Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-17 / 86. szám

V * >llág proletárjai egyesaljeteH S Szeged, 1947 április 17., csütörtök, IV. évi. 88. sz. ara: 40 fillér DELMA6YAK0KSZAG 1 MA8TAI SOMMP»1«T4 PA1T PÍLMA8TAtQ»»ZÁQl NAPILAPJA A fogadalmi iemplom Irta: Gárdcs Sándor "A Magyar 'Kommunista. Párt • inagyszegedi végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy a munkanélküliek ügyét addig nem veszi le a napirendről, amig ezt .a fontos é? sokezer munkáscsalád létét érintő problémát meg nem oldja. Ez az elhatározás i)£m ujkeletü, lignem már akkor megérlelődött, amikor a munkanélküliség szomorú límetének első jelei mutatkoztak Szegeden. Megállapítható, hogy az MKP törvényhatósági frakciója, valamint a Délmagyarország minden alkalmat megragadott, hogy küzdjön a munkanélküliség ellen ós; minden kezdeményezés, minden akció, amely ebben az ügyben eddig történt/elsősorban a Kommunista Párttól ered. Pártunk végrehajtóbizottsága jelenleg is tárgyalásokat folytat Budapesten illetékes kormánytényezőkkel azirányban,. hogy kölcsönt eszközöljön ki a szegedi nagyüzemek részére és ezzel is hozzásegítse őket uj s állandó(munkaalkalmak megteremtéséhez, aminek következtében kéjesek les :nck egye több munkanélkülit foglalkoztatni s ugyanakkor a termelést fokozni. Érintkezésbe lépünk a szegedi üzemek vezetőivel is ebben az ügyben és remény van rá, hogy ilymódon sikerül majd ezt az égető kérdést tgyors és alapos tevékenységgel megoldani. Mindezt nem dicsekvésképpen mondjuk el itt és nem is azért, liogy' rámutassunk a kommunisták dinamikus munkamódszereire. Amit tettünk és teszünk, az párrunkf programjából ered. Most csak azért hangsúlyozzuk a munkanélküliekférdekében kifejtett erőfeszítéseinket, mert bizonyos körökből a tömegek felé olyan" suttogó propagaridafrndult ki, amely:ji DélmaJgyarországnak a fogadalmi templom restaurálására inditoit mozgalmát kapcsolatba igyekszik közüli a munkanélküliek ügyével és azt a képtelenséget terjeszti, hogy a/Kommunista Párt neín törődik a munkanélküliséggel, hanem ahelyett lemplomépitő akciókat kezdeményez. .Azt hisszük, felesleges »s védekezni az alattomos rágalom ellen, hiszen minden dolgozó jói ismeri pártunk munkáját és elért eredményeit. Nem is foglalkozunk tehát ezzel a nyilvánvalóan gonosz szándékú híreszteléssel, hanem inkább azt magyarázzuk meg olvasóinknak, mi indított bennünket arra, hogy a fogadalmi templom tornyának megjavítására a város lakosságának rokonszenvét kiváltó mozgalmat indítottunk. Huszonöt éven át a reakció azzalírágalmazta a Kommunista Pártot, hogy az istentagadó, vallásellenes és hogy mozit akar csinálni a templomokból. A nép széles rétegeit átitatta ez a fasiszta hazugság, amely ellen legeredményesebben ugy tudunk védekezni, ha tettekkel igazoljuk be az ellenkezőjét. A kommunistáknak a vallással kapcsolatos nyilt s őszinte álláspontja közismert már: a legteljesebb vallásszabadság a hivőknek és lelkiismereti szabadság a hitetleneknek. (Azt is tudjuk, hogy páx*ttagjaink és főleg azok családtagjai között is sok a vallásos meggyőződésű ember, nem is beszélve a Kommunista Párttal rokonszenvező nagy tömegekről. Mivel nem vagyunk ellenségei a vallásnak módot, akarunk nyújtani arra, hogy a hivők lelki szükségleteiket is kielégíthessék, ezért segítjük az egyházat, persze kizárólag,vallási tevékenységében, amely semmiesetre sem íefiet káros a demokráciáőszinlén reméljük, hogy előbbutóbb az egyház is belátja, hogy fenntartás nélkül a demokrácia mellett van a helye. Mi nem akarunk kultúrharcot, mi nyugalmai és békés munkát akarunk ebben az országban és ezért építünk hidat. „templomot, országot. Ha a város egyik díszét, a fogadalmit templomot a fasizmus őrülete megrongálta, a demokráciának keli azt is megjavítani, mini ahogyan a félig römbadöntölt országof'is mi épitj'ük újjá. Ila evvel dliivöknek szolgálatot teszünk, ugy Nem raffinált kortcsfogás ez, nem is tagtoborzó trükk, hanem a 9emolgfácla igaz szeretete vezet bennünket a szocializmussal érthetetlen konoksággal szembenálló tömegek lefegyverzése s megnyerése a cél. Végezetül visszatérünk a templomépítéssel és munkanélküliséggel "kapcsolatosan ellenünk indított suttogó rágalmakra azzal*, hogy v fogadalmi templom restaurálására indított mozgalmunk is a munkanélküliek érdekét szolgálja: munkaalkalmat teremtünk ezzel is ? ra. Ez nem zárja ki, hogy egyes | fordíthatjuk és eloszlathatjuk azj egyházi vezetőférfiak demokrácia- j a hazugságokból készült ködfalat rokonszenvüket a demokrácia felé dolgozóknak. Ez is meggyőzheti /- „i--—i-t. úd a suttogókat, hogy a Kommunista Párt még .templomépítés közben ellenes politikájával szemben tó- amelyéit a'reakció emelt a vallásos sem feledkezik meg a munkanifrvábbra is éles harcot vívjunk, dtf tömegei; és a demokráéia közé: i küliekről. Az összeesküvők bünperében Dáiüoki Veress Lajost, Donáth Györgyöt is iisiráss Sáliért fiafáira ítélték Szen'mtklcssy isíván és Arany Bálfnt éle!fo§yl glani kényszermunkán Súlyos fegyháxbüiilelés k ós :00b övi kényszet snünkák az Üéíelek kosöli A Hetes Bizottság a hatatom átvételére törekedett (Budapest, április 16) Tluszonhatnapos tárgyalás után rendkívüli érdeklődés mellett hirdette ki szerdán a népbiróság külön ötös tanácsa ité• íetét az összeesküvők bűn perében. A ! vádlottak bevezetése után Jankó Pé; ter tanácselnök nyomban megkezdte az íléfet kihirdetését: ; " A bíróság bűnösnek mondotta ki Donáth György volt országgyűlési képviselőt, dalnoki Veress Lajos nyugalmazott vezérezredest, Széntmildóssy István nyugalmazott vezérkari őrn:fgyot, Andráss Sándor nyugalmazott vezérőrnagyot, Szentivdnyi Domokos rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert, Arany Bálint gépészmérnököt, Kiss Károly műszaki főtanácsosi és dr. Hóder János magántisztviselőt .az 1946. évi VII. le. I. §-a (1) bekeztiésélM) ütköző bűntettben s ezért | fír. Donáth Györgyöt, dalnoki Veress Lajosi és Andráss Sándort kütélállaM halálra, Szentnrildóssy Istvánt és Arany Bálintot életfogytiglan i kényszermunkára, Szcnttványi Domokost 14 évi fegyházra, Kiss Károlyt 12 évi fegvházra és dr. Iléder Jánost 11 évi fegyházra ítélte. Bűnösnek mondotta ki Bcrkó István vezérkari alezredest, SóVáry Tihamér vezérkari ezredest és Fülöp József vezérkari ezredest az 1940. évi VI r. le. 50. §-nak (2) bekezdésébe ütköző bűntettben s ezért Berkö Istvánt 8 évf minimális tartamú kényszermunkára, Srtváry T:hamérl 7 évi' minimális tartamú kényszermunkára és Fülöp Józsefet'6 év' minimális lartarnu kényszermunkára ítélte. Végül bűnösnek mondotta ki Várkonvi László vezérkari őrnagvot az 1946. évi VII. te. 8. §-ba ' ütköző vétségben s ezért egjsévi fogházra ítélte. Várkonyi László kivételével az etiléit vádlottakat még politikai jogaik gyakorlásának 10 évi felfüggesztésére és vagyonuk elkobzasdra ítélte. Várkonyi politikai jogait 3 évre függesztette fel. Majoros János gépészmérnök ügyében á különtanács hatáskörének hiányát állapította meg és ugy határozott, hogy Majoros ügyét érdemleges elbírálás végeit a népbiróság rendes tanácsához teszi át. Az ítélet rendelkező részének kihiruelé.-e után Jankó Péler tanácselnök az délet indokolását ismertette. Az ilélef indokolása a vádlottaknak a főtárgyaláson elhangzott, lényeget érintő, egyöntetűnek mondható vallomása alapján megállapítja," hogy a Hetes Bizottság uz éppen érvényesülő poPffkaf erőféiiyezők iM-fidyásoIásáji kereszlill a hatatom 4tvéle2ére törekedett. A n épbirósá gn ak a vádlottak fő tárgy alá són elhangzott vallomásai alapján egyéb adatok is állottak rendelkezésére. A Vádlottak a felszabadulás utáni viszonyokkal szembén elégedetlenséget, változtatni akarást éreztek. Ennek határozott formája a Donáth altat 1946 nyarán készített elaborátumban jelentkezett. A társaság tagjai részéről ez ellen a hatoldalas elaboráturii ellen semmiféle ellenvetés nem nyilvánult meg, sőt ennek elvi alapján állottak. Énben Horthy Miklósról mint 'idegen fogságban fevő alkotmány;; államfőről* emlékeznek meg és október 16-ának" történelmi jelentőségét főként abban látják, hogy a jogfolytonosság és az államrend megszemélyesítőjét: az államfőt kiszolgáltatták a németeknek. A vádlottak teljes btzonyossaggai szénibe he fy ezk ed! ek a tfemokral'kas állxrarendtiél és a köztársasággal. Ellenlétbe kerültek az 1946. évi I. törvénycikkben meghatározott állampolgári jog;'gye illő segget is. amenynyiben bizonyos faj' szempontok szerint kívánlak egyeseket uralomra jiiltain'. A vádlottak vallomásából is megállapítható, hogy a katonai szervezkedés azt a célt szolgálta, hogv adott pillanatban 'eszközként szerepéljen a mai demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság megdöntésére. A katonai szervezkedés elnalározása határozottan közösségi vonalon töx*léut. Az egész katonai szervezet a Hetes Bizottság célkitűzéseihez szolgált eszközül, igy a fegyveres erőszak felhasználása, a halalom mégszíízése és a rendszer átállttá sa terén. Az Ítéletek kiszabásánál sulvosbitó körülménynél: vették, hogy a vádlottak támadása a (fiatal 'demokratikus államrendet akkor érte, amikor vesztesként került ki egy olyan háborúból, amelybe bűnös elhatározások vitték. Ezáltal visszaéltek azzal á helyzettel, amelybe mások hibájából azország került, vagyis visszaéltek gazdasági ereje elvesztésének súlyos hátrányaival.'nehézségeivel. Sőt azzal a küzdelemből támadó bajjal, amelyet az előző rendszer letkimételyezettségo ellen folytat. A védők kegyelemért folyamodnak Az ítéletek indokolása után a tanácselnök megkérdezte, a vádlottaktól, kivánnak-e fellebbezéssel élni. Donáth György ezt visszautasította, a többi vádlott pedig a bűnösség megállapítása, illetve a büntetés nagysága miatt fellebbezett. Ezután a Védők jelentették be a fellebbezést az Ítélet ellen és ehhez Donáth is, a többi vádlottal együtt hozzájárult. A népbiróság a fellebbezéseket elfogadta, majd elrendelte Várkonvi szabadlábrahelyezését, a„ többi vádlott előzetes letartóztatását továbbra ís fenntartotta. Ezután a három halálraítélt vádlottól kérdezte meg az elnök, hogy folyamodnak-e kegyelemért. Csak Andráss Sándor kért kegyeimet, de a védők ugyancsak kegyelemért folyumod'tak mindhárom vádlott érdekében. Munkanélküliek nagygyűlése (Szeged, április 16) A szegedi ag| gasztóau nagyszámú munkanélküliség j á város egyik legnyomasztóbb problémái közé tartozik. A csaiédtagok\ kai együtt közel hatezer munkanéljküli várja napról napra, hogy végre dolgozhasson és becsületes munkával keresse meg mindennapi kenyerét. A szegedi munkanélküliek ezért most elhatározták, hogy közös nagygyűlésen beszélik meg, hogyan segíthetnének nehéz helyzetükön. Az első ilyen munkanélküli nagygyűlésre pénteken délután 3 órakor kerül sor a szakszervezeti székliázban.