Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-04 / 77. szám

Világ proletárjai egyesüljelek! szeged, mi április 4., péntek, iy. évi. 77. sz. ára: 40 fillér 'V, > *y. .C/CV/Í Elhangzott a vádbeszéd az sssiesküvők ügyében flz összeesküvők által választott út ujaik nemzeti katasztrófához vezetne — áUapiiotia meg a népfőügyészhelyettes vádbeszédében A Hetes Bizottság vádlottak padján ülő nyolc tagjára halálbüntetés kiszabását kérte az ügyész (Budapest,' április 3.) Az össze­esküvők bünperének mai főtárgya­lását az eddiginél jóval nagyobb szánni hallgatóság,, clőtl nyitottá meg Jankó Péter tanácselnök. A tárgyalás megnyitása után dr. Za­boreczky Ervin népfőügyészhelyet­tes, az összeesküvési ügy népfő­ügyésze tartotta meg,vádbeszédét: — Nemcsak azok az összeeskü­vés bűnösei —" mondotta —, akik itt ülnek előttünk a v&llQttak pad­ján, vagy letartóztatásban várják, hogy ügyük tárgyalására sor ke­rüljön, hanem azok a társadalmi rétegek is, amelyek önző érdekeik védelmében szembeszállnak az or­szág gltalános érdekeivel és ide­jétmúlt kiváltságaik megőrzésének célzatával társadalmi bázisát ad­ják az ország fejlődése ellen irá­nyuló szervezkedéseknek. — Ennek a tárgyalásnak az anyaga meg kellelt, hogy győz­zön mindenkit arról, hogv ez az ut járhglatlan. hogy ujabb nemzeti katasztrófához vezet­ne és ezért innen, az ügyészi pulpitusról szólok ezekhez a rétegekhez: lássák be történel­mi tévedésüket- és csatlakozza­nak a jövőt építő erőkhöz. Dr. Zaboreczky Ervin ezután részletesen vázolta a' lárgyalás bi­zonyító anyaga alapján azokat a bűnöket, amelyeket a vádlottak el­követtek. Megállapította, hogy a bi­zonyítékok teljes mértékben iga­zolták a vádirat állításait. Végűi pedig párhuzamot vont a felsza­badulás utáni idők és Szent István kora közölt. Ebben az időpont­ban — mondotta a népfőügyész­helyeftes — szintén felismerték a magyarság jobbjai, hogy egy kor­szak lezárult és a nemzetet előre kell vezetni a történelmi hafadás .utján az uj, korszerű berendez­kedés jelé: Abban az időben is szembenállt ezekkel a haladó törekvésekkel egv maradi, egyéni érdekeit féltő csoport. Természetesen akkor is a pro­gresszív erők győzlek, azonban rengereg kár! okozni! az or­szágnak a belső Ilire. Fzt akar­tuk elkerülni akkor, amikor igyekeztünk, megvédeni az állam demokratikus rendjét a mull haladás! gátló támadásai ellen. Vádbeszéde végén a népügvész a kővetkező javaslatot tette a bünte­tés mértékének tekintetében: a Hetes llunltság vádlottak pad­ján ütő hal tagjára:. Donáth f.y«rgyre, Sientíványi Homo­kosra. Arany Bálintra, Szent­miktőssy Istvánra, Kiss Károly­ra, Iléder Jánosra hatálbünletés kiszabását kérte. Ugyancsak ha­lált kért Dalnoki Veress Lajos­ra és helyettesére, Amfráss Sán­dor volt vezérőrnagyra. Életfogytiglani fegyházbüntetés kisza­bását kérte Berkóra. Sóváríra és Fü­löpre. Sufyos fegyházbüntetés kiszá­llását tartja arányban Majoros ese­tében. Várkouyiga pedig fogházbünte­tést kér. A népügyész hozzátette, hogy a népbiróság mérlegelésére bízza azt a körülményt, hogy Szentmiktössy őszinte és töredelmes megbánása mérlegelbető-e olyan nyomatékos eny­hítő körülménynek, ami megmentheti Szentmiklóssyt atCóf a sorstól, amelyet az összeesküvők a magyar demokrá­ciának szánlak. ; A népügyész vádbeszéde után a népbiróság szünetet rendelt el. | Szünet után Ferenczy Zsigmond | Donálh György. Arany Bálint és Kiss : Károly védelmében szólalt fef és fel­mentő ítéletet kért. A népfőügyészhelyetles ezután azt ' indítványozta, hogy a népbiróság hosz­| szabbitsa meg a vádlottak letartózta­tását. A bíróság ennek megfelelően i határozott. Ezután a tanácselnök kö­í tölte, hogy a főtárgyalást április 9-én, szerdán reggel folytatják. A „szegedi gondolat" híveinek tudomásul kell venni, hogy nyugatról sem kapnak támogatást (Páris. április 3) A párisi rádió röviden ismertette az Epoque Hor­thy tót Francáig* cimü cikkét. A lap rámutat arra,, hogy Fra nc mindig elismeréssel adózott annak a rend­szernek, amelyet 25 éven keresztül Magyarországon Horthy vezetett és amelynek lényege, hogy Horthy sze­mélyesen irányította az államügye­ket a királynélküli királyságban. Ha­sonló rendszert kivan most Franco is megvalósítani. A párisi rádió felhívta a figyelmet arra, hogy a francia sajtó j. b beid a ti orgánuma is igen élesen elitéli Horthy politikai múltját s eb­ből következik, hogy a szegedi gön­1 dolal utolsó képviselőinek is le ketl ' mondaniuk arról az álmukról, hogy j nyugatról bármilyen támogatást is kapnának. i csehszlováSc-magyar küldöttség megállapodott az áttelepülők Ingósága nak elszállítása kérdésében (Prága, április. 3 A prágai rádió jelentése szerint a Pozsonyiján tár­gyaló csehszlovák-magyar küldöttség megállapodott az áttelepülők ingósá­gainak elszállítása kérdésében. A meg­állapodás szerint az áttelepülők min­den ingóságukat magukkal vihetik, de gabonából csak annyit szállíthatnak el magukkal, amennyi az önellátók adagjának felel meg. Szerdán a két küldöttség 'megállapodott a forgalmi irányelvekben. A prágai, rádió sze­rint mind Magyarországon, mind Cseh­szlovákiában folyik az áttelepülők va­gyonának összeírása. A csehszlovák küldöttség kívánsága az, hogy a la­kosságcsere már április 8-án meg­kezdődhessék. A befejező irat aláírá­sára a pénzügyi és gazdasági termé­szetű kérdések megoldása után való­színűleg már csütörtökön sor kerüf. Munháshritihusoh a dolgozók szinházáró A Délmagyarország birálatversenyt ir ki a munkás­előadások hallgatósága részére (Szeged, április 3 A Magyar Kommunista Párt a maga részerői mindent elkövet, hogy a dolgozók életszínvonalát emelje és kulturá­lis igényeit a lehetőség, halárain belül kielégítse. A párt kezdemé­nyezésére uj akció indult a Nem­zeti Színházban, V a s z y Viktor igazgató lelkes támogatásával a Dolgozók színháza. A Délmagyar­ország p maga részéről is bekap­csolódolt az akcióba. Az előadá­sokon nemcsak ingyenes műsort és dávabismertetést adunk, hanem ezen túlmenően is mindent elköve­tünk, hogy a dolgozók igényeit ki­elégítsük. Ezért miiulen vinunkásclőadásra kü­lön kritika-versenyt írunk ki. Felhívjuk a darab nézőközönségét, hogy az előadást kővető napokban szerkesztőségünkbe küldjék be a darabról irt kritikájukat. A bírálat nem lehet több egy gépelt oldalnál. A három legjobban megírt bírá­latot díjazásban részesítjük és leközöljük a Déhiragyarország­ban. Miután a legközelebbi előadásked­i den van, a bírálatok benyújtási ha­j tárideje csütörtök 12 óra. A birála­; toka! a s/jnház részéről V a s z y i Viktor, a Défmagyarország részé­ről (i á r dos Sándor, mig a Bel­város I. részéről Fodor Imre bi­rálják felül. Első dij egy ötszemélyes páholy, második dij 2 tíarab zenekari ülés, harmadik dij. ggy darab zsöllye. A kritikaverseny kiírására azkész­, lette szerkesztőségünket, hogyigy 1 szerezzünk tudomást a dolgozó hallgatóság véleményérő1 és figye­lembe vesszük esetleges észrevé­teleit, hogy ezzel is a Nemzeti Színház segítségére legyünk a to­vábbi nfusorpolitikájában Jnhász fíyiila e&ié&üsmeié y Húsvét vasárnapján lesz tiz éve Juhász Gyula halálának. Ebből az alkalomból a szegedi Juhász Gyu­la-Társaság yasárnap délbep meg­koszorúzza a nagy köllö sírját a belvárosi temetőben, délután 4 óra­kor pedig ünnepi emlékülést ren­dez a városháza közgyűlési ler­mében. Ezen több ismert ének- és előadóművész szerepel majd. Min­den érdeklődőt szívesen lát az el­nökség. Az Ítélőtábla leszállította Bartha János és társai büntetését (Szeged, április 3) Még a múlt év decemberében tárgyalta a sze­gedi uzsora bíróság. Bartha János terménykereskedő, szegedi lakos árdrágitási ügyét, aki Gárgyán Já­nostól 100 mázsa kukoricát vásá­rolt a maximális áron felüí s azt tovább akarta adni. Az uzsorabi­róság Bartha Jánost 5 évi, Gár­gyán Jánost 3 évi fegyházbünte­tésre és súlyos mellékbüntetések­re ítélte. Fellebbezés foVtán csü­törtökön tárgyalta az Ítélőtábla az árdrágítók ügyét. Bartha János büntetését 3 évi, mig Gárgyán Já­nosét 2 évi fegyházbüntetésre szál­lította le. Azonkívül a" Gárgyán Já­nos által fizetni kötelezett 10.000 forint nem vagyoni elégtételt 3000 forintra mérsékelte. Az ítélet jog­erős. Kihallgatás közben dühöngeni kezdett a gyantísifoti Elmeorvest keltett htvnl a népfigyészsé gre (Szeged, április 3.) A szegedi ál­lamrendőrség államvédelmi osztá­lya előállította a népügyészségre Sólyom Kornél szatmári szüle­tésű, szegedi, 20 esztendős keres­kedelmi alkalmazottat. Az előál­lított ellen az a vád, hogy belé­peti a magyar halálfejes légióba Budapesten s Szálas! alatt mint kiürítési ellenőr működött Pesten, ami egy Markovics Szilárdhoz intézett levélből tünt ki. A kiürítési ellenőri beosztás során "Ofifl pengőt : keresett . A kihallgatott tanuk csak hallo­más álapján vallották ellene a ha­lálfejes légió tagságot, azt azon­ban igazolták, hogy némel beál­lítottságú. erősen antiszemita volt. Kihallgatása során bejelentette., hogy szívbaja van, őt nem lehet letartóztatni, mire az eljáró nép­ügyész a fogházorvossal vizsgál­tatta meg Sólyomul, aki rabkór- * házba utalását irtditványozta. Ek­kor Sólyom rángatózni, rugdalóz­ni kezdett, majd véres tajték jött ki a száján és mcgemlitelle, hogy súlyos idegbajban szenved. A ki-* hívott dr. S i mo n v i Gusztáv el-­meklinikai tanársegéd a megejtett vizsgálat során állandó orvosi fef­ügyelétet és idegklinikai kezelést javasolt. Sólyomot átkísértették af egyete< mi idegklinikára. ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom