Délmagyarország, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-25 / 117. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 191«-*nájus 25. } )PolStizálianak-e a nők ? Nyilatkoznak a A múltban az asszonyokat ki­zárták a politikáitól. Asszonyaink az ország másodrendű polgárai voltak politikai jogok nélkül A politikai pártok felismerve a nő­mozgalmakban rejlő hatalmas erői,,tág teret nyújtanak!a politizá­ló asszonyoknak, tőlük várva az asszonycsoportok bekapcsolódását az aktiv politikai életbe. Vannak értékes, .öntudatos asszony rétegek amelyek távoltartják magukat még ma is a pártoktól, mert elhibázott nevelésük következtében nem is ér­zik a cselekvő munka hiányát. Hallgassuk meg mit mondanak er­ről a kérdésről a koalíciós pár­tok politikus asszonyai. Nagygyörgy Máriát munka­helyén, a Szegedi Kendergyár üzemibizottságában találjuk meg. A kommunista munkásnők nevében szólaltattuk meg. Mosolyogva kezd el "beszélni: — Tizenegy éves korom óta va­gyok a Kendergyár alkalmazott­ba, — kezdi a beszédet. — Munkás­ként kezdtem, már akkor család­eltartó voltam. Az iskolában korán éreztették velem a szegény pro­letár és gazdag gyermek közötti különbséget s Petőfi verseiből me­rítettem vigasztalást, de erőt is a szabadság gondolatának érvénye­sítéséhez. 1931. óta veszek részt a munkásmozgalomban s ott jöttem ráv mi nők ugyanannyit érünk, mint a férfiak Egyenrangúnak éreztem magam velük, hisz önál­lóan kerestem a kenyerem. A vá­lasztási küzdelmekben résztvettem a múltban. Annakidején parlamen­táris uton képzeltük elérni a ma­gunk céljait szocialista képviselők beválasztásával. Természetes tehát, bogy politizáltam.s kell is minden kommunista szocialista parasztpárti kisgazda nőnek politikával foglalkozni, hisz a termelésben részt veszünk, s vettünk a múltban is, amikor azo­nos munkáért a férfiaknál jóval kevesebb fizetést kaptunk, mert a férfimunkát jóval többre becsül­ték. Ez keményített meg s tett el­szánt harcossá. "Mozgalmi ember voltam, tudtam jön a felszabadu­lás, amikor ránk kommunista asz­szonyokra nagy feladatok várnak. Ha a múltban annyi jogunk lett volna, amennyit a demokrácia bizto sit számunkra, nem engedtük vol­na ezt az esztelen háborút idáig fajulni, örömmel tapasztalom, hogy pártnapokon mind nagyobb számban jelennek meg a nők, akik lassankint rájönnek, hogy szüksé­gük van saját életlehetőségünk jobb, hasznosabb szempontjából, az aktiv politikában részt venni. Dr. G ö r g é n y i n é dr. V a s s Erzsébet a Szociáldemokrata Párt állandó előadója, törvényhat. bíz. tag. fogorvosi rendelőjében fogad bennünket. — Elsősorban azért tartom fon­tosnak a nők bekapcsolódását a politikai életbe, - mondja, — hogy ezután a férfiak ne intézhessék a nők és gyermekeik sorsát nél­külünk. Az asszony, aki megállta a helyét a történelem minden vi­harában, aki hősként viselkedett a háborúban és a mult szörnyű in­flációja alatt, megérdemli, hogy beleszóljon a közügyekbe. Ez nem jelenti, hogy a nő természettől kapott női hivatását elhanyagol­ja, hanem a férfiak mellett,, velük együtt harcolva valósítsa r.íeg az ideális társadalmi rendet, ahol nvugodtan félelem nélkül ne­velheti gyermekeit. asszonyok Mikor benyitunk a Rókusi ál­talános iskola II. osztályába, egy nyolc éves leányka a népi irókat sorolja fel. Seres J-né Varga Ida tanítónőnek, a Nem. Parasztpárt agilis tagjának. — Nem tudom ma elképzelni, hogy állia meg a helyét a minden­napi éleiben az, aki nem politizál. Feltétlen meg kell találni a nő­nek is a helyét a politikai éleiben, hogy ne lebegjen céltalanul! a vi­lágban és tudja hova tartozik. Ha a nők belekapcsolódnak a po­fi likai életbe, könnyebben elérjük, hogy felvilágosult szellemben egészséges generációt neveljünk a népi Magyarországnak,. — nyilat­kozik Seress Józsefné. Dr. Bencsáth Aladárné Hajós Ilona polgári iskolai tanárnő és a Kisgazdapárt állandó előadóját •szűk családi körben találjuk, áminl hat kisgyermekével foglal­kozik odahaza. — A nő szerepét a politikában olt láttam kiteljesedni, hogy a XX. század második világégése után ismét "Jelszó legyen a »keresd az asszonyt® de abban az értelem­ben, hogy minden szép, minden nemes, az ország felvirágoztatását szolgáló, együttes munka' megvaló­sítása tőlük 'induljon ki. Tőlünk, magyar asszonyoktól, magyar anyáktól kell kiindulnia annak, hogv a férfiíik ebben az országban egymásban először mindig az Isten képmására alkotott embert lássák, azután a magyar embert, a test­vért, akit meg kell becsülni és akivel együtt kell a romókból fel­építeni a virágzó Magyarországot. L. I. MlLRiDO BÚTOR Kiállitás és vásár ASZTALOSMESTEREK BÚTORCSARNOKA SZENDRÉNYI GÉZA ÉS TÁRSA SZEGED TOGON.CS-TÉR II. TELEFON: 1-21. ÍJI hároméves terv sikeréért dolgozik és Jutaipar R.-X Újszeged Telefonszám: 4—65, 5-44. íSidapesti Központ: V., ker. Wekerle Sándor-utca 9­Telefonszám: 188-996. faagat, iprcellánt. zoraáncedényf és háztartási cikkeket vásároijóa KArolyl-utco 3. ez. Edénykölcsőuozés. Olcsó árak. Előzékeny kiszolgálás. Apünkösdnek jelös napján... Pünkösd napja minden évben a nyár igazi bevonulásának ünnepe. Az idén egy kissé hamarabb köszöntött ugyan ránk de igy is a nyári napok első hírnökét üdvözöljük benne. Népűnk életében azért számit ez a nap különösen a »jelös napok« közé. mert a tavaszi munkák többé-kevésbbé befejeződtek ós kis megpihenést jelent a nagy nyári munkálatok előtt. Szerte az országban, mindenfelé gazdag népszokással, i}épi játékkal ün­neplik meg a pünkösdöt. Egyike legszebb szokásainknak az ilyenkor divatos pünkösdölés vagy pünkösdjárás. Valamikor el­adó lányok, de a mult század vége óta inkább 6—10 éves kis­lányok követik csak ezt a szép szokást. — Szabad-e pünkösd ölni? — köszöntenek be korán reggel minden házba és ha megkapják az engedélyt, akkor rázendí­tenek a »pünkösdnek jelös napján* kezdetű mondókájukiia. — Gyönge vessző vagyok, Mindöneflé hajlok. Nem anvától lőttem. Rózsafán termöttem, Piros pünkösd napján, ' Hajnalba' születtem. — éneklik vígan,, de meg kell vallanunk nem kis üzleti érzék­kel. Kedves mondókájukat ugyanis rendszerint ezzel fe­jezik be: — Zörgetik a kulcsot, Pénzt akarnak adni, Ha öt forint nem lösz, El se fogjuk vőnnl. A falusi nép azután nem is fukarkodik az ajándékokkal. Végifl a falun mindenfelé bőven kapnak zsirt, lisztet, .sót, tojást. Ezek­ből azután este vacsorát szoktak főzni és utána vig bálát ren­deznek valamelyik pünkösdjárő lány házánál. Pünkösd napján zajlik le a hires pünkösdi királyválasztás is. Ez a legények erőpróbája szokott lenni, amely azonban híven ősi mondásunkhoz, vagyis »többet ésszel, mint erővel«­inkább nagyobb ügyességet kiván meg a vállalkozóktól. "Verseny­futás, lóverseny, lófuttatás, a faln bikájával való viadalí, a >bikahajsz« és más nemes vetélkedés az egyes állomása ennek a pünkösdi királyságért folyó versenynek, érdemszerzésnek. Az a legény azután a pünkösdi király, aki mindezekben a leg­jobban kitűnik, ő lesz nemcsak a pünkösdi király, hanem a falu első legénye egy teljes esztendeig, amíg a következő pün­kösdkor valami ügyesebb társa le nem győzi. Ez alatt az év alatt különböző kedvezmények illetik meg is általában nagy tiszte­letben részesitik. Pünkösd napján a lányok a fonóházak előtt gyülekeznek. Né­ha 30—40-en is járták négyessorba a falut, a házak elé álltak és dalolták á szebbnél szebb pünkösdi köszöntőket. Színpom­pás, ízléses népviseletek gyönyörködtetik ilyenkor mindenfelé a szemlélőt és az élet elevensége árad' a pünkösdből. Az ország különböző részein a legváltozatosabb s még külön is feldí­szített népviseletek bukkannak ilyenkor elő, amelynek mindenütt legszebb disze szokott lenni a sötétvörös pünkösdi rózsa. Reméljük, hogy népünk kultúrájának ezek a gazdag és párat­lanul szép hagyományai továbbra sem pusztulnak ki, hanem a demokráciában, a népi Magyarországon erősilő talajra ta­lálva még elevenebben élnek majd. A pünkösdjárás csodálatra­méltóan szép dallamai az uj magyar zeneköltészet legtökélete­sebb alapját szolgáltathatják, mint ahogyan Kodály Zoltán fel is használta világhírű piinkösdölőjében. Legkivált a magyar ifjúságra vár a feladat, liogy ne hagyja elveszni népünknek egyre jobban feledésbe merülő örök értékeit. A falusi ifjúság kötelessége, hogy környékének népszokásait, dalait, játékait to­vábbfolytassa, á városi fiatalságra pedig az vár, hogy ezeket megtanulja és másokkal is megismertesse. Befejezésül ugyancsak a "fiatalok, különösen a lányok felé fordulunk egy kis tanáccsal Azt tartja ugyanis a néphit, hogy szép, egészséges lesz, aki pünkösd hajnalán nem sajnálja a fáradságot és a patakban vagy folyóvízben megfürdik. Hajnaltájt lehet esetleg harmatot is szedni lepedővel és abban megmosdani. Kíváncsiak vagyunk, vájjon hány szegedi kislányt Játunk pün­kösd hajnalán a Tiszaparlon szépitő fürdésben elmerülni. Vagyi a szegedi lányoknak erre nincs szükségük?... , ' Lökös Zoltán, j

Next

/
Oldalképek
Tartalom