Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-24 / 92. szám

Csütörtök, 1947 április 24. í VKllilIlROllIII 3 Látogatás a dolgozóknál Akik háború után kitakarították, tisztántartják és csinosítják a várost A köztisztasági leiepet roncsokból építették újjá és ma már teljes üzemmel dolgoznak * Nyomorognak azok a munkások, akik a lakosság egészségét óvják és a legkeményebben dolgoznak (Szeged, április 23.)) Amikor Idegen érkezik a városba örömmel állapítja meg, hogy Szeged tiszta, az utcákon nem látszik, hogy háború volt. A nyilvános parkok is 'ásson rendbejöttnek. De a szegediek maguk is örömmel állapithálják meg hogy sikerült megakadályozni a hadműveletek idején a ragályos betegségek elterjedését. Mindenki tudomásul veszi, hogy tiszta a város, de kevesen vannak, akik tudják, milyen hősi erőfeszítésre volt szükség, hogy ezt a város vezetősége elérje. »Szeged Város Köztisztasági Üzeme* a heve, annak az intézménynek, amely szerényen 'a Pacsirta-utcában huziódik meg, mélynek érdeme, hogy a város ilyen tiszta. Szeged sokat áldozott a múltban is, hogy a város tiszta és szép legyen. A fasiszta városvezetőség azonban, mikor a hábörus hullámok Szegedet elérték, elhurcolták az üzem felszerelését, az a kevés, dhii itt maradt, a hadmüveletek sarán pusztult el. Az üzem tisztviselőkarának nagy részé is elmenekült. A semmiből épült fel a Köztisztasági Üzem Komáromi Gyula, az üzem jelenlegi vezetője 1944-ben vette át hivatalát felszerelés és pénz nélkül. A hadműveletek folytán az utcákon, köztereken "és középületekben hihetetlen mennyiségű szemét gyűlt össze. Nem egy nyilvános téren összehordott szemétrakásban hüllarészek is voltak. Orfacsaró büz és a ragályos betegségek bacillusainak milliárdjai fenyegették a város lakosainak egészségét. Sem gépesített-, sem lovasfelsfcerelés nem' állt az üzem rendelkezéde a legelemibb tisztogatáshoz szükséges szerszámok is hiányoztak, még seprő sem volt. Újjászervezték előbb a személyzetet, akik önfeláldozó munkával, életük és egészségük veszélyeztetésével láttak hozzá Szegedet ismét tiszta várossá 'tenni. Lófogatu jármüvek építésével kezdték a munkát és hamarosan hét modern, gumikerekű ko'csi fuvarozta a szemetet. Újjáépítették az üzem műhelyeit, motorjavitát, esztergámuhélyet, villanyszerelő-, kárpitos-, bognár-, kovács-, lakatos- és guínijavitómühelyeket. 65 —70 szakmunkás dolgozott állandóan, hógy a köztisztasági telep felszerelését üjjáépit&ék. A hét lófogatu kocsi után hamarosan üzembehelyeztek egy teherautót pótkocsival és egy vontató traktort pótkocsival. Az újjáépítés azonban nem állt meg. A telep alkalmazottai szorgalmasan gyűjtögették a roncsokat és •ócskavasat, hogy ezekből jármüveket készítsenek. Pénz nem volt és mégis épült az; üzem, bővültek a lehetőségek Ma már motoros séprőbererfdezése, molonW locsolótankja és egy tartalék gumikerekű vontató traktora vais az üzemnek. Ócskavasból — szép ui kocsik A köztisztasági telep ügykezeléséhez tartozik a városi gőzfürdő és az autóbuszüzem is. Ma mái- 22 lófogatu jármüvei rendelkezik a város. A hadmüveletek idején az üzem javítási munkálatokat végzett az orosz csapatok részére, ezért előbb 3 traktorroncsot kaptak. Rögtön megjavították és az üzem 1945 tavaszián elsőnek fogott hozzá a szegedi földek fel szántásához A felszabadító orosz hadseregtől javítási munkálatok dijazása fejében kapott még négy teheratftóroncsot a telep, amelyeket már fel is -épitettek. Még nagyon sokra van szüksége a községi üzemnek. De lelkes újjáépítő munka folyik. Csodálatos, hogy milyen ócska vasakból születnek a legszébb kocsik. Ma- már 68 úttisztító munkás dolgozik állandóan a város tisztántartásán. Addig, *mig a dolgozók önfeláldozó munkával szépítik, tatarozzák a várost, maguk a munkások a legkomorabb helyzetben vannak. Költségvetés hiányában nem kapnak ruhát, sent cipőt. A telep a maga jövedelméből a legjobban rászorulóknak már az idén juttatott ruhát és bakancsot. . A gőzfürdő ujjáépitése ,is rohamtempóban halad, nagy részét sikerült máris üzembehelyezui. Nehéz helyzetben van a város legfontosabb egészségügyi célokát szolgálói intézménye. A háború előtt és a háború idején nem végertek javító munkálatokat, nagyon sok a felszerelésből a hadmüvelétek alatt elpusztult, A gőzfürdő is azoniban hamarosan szebb és jobb lesz, mint régen volt. A városi Társaskocsi Vállalat is üzemben van ,már. Annak ellenére, hogy a háború idején a város mind a 22 autóbuszát elvesztette, ma már négy roncsból készült autóbusz bonyolítja le' a legfontosabb környékbeli falvakkal a forgalmat. A hivatalosan megállapított szállítási ár 34 fillér kilométerenként. Az üzem azonban száméi a társadalom teherhiróképességével és ma még 22—26 fillérért végzi a személyfuvarozást kilométerenként. , Vegyék státusba a telep dolgezóit! Alkalmunk volt végigjárni a műhelyeket, lázas alkotómunka folyik minden vÍThalon. Nem sokalják a munkát, csak egy panaszük van. Nem egy ai: üzem? alkalmazottai közül már évtizedek óta a városnál dolgozik. Ennek ellenére jógi viszonyuk a várossal szemben még nincs rendezve. Látogatásunk alkalmával a telep egy évtizedeken keresztül lelkiismeretes munkásnak felesége jött bejelenteni, hógy férje hatheti betegeskedés után meghalt. A házban egy fillér pénz sincs még a temetésre sem. Komáromi igazgató azonban módot talált a segítségre. Az asszony rögtön 100 forint segélyt kapott, megkapta^ a vállalattól a koporsói és keresztjét, még virág is jut a koporsóra. Ilyen gesztusok mégnyugtatják a dolgozóikat •és bíznak, hogy nemhiába volt az erőfeszítés. Hamarosan városi tiszt viselők lesznek és ha kiöregednek a munkából, nem kerülnek az utcára, lesz nyugdijuk, lesz miből megéjniök. Lázasan lüktet az élet a telepen, épül a város, épül az ország, erősödik a demokrácia. Névtelen hősök1 áldozatos munkával teremtik ujjá, amit az; elvakult gyűlölet pusztított el. Ilyen lelkesedés, ennyi hit és önfeláldozás életre is hivja, meg is valósítja a mult hangzatos jelszavát: Szeged szébb lesz, mint volt. A feudális nagyurak Ígérték és a kérge,skezü dolgozó demokraták valósítják meg. Minden faluban legyen sportpálya és kulturház! Orlutay kultuszminiszter segítséget igért a MaDISz kezdeményezései részére -OT'" (Budapest, április 23.) Or t u f a y í hessék meg kulturális előadásaikat. Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter fogadta a MaDISz küldöttségét, amely Non György vezetésével jelent jneg előtte. A megbeszélés során a MaDISz vezetői ismertették a magyar ifjúság legfontosabb problémáit. Elmondottákj hogy a magyar paraszifjuságynak régi kívánsága, hogy minden faluban felszerelt sportpálya álljon rendeljke/ésétre. Kérték, hogy ahol az ifjúsági szervezetek nem rendelkeznek megfelelő helyiséggel, ott azl iskolákban rendez- tett. A kultuszminiszter segítségét kérték az országszerte meginduló mezítlábas futbaUbajúokságok és kulturversenyek tekintetében. Előadták terveiket állandó országos ifjúsági kulturvezetői tanfolyam létesítésére. A kiküldöttek végül ismertették a miniszter előtt az országos 48-as diákkoragresszus tervezetét. Ortutay kultuszminiszter mindezeket a kezdeményezéseket örömmel fogadta és a méltányos kérések teljesítésére a kormány nevében ígéretet Vasárnap, április 27-én, délelőtt fél 11 f^yjISjf P^fáfip' órakor a Szegedi Nemzeti Szinházban Fellépnek a Nemzeti Szinház művészei, a balett-kar, gyermekmüvészek, a rendőrzeneikar és a MaDISz énekkórusa. Feltétlen nézze meg! Jegyek eJtövételben a DÉLMAGYARORSZÁG kiadóhivatalában és vasárnap a szinház pénztáránál kaphatók. 169, olcstón szórakozhat a Kis Hungáriában Friss tavaszi sört mérnek a Kis Hungáriában DéShen menürendszer van a «s Hungáriában Nyilatkozat Ismeretes, hogy a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség közvetlenül a felszabadulás után azonnal a kezébe vette országszerte minden téren a kezdeményezést és ió példát mutatva az ifjúságnak előliárt az ország ujjáépitesében. \ MaDISz már ebben az időben a programjába iktatta a környező országok fiataljaival a kulturális és sportkapcsolatok felvételéi és megtette a kezdeményező lépéseket. Ennek tulajdonítható, hogy a kapcsolatok felvétele teljes mértékben sikerült. Eredőiéképpen a romániai Magyar Népi Ifjúság temesvári szervezeté május i3-ra meghívta, a szegedi MaDISz-t égv kulturális és sporttalálkozóra. Á» találkozó létrejötté- , rőf már régebben beszámolt a Dólmagvarország. Tudomása van ezenkivül a nagyszegedi MaDISz Vezetőinek arról is — a jugoszláv ifjúság értesítése alapján —, hogy a kapcsolatokat velük is Iiamaror sag felvehetjük. Igy többek közölt a szabadkai ökölvívóik látogatnak eí a közeljövőben Szegedre, hogy a szégedi MaDISz rendezésében a délkerületi ököl vivóváloga tolt ellen megmérkőzzenek. Mindezek tudatában fui-csán hat, hogy a SzIM szegedi .szervezete nyilatkozatot tett közzé a Szegedi Népszava keddi számában, melyben eí akarja vitatni tőlünk azt az érdemet, hogy a jugoszláv-román'-magyar ifjúság szegedi esetleges találkozója létrejötte nekünk köszönhető. Annál furcsább ez a szándék, mért a nyilatkozat aláírója nem is vesz részt a 18-as bizottság ülésein. Nyilvánvaló*hogy nem is. lehet kellően informálva a történtekről. A Délmagyarország vasárnapi számában Aszód y Vilmos megyei Litkár nem kevesebbet •mond a kifogásolt riportban, mint annyit, hogy »a MaDISz nem akarja magát elszigetelni az ifjúság egyik cso pórijától sem, ezért lehetővé tettük, nogy a szegedi 48-as bizottság egy-egy tagja is velünk jöhessen*. Le kell tehát szögeznünk, hogy a MaDISz a román és jugoszláv ifjúsági- szervezetekkel mai- jóval a IS-as bizottság megalakulása előtt- felvette kapcsolatait. Nem helytálló tehát a SzIM nyilatkozata, hogy >a jugosZláv-roman-m agyar ifjúsági találkozót a SzIM vétette fel? és helytelen az is, amikor azt állítják: » ennek a találkozónak a megrendezését a 48-as bizottságnak engedte át, mert nem akarta, hogy égy ifjúsági mozgalom sajátítsa ki a tervet' ( A nyilatkozatnak azt a kitételét is feleslegesnek tartjuk, hogy »a jugoszláv-román-magyar ifjúsági tálálkoziót pártkülönbség nélkül egész Szeged demokratikus ifjúsága rendezze meg*. Ha az lenne a MaDISz szándeka, amit a SzIM állit, akkor nem ajánlottuk vojna fel önként, hogy az ifjúsági szervezetek egy-egy küldöttjét magunkkal visszük Romániába. A nagyszegedi MaDISz szervezetei minden ellenkező állítással szem- , ben nem akarnak kisajátitani semminemű megmozdulást. Sőt inkább azon munkálkodnak, hogy a 48-as bizottságon keresztül az egyetemes magyar ifjúság vegye ki a részét a munka minden területén. Ezért javasoltuk a 48-as programba azokat a pontokat, melyeket szervezeteink már gyakorlatilag végeznek. Igv a »virágos falu — virágos város* "akciót, az ifjúság falujárását, a :> Miénk az ország* mozgalmat, a jrezit lábas bajnokságoi, stb. Nem nyilatkozatokra és vitákra van szüksége a magyar ifjúságnak, hanem komoly épitő munkára. melyből pártkülönbség nélkül Inindehki kiveszi a részét. A MaDISz nagvszegedi vezetősége •••••••• Kivégeztek három szlovák fasiszta szerkesztőt (Pozsony, április 23.) A . pozsonyi rádió jelentése szerint a kötéláltali halálraítélt Krystalek, Veraér, Krémén és Vajtauer volt főszerkesztők az ítélet kihirdetése után egyórás halasztást kértek az ítélet végrehajtására. Mind a négv elitéit kegyelmet kért. Benes köztársasági elnök Iíre oíen halálbüntetését életfogytiglani fogházra változtatta, a három másik e!it#ten már végrehajtották az Ítéletet,