Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-23 / 91. szám

4 ntfLMA UTAROHIte Szerda, 1947 április 23. A MKP meghívására végre a pedagógusok is elmehetnek a színházba A Dolgozók Színházában együtt szórakozott és egymásrniatáli a fizikai mun­kásság a pedagógussal, aki gyermékeit neveli (Szeged, április 22.) A dolgozók színháza IV. előadása ismét prózát tűzött műsorra s ezúttal Móricz Zsig­mond munkáslélekbe markoló il.égy jó mindhalálig* cimü színmüvét hoz­ták szinre. A színészek is érezték, hogy ennek az előadásnak a közön­sége közelebb áll hozzájuk, jobban átérzik a proletárgyermckek lelki ví­vódásait a nágyhirü debreceni kol­légium falai között. Lázár Gida tahin sose mondla olyan átszellemülten »ács uz édesapám*, mint ezen az estén. " , A munkásság nagy része nehezen jut cl szinliázba, a keserves munka árán sferzdtt forinthói nehezen telik színházi előadásra. A Magyar Kom­munista Párt sietett a munkásság se­gítségére ezen a téren is és megszer­vözte a muukáselőadásoknt, olcsó jegy váltásával könnyitve nehéz sor­sukon. A munkásság ennél is tovább ment. Az újjáépítésben vállvetve dol­„Mindig a dolgozók közé A Dugonics leánypolgári iskola igazgatónője, Mészáros JuBa igy válaszolt: - Őszinte ürttomtel tőit el — mondotta —, hogv itt, ezéüa z elő­adáson lélekbe* ls találkozhat­tunk minden dolgozóval, akik Uhué. vajénak éreztem magam nrtndlg és fogom érezni ezentúl ls mindig. Csak hálás köszönettel tudunk gon­dolni azokra, akik megtiszteltek bennünket meghívásukkal és lehetővé tették, hogy itt az igazi művészeten és igazi kultui-án keresztül még köze­lebb juthassunk egymáshoz. Soha sem éreztem magam távol a munkásságtól, mert azt vallottam, hogy embereket csak a becsület választhat el egy­mástól. így lelnit mindig kedves em­lékem marad ez a találkozás is, amely serkentője lehet további közös együtt­működésünknek. — Csorna Gyula, a Madách-utcai általános fiúiskola igazgatóját Simoftóvits elvtárssal foly­tatott beszélgetésében zavartuk meg, mikor a dolgozók színházáról Im­pressziói után érdeklődtünk. A pedagógusnak nem lelik színházra — Fizikái ?s szellemi dölgozóknák er a lelkes összekapcsolása az ér­zéseken keresztül olyan mély lelki kapcsolatot teremt, amely feledhetet­len marad a dölgozók ékében és aa érzéseken keresztül fogja kiépí­teni azt a szükséges kapcsolatot, amit az értelmen keresztül már sikerült ki­építeni. ' Nekönlí pedagógusoknak se időnk, se pénzünk ntnes arra, hogy színházba Járjunk .Most ls csak ugy tudtunk eljdnni, hogy az MKP hívod meg. Boldog vagyok, hogy láttam ezt a színházat és a kitűnő művészeket — fejezte be nyilatkozatát Csorna igaz­gató. Az egyik páholyban csupa peda­gógus ült. Amikor benyitottunk, ép­pen az előadásról tárgyaltak és kér­désünkre Jets Antal, a rókusi álta­lános iskola igazgatója kijelentette, végtelen boldogsággal tölti el, hogy végre családjával együtt Elmehetett a színházba a munkásság meghívására. Eddig ugyanis nem volt meg erre a lehetősége. gozik az értelmiséggel s elhatározták1, hagy minden mnnkáselünd ásra érlelml­sé-gt vendégeket hívnak maguk közé, hogy necsak a munkában, de a szórakozásban is találkozzék a két dolgozó réteg. Az elmúlt béten az egyetem- profesz­szorai jelentek meg vendégként a Dolgozók Színházában. A »I.égy jó mindhalálig*- előadására a pedagógu­sokat hívta meg a munkásság, szó­rakozzék velük együtt s a felmerülő problémákat együtt oldják meg. A vendégeket a munkások páholyaiban helyezték el s szívderítő látványt nyújtott a múltban egymástól elszi­getelt két dolgozó réteg egymásra találása a kultúrában. Felkerestünk néhány pedagógust, és megkérdeztük, milyen gondolatokat váltolt ki belő­lük ez! a találkozás. valónak érezfem magam" — Különösen jól esik — folytatta, hogy a Magyar Kommunista Párt ak­ciója éppen a pedagógusokra gondolt, amikor meghívta őket ezekre az elő­adásokra, amelyek művészi és tar­talmi szempontból is teljesen megfe­lel annak a célnak, amely a nevefés szolgálatába állítja a pedagógusokat. Ez a most játszolt darab pedig még inkább níegfelei ennek a gondolatnak és különösen érdekli az egész peda­gógus társadalmat. O Köszönet a Magyar Kommunista Pártnak Általában minden pedagógus bol­dog volt, hogy eljöhetett, mert fize­téséből színház látogatására még nem lelik. Teraesi Ferenc, a Csóngrádi­sngáruti általános iskola igazgatója is 'másodszor voít két év alatt szín­házban. — Meglepetés volt számomra, nz MKP kiküldöttének megjelenése és még nagyobb volt a meglepetésem, mikor "előadta, hogy családommal együtt meghívnak a dolgozók szín­házába. A feleségein a kisgyermek miatt nem tudott eljönni, én viszont másodszor látom a darabot s első be­nyomásom volt, hogy amit az első előadáson nem tap­soltak ineg, azt itt észrevették, ilyen például az. a megnyilvánu­lás, hogy a titulusoknak legyen már vége. Az első előadáson én tapsolni akar­tam, de magam maradtam. Meglepett az, hogy ilyen tömegesen jött el a munkásság a színdarabhoz, ami a nc­velőhalásl kétségkívül előmozdítja, mármint a tömeg, a felnőttek nevelé­sét. A közös szórakozás közvetlen be­szélgelés közben leomlanak . azok a látszólagos válaszfalak, amelyek fenn­állottak. Akik együtt ülnek a színház­ban, azok közvelien kapcsolatot is teremtenek egymással. Nekem külö­nösen nagyon tetszett a bevezető, mert bizonyára sokan nem tudják, ki volt Móricz Zsigmond s akik a mai előadást végighallgatták, azdk számára feledhetetlen élmény marad' — fe­jezi be nyilatkozatát. A nézőtér ismét elsőtétül, kezdő­dik a harmadik felvonás. Nyilas Misi tragédiája ott ég minden dolgozó lel­kében. Visszafojtott lélegzettel figyelik az események gyors pergését s mind sűrűbben csuklik fel a zokogás a né­zőtérről. Egybefolyik a színpad a né­zőkkel, a művészet megtalálta a dol­gozókat, a dolgozók megtalálták a mű­vészetet. ÉLJEN A SZABIID MÁJUS ELSEJE! minden minőségben legolcsóbban KOVÁCS IMRE Tisza Lajos körút 48. Telefon 2—45, Április 27-én nagyszegedi értekezletet tart a MaDISz Non György országos főtitkár beszámolója Tavaszi parádé, sportversenyek és kulturverseny a MaDISz ünnepi programján (Szeged, április 22.) Április 27-én tartja a MaDISz nagyszegedi szerve­zete első megyei értekezletét, melyre Non György, a MaDISz országos fő­titkára ls eljön. A MaDISz szerveze­téi lázas munkával készülődnek a nagyjelentőségű értekezletükre, amely április 27-én reggel fél kilenckor kez­dődik a MaDISz központi székházá­ban, Vörösmarty-utca 5. szám alatt. Az' értekezletnek két napirendi pontja van. Non György országos fő­titkár politikai beszámolót tart, majd Aszódi Vilmos megyei titkár be­széd a nagyszegedi szervezetek problé­rttáiról. A beszámolókat vita követi, mdjd fél 11 órakor a küldöttek és az értekezlet résztvevői a Nemzeti Szín­házban megnézik á MaDISz tavaszi parádéját, melynek tiszta jövedelmét a Petőfi Sándor tanöncoltlion felépí­tésére fordítják. A műsor további ré­sze a kövétkefőkbőr alakul: 1—3-ig ebéd, majd 3—6-ig a Hunyadi-téren hatalmas sportünnepségek. A sport­ünnepségen a MaDISz mezítlábas csa­patai és más sportegyesületek mérik össze erejüket. Ezenkívül más sport számokban is szerepelnek a MaDISz sportolói. Este 6 órakor a MaDISz nágyszegedi szervezeteinek kulturgár­dái kulturverseny keretében mérik össze erejüket a Dohánygyár előadó­termében. Ezen a versenyen részt­vesz a SzIM, a NÉKOSzj FISz és a cserkészek kullurgárdái. A MaDISz nágyszegedi vezetősége megyei értekezletre a város minden társadalmi rétegének vezeTSil meg­hívta, Szeged közönségét pedig ezúton hívj a szeretettel ugy a Színházban tartandó tavaszi parádéra, mint a sportversenyekre és a Dohánygyár­ban tartandó kulturversenyre. Vasárnap, április 27-én, délelőtt fél 11 TdvqctÍ Dovóflá órakor a Szegedi Nemzeti Színházban JLSSÜ5 Fellépnek a Nemzeti Szinház művészei, a balett-kar, gyermekmüvészek, a rendőrzenekar és a MaDISz énekkórusa. Feltétlen nézze meg! Jegyek elővételben a DÉLMAGYARORSZÁG kiadóhivatalában és vasárnap a szinház pénztáránál kaphatók NAGY LAJOS: Az úriember Aff úriember már a aéve Írásában is kifejezi, hogy ő nem afféle sen­kiházi, hanem mondjuk, hogy nagy­bagyóci és kisbagyéci Fekete Bálint. Az úriemberek apró jelekből megismerik egymást, kétes esetben megkérdezik: Nem a majtényi Na­gyok közül való? Ez még magázás. Ha a majtényi Nagyok közül való az illető, vagy máshonnan valósi Nagyok közül, szóval nemcsak ugy egyszerűen Nagy, akkör nyerítő hangon tör ki az öröm: Sze-he-her­vtisz bátyámI Ha csak ugy egysze­rűen "Nagy, Kis, Kovács az uj is­merős, akkor: Mivel szolgálhatok Kovács ur? Nemcsak az úriemberek ismerik meg egymást apró jelekből, hanem mások is megismerhetik őket, ha van hozzá elég jóérzékük. Én, ha három mondatot váltok eggyel, már tudom ki ő. Egyszer beszélgettem eggyel, egy idegen légópincében. Fiulaloniber volt, eléggé közlékeny, talán előzőleg megivott két-három spriccert. Nem félt a bombától, kicsit sajnálta a zsidókat,. nem volt németbarát és nem helyeselte a nyilasok viselt dolgait. Mindjárt be­szélgetés elején azt mondta: »Azért nem haragszom Feri bácsira, ő tudja mit csinál*. A Feri bácsi Szálas) Ferenc vóltl Az úriemberről a demokraták azt hiszik, azt is szokták állitanív hogy buta. Ez nem igaz. Az úriembernek nagyon is megvan a magához való esze. Az úriember ezer esztendőn át ijiindig minden változtatni akaró társadalmi .erővel szemben meg tudta őrizni, sőt meg tudta erősíteni a maga kiváltságait. A magyar url­ethlieren megtörtek a francia for­radalom hullámai. Győzött ö a negyvennyolcon, áz ezerkllencszáz­tizcnkiiencen. És ha most el is bu­kott (nem túlságosan!): hisz a {pl­Lámadásban és makacsul, elszántan, ravaszul, fáradhatatlanul küzd ma­gáért. Minden lépése, minden szava, minden lélegzete cselekedete ennek' a harcnak. Együtt ülsz vele a ká­véházban, jön a rikkancs, kínálja a baloldali lapot, mosolyogva igy szól propagandának szánva: »No adjon egyetI Lássuk, mit hazudik az újság.* / Az úriemberek a világ minden Országában nagyjából hasonlítanak egymáshoz."Megértik egymást! Nem kell nekik a propaganda. Nincs sehová felírva buzdítás, de mintha éjjel-nappal szakadatlanul az égen lobogna lángbetükkel: »Világi úri­emberei egyesüljetek.* Hadirokkant közgyűlés Szegeden (Szeged, április 22) Vasárnap tar­totta népes közgyűlését a HONSz. A megjelenteket Losonczi Lajos társelnök üdvözőjlle s megnyitó szavai után Kelemen Oszkár, a csoport ügyvezető elnöke előterjesztette évi jelentéséit s bejelentette, hogy a kor­mányzat az ország anyagi helyzetéhez mérten fokozatosan segíti a hadigon­dozottakat, igy járadékukat április 1-tőí felemelte, felemelték továbbá a hadigondozottak jövedelmi értékha­tárát s ennek kapcsán a hadigondo­zott kereskedők, ip;irosok ós dohány­árusok is kaphaln;ik járadékot. A zár­száriiadás és költségvetés letárgyalása után megválasztottak az uj számvizs­gáló bizottsági és választmányi tago­kat. Hartmann Sándor a HONSz központja nevében szólalt fel. Ke­lemen Oszkár indítványozta, fordul­jon a HONSz a népjóléti miniszté­riumhoz, hogy szüntesse meg az első és második ellátási csoport, vagyis a tiszti és legénységi megkülönböztetését, rendeleti uton történjék intózke­kedés a hadiözvegyek díjmentes gyógykezeléséről, a hadiözvegyek járadékának emeléséről, amely indítványt a közgyűlés egy­hangúlag elfogadott. Végül a közgyű­lés köszönetet szavazott a Dénes Leó elnök irányítása mellett ered­ményes munkát "végző vezetőségnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom