Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-15 / 84. szám

Kedd, 1047 április 15. HffliaARÍAIORiatl 3 Popovics Jován: Barátokkánt jöttünk, barátok közé, népünk nevében . A jugoszláv és magyar nép csak kuliuráján keresztül szeretheti meg egymást igazán Szeged felfeslíenl fogja küldetését és megteremti a gyakorlati magyar^jtigosziáv örök barátságot (Szeged, április 14.) Mint már je­lentettük szómba Ion este érkeztek meg n délszláv irók Szegedre, a Ma­gyar Jugoszláv Társaság közgyűlé­sére • Popovics Jováij, a szerb Író­szövetség elnökének vezetésével. Popovics a délszláv népfelszaba­dító háború első pillanatától kgzdve részese volt a heroikus küzdelemnek. Bátor és szívós harcos volt, aki a küzdelemnen nemcsak nemzete és ha ­zája függetlenségének és szabadságá­nak megszerzéséhez járult hozzá, ha­nem olyan élménysorozatban volt része, melyek a legszebb trói megnyi­lalkozlatásokra késztetik. Leszkováe Mládcn, a noviszádi Szerb Matica fő­titkára régi ismerője a magyar iro­dalomnatc és neki köszönhetjük, hogy Jugoszlávia népei annyi magyar köl­tői alkotást Ismernek. Mákszjmovics Deszíinka a délszláv kőltőnemzedék egyik legizmosabb tehetsége, aki nő létére aktiv részese volt a népfelsza­badító háborúnak, ezek az élmények csaj; elmélyítették líráját. A délszláv, írókat Blázsics Sztepán, a jugoszláv követség részéről kisérte Szegedre. A Magyar Jugoszláv Társaság központja részéről a kultuszminisztérium kép­viseletében Major László, a Pe-. tőfi-kollégiem igazgatója érkezett Sze­gedre. Szombaton este az Újságíró és Mü­• vészotthon adott a délszláv vendégek tiszteletére vacsorát, melyen Enyedi Károly hírlapíró köszöntötte a ven­dégeket szerb nyelven.. Vacsora után a Szegedi Nemzeti Színház m íj vészel mutattak be nívós műsort, melynek szereplői a következők voltak: Nádas Tibor, Zentai Anna, Simándi JóSísef, Szanali József, Kassai János, Érdi Pál és Dénes Erzsi. Itt kívánjuk meg­jegyezni, hogy Simándi József a ba­ráti kezet nyújtó ország írói "irányá­ban jnodortalanul viselkedett. Ha va­laki tehetséges, érvényesülni is sze­retne, nem engedbel meg magának ilyen kilengéseket. Vasárnap délelőtt a délszláv ven­dégek Dénes Leó polgármester és Farkas István, az MKP nagvszegeüi végrehajtó • bizottságának tagja ve­zetésével megtekintették Szegedet Vendégeink azonban nemcsak a vá­ros nevezetességeit nézték meg, hanem ellátogattak Somogyi telepre, az egyik proletárnegyedbe. Dénes Leó polgár­mester rámutatott a mult bűneire Szeged Ó^it'cezésénél. A proletárok­nak, akik a körtöltést verejtékkel, munkával építették, hogy • Szegedet megóvják i!Z árvízveszélytől, nem le­hettek részesei ennek a védelmi be­rendezkedésnek, mert nekik csak a körtöltésen tul jutott házhely, otthon A vendégek meglátogattak egy nap­számost otthonában és a somogyite­lepi népkonyhát, majd délben a vá ros látta vendégül a délszláv iíőkat az Ujságiró és Művész Otthonban, me­lyen résztvett az orosz városparancs­nok és helyettese-' is. *Az ebéd során Dénes I.eö -polgár­mester köszöntötte a vendégeket. Be­szédében rámutatott az irók látogatá­sának jelentőségére. Elmondta, hogy a mai Jugoszlávia nem téveszti össze a demokratikus Magyarországot Hor thy Magyarországával, amefy papir­j-ongynak tekintette az örök baráti "szerződést. Tudjuk, hogy a mai Jugo­szlávia nem azonos a régivel, ámbár ezt az országot már a múltban is a demokrácia jellemezte. Szeretettel fo­gadjuk jugoszláv vendégeinket azért is, mert tudjuk", hogy a nép küldöttei, jpoharáf Ti tó marsai Ina, a jugoszláv nemzetre, a magyar-jugoszláv barát- a Szociáldemokrata Párt. inig Ma­súgra, a dicsőséges orosz hadseregre gyar László* az Ujságiró Szövetség és annak vezetőjére, Sztálinra űri- déli kerülete nevében üdvözölte a. lette. 1 vendégeket. A Magyar Kommunista Párt nevé-j A délszláv irók részéről Popovics­vében Farkas István, a végrehajtó; Jován mondott köszönetet a baráti bizottság tagja beszélt, Papdi György. I szavakért. Lei^es hangu<atu közgyűlés A Szegedre érkezett jugoszláv- irók vasárnap délután résztvettek a Ma­gyar Jugoszláv Társaság tisztújító műsoros közgyűlésén. "A városháza ju­goszláv és magyar zászlókkal i'eldiszi­telt közgyűlési termét ez alkalommal zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség. A magyar és jugoszláv him­nusz elhangzása után dr. Pálfy György főispán nyitotta meg a közgyűlést és vázolta a' társaság célját, majd Ma­gyar László főtitkár fejtette ki a ju­goszláv-magyar barátság jelentőségét és mulatott rá a legfontosabb lenni­,valókra. A társaság kéri jugoszláv konzulátus felállítását Szegedre, va­lamint á szegedi tudományegyetemen jugoszláv intézet létesítését és sze­gedi jugoszláv könyvtár megteremté­sét. Á társaság mindent elkövet, hogy ezentúl még gyakrabban juthassanak szóhoz jugoszláv írók és művészek Szegeden. Ezután'a multévi tisztikar benyúj­totta lemondását és a közgyűlés jelö­lés alapján megválasztotta az uj tiszti­kart. Diszelnök dr. Pálfy György fő­ispán, elnök dr. Antalffy György h polgármester lett, társelnökük pedig: Dénes Leó polgármester, Császár Ba­lázs, dr. Enyedi Károly, Madarász János és Diczi'alussy Ferenc lett. Fő­titkár: Magyar László, ügyvezető tit­kár Dániel György, jegyző I.ippay Lászlóné, könyvtáros Szőke Mihály, pénztáros Budai Péter, ellenőr Ere­mils János, ügyész dr. Papp Róbert és Turay Gusztáv. 'laszlniány: a német csapatok ellen. Ismertette Cburehillnek az angol parlament ejőtt lelt bejelentését, amely szerint a jugoszláv ktiiuniuiGslákuak ju­tóit m a kiliintelés, hogy elsők­nek vegyék fel a* iiareoi a fa-* slszla inegszálfnfcka). Ebben a k'jpleiMésbeii kerüli nyilvános­ságra ai a lürténehnf lény, hogy a felszabadító hadsereget a k«wn­munisia párt hlvla éleire. A kommunisták valóban össze ís fog­Iák nz egész jugoszláv népet és re­gényesen hősi szabadságharcuk ered­ményeképpen a hatalmat az áruló klikk kezéből őrök időre a nép bir­tokába juttatták. A hosszantartó- tapssal fogadott elő­adás után Versényi Ida, a szegedi Nemzeti Szinliáz tagja' szartdta el Makszimovits Deszenkh egyik költe­ményét. A közönség melegen ünne­pelte a- vers elhangzása után a gyű­lésen megjelent jugoszláv költőnőt. Jován Popovics szólalt fel utána: — Bar átokkén! jöttünk, baráíok közé —, mondotta. Népünk ne­vében jöliíink őszinte örömmel fogadva a .ttagVar-lugos/Iáv Tár­saság meghívását Előadásában a gyakorlati együtt­működés lehetőségeire mutatóit rá és hangsúlyozta, hogy különösen az irók tehetnek sokai ennek érdekében. Ki­fejtette, liogy a népi demokratikus föderatív Jugoszlávia barátja mindazoknak a szomszéd népeknek, amelyek demokrác'ájiikal, belső rendjüket építik. Ezért közelednek a leg­jobb kívánságokkal és barátság­gal Magyarország felé ís, ahol tudják, hogy az elnmlt' két év alatt nagy változások mentek végbe a haladó demokrácia szellemében. Előadását azzal fejezte be, hogy a két qép közötti kapcsolat necsafc ün­nepélyes .látogatásokból álljon, hanem a kul(urális ^együttműködés valóban mindennapi dolog legyen, aniely mind­két ország érdekét szolgálja. A közönség lelkesen ümiepelfe Jo­van Popovicsot, majd hasonló lelke­sedéssel hallgatta meg a partizán­háborúban hősi halált halt Ivan Go­rán Kovacács: »Tömegsír* cimü nagy­szabású költemények egy részletét Kamarás Gyula hatásos előadáséban. Horváth Zoltán, n Népszava szer­kesztője a jugoszláv-magyar barátság inditőökaival' foglalkozott és ebben ebben 'érdekes adatok feltárásával Is-i különösen az irók szerepét fejtegette, mertette azt a hősies küzdelmet, ame- j Hangsúlyozta, hogy lyel a jugoszláv partizánok folytattak j a jugoszláv és magyar nép igazán Dombi Béta, <,lr. Donásgy Kálmán. Dorogi-Imre, dr. Drégely József, Far­ka; Islvánné, »lr. Fábián Ferenc, Gár­dos Sándor, dr. Görgényi, dr. \ass Erzsébet, dr. Gregus Pál. Gyólai Isl­v:u). dr. Hamvas Endre. Hartmann Mihály né, Hegedűs Tibor, Honli Géza, dr. IIuszák István, Jenei Sándor, Ka­.tonn 'András, Kollár Pál, Komócsin Zoltán, Leliotav Árpád. Lőkös Zoltán, dr. Madácsy László, dr. Mecsér Jó­zsef, dr. Osvóíh Tibor, Papdi'György, Pét Armnnd. Pipicz József, Perjés.: László, dr. Purjesz Béla, Réti Béla, Somogyi Imre, Szász Fereilc, dr. Szto­dolnik'László. Tápai Mária, dr. Told: Ferenc, Tombácz Imre, Török Ferenc, Vaszy Viktor, dr. Zöld Sándor, Zsillé Zsigmond. A tisztikar egyhangú . lelkesedéssel történt megválasztása után Dániel György, a Délmagyarország munka­társa »Egy szabadságharc. . elindul* címmel, tartott ériékes előadást és Részvénytársasági Villamos és Közlekedési Vállalatok számára UDAPESTj V., NA DOH UTCA 12. Teleion: 126 - 730. .üzemi eííeeőrzést! A Dédniitgyai országi Textilgyárnál történi nagyarányú visszaélés le­leplezése ráirányítja a közfigyelmet a feketepiaciéi, amely ugyan eltűnt a Kell ing-sarokról, cíe ugylátszik a textil íronton még mindig eleven erővel él. Talán ez a magyarázata annak is. hogv a textiláru", annak ellenére, hogy a termelés örvende­tesen fokozódik, a stabilizáció óla jelentős áremelkedést ért pl. A sze­gedi texliJpanama rávilágít arra az alvilági útra, amelyen keresetül a* áru a feketepiacra kerül. A gyár vezetői könyvek hamisításával ki­vonják a közfogyasztás alól a mun­kások állal termelt textilárut és ezzel megkárosítják ugy az állam­kincstárt, mint á dolgozó tömege­ket, amelyek az ilyen bitangok miafl nem'juthatnak maximális áron a ruházati s egyél) közszükségleti cikkekhez. Példás szigorral kell megbüntetni a tcxtillíi-ígant.ikat, de ugvanakkoj erélyes intézkedések is szüksége­sek, amelyekkel a feketéző gyáro­sok manipulációit megakadályoz­hatják foi1 n (rontó, nemzete l lenes tevékenységükben. K szegedi eset­nél kiderült, hogv a Delmagyar­országi Textilgyár. 19 munkással dolgozik és esalc azért nem többel, mert 20 munkást foglalkoztató üzemben már kötelező az üzemi bi­zottság létesítése. Már pedig, ha a gyárban hivatása magaslatim álló üzemi bizottság működik, akkor a gyáros urak már nehezebben irá­nyíthatják a termelt árut a fekete­piacra vezető csatornákba. Ezért inkább 19 munkással dolgozott a gyár, nolia kapacitása sokkaí többet is elbírt volna. Meg kell -tehát szervezni minden üzemben a dolgozó munkásság el­lenőrzését. Ahol üzemi bizottság van, olt az ü. b. nézzen a gyáros urak körmére, a kisebb üzemekben pedig a bizalmiak figyeljék az ánr útját a géptől a kereskedőig. Ezért követeljük már régóta az üzemi bizottság hatáskörének kiszélesíté­sét éjs a munkásságnak a gyár veze­tés be való minél intenzivebb bekap­csolásai. Tanfolyamokon oktassak ki az ü. b. lagokal az ellenőrzés minden fortélyára, hogy luitáfyo­sabbau megakadályozhassák a fe­ketézők manipulációját. Még véde­nünk íkel 1 a forintot, mert még min­dig vannak spekulánsok. A gazda­sági rendőrségnek is nagy segít­ségére lenne a jól megszer\ozett és a munkások által következetesen végrehajlott üzemi ellenőrzés megszeretni egymást és kii/el­jutni egymáshőz csak a kultúrá­júkon keresztül ragnak. Amikóv például Bartók elkezdte gyűj­teni a délszláv népek dalait többet lett a kél neinziet közeledésére, mint a politikusok, kereskedők egész sora. Végezetül Leholay Árpád, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója szavalta cl nagy sikerrel Jovan Popovics * A mi oklevelünk» cimü költeményét, majd Dénes Leó polgármester mon­dott köszönetet. az egyes előadások­ért, egyben rámutatott arra, hogy milyen nagy feladatok várnak a Ma­gyar-jugoszláv Társaságra a jövőben is. Megvilágítói ta, hogy a mullban alig ismerhettük meg ezt az orszá­gol és ezt a mulasztást ezentúl már a középiskolákban pótolni kell, hogy a magyar nép megismerje és meg­szeresse hős szomszédját: a jugoszláv népet. Nagy' tapssal fogadott szavait a magyar-jugoszláv barátság éltetésé­vel fejezte be és ezzel a közgyűlést bezárta. Ünnepi diszeltiadás a Nemzeti Színházban A Szegldi Állami Nemzeti Szin­liáz vasárngp este ünnepi díszelőadás keretén belül mutatta be a Coppéliál és Seherezádét. A színház zenekara eljátszotta a magyar és jugoszláv himnuszt, majd Vaszy Viktor, a- Sze­gedi Állami Nemzeti Színház igazga­tója üdvözölte az írókat. A baráti ország képviselői héjfőn reggee" tértek vissza Budapestre, ahonnan kedden este utaznak haza. Hisszük és tudjuk, hogy ez a láto­gatás történelmi jelentőségű. Szeged megteremti nem papiroson, nein szer­ződésben, hanem a gyakorlatban a két oíszág közt azt a barátságot, mely időtlen időkig fog ólni, t

Next

/
Oldalképek
Tartalom