Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-09 / 79. szám

Yilág proletárjai egyesiilieteft! szeged, 1947 április 9., szeme, iv. m. 79. sz. iira: 40 fillér MAGYARORSZÁG AGY A A KOMMUNISTA FART D É L M A 0 T A R O R S Z A 01 NAPILAPJA Munkásosztály és kisiparosság Irta: Kövi Béla. A kisiparosok a munkásság soraiból kerültek ki. Maguk is munkások voltak, a munkásosztályhoz igen sok szál fűzi őket. igen sokan a szakszervezeti iskolában nevelkedtek, hosszú szakszervezeti múltra tekintenek vissza. Mégis azt kell tapasztalnunk. hogy ezt a dolgozó társadadlmi réteget nagyon sok esetben sikerült a munkásságtól elszakítani, azzal szembefordítani. A reakció igyekszik éket verni e két dolgozó társadalmi réteg közé, mondván azt, hogy a munkásosztály és a kisiparosság érdekei összeegyeztethetetlenek. mert a munkásosztály célkitűzéséi következtében, a kisiparosság exi&tencíáját veszélyezteti, annak megszüntetésére tör. A valóság • ezzel szemben az, hogy a nagytőke veszélyezteti a kisiparosság existenciájáf, amely hasonlíthatatlanul ked-vezőbb körülmények között tud termelni. Olcsóbban jut nyersanyaghoz, jobb hitelellátása van. S éppen ellenkezőleg. a munkáspártok harcolnak azért, hogy a kisiparosság azon az írón jusson nyersanyaghoz, mint a gyáripar, liogy kellő hitelellátásban részesüljön, tehát egyenlő feltételekkel vehesse fel a versenyt. A gyáripar igy is olcsóbban tud termelni, mert kisebb a termlcséi költsége, de ha az előbb emiitett feltételek biztosítva vannak a kisipar már állni tudja a versenyt, inert Ízlésesebb, jobb árut tud előállítani. A kollektív szerződések által megállapított »magas bérekre is hivatkozni szoktak mint olyanra, amely tönkreteszi a kisipart. Nem nehéz ezt megcáfolni. Abban az időben, inixor nem voltak szabályozva a munkabérek. .1 munkásság bére igen alacsonyra süllyedt, de magukkal rántották a kisiparosokat is. azok keresete is melyre szállott. A borbélysegédeknek pl. csupán borravaló volt a fizetésük, de a mesterek is .10 filmért mindenki előtt világos, hogy a léiért borotváltak. Még számtalan pé\dát lehetne felhozni, de felesleges,. törvény erejével védett munkabérek á kisiparosság jövedelmére is szabályozókig halnak, olyan értelemben, hogy azt nem enedik lesüllyedni. Azt szokták hangoztatni, hogy a munkáspártok, különösen a Kommunista Párt, meg akarja semmisíteni a kisiparosság életlehetőségét a »potgári gondolat és a »magáutu!ajdon« védelmének hangzatos jelszavaival próbálják ezt a társadalmi réteget a munkássággal szembefordítani. Ennek a rosszindulatú propagandának hazug voltára elég ha csupán azzal mutatunk rá, hogy a Magyar Kommunista Párt 3 éves terve a kisipar 1938-as'termelését 110 százalékra kívánja emelni, tehát fokozottabb részt biztosit a számára a termelésben. A 300.000 önálló kisiparosi foglalkoztató kisipar szerves részét képezi az ország gazdasági ' életének. A népi demokrácia '"gazdaságpolitikája nem elnyomja, hanem ellenkezőleg kifejleszteni szándékozta ezt az igen sok tekintetben minőségi munkát előállító termelési szektort. Hazug az az állítás is, hogy a szocializmus megvalósítása megsemmifsiti a kisipart. Példa rá a Szovjetunió, ahol a gyáripar óriási mérlékü kifejlesztése mellett ma — 29 év után — is virágzó kisipar van. Természetesen a kisiparosságnak is alkalmazkodni kell a körűimén vekhez, élni kell azokkal a lehetősegekkel, amelyeket a népi demokrácia biztosit (a számára. Elsősorban, a szövetkezetek megalakítására gondolunk, amelyek hathatós segítséget nyújthatnak a kisiparosságnak á nagytőke ellen való küzdelemben. Szövetkezeti alapon lehetőség nyílik olyan gépek beszerzésére, amelyet az egyes kisiparos nem tud a maga számára megvásárolni. Ezen részmunkáknak a szövetkezeti üzem által való elvégeztetése azt jelenti, högy lépést tudnak tartani a technika fejlődésével. Másik nem kevésbbé fontos kérdést is meg lehet oldani a szövetkezetek révén, a nyersanyagnak gyári áron való beszerzését. A 3 • éves gazdasági terv megvalósítása közvetve és közvetlen-.;; is kisiparosság helyzetének gyökeres javulását eredményezi, rengeteg elenleg fenálló bajt 'és panasz' szüntet A terv végrehajtása fokozott munkát és harcot jelent. Harcol jelen* a demokhűéia s á nép ellenségeivel szemben. Ebben a harcban a kisiparosságnak saját jól felfogott érdekében a munkásosztály mellett a tiep e 0 Szovjetunió a világ hatalmainak haladéktalan leszerelését követelte Rendkívüli §e!en!őségü beszédet mondott Gromiko az Egyesüi! Nemzetek leszerelési bizottsága ülésén II Szovjetunió hajlandó együttműködni az atomellenőrzéshen (Moszkva, április 8.) Gromiko, a Szovjetunió képviselője az Egyesült Nemzetek leszercíési bizottságának hétfői ülésén kijelentette, az Egyesült Nemzetek nmlt decemberi közgyűlésének határozatában ninos semmi olyan megállapítás, amely arra utalna, hogy a l'eszereiés a biztonsági rendszer megteremtésétől függ. Ellenkezőleg, a közgyűlés annak szükségességére mutatott rá, hogy mihamarabb csökkentsék a fegyverkezést. Ez a csökkentés önműködőlég erősítené a nemzetközi biztonságot és bizalmat. V fegyverkezés csökkentése magában véve is biztosítékot jelentene és komoly lépést az országok közötti gyanakvás kiküszöbölése terén. Gromiko újból leszögezte, hogy a legsürgősebb lépés, anílt a Szovjetunió kíván, olyan megállapodás létesítése, amely elli tja az atom erőnek háborús célokra való felhasználását. • Az atomerő szigorú nemzetközt ellenőrzése feltétlenül szükséges, dc - jelentette ki — ennek semmi köze a lefegyverzéshez. Támadta azt a brit felfogást, amely szerint mielőtt a nemzetek megkezdenék a leszerelést, erős,' egyesült nemzetekre van szükség, hogy fenntartsák a biztonságot. Gromiko a továbbiakban azzal a brit és amerikai állásponttal foglalkozott, amely szerint a .'eszerelést szigorít nemzetközi ellenőrző rendszer felállításának kect megelőznie, majd Így folytatta: a szovjet kormány nem azonosíthatja mpgát ezzel az állásponttal, minthogy erről nem történt semmi a közgyűlésnek a leszerelésről hozott határozatában. Az ellenőrzés rendszere csak akkör léphet életbe. amikor a leszerelés fnár megvalósult. Az amerikai rádió rendkívüli horderejűnek mondja Gromiko nyilatkozatát Az NBC amerikai rádiótársaság egyik tudósítója beszámolt arról a beszédről, amelyet Grqmiko szovjet kiküldött hétfőn mondott el Laké Succcssben. A tudósító^ kiemelte a szovjet kormánynak a?£ a nagyhorderejű indítványát, hogy a világ hatalmai haladéktalanig kezdjek meg p leszerelést és rámutatott annak a szándéknak je- lenőrzésben és a nemzet - A- rendlentőségére, hogy a Szovjetunió j őrség felállításában. Gromiko nyikormánya a legnagyobb készséggel j latkozata — fejezte he kommenhajlandónak nyilatkozott párhuza- tárját az NBC — feltétlenül rendmosan együttműködni az atoméi- kivüli horderejű esemény 5 szaha^resfceif^eni a további leilőflés istja - állapította meg Vas Zoltán a kiskereskedők orsiágos gyűlésén A Magyar Kommunista Párt a kiskereskedőket támogatja létükért folytatott harcukban (Budapes-t. április 8^ A Kiskereskedők Országos Szabadszervezete húsvétvasárnap délelőtt á Sportcsarnokban nagygyűlést rendezett, amelyen az egész ország kiskereskedőtársadalma képviseltette magát. Komnenov Pál. a KISOSz elnöke mondott beszédet. Utána Vas Zoltán államtitkár, a Gazdasági Főtanács főtitkára szólalt fel. — Mi, kommunisták állítjuk és valljuk — kezdte beszédét -.-, hogy a sjabaökereskeitefeni a további fejlődés Híja. Mi ezt a politikát uemcsak váltjuk, hanem folytatjuk is. Napról napra nagyobb és nagyobb darabot adunk vissza a kiskereskedelemnek a szabadkereskedelemböl. A kötött gazdálkodás a korrupció, a megvesztegetés és a különböző panamák utja. Ezéft vagyunk, leszünk és maradunk a szabaiíkereskedelem mellett. Vas Zoltán a továbbiakban annak a véleményének adott kifejezést, hogy az áru utja a termelőtől a fogyasztóig minél rövidebb legyen. Azt, ~arn.it a kisembereknek a kiskereskedelem és a kisipar adni tud, semmiféle szóveikezet nem tudja pótolni. Minden, ami kiskereskedőelienes. helytelen. A Magyar Kommunista Párt a kisemberek pártja és a kiskereskedőket harcukban támogatni fogja — fejezte be beszédét vas Zoltán államtitkár. Az uri bérlöknek kiosztott földet csak akkor felekkönyvezzék, ha ügyük teljesen tisztázódott Csak az kaphasson földet, aki azt meg is műveli Az UFOSz megakadályozza a reakció mesterkedéseit (Szeged, április 8.) Nagyszeged területén sok szegény parasztember kimaradt a földjuttatásból. Nem éppen azért maradt ki, mert nem jutott neki föld, ha rendesen osztják cl, hanem azért, mert a szegény földmunkásság még nem volt annyira felvilágosult, hogy saját érdekéért sikraszálljon a reakciós mesterkedésekkel szemben. Igaz ugyan, hogy a rendelet szerint a bérlök 25 hold földet kaphatnak, de a .legtöbb helyen ezt a rendeletet ugy alkalmazták, hogy az is megkapta a 25 holdas juttatást, aki sohasem dolgozott kinn a földön, hanem csupán bérelte és mással dolgoztatta meg. Ezenkívül a családtagok részére is külön juttatásban részesültek és nem egy esetben előfordult, hpgy sokkal több "földhöz jutott igy a család, mint előbbi bérlete volt. Például a családfenntartó apa 25 holdját, mint bérleiét megkapta, de nős,, illetve családos fia Is részesüli földiül tatásban. Sok teljesen nincstelen szegényparaszt azután igy ismét csak kicsöppent a földszerzésből Mindezeket a bajokat csak ugy lehetne orvosolni, ha a bérleti törvényt azokra alkalmaznák. akiknek családtagjaik és ők maguk is földműveléssel foglakoznak. A lelckkönyvezés előtt ennek kivizsgálására már nkics elég idő, ezért az ilyen kétes, többnyire uri bérlők földjét csak akkor kellene telekkönyvezni, ha tisztázódott az ügyük. Természetesen a többi szegényparaszt földjének minél sürgősebb telekkönyvezésérc van szükség . Most kezd igazán megmutatkozó