Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-16 / 85. szám

Szerda, 1947 április 16. 0 HL' • A V Y'A' • U • 91X 0 Rákosi Mátyás nagy beszéde MKP országos pártértekezletén „A magyar nép békét, nyugalmat akar" A megerősödött és tekintélyében megnőtt Magyar Kommunista Párt további teendői (Budapest, április 15.) A megyei és járási vezetők'második országos értekezletén Rákosi Mátyás elvtárs, pártunk főtitkára nagy beszédet mondott, amelyben vázolta a párt közeljövőben elvégzendő teendőit. Az értekezlet résztvevői tomboló lelkesedéssel, hosszasan ünnepeilék az emelvényre lépő Rákosi Mátyást, aki a többek között a következőkel mondotta: — A demokrácia megerősítésének egyik legfontosabb alapja — kezdte 'beszédét — az ország gazdasági megerősítése. Ha visszatekintünk az elmúlt esztendőre, akkor világos, hogy helyes volt pártunknak az az elhatározása, amikor tavaly ilyenkor legjobb erőit a pénzromlás megállítására mozgósította. Minden ellenkező jóslattal szemben a stabilizáció immár háromnegyed éve erőteljesen áll Ugyanolyan helyes volt most-ebben a helyzetben a párt gazdasági és politikai .erőit a hároméves terv kidolgozására és megvalósítására központosítani. Nem tudjuk tovább fejleszteni a demokrácia gazdasági alapjait, ha nem visszük bele a legnagyobb tervszerűséget. Augusztus elsején meg is kezdődik a hároméves lerv végrehajtása. — Pártunk gazdasági téren végzett jó munkája megváltoztatta a magyar nép előtt a huszonöt éven ál ragalmazott kommunista képét. A magyar nép hozzászokott ahhoz, hogy a kommunista az. aki országos méretekben is az első sorban ált a gazdasági kérdések megoldásánál, aki legjobban tudja, nemcsak politikailag a kivezető utat, hanem a gazdasági étet nehézségeit is megoldani. — Persze vannak "nehézségek is, amelyeket azonban megoldunk. Ilyen például a munkanélküliség leküzdése és a gabonaárak emelése.. Augusztus l-re uj koiiekiiv szerződés — Ami a munkásságot illeti, augusztus elsejére el kell késziteni az uj Kollektiv szerződést. Ebben fel kell használnunk a stabi izáció óta eltelt egy esztendő tapasztalatait és ennek alapján kijavítani az előző évi kollektív szerződés hibáit. Fel kell emelni az egyes elmaradt kategóriák bérét és gondoskodnunk kell az összmunkásság életszínvonalának emelésérőt. A hároméves terv feladata ebben a vonatkozásban az, hogy évente kétszer legyen megfelelő reálbéremelés. Ez azt jelenti, hogy nemcsak pénzben' emeljük a béreket, hanem gondoskodunk róla, hogy az igy felemelt bérekért többet is tudjon, va dolgozót vásárolni. Ehhez természetesen az is kell, hogy a termelés émelkedjék.' — A hároméves tervet ugy készítettük él, hogy azt a magunk erejével végre tudjuk hajtani. Ha kapunk megfelelő külföldi kölcsönt, azzal természetesen meggyorsul, vagy- kibővül a terv végrehajtása, de tudnunk kell, hogy a külföldi kölcsönhöz rendszerint külföldi politikai befolyás is járul.Megnőtt a Kommunista Párt tekintélye ' Áttérve a belpolitikára, Rákosi elvtárs a következőket mondotta: — Az összeesküvésnek a mi számunkra az a jelentősége volt, hogy lelepleztük a reakciót, a magyar fasizmus terveit. Ezen belül lelep eztük azt a szerepet, .amelyet a Kisgazdapártba furakodott reakció játszott a párt politikájában. Az összeesküvés leleplezése után a reakciós eleinek, vagy kiszorultak a Kisgazdapártból, vagy gyöngült a befolyásuk Ugyanakkor előrenyomullak a Kisgazdapárton belül a demokratikus elemek. A magyar demokrácia szempontiából az összeesküvés legnagyobb jelentősége kétségtelenül az, liogy erősítette a munkáspártban a munkásegység és egységfront szükségességének érzéséi. Végül kétségkívül megnőtt a Kommunista Párt tekintélye, mert mindenki látja, hogy mi következetes demokraták vágyunk, hogy a kom munisták — elsősorban Rajk elvtárs — sikeres, komoly, eredményes munkát végeztek. Itt vannak a járási körzeti titkáraink, mindnyájan elmondják, hogy az össze esküvés óta — hogy ugymondjam — (megpuhult a tala j, megkönnyeb bedett a?, a légkör, amelyben dolgoznak. Ez magában véve is óriási tényező. — Ennek nyomán megnöveke dett pártunk vonzóereje. Ez abban is megnyilvánul, hogy az öszszeesküvés felfedezése után ország szerte. — Budapesten csakúgy, mint vidéken — jelentékenyen megszaporodott a pártunkba belépők száma. Mutatkozik abban is. hogy a kispolgárság, kisiparosok és kiskereskedők közölt is megnőtt a Kommunista Párt befő lyása. A demokratikus pártokká; a reakció elien — Az összeesküvés egy másik hatása az lett, hogy a reakciós erők átcsoportosultak. Egy részük á Kisgazdapártból átment a Sulyokpártba. Az elmúlt helek alapján, a Kommunista Pártnak világosan kell látnia, hogy a Sulyok-párt egyéb reakciós erők mellett egyre nagyobb veszélyt jelent a magyar demo• kráriára. A magyar kommunistáknak világosan kell tudniokjhogy a Sulyokféle fasiszta párt olyan fasiszta párt, amilyen a demokrácia mai viszonyai között a legalitás batánárt vagy mozgalom formájában legálisan, vagy illegá isan többé fel ne üthesse" a fejét. Embereknek kell lennünk - A válság, amelybe elsősorban az összeesküvés döntötte az országol, a mult hónapban egv megegyezéssel .végetért. De mi ismer-1 ;jük a magyar reakciót és tudjuk nem fog belenyugodni vereségébe és nem fogja engedni, hogy nyugodtan, békésen építsük a demokráciát és teremtsünk jólétet az újra fog kezdődni az elten tá mártás s nekünk magyar kommunistáknak ébereknek keli lennünk, hogy idejében viszszaverhessük. Természetes, hogy a Kisgazdapárton belül vannak elemek, akik az egyezményt állni akarják. A központban éppúgy, mint vidéken. Ezeknek az elemeknek a hékevágvára és prra a szándékára, hogy az egyezményt állják és demokratikus irányba vigyék a fejlődést, appelálni kell és segíteni is ke'l őket. A mi feladatunk tehát támogatni a Kisgazdapárton belül a demokratákat és velük együtt vinni a harcot a Baloldali Blokk többi pártjával, a Sulyok-párt ellen. * — Mi szereinők legjobban, ha megszűnnének a válságok, nem volnának szakadatlanul ezek a krízisek és építhetnénk, de nem hagynak bennünket békében dolgozni. Pedig a magyar nép csakúgy, mint az egész háborusujtotta világ, nyugalmat akar. országban. Bizonyos, hogy El kell méíyifeni a munkásegységet utolsó fillérig képviseljék. Kü'ön Külön hangsúlyozta a továbbiakban Rákosi elvtárs a munkásegység jelentőségét. — Ennek demonstárálására — folytatta — nagyon jő alkalom? lesz a május c'seje. Mi azt akarjuk, hogy május elseje necsak imponáló seregszeméje 'legyen a dolgozók erejének, íanem ezen tulmenőleg népünnepély, néptüntetés legyen, amelyen résztvegyen az egész demokratikus dolgozó nép,, falun, vidéken, különösen a parasztok, sőt lehetőleg kisgazdaparasztok is. Éppen azért, mert nagy harcok eíőtt állunk, el kell ruééyiteni a megértést a munkásegység iránt. Még mindig vannak a mi sorainkban is, akik nem értik meg ennek a jelentőségét, történelmi szerepét. Ezen a téren még sok tennivalónk van és szeretnők, ha az(.elvtársak*b7t megszívlelnék. Leleplezni az antikommunistákat Ezután hangsúlyozta Rákosi elvtárs, hogy a kommunistáknak az üzemekben tovább kell folvtalniok a harcot a stabilizáció megvédésééri, de ugyanakkor gondoskodniok kell arról, liogyja dolgozók-minden jogos és a stabilizáció keretein beiül megvalósítható követelését az kiemelte, hogy mindenütt le keh leplezni az antikommunizmus jelszavát, azt az állítást, amikor valaki azt mondja, hogy én demokrata vagyok, csak éppen a kommunistákat nem állhatom. Meg kell mutatni, "hogy.^ kezdetén a fasiszták is igy csinálták, ez a legelterjedtebb fegyver, de a mai viszonyok között nem lehet í'endes, becsiiletés, öntudatos demokrata az, aki egyben ahtikommunista. Azután Rákosi elvtárs a párt szervezeti kérdéseire tért át. Kiemelte, hogy a párt erősítése ne mechanikus (agnövelés legyen, hanem elsősorban, a párt befolyásának növelése. Ehhez pedig a legjpbb módszer, a kommunista példaadás, hogyha mi a nem kommunistát saját egyéni példájukkal meggyőzzük arról, hogy(a Kommunista Párt jobb, szervezettebb, fegyelmezettebb, mint a többi párt. Ha ezt a munkát jól elvégezzük, akkor ezen keresztül az egész nemzet, a munkások, parasztok és ha-t lado értelmiség pártja leszünk, az egész nemzet pártja és az országot szilárd, népi demokratikus alapokon fogjuk felvirágoztatni — fejezte be beszédét percekig tartó tomboló lelkes taps közben Rákosi elvtárs. Pünkösdkor Szegeden rendezik meg az első vidéki országos jogászgyülést Budapesti kiküldöttekkel megkezdődött a gyűlés előkészítése Megválasztották az előkészitő bizottság tagjait (Szeged, április 15) A Magyar Jo- A megbeszélésen megalakították a vándorgyűlés előkészitő bizottságát és ennek tiszteletbeli elnöke dr. Pálfy György főispán Tett, elnöke pedig dr. Schneller Károly, a jogi kar dékánja. Társelnökök: Dénes Leó polgármester, dr. Caibuía Antal tiszti főügyész, gászegyesület a*haladó magyar jogászság reprezentatív szervezete céljául tűzte ki eddigi nagyjelentőségű munkaprogramjába a vidéki jogászság bekapcsolását is. Ezért elhatározták, hogy az ügyvédi kamara elnöke és id. dr. Mecsér József, az ítélőtábla elnöke. Ajc" eÍ8®"uy«i? VándorjívüléVi"sze-' 'J41"* Jogászprogedeu tartják meg mégpedig má- ,fess/0.l> ak* a szegedi vándorgyűlés a vidéki városokban rendszeresen vándorgyűléseket tartanak, i rain belül létezhetik. Súlyosbítja jelentőségét, hogy szövetségesei változatlanul olt vannak a Kisgazdapárton belül is. Ezt mindenki Ludja, aki naponta bejár a parlamentbe és láttuk1 ezt a Holnap kérdésében is, amikor a. Holnap kinyomásának ügyében még^ a Kisgazdapárt hivatalos lapja is inkább Sulyok mellé, mint a munkásság mellé állott. A Sulyok-párt I ellen a Kisgazdapárt demokratii kus erőivel és a többi demokratikus párttal, elsősorban a Szociáldemokrata Párttal együtt kell folytatnunk a harcot. Gondoskodni fogunk róla, hogy Magyarországon a fasizmus jus 24-én és 25-én, Pünkösd előtti szombaton és Pünkösd vasárnapján. A szegedi várdorgyülés előkészitesére a Magyal' Jogászegyesüléi Budapesten előkészitő bizottságot alakított dr. Kerekess István, a magyar Kúria ein ötének és dr. Szladits Károly egyetemi tanár vezetésével. A budapesti központ részéről hétfőn Szegedre érkezett dr. Móra Mihály, a Kúria emőki tanácsosa, a jogászegyesület ügyvezető titkára es dr. Reczei László miniszteri osztályfőnök, a tájékoztatásügyi minisztérium elnöki osztályának vezetője. Hétfőn délután a központi egyetemen a város és az egyetem jogászainak társaságában tájékoztatót adtak a vándorgyűlés programjáról. A tájékoztatón megjelent Dénes Leó polgármester, dr. Antalffy György h. polgármester, dr. Donászy Kálmán kullurtanácsnok, valamint di". Sztodolnik László, a törvényszék elnöke, dr. Nyés Tivadar főállamügyész, dr. Ráday László, a járásbíróság elnöke, ifi. Mccsér József vezető államügyész és a szegedi jogászélet több kiválósága fesszor, közvetlen megrendezését végzi." Az előadások a központi egyetem aulájában lesznek. Az első napon dr. Harrer Ferenc elnöklésével dr. Székely Miklós népjóléti államtitkár tart előadást »A demokrácia közigazgatásának vezető eszméi* cimmeí. Ugyancsak pünkösd előtti szombaton tart előadást dr. Vinczenty Gusztáv, a budapesti Ítélőtábla helyettes elnöke »A jogalkalmazás feladatai a demokráciában*. Pünkösd vasániapján dr. Beck Salamon >A pénzromlás kihatásai a jogrendszerben* cimmeí tart előadást. A szegedi jogász vándorgyűlésre több országos birü budapesti jogász érkezik még Szegedre. A vendégeket a város, az egyetem és az ügyvédi kamara látja vendégül. 'Előreláthatóan felszólalnak még dT. Szebenyi Endre, dr. Bojtha Béla és dr. Valentiny Ágoston is A szegedi vándorgyűlés alkalmával egyben megalakul a Magyar Jogászegyesület szegedi tagozata * is. amely a jövőben rendszeres munkát kiván kifejteni és állandó kapcsolatot teremt Szeged elméleti és gyakorlati jogászai, valamint az ország egész jo[ gSs*tá£sadaímának tagjaival.