Délmagyarország, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-31 / 121. szám

Szombat, 1947 május 31. DÉLMAGYARORSZÁG államosítás vagy szocializálás? Az uj magyar demokrácia nem iszünteli meg a kapitalizmust, nem Veszi a termelőeszközöket társadalDii tulajdonba, de nem kiván visszatérni a gazdasági liheralizmushoz, a iőko korlátlan szabadságához sem. Célja az, hogy a nagy tőke profitérdekeivel szemben a termelésben a nemzett újjáépítés és a dolgozó osztályok érdékeit biztosítsa. A termelés irányítása ma nemcsak általános célkitűzése, hanem erve kényszeríti a magyar demokráciát közvetlenül az a lény" is, hogy súlyos gazdasági nehézségeink leküzdése s az újjáépítés terén is csak ugy ós abban á pnértékben juthatunk előre, amennyire sikerül a csak saját hasznát követő tőkével szemben a köz érdekét szolgáló irányítást ófl a tervszerűséget megvalósítani Aa ország nyersanyagkeszletei Olyan 'korlátozottak, az " utánpótlás f

n nehézségekbe ütközik, s az újítás és a jóvátétel olyan rendkifeladotok elé állítja a magyar gazda-sági életet, hogy azoknak csak a kötött gazdálkodás bevezetésével, a rendelkezésre álló nyersanyagok és termelőeszközök tervszerű felhasználásával lehet megfelelni. A termelés tervszerű Irányításának viszont elengedhetetlen feltétele, hogy egyes, a termelés és a nyersanyagellátás" szempontjából döntő fontosságú termelési ágak vagy üzemek államosításával a termelésben a vezetést és az irányítást közvetlenül az uj demokratikus állam vegye a kezébe. aB államosítást sokan félreértik. Helytelonűl értelmezik ugy a munkásság, mint a polgárság körében is. Az államosítást szocializálásnak tekintik, ez a beállítás pedig két szempontból ís káros következményekkel iár. Egyrészt a munkásság körében hamis Illúziót, olvan várakozást kelt. amelynék az államosítás nem felel meg, megtéveszti a munkásságot a tényleges helyzetet illetően. Másészt a tőkében megerősíti az amúgy is érezhető tartózkodást a hosszabb lejáratú- befektetéstől, a termelő eszközök any nyira szükséges felújításától, a szűk sóges javításoktól s még inkább arra késztet*, hogy egész erejével spekulációs üzletekre vesse magát, hogy ezáltal műiéi kevésbé legyen elérhető vagy megfogható egy esetleges államoíétás intézkedései számára. Éppen ezért igen komoly gyakorlati jelentősége van annak, hogy világosan és élesen lássuk fl különbséget államosítás és szocializálás között, ne azonosítsuk nz államosítást a szocializálással, ne mondjunk többet, mint amiről saó van, mint amire a jelen helyzet lehetőséget ad. A államosítás jellegét mindenkor az dönti él, kinek a kezében van az államhatalom. Az államosítás csak akkor szocializálós, ha az államhatalom a munkásosztály kezében van és az államosítás egyet jelent a magántulajdon alapján való termelés felszámolásával. Ezzel szemben a tőkésdiktalura eszköze, ha az államhatalom a monopoltőke kezében van, mint volt a fasiszta országokban, s a demokratikus haladás eszköze, ha az államhatalom a demokratikus pártok és rétegek kezében van. Azi államosítás egymagában távolról sem összeférhetetlen a kapitalizmussal. Marx és Engels a mult században élesen bírállak azokat a szociáldemolcrata politikusokat, akik „az államosítást szocializálásként tüntették fel. Az államosítás ugyanis igen sok esetben érdekévé lehet egy ország kapitalistáinak is. Igy pld. legtöbb országban a közlekedési, kereskedelempolitikai és katonai szempontból államosították a vasutakat. A vasutak államosításával kapcsolatban azonban senkinek sem jut eszébe a vasutak szocializálásáról beszélni. Az államosítás a demokratikus országokban ma a demokratikus pártok és kormányok programja. Célja az, hogy a monopol tőkének az államhatalomra gyakorolt eddigi befolyását, mely végső fokon a fasizmusban az államhatalmat a monopollőke eszközévé tette, most a monopoltőkének a demokratizált államhatalom által való ellenőrzésével és irányításával váltsa l'el. Célja az, hogy a nagytőkés érdekeltségekkel szemben egyes-termelési ágak, kulcsiparok vagy üzemek álla mositásával vagy állami ellenőrzésével a termelés egésze felett a nemzet a dolgozó nép" többségét képviselő népi kormányok vegyék át az ellenőrzést és az irányítást. Az államosításnak ebben az értelemben kétségkívül progresszív jellege van, s közvetlen érdeke a munkásosztálynak isde ennek ellenére sem szocializálás Az államhatalom ma, a Szovjetuniót kivéve, még a legdemokratikusabb országokban ís a munkásság, parasztság és a radikális polgárság szövet ségének kezében van, a termelés a magántulajdon alapján áll, amit az államosítás sehol sem érint. Ellenkezőleg, száz- és százezer kistermelő, paraszt, kis- és kőzépiparos számára az üzemanyag-ellátás helyreállitásá val, olcsó ipari segítséggel az államo sít ás biztosítja csak a termelésbe való bekapcsolódást, termelőtevé kenysegük és gazdasági gyarapodásuk megnövekedését. Csak a monopoltőke megfékezése biztosithatja fennmaradásukat, akadályozhatja meg erőszakos kisajáttittatásukat, csak ez teszi lehetővé egy uj és magasabb életformához való fokozatos és békés átfejlődésüket. A bányászat és egyes ma a nagytőkés monopoliumok kezében lévő döntő termelési ágak államosítása vagy állami ellenőrzése éppen ezért érdeke ma nemcsak a munkásságnak, hanem a parasztságnak, s a polgárság jelentős részének is. Csak ez biztosíthatja, nogy az egyes országokon belül a profitérdekek korlátlan érvényesülése helyett a nép jólétének emelése kerüljörí a termelés középpontjába s az egyes országok közt a verseny kiéleződését és háborús összeütközés helyét a nemzet közi együttműködés megszilárdulása váltsa fel. Az államosítás azonban sehol sem irányul általában minden üzem átvételére, s nem jelenti az üzemek szocializálását, a kapitalizmus felszámolását. Meg kevésbé je lenti ezt nálunk, ahol tez nemcsak politikailag volna keresztülvihetetlen, a demokratikus együttműködést keresztező célkitűzés, de gazdaságilag sem jelentené a nehézségek leküzdésének a megkönnyítését, az újjáépítés meggyorsítását. Az államapparátus jelenlegi összetételében tele van reakciósokkal, két évtizeden keresztül a vállalatokat kiszolgáló, korrupcióra kész elemekkel, igien sok vonatkozásban tehetetlen bürokratizmus jellemzi működését. Ilyen körülmények között az államosítás általánosítása nem hogy enyhítené, fokozhatná a termelés nehézségét. Éppen ezért nemcsak a demokrácia polgári szárnyának, a munkásságnak is érdeke, hogy a föld kincseinek az államosr(tásaj s a termelés irányításának a biztosítása mellett minél szélesebb alapon nyújtson lehetőséget a magánkezdeményezés kiszélesedésérte isiinél szélesebb körben bírja rá a tőkét a termelésbe való produktív bekapcsolódásra. Éppen ezért amily eréllyel és határozottsággal kell fellépni a tőke szabotáló részével, amily eréllyel és határozottsággal kell keresztülvinni a bápyák és energiaforrások államosítását, ugyanolyan súlyos hiba volna a bányák államosítását az üzemek általános államosításának vagy az üzemek szocializálásának a jelszavával kapcsolni össze. M. A. Az Alföld legnagyobb táblaüveg és üvegáru nagykereskedés, Körösi Géza Mérey u. 9. Telefon: 5-07 Csuhéj szatyrok és NAlHtj'ilAif viszonteladóknak retIKUlOK legolcsóbban SZERED AIN ÁÍ Caerzy Mihály n. 3.— Teleion 1-61. a Jaintlc vendégio újjáalakított kerthelyiségében junius l-től (vasárnap), a közkedvelt Boldizsár Kálmán és zenekara muzsikál. A vasárnapi megnyitón Baka Imre, Bárány Pál és Szokofay Osikár magyar nótákat énekelnek. »—« Asztalrendelés a 408 telefonszámon. 1 Szövetkezeti napot rendeznek Szegeden Junius 15-én Szegeden iríentős megmozdulás tanúi leszünk. Négy vármegye: Bácsbodrog, Csanád. Csongrád és Békés szövetkezetei tartanak nagygyűlést és szövetkezeti napot. Négy vármegye szövetkezeti tagjai és szövetkezeteinek képviselői látogatnak el Szegedre, hogy hitet tegyenek a szövetkezeti gondolat mellett. A nagygyűlés dél/d! őtt fél 11 órakor kezdődik. Előzőleg színes és hatalmas felvonulással!, tüntetnek a szövetkezeti gondolat mellett. A felvonuláson résztvesz a gázgyár zenekara. A nagygyűlésen az ünnepi beszédet dr. Kerék Mi-' hály, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke mondja. A Szövetkezeti nap rendezősége széleskörű intézkedéseket lelt a gyűlés sikere érdekében. Minden valószínűség szerint a gyűlés résztvevői 50 százalékos vasúti kedvezményben részesülnek. _ _ , ' _ _ m mm r forlntroérleg Ma adható be utoliara a ^gyoní?öwbw^ Ma van ai utolsó napja a íornlmér teg-, a JővedtelemtöbMefadfó- én vagyonadófeevaHás beadásának. A kamara figyelmezteti érdekeltségét arra, hogy az egyéni cégek, valamint a közkereseti és betéti társaságok forintmérlegének az állami adóhivatalhoz való benyújtási határideje május 31. Ha valakinek üzleti vagyona 1947 január 1-én a 20.000 forintot nem haladta meg, akkor köteles az állami adóhivatalhoz legkésőbb május 31-ig bejelenteni, hogy tiszta vagyona 20.000 forinton alul volt 1947 január 1-én. A vagyonadöbevallás utolsó napja ugyancsak május 31-ike. Többen fordultak a kamaránoz azzal a kérdéssel, hogy* a bevallási kötelezettség szempontjából mtt kell figyelembe venni. A rendelet azt mondja, hogy a bevallási kötelezettség szempontjából az 1947 január í-én meglevő adóköteles vagyon értékét a terhek, illetőleg a tőKetartoaások levonása nélkül xeli számitásna venni. Ez anynyit jelent, hogy amennyiben az adózónak 1947 január 1-én nyersvagyona 24.000 forintot ért, azonban a tartozások 5000 forintra rúgnak, igy tehát tiszta vagyona 19.000 forint, az illetőnek vallomást kell adnia, mert ez esetben a pénzügyi hatóság felüléizsgílja, hogy a tőketartozások fennállanak-e és na igen, abban az esetben az adózóra vagyonadót nem vetnek kl. A jövedelemtöbbletadóvaliómási űrlapok elfogytak s ezért több adózó a kamarához fordult tanácsért. A kamara távbeszélőn kérte jx pénzügyminisztériumot arra, hogy küldjenek azonnal vatlomósi űrlapokat. Valószínű, hogy ezek május 31-éro megérkeznek. Ha nem érkeznének meg, akkor az adózó magakészitette űrlapon köteles a rendelet szerint vallomásét beadnia, mert különben a kivetett adó 10 százalékos őssaege fenyegeti mrtógként. Ha azonban aa adózó 6 forintos bélyeggel ellátott kérelemben gz állami adóhivataliéi kéri, hogy vallomásának beadására adjanak 15 napi haladéikol, — a kérelmében a vaflomási űrlap hJAhyáü kivül a haladék adását indokolja egyéb okokkal is —, az állami adóhivatal ebben 'az esetben (a haladékot megadja. Ez is anya volt? Szeles Mária szegedkörnyéki aszszonynak nemrég kisleánya szüleett, akit természetesen nem látott szivesen az uj anya. A kicsike úgynevezett »lusta-' étkező volt s a eányanya minden alkalmat megragadott, hogy a kicsikét megkínozza. Állandóan csipkedte, ütlegelte etetés közben s a csecsemő nem fejlődött. Egyideig a menhelyen gondozták a pólyást, de az lanya elvitte s szoptatás közben olyan gorombán csavarta ki a maiával tehetetlen, .siró apróság karát, hogy kitört. A gyengén fejlett íjszülött rövidesen elpusztult. A jestiális asszonyt, aki az anyai elzőre méltatlanná vált, nyaíchőnapi börtönbüntetésre Ítélték. Büliárdjáfszma szemkiverfisdivel Egy kedélyes asztaltársaság iszogatott a kora délutáni órákban s elhatározták, hogy boros billiárdot játszanak, ami abból áll,, aki vészit. fizeti az elfogyasztott bormennviséget. Vecsernyés József szegedi szijgy'ártómester ivott, játszott és vesztett. A társaság felhúzta a .biztos nyeréssel beszálló Vecsernyést .aki ismét egy liter bort tett a játszmára és újból elvesztette. Mérgében felkapott egy poharat és barátai közé vágta s oly szerencsétlenül esett a pohár, hogy a»>egyiknek kiütötte a szemét. Jogerősen háromhavi fogházbüntetésre ítélték. Ezüst evöszerek 6 és 12 személyre díszes szép tokban, raktárról azonnal szállítható, 14 karátos arany karika Jegygyűrűk nagy választékban, feltűnő olcsó áron. óra- és ékszer Javítás. FISCHER órás, ékszerész, Szeged, Klauzál-tér 8. A szegedi képzőművészek kiállítása) A XV^ szegedi ipari vásár eddig még soha nem látott hatalmas nagyratörő lendülete magával ragadta nemcsak Szeged iparostársadalmát, hanem művészeti életünk minden tényezőjét. Igy toborzódott az az egyfttfes, amely nemcsak Szeged • iparát, hanem művészetét is bemutatja a vásár keretében. _ A szegedi képzőművészek minden tehetségükkel azon vannak^ hogy a legjobbat adják.' Annak ellenére, nogy művészeink nehéz helyzetben vannak, a kiállításon felvonultatják kész anyagukat, ezen is meglátszik a tudás, az akarás és az érték. A Berzsenyi-utca 2. szám alatt .vasárnap délelőtt 11 órakor nyí lik meg a szegcdi képzőművészek kiállítású, amely ezúttal az összefogás utmatatA?, iául ís szolgál. A meghitt otthonias helyiségek kedves hangulata várja a nézőközönséget, hogy itélien a kfe {

>ekről és alkotóikról, valamennyi átogató bíráló joggal élhet, amennyiben minden vendég kap szavazólap^!, amelyen megnevezi az Alkotást, amolyt tetszését leginkább megnyerte. Aa aa alkotás, amely a legtöbb szavazató! kapta, nyer? el az első dijai. A pdállitó művészek: Sz. Alnó Haknilnen, Bárányt Károly, Csizmazia Károly, Dinnyés Jenő, Dorogi Imre, Erdélyt Mihály, Gábor Jenő, N. Kovács Mária, Kopasz Márta, Orszógh György Parobek Alajos, Rfmanóczy Géza rgyj ria, Kopasz Márta, Ország SHri Jenő, Szőko Győző, Tápal Anfcu, Tápai Lajos, Vign Ferenc, Vlasica Károly és Winkler László. A művészek névsora tudásról éa alkotásaik értékéről beszél. 0. V. , HALLÓ! FIGYELEMI Ma szombaton fierí és ftugrpáfyám a nagyérdemű közönség részérő megnyitom, mely újonnan van átalakítva és kuglizócsapatok részére is alkalmas. Fajborok és frissen csapolt Dréher-sör éa szolid polgári árak. Szíves pártfogást kérek a nagyérdemű kftzónség és jóbarátafm részéri*!, PUSZTASZERI MIKLÓS vendéglős, Római-kör'ut 31. szám. ;,'