Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-15 / 84. szám

Q lVI/q/J V Világ proletárjai egyesüljetek! D Szeged, 1847 április 15., kedd, IV. évi. 84. " '11. • Bra: 40 fillér DELM AGYA iá §1.41 KOMlüIIlTil ?A»f Pl LM Aflf AROUZÁOÍ W Hz országos pártéiMeziet familságai Irla: Gárdos Sándor Kétnapos országos értekezletre gyűltek össze Budapesten a Magyar Kommunista Párt vezetői, hogy megbeszéljék az adott helyzetben szükséges időszerű tennivalókat. Pártunk legjobbjai közül mintegy 800 elvtárs hallgatta meg Rákosi Mátyás nagyjelentőségű politikai beszámolóját és Farkas Mihály főtitkárhelyettes szervezeti problémákat felölelő e'őadását. Az •ország jninden részéből érkező jpártfunkcionáriusok részletesen ismertették az illető megyék helyzetét ugy politikai, mint pártszervezett vonatkozásban. A beszámolókból kiderült, hogy a Magyar 'Kommunista Párt országszerte jelentősen megerősödött. Párttagjaink száma az összeesküvés leleplezése és a Sulyok-féle fasiszta párt feltűnése óta ugrásszerűen emelkedett, de ami még ennél is fontosabb, hatalmasan megnőtt az fit KP befolyása a legkülönbözőbb s legszélesebb néprétegekben. A magyar nép végre felismerte, hogy si 25 év óta tartó szakadatlan rágalmak! s gyalázkodások, amiket a kommunistákra szórtak, nem egyeljek közönséges hazugságoknál és á Magyar Kommunista Párt kéteszterdös legális működésével féMyesen beigazolta, hogy alkalmas a'magyar nép vezetésére. A kommunisták lendülete, szervezettsége bs kezdeményező ereje nélkül a magyar demokrácia nem tudna inosi olyan eredményeket felmutatui, amiket az egész világ csodál és ámely eredmények alapját képezhetik á demokratikus .Magyarország továbbfejlődésének. A kétnapos országos konferencia impozáns lefolyása é.s az ott elhangzott színvonalas felszólalások méltán fokozhatták a magyar kommunisták önbizalmát, araelv ebben a mondatban nyilvánult meg: > Minden magyar ember büszke lehet arra, hogy a Kommunista Párt tagjai sorába tartozik.* Mi a magyar dolgozók hatalmas s rohamosan erősödő pártja vagyunk, amely elöl jár a reakció el'eni harcban épugy, mint az újjáépítés munkájában es a dolgozó nép életszinvonalának felemelését célzó erőfeszítésben is. Olyan vezetőink vannak, akiknek bölcsességére, éréit vére, "becsületességére és politikai tudására büszkék lehetünk és olyan tömegeink, amelyek lelkesek, fegyelmezcttek) s egyaránt képzettek harcban és munkában. A magyar nép már látja ezt és érdeklődve, egyre növekvő rokonszenvvel figyeli hősies és az egész nemzet erdekében való munkánka tlMostíi eunél az észrevehetően kedvező hangulatváltozásnál keh minden kommunistának még az eddiginél is nagyobb tevékenységet kifejteni azirányban. hogy példaadó áldozatkészséggel járjon elől a magyar nép felemelkedésének nehéz s küzdelmes utján. Pártunk minden egyes tagja érezze át, hogy ő a boldogabb jövő pionírja, úttörője és eszerint dolgozzék, agitáljon, harcoljon. A dolgozó magyar népnek építjük ujjá ezf az országot és hiszünk abban, hogy munkások, parasztok, értelmiségek, kisiparosok, kiskereskedők ás minden dolgozó mellénk áll majd, hogy ebben a nemzetépítő munkában segítségünkre legyen. Ez a bizakodó hangulat csendült ki az országos pártértekezlcten elhangzott felszólalásokból. Mi azon-' ban nem azért jöttünk össze, hogy az elért eredmények miatt örvendezzünk és egymás vállát veregessük a jól végzett munkáért. A kommunista olyan fából van faragva, olyan a természete, hogy soha sem lehet megelégedve az, elért eredményekkel és nem ül le pihenni a babérjain. Azt .vizsgálja ehelyett, mi az oka annak, hogy nagyobb eredményeket nem tudott felmutatni. Azt vizsgálja, hol hibázott, hol késlekedett és mik azok az eszkőzök, amelyekkel a hibákat ki kell javítani, hogyan lehet az elmulasztottakat pótolni. Ugy a legfőbb vezetőség, inint a párt funkcionáriusai részéről kemény .bírálatok, sőt — és ez ugyancsak kommunista erény — jnég keményebb önbirálatok hangzottak el és minden esetben üiegtaláltákí.azt a módot, amelynek segítségével a jövőben eredményesebb'munkát "lehet végezni. A pártértekezlet kétnapos munkájának számtalan tanulságát egy mondatban talán igy lehetne öszszefoglalui: dolgozzunk még keményebben/a magyar nép felemelkedésének s- boldogulásának érdekében, de ugyanakkor éberen őrködjünk, nehogy a reakció bomlasztó erői megzavarhassák áldozutds, országépitő munkánkat. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a dolgozó magyar nép legszélesebb rétegei is azf akarják, mint mi. nyugalmat, rendet, munkát és fokozódó jólétet. Aki nem ezt akarja, az nemcsak a demokrácia ellensége, hanem hazaáruló is! Wallace szerint: Az Egyesűit Államok imperialista politikája Amerika-ellenes szövetségre fogja kényszeríteni az európai államokat A Szovjelunló a kiírni értekeziot határozata értelmében a folyó termelésből hsvánja a ióvátéteit btziosüani Németország politikai és gazdasági' formája a moszkvai értekezlet központi kérdése (Moszkva, április 14.) A moszkvai értekezleten az cTldigijhirektől eltérően ismét azt hallani, hogy április 20-ára végetér. Ez annyit jelent, hpgy ez az utolsó hét. Több lényeges kérdésben eddig még nem tudtak megegyezni, igy főleg gazdasági jellegű kérdésekben: a Rajna-, a Rujir- és a Saarvidék, valamint a jóvátételben. Csupán- a jóvátétel kérdésében látszanak az ellentétek áthidalhatatlannak. A Szovjetunió a folyó termelésből akarja a jóvátétel biztosítani s amint erre Visinszki szovjet külügytninjszterhelyettes egy sajtóértekezleten rámutatott, ez félreérthetetlenül a potsdami határozatban bennfoglaltatik. A potsdami határozatok — folytatta yisinszki — a krimi döntés alapján történtek. Ebben a kérdésben a négy .külügyminiszter jnár tanácskozott egyszer, azonban eredménytelenül Valószínűnek tartják, hogy ezen a héten még egy, esetleg két zárt ülés is lesz Ha ezen sem tudnak megegyezni, a külügyminiszterek ülését elnapolják. A következő értekezlet helyéül Londont emlegetik, azonban hivatalos közlés erről még nem jött/az angof kormánytól. A külügyminiszterek legutóbbi ülésén három jelentéssel foglalkoztak: az egyeztető bizottság Némely ország ideiglenes politikai szervezetéről szóló jelentésével, a különbizottságnak Németország, demokratizálásáról és demiiitarizáíásáról szóló jelentésével és a kftlügyminiszterhelyetteseknek a német békeszerződés előkészítéséről szóló jelen téséveí Az egyeztető bizottság jelentését elfogadták azzal a fenntartással, hogy néhány részletkérdést később intéznek cl. Nem j Iveket kizárólag hadianyag gyárjött létre megegyezés abban a kér- j tásá'ra építettek) ' Azt a szovjet javaslatot, hofer Í1947 jutius 1. előtt minden katonai alakulatot oszlassanak fel, visszaküldték a különbizottságnak. Abban azonban elvben megegyeztek, hogy az 1947. év folyamán a földreformot minden övezetben befejezik. A szovjet küldöttség azt javasolta, hogy a békeértekezletet csupán a német központi kormányzat megalakítása után hívják össze. A többi küldöttség azonban ebbe nem egyezett bele, igy a kérdés függőben maradt. Visinszki egy újságíró kérdésére válaszolva kijelentette, hogy »akik megtagadják a Szovjetunió igazságos követeléseinek teljesítését, azok vagy nem értik a kérdés .jelentőségét a Szovjetre nézve, vagy nem akarják jogos igényeit kielégíteni. Esetleg mindkettő fennáll...* A Pravda rámutat némely külföldi sajtótudósitó szándékos ferditésere, akik szándékos pesszimizmussal az együttműködés szellemét akarják meggyengíteni. désben, liogy az ideiglenes német kormány felállítását megelőzzék-e a választások, továbbá az ideiglenes kormány iogrendjéhek, valamint a központi kormány és az egyes államok kormányai között a hatáskör megoszlásának kérdésében sem. Abban megegyeztek, hogy a központi kormány illetékessége kiterjed majd az országos költségvetésre. Németország politikai és gazdasági formája, szemben a látszattal, a moszkvai értekezlet központi kérdése. A többi kérdések és határozatok ugyanis mind csak fenntartással értendők. Azok ugyanis csak akkor lépnek életbe, ha "Németország politikai és gazdasági szervezetében megegyeztek. A külügyminiszterek megegyeztek abban, hogy 1947 július t, előtt elkészitik a tervet az első csoportba tartozó, azaz azoknak az üzemeknek a felszámolására, meVShar Wallace körül Henry Wallace, volt USA afe'!nök, F. D. Roosevelt munkatársa Feurópái körútja során Manchesterben mondott beszédet. Ebben igen éles.szavakkal fordult szembe az Egyesül ti Államok ujabb külpolitikai irányával, mely tarthatatlannak minősíti a kapitalista" és a szocialista világ egymás melletti létezését s ezért háborúra uszít. WalIactTazt mondta/hogy az Egyesült Államok imperialista pcfrtikája Ajjierika-ellenes szövetségre fogja kényszeríteni az európai államokat. Vanderberg republikánus szenátor igen éles hangon birálta Wallace beszédét. »Tiírhetetlen — mondta —, hogy egy amerikai ál1 api férfi külföldön ilyen hangon nyilatkozzék hazájának kormányzati tényezőiről®. Vanderberg helyesen érezte: Wallace megbélyegző szavai, melyek a békeszerető népek szavai is, elsősorban reá vonatkoztak, az atom- és dollárdiplomácia vezéralakjára. A Reuter-iroda washingtoni tudósítójának jelentése szerint kongresszusi körökben arról a lehetőségről tárgyalnak} hogy T rum a n elnök megsemmisíti Wallace útlevelét. 4