Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-27 / 95. szám

Vasárnap, 1947. április 27. ffELMAGFAEffKlEXO Mit nyújt a pedagógusoknak a hároméves terv? 3000 állandó óvódás napközi otthont, 5000 uj osztály-terem épitését, 4000 uj tanitó aíkamazását, 1000 tanítói lakást, magasabb életszínvonala® Az elárult rendszer nenicsak gaz­dasági és politikai téren okozott mérhetetlen károkai az országnak, hanem kultúrpolitikájában ís nép­ellenes volt. Ez főként abban nyilvá­nult meg, hogy a dolgozó magyar nép: a munkásság és szegényparaszt­ság gyermekéit kirekesztette a ké­pesítő műveltséget adó iskolákból. A művelődés lehetősége, a tnagyar és európai műveltség javaiban való részesedés csak egy egészen vékony, kiváltságos rétég monopóliuma volt. A népi demokrácia központi fel­adata, hogy a dolgozók számára a magasabb anyagi életszínvonal biz­tosítósával együtt lehetővé, legye a kulturális felemelkedést is. Ezt a célt szolgálja a Magyar Kommunista Párt hároméves tervének művelő­déspolitikai része. A tervet a Párt legkiválóbb szakemberei: pedagógu­sai, tudósai, művészei dolgozták lei. Különösen fontos, az egész nemzet szempontjából nagyjelentőségű fel­adatokai ró e 'terv a magyar növe­lőkre, . de egyben a nfulthan soha nem tapasztalt anyagi és társadalmi megbecsülés perspektíváját nyitja meg számukra. Éppen ezért ismer­tetni kívánjuk a tervet, az egész magyar nevelőlársadalom elölt, vi­tassák meg, szóljanak hozzá. Véle­ményüket mfnt a ségiteniakarás jelét a legnagyobb örömmel fogadja a Párt és a részletek megvalósításánál a lehetőség szerint tekintetbe vesz minden értékes, szakszerű hozzászó­lást. Á helyzetének figyelembevéte­lével készüli, tekintettel a gazdá­sági széklorok ujjáé-pülése utján adódói lehetőségekre Az első teendők A terv mindenekelőtt az analfabé­tizmus. felszámolását tűzi ki cflul Az irni-ólvasni nem' tudók számára három év alatt 20.000 tanfolyamot létesítünk 12 millió forint költség­gel. Ezáltal a felnőtt lakosság irni­olvasni nőm tudó mai 8 százaléka 2 százalékra fog csökkenni. A magyar köznevelésügy 80 év óta legelhanyagoltabb területe a kis­dedóvás. Jelenleg 950 óvoda és 7 menedékház működik az ország 3400 községében. Ezek együttesen kb 54.000 gyermeket fogadnak be az 500.000 3—6 éves, óvódáskoru gyermekek közül. (Budapest nincs beleszámítva.) 1. A bároméves terv folyamán nyári napkőzi otthonokat kívánunk' létesíteni a mezőgazdasági lakosság gyermekei számára, melyeknek áp­rilistól szeptemberig kell miiköd­niöfe. 2. Tervbevettük évi 300 állandó óvódás-napköziotthon épitését hatvan millió beruházási és dologi költség­gel. A nagyvárosok és ipartelepek dolgozóinak' számára ezenkívül az üzemek és társadalombiztosítási szer­fel vek megterhelésével állitandók napközi otthonok. 3. Iskoláskorú (6—14 éves) gyer­mekek részére is szükséges étkezte­téssel egybekötött napközi otllionok felállítása. A demokratikus kultúrpolitika legnagyobb vívmányának, a minden 6—14. éves gyermeknek egyenlő ma­gyar közművelődési anyag megszer­zését bizlositó általános iskola háló­zatónak teljes kiépítése a három­éves terv egyik legdöntőbb feladata. Ennek megvalósítására a terv 5000 uj osztályterem épitését irányozza elő a hozzátartozó tanítói lakások­kal 159 millió forint költséggé,. Szükséges, hogy az egy községben működő 1—2 Lanerős különböző jel­legű iskolák egybeolvadjanak. A demokratikus állam yem mondhat le arról, hogy a magyar nép gyer­mekeinek oktatását egységes szel­lemben irányítsa. Ugyanebből az okból minden általános iskolában az állani áltaj kiadott egységes tan­könyveket kell használni. A latin nyelv tanítását már a jövő tanévtől kezdődően törölni kell az áll. iskola óratervéből. A szociális és közösségi életre való nevelés biztositósd cél jáböl az 'általános iskola tantárgyai közié'be kell iktatni a közerkölcs­tant. A közoktatás demokratizálása, a dolgozók külturájának emelése el­képzelhetetlen a pedagógusok létszá­mának növelése, tudásuknak, anya­gi és társadalmi megbecsülésüknek gyarapítása nélkül. Aa általános is­kola megvalósításával párhuzamosan a terv 4000 uj tanítónak, 1200 óra­adónak alkalmazását irányozza elő és 1000 uj tanítói lakás építését. Életszínvonal emelésükre később ki­térünk. A következő lépés Az iskolai reformok tökéletes vég­rehajtása, legfőképpen az általános iskola jó kiépítése megköveteli a nevelöképzés gyökeres rc-fonuját. .Jelenleg az ál­talános iskolában háromféle nevelői típus tanít: egyetemet végzett gim­náziumi tanárok, . főiskolát végzett polgári iskolai tanárok és középfokú szakiskolát végzett tanítók. Az egy­séges általános iskolának a jövőben egységesen képzett nevelőkre van szüksége. A tanítóképzőket- meg kell szüntetni és helyettük egységes, ál­lami nevelőképző főiskolákat „kell szervezni. A terv liz, állami n e v e 1 ő k é p t ő felá IliUísál irá­nyozza élő, kollégiummal egybe­kötve: Itt nyeri a jövőben minden iskolatípus nevelője pedagógiai kép­zését és a nevelőképző főiskolák mellett működő különböző gyakorló iskolákban f-gész képzése folyamán nevelői gyakorlatát. Ugyancsak ill szerzi meg a nevelői hivatáshoz elengedhetetlen közműveltségi anya-, got. A szakinai képzés az egyeteme­ken és szak főiskolákon lörténik. A ••^•••^^^•^•••••l uevelőképzőfőiskoláköh 'kell lehe­az általános iskolára épülő fcözépis- tővé tenni a már működő pedagógu­koldk gyökeres újjászervezése. Meg1 sok továbbképzését A nevelőképző kell nyitni a középiskolák kapuit a j főiskolák tantestületeit egvetemi és munkások és parasztok gyermekei főiskolai tanárokból, tudósokból, számára. A középiskolát a szakem-i művészekből, továbbá a legkiválóbb berképzés szolgálatába kell állítani A középiskolák ne a néptől elszaka­dó bürokráciát, értelmiségi kasztot neveljenek, melynek tagjai majdnem kizárólag a vagyonos osztályok gyermekeiből kerülnek, ki, hanem szakembereket, akik tudásukkal a nemzet anyagi és szellemi felemel­kedését szolgáljak. A középiskolákat tehát át kell szervezni szakirányú középiskolákká. Ez nem jelenti a humanisztikus gimnázium megszün­tetését, csak az arányt kelt a gim­náziumok és szakirányú középisko­lák között ez utóbbiak szaporításá­val megváltoztatni és ami. a huma­nisztikus nevelésben progresszív és általános érvényű: azl át kell vinni a létesítendő szakirányú középisko­lákba is. A reform végrehajtásával 60.000 középiskolai tanuló megosz­lása következőképpen alakul: 20 szá­zalék gimnáziumban tanul, 30 száza­lék természettudományos középisko­lákban, 17 százalék ipari, 17 százalék mezőgazdasági, 10 százalék kereske­delmi és szövetkezeti, 6 százalék szociálpolitikai és közigazgatási kö­zépiskolákban. nyugdij, az keserves. Meg a drága­ság. A fia nyugaton van, meg is nő­sült odakinn ... Hát az nem báj, vélekedtem. .Dehogynem, mondja a néni. mikor itt a hites felesége ... így már uein kellemes, mondom. »Nem hát. Van elég baj úgyis. Éhe­zünk. Nem tarthat ez soká. Mit szól ehhez a Világ? t. Sóhajtok. Máskülönben hogy van­nak, néni? .'tó Hogyan? Hogy len­nénk? Sehogyse. Elza fiam hozd be a kuglófot...« Elza behozza, tálon. Soha még nem láttam ekkora kug­lófot; alig kisebb, mini Pesten egy hókupac. Eszünk a millóniuiiii kuglófból, aztán rámnéz duplán: két szemmel és két szenfölccsel. »Moriüja kedveském ... Nem iró tnaga?* Né­zek rá, mint a gutaütött. »Honnan tetszik tudni?* — vMert itt már la­kóit egy iró, az is mindig i,tta a vizet délelőtt. Bizonyos Tötösi. Nem ismeri?* Fölkelek, mint egy párbaj­segéd. Nem ismerem Tötösit. És nem veszem ki a szobát. Megyek vissza a szállodába és nem vacakolok tovább; levetem az álarcot és jelmezt, és ha kell, még ki is doboltalom az összes tanyákon, hogy — ha tetszik, ha nem: — én vagyok éii. A POKTAS SZE,HDEN tékozló íiut. Kitöltőm a bejelentőla­pot, felhívom C-t, máris jön értem ... Igy indulunk neki a városnak. A város szép és tiszta, ápolt és gon­dozott. »Pedig Szeged szegény város lett* — magyarázza a kísérőm. A földosztáskor 70.000 hold városi föl­det és 8000 hold erílőt vettek el... Mégis s/ép- Az adókból él .Szeged, tudod miiyen nehéz az? — kérdi a barátom. Gondolom, épp olyan ne­héz, mint mikor egy iró Írásból él, egy munkás á munkájából; mindig könnyebb a máséból élhi. Ez itt a városháza — mondja kísérőm, •— itt a korzó. A hölgyek tökmagot esznek. Ne csodálkozz, ma ez a divat . Nem csodálkozom. Azon se csodálkoznék, ha puskaport rágnának vagy ceruza­belet. Ha egyszer ez a divat. Igy érünk a püspöki palota elé. Szép a palota, szép a tér is előtte, zold gesztenyéivel és -egy fovas­szobprral. riUebelsberg-lér* — ol­vasom a táblán. Nocsak, — gondo­lom s megyek a szobor felé - ez, biztos a Kléhj, lóháton. De nem ő az; a lovas Rákóczi, csak a tér a grófé Barátom megnyugtat, hogy a dóm­téri árkádok alatt ott a" kultusz­miniszter domborműve is. Megné­zem. A szövege latin: Cuno, ex co­mitibus Clebelsberg.. .* Mindég) -f ­gyon szerény és ízléses, e dombor­mű a magyar Panlheo'nban. Bent köröskörül, a szellős tér árkádjai aaltt a nemzet nagyjai díszítik a falat. Lassan ballagok körül s ügye­lem az időnk nyomát e hevenyészelt Panthepnban. Mert Ferenc József­nek hült helye; csak a neve áll .ott, a szobra nem. Biztosan elment nyu­gatra, a családja után. Kemény Zsigmond, a »báró«, a címerével szergpel. Akik idetették, ezt fonto­sabbnak Ítélték még a ?Z.ord időké­nél is. Lám, Petőfit is karddal állí­tották ide; van ugyan® a kezében egy papírlap is, de az Lalán az er­kölcsi bizonyítványa csak. Fogadok, hogy nem a . Forradalom*. Mert azt akkortájt a cenzúra betiltotta. Werbőczivel bajok vaunak, igen ko­moly bajok'. Werbőczinek fejét vet­ilákj. s mint a szénnel irt betűk mond­ják": A Dózsa György- nevében . ., Mosolygok, s 'elmondom C.-uek az esetemet az özveggyel a poloskákkal, a nyomorral, és a jubileumi kuglóf­fal. Barátom legyint, sokan vannak... Furcsa város Szeged — mondja. Olyan sefmmjlyén varos. 'Nincs egy osztály, amely meghatározná. Nem igáz parasztváros. Ipara sem nagy, nincs erős proletariátus; van benne minden, mint a gulyásban, 'hus és csont és le. Hát ilyen. Ilyen, mint ez a Panthcon. "Werbőczinek fejét vették ugyan, de még áll a Feroncz József alapzata. De már nem áll so­káig. Mo$t készül József Altila em­lékműve; itt járt "egyetemre", innen tiltotta ki Horger Antal ur... Most ő kerül ide a Pantheonba, József Attila. Éppen ideje ... Szegeden' is ketyegnek az órák: itt is jár az idő. »Majd meglátod. Eredj el egy gyárba és ki a tanyákra. Qlt gyorsabban múlik, mint idebent.* A Dóm harangja egyet kondul. Negyedet ütött; barálom mondatán a pont. Ugylátszik, idebent is múlik az idő, a napfényes, álmos.Dóm-téren is, Werbőczi fölött elmúlott nagyon qo° tanitóképzőintézeli, középiskolai é s népiskolai nevelőkből kell összeállí­tani A pszichológiai, pedagógiai és nyelvtudományi tanszékek betöltésé­hez szükséges személyek megfelelő képzésére a három év folyamán há­romszor 100» külföldi ösztöndíj meg­szervezésére van szükség. Ebből a szükreszahott vázlatos ismertetésből is kitűnik, hogy óriási feladatok várnak a magyar neve­lőkre. Ezért alapkövetelménynek tűzte ki a pedagógusok életszínvona­lának mielőbbi lényeges -felemelését. Magasabb életszínvonalat A pedagógusok jelenlegi életszín­vonala az 1938-asnak 30—10 száza­léka. A hároméves terv folyamán sikerülni fog nemcsak 'elérni, de főként az alacsonyabb "fizetési osz­tályokban meg is haladni a 38-as életszinvonalat. A különösen nehéz körülmények között dolgozó nevelők számára (falusi, tanyai tanítók)-mű­ködési pótlékot is kell biztosítani. De talán :\z anyagiaknál is na­gyobn jelentőségű az a perspektíva, amit a terv megvalósulása társa­dalmi megbecsülés terén jelent. A főiskolai nevelőképzés a magyar ta­hi lóság évszázados sérelmét szün­teti meg.- Nem Tesz föhbé a nevelő a nemzet lenézett napszámosa*, hanem aminek képzettségénél és munkája jelentőségénél fogva tennie kell, az e^Esz nép tanítója, a űemo­krácia legmegbecsültebb szakembere. Nem kiszolgálója lesz égy rend­szernek, hanem a demokratikus ál­lam építője. A tvrv igen nagy gondot fordít a. falu külturájának emelésére és az eddigi egészségleien kulturális1 cen­tralizáció megszüntetésére \ vidéki pedagógus Ie§z a' közös munkával kialakítandó kulturális gócpontok irányítója. \ terv több millió forin­tot iráuyoz elő könyvtárak, kultúr­házak létesítésére, a tudomány leg­újabb eredményeinek. szakkiadvá­nyok, folyóiratok vidékre való el­juttatására. A demokrácia egész kultúrpoliti­káját a magyar nevelők munkájára­épili fel. Szabad, müveit magyar népet csak szabad, müveit pedagó­gusok nevelhetnék. Ezérl akarja biz­tosítani hároméves tervünk a neve­lők anyagi, szellemi és társadalmi felemelkedését, ezért várjuk minden demokratikus magyar pedagógus köz­reműködését országunk kulturális nj­jáépitésében. 1 Május a dolgozóké!

Next

/
Oldalképek
Tartalom