Délmagyarország, 1947. március (4. évfolyam, 50-73. szám)

1947-03-11 / 58. szám

lilág proletárjai egyesüljetek! Szeged, 1347 március 11., kedd. !V. évi. 53. sz. Ara: 40 fillér & 1AIÍ A8 aóMMPMIOA FAIY 9 É I, M A # 1A * 0 a »IA GI IIAPILAPJÚ Ujabb lecke a Kisgazdapártiak A szegedi ipar testületi,, választá­sok második menete is lezajlott. A választás eredményének jelen­tősége túlnőtt Szeged város hatá­rain is és meggondolásra kell, hogy késztesse — pártkülönbség nélkül *— a demokrácia minden 'őszintén igaz hivét. ' A kisgazdapárti lista a multheti választásokkal szemben is löbb mint 200 szavazatot vesztett, majd­nem ugyanennyivel növelte szava­zatát a szabadságpárti lista és ez a tény a szegedi Kisgazdapárt ál­talános válságát tükrözi-vissza. Ér­demes visszatekinteni, mi juttatta eddig a pártot, hogyan támadha­tott olyan rés a demokrácia front­ján. amelyen keresztül a reakció betörhetett és elhatalmasodhatott. Nem először mutattunk rá arra a tényre, liogy a "Kisgazdapárt po­litikáját a reakcióvalivalő verseny­futásra állították be a jobboldali rétegek megnyeréséért. Természe­tes, hogv ebbenj'á versenyfutásban lemaradt a Szabadságpárt mögött, mert ahelyett, liogy vállalta vofíia a pártba betódult tömegek demo­kratikus átnevelését, maga is a jobboldali tömegek hangulatát nyergelte meg. Azok ugyanis, akik vásárnap a szabadságpárti listára adták a szavazatukat, a Kisgaz­dapárt tagjai voltak, de legalább Ss eddig sí párt befolyása alatt áll­tak. Nagyon sokan közülük még ma is tagjaivá Kisgazdapártnak. A következetlen, gerinctelen és két­színű magatartás igy (bosszul ja meg magát egy párt életében. Követke­zetes élvi harcot nem folytatott a párt a reakció erői ellen sem a párton belül, sem azon kivid, de ugyanakkor következetes elvi har­cot folytattak a munkáspártok el­len, igonvbe véve olyan eszközö­ket, agít áriájukban olyan (módszert használva, amely nem a koalíciós társ, hanem az ellenség eszközei és módszerei voltak. Itt volna az ideje annak, hogy a Kisgazdapárt demokraláilkomöly és felelősségteljes következtetése­ket vonjanak le az eseményekből. Itt már nem csupán az ipartestü­leti választások kérdéséről van szó. Ennek a választásnak a lefo­lyása és eredménye megmutatta, hogy a párt egész politikáját kell fölszámolni,, hogy igyŰovább a Sol­gok nem mehetnek, nemcsak a Kisgazdapárt érdekében,, hanem egész Szeged demokratikus fejlő­dése szempontjából sem. Mi tudjuk jól, mit kell tenni. Velünk együtt tudja Szeged egész demokratikus társadalma, hogy amig p párton belüli reakció poli­tikai összjátékot folytathat a pár­tonkívüli reakcióval, nemlehetsző sikeres harcról s ezzel gazdasági terveink megvalósítása is késedel­met szenved. Megmondjuk őszintén: a kisgaz­dapárti reakció felszámolásának a kérdését olyan kérdésnek tartjuk, amely már tidságosan is akuttá vált, ezt tovább halogatni nem le­het éppen a további együttműkö­dés, a közös feladatok elvégzése érdekétien. Mi azt szeretnénk, ha az ipartestületi választások tanul­ságának levonása után'végre őszin­te, komoly demokratikus összefo­gás következnék cl. Néni »enged­:nényeket« kérünk, hanem őszinte önbirálatot. Nem szétforgácsolni akarjuk a pártot., hanem ellenke­Vallanak az összeesküvőn gazdasági bűntársai 4 MÁVAG letartóztatott vezetői beismerték, hogy tervszerűen akadályozták a demokrácia termelési politikáját Borbély Kálmán és Rimóczy György a Magyar Közösség utasítására szabotáltak (Budapest, március 10./ A bel­ügyminisztérium közli: A köztársaságellenes összeeskü­véssel kapcsolatban az államvé­delmi osztály letartóztatta Borbély Kálmánt, a MÁVAG vezérigazgató­ját és Ithnóczi Györgyöt,, a buda­pesti gyár igazgatóját Dékány László Jánost, a győri gyártelep vezetőjét és Balogh'Gyulát, a gvöri gyártelep műszaki tanácsosát. Kihallgatásuk során beismerték azt, hogy a »Magyar Közösségi­nek már a felszabadulás el&ti időkben aktív tagjai voTtak. Bor­bély és 'Bimóezi családfői tisztsé­get töltöttek be. Beismerték tov bá azt is, hogy már Budapest os­troma a'a't szervezettilépéseket vet­tek a legfontosabb kulcspozíciók elnyerésére, hogy a felszabadulás utáni demokratikus rendszerrel szemben megteremthessék népclle­nes céljaik megvalósításának elő­feltételeit. Borbély vallotta, hogy 1914 de­cemberében az ostrom heteiben felkereste őt a MÁVAG-gyár tele­pén Misléth Endre, Arany Bálint­nak, a sMagyarf Közösség«-i vezér­tanács tagjának utasítására. A ve­zcrlanács utasította a »"Mngyar Kö­zösség* tagjait,, elsősorban Bor­bélv Kálmánt és Bimóezi Györ­gyöt, hogy a kivonuló német csa­patokkal semmiesetre se menekül­jenek nyugatra, hanem tanusitsa­nak mindannyian aCbevonuló szov­jet csapatok iránt barátságos ma­gatartást, igyekezzenek a szovjet esnpalok és a munkásság rokon­szenvét megnyerni aZíüzom helyre­állilásával és a(lemielés megindítá­sává] szerzett érdemeik áltat, bogi' magatartásukkal és munkájukkal beférkőzhessenek minden fontos kulcspozícióba. Borbély és Bimó­ezi eleget tettek Arany Bálint uta­sításának és sikerült is elérni azt, hogy a MÁVAG vezérigazgatója Borbély Káliján lett,, a budapesti 4»yár vezetője Bimóezi György, a győri gyártelep vezetője Dékány László János, annak másodhelvet­tese Balogh Gyula műszaki főta­'hácsos. Ezenkívül a »Magyar Kö­zösség -j tagokkal töltötték be a diósgyőri gyár kéh£ontos állását is. Borbély Tfálmán is, Bimóezi György is, szánios'szabohízscsclck­ményt ismer! be. Beismerték azt. hogy az általuk vezetett üzemeket eladhatatlan és használhatatlan gé­peknek és alkatrészeknek gyártá­sára állították bc,diogy ezzel óriási károkat okozzanak cs megakadá­lyozzák a kormány politikáját, az iparnak és a mezőgazdaságnak szerszámgépekkel és termelőeszkö­zökkel való tervszerű 'ellátását. Be­ismerő vallomást teltek arról ís, liogy tervszerűen akadályozták meg 3z adott lehetőségek keretein belül is a gyár termelőképességé­nek teljes kihasználását. Utasítást adtak például olyanVautódugattyuk gyártására, amelyek iránt semmi kereslet nem volt és 40—50 ezer forintba kerülő elavult traktorok gyártására adtak utasítást,'.amelye­ket a dolgozó parasztság sem fel­használni, sem .magas ára miatt megvenni nem tudott. Mozdony­műhelyeikben havonként négy mozdonyt állítottak előtakkor, ami­kor a mai,1 kapacitás mellett annak négyszerese is előállítható volna. Beismerték a MÁVAG letartózta­tásban lévő vezetői azt is, hogy a munkásság szociális helyzetéi szán­dékosan igyekeztek lerontani. Be­ismerték, hogy mindent részlete­sen megvitattak Arany Bálinttal Mistéth Endrével, Valamint/a pénz­ügyminisztérium, iparügyi minisz­térium, újjáépítési minisztérium és a nehézipar már ugvancsak letar­tóztatásban levő »Magyar Közös­ség -i tagjaival. Beismerték azt is, hogy az utasításokat főleg^rany Bálinttól kapták. Dékány László János és Balogh Gyula ugyancsak beismerő vallo­mást tettek. A nyomozás a továb­bi összefüggések felderítése érde­kében folyik. r" Vidéken is megUeitlIék ez összeesküvők frontjának felgöngyölítését Számos letartóztatás a Dunántulon (Budapest, március 10.) Á "belügy­minisztérium kÖ2li: Az ál[anivédelmi szervek a köztársaság védelméről szóló 1946. évi 7. tc. elfeni tény­kedés miatt őrizetbe vették dr. Bal la László szombathelyi postatakarék­pénztári igazgatót, Döbrössy Lajos szombathelyi református lelkészt, dr. Tóth Lajos szombathelyi műszaki ta­nácsost, Gaál László " szombathelyi üzemvezető-főmérnököt, Fekete Fe­rencet', a' Parasztszövetség titkárát' (Mátészalka). Eőry .Sándor székesfe­hérvári OKH kirendeltségvezetőt, Kiss Ágost székesfehérvári magántisztvise­lőt, Kecskés Sándor székesfehérvári állattenyésztési főellenőrt, Kovács Ká­roly székesfehérvári tartalékos fű­hadnagyot, dr. Németh Gyula székes­fehérvári orvost, dr. Szatmárv Sán­dor székesfehérvári ügyvédét, Tóth Ferenc székesfehérvári építési vállal­kozói, Tőke ístván székesfehérvári gépkocsi fuvarozót, dr. Németh László székesfehérvári püspöki titkárt, dr. Oroszt Farkas Győző székesfehérvári' tanügyi titkiírt, Szabó Imre Ferenc székesfehérvári szociális felügyelőt. A felsoroltakat március 10-óji. hét­főn átadták a népügyészségnek. ! Megkezdődöd Moszkvában a négy nagy hatalom külügyminisztereinek tárgyalása (Moszkva, március 10.) Hétfőn meg­nyílt Moszkvában a külügyminiszte­rek tanácsának ütésszaka á külföldi sajtó és "á rádió nagyszámú képvi­selőjének felenlétében. Az ütés Aío­totov szovjet külügyminiszter szavai­val kezdődött és Bevin brit külügymi­niszter felkérésére mindvégig o el­nökölt. A további üléseken a külügy­miniszterek felváltva éfnököfnek majd. Molotov hangsúlyozta, hogy az ér­tekezletre váró feladatok nem köny­nyfiek. Vizsgálat alá keíf venni ugyanis a Németországgal való béke­szerződéssel összefüggő egész sor kér­dést és meg kell vitatni az Ausztria­valA való szerződés kérdését. Ala­pul a szövetségesek krimi és boriiní értekezletének határozatai szolgái­nak. Bevin külügyminiszter ezután há­láját 'fejezte ki a \fogadtatásért a szovjet kormánynak, majd Ridault és Marshall küfügvminiszterek szólaltak fel. Az ^rlekezlet számos szervezeti kérdésről határozott, végüf hozzálá­tott a napirend tárgyalásához. Szeges! asszonyai lelkes hangulatban iiimefieltéic a nemzetközi nőnapot Szabó Ptrosha nemzetgyűlési képviselő beszéde a városházi ünnepségen „A háború elten ahhor kell küzdeni, amikor béhe van" (Szeged, március 10.) Ünnepi diszt öltött a városháza közgyűlési terme a nemzetközi nőnap sze­gedi ünnepségére. Szokatlan lát­vány volt a közgyűlési terem pad­soraiban elhelyezkedő asszonyse­reg, amelyet csak elvétve bontott meg egy-két férfi jelenléte. Kezdé­zőleg o Shvoy-klikk szellemének és politikájának eltávolitásávarép­pen a szétforgácsolástól akarjuk megóvni a magyar1 demokrácia ér­dekében. Mi hisszük azt, hogy a szegedi reakció pillanatnyi előretöréséből a szegedi demokratikus/pártok ösz­szefogása születik meg és ipartes­tületi, de más viszonylatban is gyorsan hozzálátunk a reakció fel­számolásához. sig a kjtünő rendőrzenekar szó­rakoztatta a közönséget, majd a Himnusz hangjai után Tlavalecz Islvánné üdvözölte a megjelente­ket és megnyitotta az ünnepséget. Schwartz Józsefné Szinetár György Asszonyok* cimü aktuális költe­ményét tolmácsolta hatásosan^ majd Szabó Piroska dlvtárs, nem­zetgyűlési képviselő emelkedett szólásra. Visszapillantást vetett a nőmoz­galom múltjára és ismertette lét­rejöttének szükségességét. 1910-ben Kopenhágában ült először összo a nőbizottság s ott határozták el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom