Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-15 / 84. szám

Q lVI/q/J V Világ proletárjai egyesüljetek! D Szeged, 1847 április 15., kedd, IV. évi. 84. " '11. • Bra: 40 fillér DELM AGYA iá §1.41 KOMlüIIlTil ?A»f Pl LM Aflf AROUZÁOÍ W Hz országos pártéiMeziet familságai Irla: Gárdos Sándor Kétnapos országos értekezletre gyűltek össze Budapesten a Ma­gyar Kommunista Párt vezetői, hogy megbeszéljék az adott hely­zetben szükséges időszerű tenni­valókat. Pártunk legjobbjai közül mintegy 800 elvtárs hallgatta meg Rákosi Mátyás nagyjelentőségű po­litikai beszámolóját és Farkas Mi­hály főtitkárhelyettes szervezeti problémákat felölelő e'őadását. Az •ország jninden részéből érkező jpártfunkcionáriusok részletesen is­mertették az illető megyék hely­zetét ugy politikai, mint pártszer­vezett vonatkozásban. A beszámo­lókból kiderült, hogy a Magyar 'Kommunista Párt országszerte je­lentősen megerősödött. Párttagja­ink száma az összeesküvés lelep­lezése és a Sulyok-féle fasiszta párt feltűnése óta ugrásszerűen emel­kedett, de ami még ennél is fon­tosabb, hatalmasan megnőtt az fit KP befolyása a legkülönbözőbb s legszélesebb néprétegekben. A magyar nép végre felismerte, hogy si 25 év óta tartó szakadatlan rá­galmak! s gyalázkodások, amiket a kommunistákra szórtak, nem egye­ljek közönséges hazugságoknál és á Magyar Kommunista Párt két­eszterdös legális működésével fé­Myesen beigazolta, hogy alkalmas a'magyar nép vezetésére. A kom­munisták lendülete, szervezettsége bs kezdeményező ereje nélkül a magyar demokrácia nem tudna inosi olyan eredményeket felmu­tatui, amiket az egész világ cso­dál és ámely eredmények alapját képezhetik á demokratikus .Ma­gyarország továbbfejlődésének. A kétnapos országos konferen­cia impozáns lefolyása é.s az ott elhangzott színvonalas felszólalá­sok méltán fokozhatták a magyar kommunisták önbizalmát, araelv ebben a mondatban nyilvánult meg: > Minden magyar ember büsz­ke lehet arra, hogy a Kommunista Párt tagjai sorába tartozik.* Mi a magyar dolgozók hatalmas s ro­hamosan erősödő pártja vagyunk, amely elöl jár a reakció el'eni harcban épugy, mint az újjáépítés munkájában es a dolgozó nép élet­szinvonalának felemelését célzó erőfeszítésben is. Olyan vezetőink vannak, akiknek bölcsességére, éré­it vére, "becsületességére és politikai tudására büszkék lehetünk és olyan tömegeink, amelyek lelkesek, fe­gyelmezcttek) s egyaránt képzettek harcban és munkában. A magyar nép már látja ezt és érdeklődve, egyre növekvő rokonszenvvel fi­gyeli hősies és az egész nemzet erdekében való munkánka tlMostíi eunél az észrevehetően kedvező hangulatváltozásnál keh minden kommunistának még az eddiginél is nagyobb tevékenységet kifejteni azirányban. hogy példaadó áldo­zatkészséggel járjon elől a magyar nép felemelkedésének nehéz s küz­delmes utján. Pártunk minden egyes tagja érezze át, hogy ő a boldogabb jövő pionírja, úttörője és eszerint dolgozzék, agitáljon, harcoljon. A dolgozó magyar nép­nek építjük ujjá ezf az országot és hiszünk abban, hogy munkások, parasztok, értelmiségek, kisiparo­sok, kiskereskedők ás minden dol­gozó mellénk áll majd, hogy eb­ben a nemzetépítő munkában se­gítségünkre legyen. Ez a bizakodó hangulat csendült ki az országos pártértekezlcten el­hangzott felszólalásokból. Mi azon-' ban nem azért jöttünk össze, hogy az elért eredmények miatt örven­dezzünk és egymás vállát vereges­sük a jól végzett munkáért. A kom­munista olyan fából van faragva, olyan a természete, hogy soha sem lehet megelégedve az, elért ered­ményekkel és nem ül le pihenni a babérjain. Azt .vizsgálja ehelyett, mi az oka annak, hogy nagyobb eredményeket nem tudott felmu­tatni. Azt vizsgálja, hol hibázott, hol késlekedett és mik azok az esz­kőzök, amelyekkel a hibákat ki kell javítani, hogyan lehet az el­mulasztottakat pótolni. Ugy a leg­főbb vezetőség, inint a párt funk­cionáriusai részéről kemény .bírá­latok, sőt — és ez ugyancsak kom­munista erény — jnég keményebb önbirálatok hangzottak el és min­den esetben üiegtaláltákí.azt a mó­dot, amelynek segítségével a jö­vőben eredményesebb'munkát "le­het végezni. A pártértekezlet kétnapos mun­kájának számtalan tanulságát egy mondatban talán igy lehetne ösz­szefoglalui: dolgozzunk még ke­ményebben/a magyar nép felemel­kedésének s- boldogulásának érde­kében, de ugyanakkor éberen őr­ködjünk, nehogy a reakció bom­lasztó erői megzavarhassák áldo­zutds, országépitő munkánkat. Bi­zonyosak vagyunk abban, hogy a dolgozó magyar nép legszélesebb rétegei is azf akarják, mint mi. nyugalmat, rendet, munkát és fo­kozódó jólétet. Aki nem ezt akar­ja, az nemcsak a demokrá­cia ellensége, hanem hazaáruló is! Wallace szerint: Az Egyesűit Államok imperialista politikája Amerika-ellenes szövetségre fogja kényszeríteni az európai államokat A Szovjelunló a kiírni értekeziot határozata értelmében a folyó termelésből hsvánja a ióvátéteit btziosüani Németország politikai és gazdasági' formája a moszkvai értekezlet központi kérdése (Moszkva, április 14.) A moszkvai értekezleten az cTldigijhirektől elté­rően ismét azt hallani, hogy áp­rilis 20-ára végetér. Ez annyit je­lent, hpgy ez az utolsó hét. Több lényeges kérdésben eddig még nem tudtak megegyezni, igy főleg gaz­dasági jellegű kérdésekben: a Raj­na-, a Rujir- és a Saarvidék, va­lamint a jóvátételben. Csupán- a jóvátétel kérdésében látszanak az ellentétek áthidalhatatlannak. A Szovjetunió a folyó terme­lésből akarja a jóvátétel biz­tosítani s amint erre Visinszki szovjet külügytninjszterhelyet­tes egy sajtóértekezleten rá­mutatott, ez félreérthetetlenül a potsdami határozatban benn­foglaltatik. A potsdami határozatok — foly­tatta yisinszki — a krimi döntés alapján történtek. Ebben a kérdésben a négy .kül­ügyminiszter jnár tanácskozott egyszer, azonban eredménytelenül Valószínűnek tartják, hogy ezen a héten még egy, esetleg két zárt ülés is lesz Ha ezen sem tudnak megegyezni, a külügyminiszterek ülését elnapolják. A következő ér­tekezlet helyéül Londont emlege­tik, azonban hivatalos közlés erről még nem jött/az angof kormánytól. A külügyminiszterek legutóbbi ülésén három jelentéssel foglalkoz­tak: az egyeztető bizottság Némely ország ideiglenes politikai szerve­zetéről szóló jelentésével, a kü­lönbizottságnak Németország, de­mokratizálásáról és demiiitarizáíá­sáról szóló jelentésével és a kftl­ügyminiszterhelyetteseknek a né­met békeszerződés előkészítéséről szóló jelen téséveí Az egyeztető bi­zottság jelentését elfogadták azzal a fenntartással, hogy néhány rész­letkérdést később intéznek cl. Nem j Iveket kizárólag hadianyag gyár­jött létre megegyezés abban a kér- j tásá'ra építettek) ' Azt a szovjet javaslatot, hofer Í1947 jutius 1. előtt minden ka­tonai alakulatot oszlassanak fel, visszaküldték a különbi­zottságnak. Abban azonban elvben megegyez­tek, hogy az 1947. év folyamán a földreformot minden övezetben befejezik. A szovjet küldöttség azt javasolta, hogy a békeértekezletet csupán a német központi kor­mányzat megalakítása után hívják össze. A többi küldöttség azonban ebbe nem egyezett bele, igy a kér­dés függőben maradt. Visinszki egy újságíró kérdésére válaszolva kijelentette, hogy »akik megtagadják a Szovjetunió igaz­ságos követeléseinek teljesítését, azok vagy nem értik a kérdés .je­lentőségét a Szovjetre nézve, vagy nem akarják jogos igényeit kielé­gíteni. Esetleg mindkettő fennáll...* A Pravda rámutat némely kül­földi sajtótudósitó szándékos fer­ditésere, akik szándékos pesszi­mizmussal az együttműködés szel­lemét akarják meggyengíteni. désben, liogy az ideiglenes német kormány felállítását megelőzzék-e a választások, továbbá az ideigle­nes kormány iogrendjéhek, vala­mint a központi kormány és az egyes államok kormányai között a hatáskör megoszlásának kérdé­sében sem. Abban megegyeztek, hogy a központi kormány illeté­kessége kiterjed majd az országos költségvetésre. Németország politikai és gaz­dasági formája, szemben a lát­szattal, a moszkvai értekezlet központi kérdése. A többi kér­dések és határozatok ugyanis mind csak fenntartással érten­dők. Azok ugyanis csak ak­kor lépnek életbe, ha "Német­ország politikai és gazdasági szervezetében megegyeztek. A külügyminiszterek megegyez­tek abban, hogy 1947 július t, előtt elkészitik a tervet az első cso­portba tartozó, azaz azoknak az üzemeknek a felszámolására, me­VShar Wallace körül Henry Wallace, volt USA afe'!­nök, F. D. Roosevelt munkatársa Feurópái körútja során Manches­terben mondott beszédet. Ebben igen éles.szavakkal fordult szem­be az Egyesül ti Államok ujabb kül­politikai irányával, mely tarthatat­lannak minősíti a kapitalista" és a szocialista világ egymás melletti létezését s ezért háborúra uszít. WalIactTazt mondta/hogy az Egye­sült Államok imperialista pcfrtiká­ja Ajjierika-ellenes szövetségre fog­ja kényszeríteni az európai álla­mokat. Vanderberg republikánus szená­tor igen éles hangon birálta Wal­lace beszédét. »Tiírhetetlen — mondta —, hogy egy amerikai ál­1 api férfi külföldön ilyen hangon nyilatkozzék hazájának kormány­zati tényezőiről®. Vanderberg he­lyesen érezte: Wallace megbélyeg­ző szavai, melyek a békeszerető népek szavai is, elsősorban reá vonatkoztak, az atom- és dollár­diplomácia vezéralakjára. A Reuter-iroda washingtoni tudósítójának jelentése szerint kongresszusi körökben arról a lehetőségről tárgyalnak} hogy T rum a n elnök megsemmisíti Wallace útlevelét. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom