehetővé egy uj és magasabb életfor­mához való fokozatos és békés átfej­lődésüket. A bányászat és egyes ma a nagytőkés monopoliumok kezében lévő döntő termelési ágak államosí­tása vagy állami ellenőrzése éppen ezért érdeke ma nemcsak a munkás­ságnak, hanem a parasztságnak, s a polgárság jelentős részének is. Csak ez biztosíthatja, nogy az egyes orszá­gokon belül a profitérdekek korlát­lan érvényesülése helyett a nép jó­létének emelése kerüljörí a termelés középpontjába s az egyes országok közt a verseny kiéleződését és há­borús összeütközés helyét a nemzet közi együttműködés megszilárdulása váltsa fel. Az államosítás azonban sehol sem irányul általában minden üzem átvételére, s nem jelenti az üzemek szocializálását, a kapitaliz­mus felszámolását. Meg kevésbé je lenti ezt nálunk, ahol tez nemcsak politikailag volna keresztülvihetetlen, a demokratikus együttműködést ke­resztező célkitűzés, de gazdaságilag sem jelentené a nehézségek leküzdé­sének a megkönnyítését, az újjáépí­tés meggyorsítását. Az államapparátus jelenlegi összetételében tele van re­akciósokkal, két évtizeden keresztül a vállalatokat kiszolgáló, korrupcióra kész elemekkel, igien sok vonatkozás­ban tehetetlen bürokratizmus jel­lemzi működését. Ilyen körülmények között az államosítás általánosítása nem hogy enyhítené, fokozhatná a termelés nehézségét. Éppen ezért nemcsak a demokrácia polgári szár­nyának, a munkásságnak is érdeke, hogy a föld kincseinek az államosr­(tásaj s a termelés irányításának a biz­tosítása mellett minél szélesebb ala­pon nyújtson lehetőséget a magán­kezdeményezés kiszélesedésérte isii­nél szélesebb körben bírja rá a tő­két a termelésbe való produktív be­kapcsolódásra. Éppen ezért amily eréllyel és határozottsággal kell fel­lépni a tőke szabotáló részével, amily eréllyel és határozottsággal kell ke­resztülvinni a bápyák és energia­források államosítását, ugyanolyan sú­lyos hiba volna a bányák államosí­tását az üzemek általános államosí­tásának vagy az üzemek szocializá­lásának a jelszavával kapcsolni össze. M. A. Az Alföld legnagyobb táblaüveg és üvegáru nagykereskedés, Körösi Géza Mérey u. 9. Telefon: 5-07 Csuhéj szatyrok és NAlHtj'ilAif viszonteladóknak retIKUlOK legolcsóbban SZERED AIN ÁÍ Caerzy Mihály n. 3.— Teleion 1-61. a Jaintlc vendégio újjáalakított kerthelyiségében junius l-től (vasárnap), a közkedvelt Boldizsár Kálmán és zenekara muzsikál. A vasárnapi megnyitón Baka Imre, Bárány Pál és Szo­kofay Osikár magyar nótákat énekelnek. »—« Asztalrendelés a 408 telefonszámon. 1 Szövetkezeti napot rendeznek Szegeden Junius 15-én Szegeden iríentős megmozdulás tanúi leszünk. Négy vármegye: Bácsbodrog, Csanád. Csongrád és Békés szövetkezetei tartanak nagygyűlést és szövetke­zeti napot. Négy vármegye szövetkezeti tag­jai és szövetkezeteinek képviselői látogatnak el Szegedre, hogy hitet tegyenek a szövetkezeti gondolat mellett. A nagygyűlés dél/d! őtt fél 11 órakor kezdődik. Előzőleg szí­nes és hatalmas felvonulással!, tün­tetnek a szövetkezeti gondolat mel­lett. A felvonuláson résztvesz a gázgyár zenekara. A nagygyűlésen az ünnepi beszédet dr. Kerék Mi-' hály, az Országos Szövetkezeti Ta­nács elnöke mondja. A Szövetkezeti nap rendezősége széleskörű intézkedéseket lelt a gyűlés sikere érdekében. Minden valószínűség szerint a gyűlés részt­vevői 50 százalékos vasúti kedvez­ményben részesülnek. _ _ , ' _ _ m mm r forlntroérleg Ma adható be utoliara a ^gyoní?öwbw^ Ma van ai utolsó napja a íornlmér teg-, a JővedtelemtöbMefadfó- én vagyonadófeevaHás beadásának. A kamara figyelmezteti érdekeltsé­gét arra, hogy az egyéni cégek, va­lamint a közkereseti és betéti társasá­gok forintmérlegének az állami adó­hivatalhoz való benyújtási határideje május 31. Ha valakinek üzleti va­gyona 1947 január 1-én a 20.000 forintot nem haladta meg, akkor kö­teles az állami adóhivatalhoz legké­sőbb május 31-ig bejelenteni, hogy tiszta vagyona 20.000 forinton alul volt 1947 január 1-én. A vagyonadöbevallás utolsó napja ugyancsak május 31-ike. Többen for­dultak a kamaránoz azzal a kérdés­sel, hogy* a bevallási kötelezettség szempontjából mtt kell figyelembe venni. A rendelet azt mondja, hogy a bevallási kötelezettség szempontjá­ból az 1947 január í-én meglevő adóköteles vagyon értékét a terhek, illetőleg a tőKetartoaások levonása nélkül xeli számitásna venni. Ez any­nyit jelent, hogy amennyiben az adó­zónak 1947 január 1-én nyersvagyona 24.000 forintot ért, azonban a tar­tozások 5000 forintra rúgnak, igy te­hát tiszta vagyona 19.000 forint, az illetőnek vallomást kell adnia, mert ez esetben a pénzügyi hatóság felül­éizsgílja, hogy a tőketartozások fenn­állanak-e és na igen, abban az eset­ben az adózóra vagyonadót nem vet­nek kl. A jövedelemtöbbletadóvaliómási űr­lapok elfogytak s ezért több adózó a kamarához fordult tanácsért. A ka­mara távbeszélőn kérte jx pénzügy­minisztériumot arra, hogy küldjenek azonnal vatlomósi űrlapokat. Való­színű, hogy ezek május 31-éro meg­érkeznek. Ha nem érkeznének meg, akkor az adózó magakészitette űrla­pon köteles a rendelet szerint vallo­másét beadnia, mert különben a ki­vetett adó 10 százalékos őssaege fe­nyegeti mrtógként. Ha azonban aa adózó 6 forintos bélyeggel ellátott kérelemben gz állami adóhivataliéi kéri, hogy vallomásának beadására adjanak 15 napi haladéikol, — a ké­relmében a vaflomási űrlap hJAhyáü kivül a haladék adását indokolja egyéb okokkal is —, az állami adó­hivatal ebben 'az esetben (a haladé­kot megadja. Ez is anya volt? Szeles Mária szegedkörnyéki asz­szonynak nemrég kisleánya szüle­ett, akit természetesen nem látott szivesen az uj anya. A kicsike úgy­nevezett »lusta-' étkező volt s a eányanya minden alkalmat meg­ragadott, hogy a kicsikét megkí­nozza. Állandóan csipkedte, ütle­gelte etetés közben s a csecsemő nem fejlődött. Egyideig a menhe­lyen gondozták a pólyást, de az lanya elvitte s szoptatás közben olyan gorombán csavarta ki a ma­iával tehetetlen, .siró apróság kar­át, hogy kitört. A gyengén fejlett íjszülött rövidesen elpusztult. A jestiális asszonyt, aki az anyai elzőre méltatlanná vált, nyaíchő­napi börtönbüntetésre Ítélték. Büliárdjáfszma szemkiverfisdivel Egy kedélyes asztaltársaság iszo­gatott a kora délutáni órákban s elhatározták, hogy boros billiárdot játszanak, ami abból áll,, aki vé­szit. fizeti az elfogyasztott bor­mennviséget. Vecsernyés József szegedi szijgy'ártómester ivott, ját­szott és vesztett. A társaság felhúz­ta a .biztos nyeréssel beszálló Ve­csernyést .aki ismét egy liter bort tett a játszmára és újból elvesz­tette. Mérgében felkapott egy po­harat és barátai közé vágta s oly szerencsétlenül esett a pohár, hogy a»>egyiknek kiütötte a szemét. Jog­erősen háromhavi fogházbüntetés­re ítélték. Ezüst evöszerek 6 és 12 személyre díszes szép tokban, raktárról azonnal szállít­ható, 14 karátos arany karika Jegygyűrűk nagy választékban, feltűnő olcsó áron. óra- és ék­szer Javítás. FISCHER órás, ékszerész, Szeged, Klauzál-tér 8. A szegedi képzőművészek kiállítása) A XV^ szegedi ipari vásár eddig még soha nem látott hatalmas nagyra­törő lendülete magával ragadta nem­csak Szeged iparostársadalmát, ha­nem művészeti életünk minden ténye­zőjét. Igy toborzódott az az egyfttfes, amely nemcsak Szeged • iparát, hanem művészetét is bemutatja a vásár ke­retében. _ A szegedi képzőművészek minden tehetségükkel azon vannak^ hogy a legjobbat adják.' Annak ellenére, nogy művészeink nehéz helyzetben vannak, a kiállításon felvonultatják kész anya­gukat, ezen is meglátszik a tudás, az akarás és az érték. A Berzsenyi-utca 2. szám alatt .va­sárnap délelőtt 11 órakor nyí lik meg a szegcdi képzőművészek kiállítású, amely ezúttal az összefogás utmatatA?, iául ís szolgál. A meghitt otthonias helyiségek kedves hangulata várja a nézőközönséget, hogy itélien a kfe { >ekről és alkotóikról, valamennyi átogató bíráló joggal élhet, amennyi­ben minden vendég kap szavazólap^!, amelyen megnevezi az Alkotást, amolyt tetszését leginkább megnyerte. Aa aa alkotás, amely a legtöbb szavazató! kapta, nyer? el az első dijai. A pd­állitó művészek: Sz. Alnó Haknilnen, Bárányt Károly, Csizmazia Károly, Dinnyés Jenő, Dorogi Imre, Erdélyt Mihály, Gábor Jenő, N. Kovács Má­ria, Kopasz Márta, Orszógh György Parobek Alajos, Rfmanóczy Géza rgyj ria, Kopasz Márta, Ország SHri Jenő, Szőko Győző, Tápal Anfcu, Tápai Lajos, Vign Ferenc, Vlasica Károly és Winkler László. A művészek névsora tudásról éa alkotásaik értékéről beszél. 0. V. , HALLÓ! FIGYELEMI Ma szombaton fierí és ftugrpáfyám a nagyérdemű közönség részérő megnyitom, mely újonnan van átalakítva és kuglizócsapatok ré­szére is alkalmas. Fajborok és frissen csapolt Dréher-sör éa szolid polgári árak. Szíves párt­fogást kérek a nagyérdemű kft­zónség és jóbarátafm részéri*!, PUSZTASZERI MIKLÓS vendéglős, Római-kör'ut 31. szám. ;,'

Next

/
Oldalképek
Tartalom