Délmagyarország, 1947. március (4. évfolyam, 50-73. szám)

1947-03-30 / 73. szám

'liiág proletárjai egyesüljelek ! Szeged, 1947 márcins 30 , vasárnap. ÍV. év!. 73. sz. hra: 40 fillér DÉLMAGYAKOR m % MAGYAR KOMMUNISTA PART P ÉLM AOY ARORSZÁGi NAPILAPJA Munkái minden dolgozónak. kenyereí'az éhező családoknak! Irta: Komócsin Zoltán M unkáttanul ődöngő nők, férfiak téli hónapokban, hanem egyes váltócsapatával találkozunk városszerte. Utcán, köztereken, a városházán, mindenütt megtaláljuk őket. Ha beszédbe elegyedünk velük, fel tőr belőlük iá maguk es családjuk keserve, sokféle panasza. Nincs kenyér, nincs ruha, aincs cipő, nem tudunk lakbért fizetni. Száz és száz nincsnek, egy a kútforrása, a munkanélküliség. Erősek, fiatalok, középkorúak, munkára termettek mind. Nincsen nagy igényük, különleges kívánságaik. Nem kérnek könyörületet, sem alamizsnát Munkát akarnak," dolgozni szeretnének magukért, családjukért. Az ipari és mezőgazdasági munkások a. szabadfoglalkozású értelmiségiek előtt nem uj jelenség a (munkanélküliség. A húszas évek közepe, •a harmincas évek eleje erősen él még a magyar dolgozók emlékezeté"ben. Akkor a tőkések profitéhsége szorította ki őket a munkapadok, az íróasztalok mellől. Akkor a magyar fizikai és szellemi dolgozók szabad (szakszervezetét üldözték, minduntalan eltaposták. Ma ... hát igen, ma ís szerepet játszik a tőkések spekulálása a munkanélküliség kérdésében. A különbség a múltbeli és jelenlegi viszonyok kőzött, azonban alapvetően megváltozott. Ma a szabad szakszervezeték majdnem két millió, dolgozó érdekeit védik éber figyelemmel. pillanatig sem szünetelő,'" állandó harc közepette. A múltban az egész államapparátus csendőrrel, rendőrref, börtönnel együtt a munkanélküli és dolgozó tömégekkef szemben a tőkéaoigoao tomegejsKei szempen a ioné- hogy mindezek a lehetőségek csak sek oldalán állott. Ma a hatalomban | csöppet jelentenek a tengerben. Az latok inkább még fokozni akarták. A szakszervezetek csak nagy 'harcok árán tudták megakadályozni a nagyobbarányu leépítéseket. F

ontos a tőkések passzivitására rámutalni nemcsak a mult, hanem a jelen és jövő szempontjából is. Nyílt, őszinte beszédre van szükség. A" kormánytól több pénzt nem kap a város. Az clőiráuyzott összeget, a lehetőségek szélső határán felül kimerítettük. A közületek nem aludtak el most sem kezdeményezésben, fontos volna, hogv kövessék példájukat a szegedi vállalatok vezetői is. A hídépítési munkálatok elkezdődtek. Különösen később, ha már nagyobb lendületet vesz a munka, sok ember nyer ott alkalmaztatást. Dénes elvtárs polgármester minisztériumi kilincsefése eredményre vezetett. Kislakások építésére sikerült szerezni egymillió 600 ezer forintot. Ez az összeg jelentős segitséget jelont az épitőipari munkanélküliség leküzdéséhez. Meg keli nézni az egyes minisztertárcák költségvetése alapján előirányzott munkákat. Mit lehetne — ha csak morzsákat is — megkaparintani a szegedi munkanélküliség enyhítésére. Ha a hivatalos tényezők a város gazdasági életét irányító személyiségekkel és a szakszervezet vezétőivel utána néznek, bizonyára találnak más apró lehetőséget "is, amelynek alapján munka.dkal- • meggondolásaikból tredő magalartámat lehet biztosítani) sukra. Aki egy kissé Is ismerős az Azonban a munkanélküliség jelenlegi méreteit ismerve, tudnunk kell, igazi, alapos, segitséget a nagyüzemeknek, a középvállalatoknak, a magánkezdeményezésnek kell biztosítani. Ha a vállalatok vezetői változtatnak eddigi magatartásukon, ha nem kivonják, hanem befektetik tőkéjüket a termelésbe, akkor a munkanélküliség kérdését, bármilyen súlyosnak is látszik pillanatnyilag, egy csapásra meg lehet oldani. Lehetőségek akármelyik szegedi nagyüzemnél szinte korlátlanul kínálkoznak. 'Uj szakmánvok bevezetése, a termelés szélesítése, a meglévő termelő eszközöknek, a jelenleginél nagyobbmérvü kihasználása. Mind.olyan lehetőség, melyeket a textilgyáraktól kezdve a közép üzemekig mindenütt meg lehet találni. Néhány hétlel ezelőtt beszélgettünk az egyik gyár általunk nagyrabecsült igazgatójával, aki elmondotta, hogy kesz tervei vannak az üzem gépjeinek az eddigieknél sokkal nagyobbmérvü kihasználására. Meg lehet először másfélszerezni, azután kétszerezni a munkáslétszámot a meglévő gépekkel, változatlan munkaidő mellett. Nem tudja a terveit keresztülvinni, mert nem engedi a központi igazgatóság. Ebben az esetben tehát még a tőkehiány-mesével sem lehet előhozakodni. F

/z a példa és még számos tnás példák bizonyítják, Hogy nem gazdasági, hanem politikai szempontok késztetik a magyar tőkéseket a a minisztériumoktól kezdve egészen á városi, falusi közületekig jelentős befolyásuk van a dolgozóknak. Jói tudjuk ebből a befolyásból, csak ugy iesz kenyér, munkaalkalom, ha élni ís tudunk vele. Nézzük meg tárgyilagosan, a tények valódi feltárásával/ milyen erőfeszítéseket tettek a szakszervezetek, hogyan érvényesült a város vezetésben a munkáspártok befolyása az elmúlt hónapokban a munkanélküliség leküzdése érdekében? A legnehezebb évszakon, a téli hónapokon luívagyunk. Jóval a téí "bekövetkezés előtt, még amikor jó idők voltak, már akkor megkezdte a kommunista törvényhatósági frakció a csatát a munkanélküliség enyhítése érdekében. Közvetlenül az"a cél állolt előttünk, átmenteni a megpróbáltatás nehéz* hónapjain azokat a családokat, ahol az anya általános gazdasági helyzettel az tudja, hogy nem a tőkehiány az akadálya a termelés szélesítésének, hanem inkább a tőkések bizonyos politikai helyzetre való spekulálása. El nem fogafttuk. de megértettük ezt a tartózkodást, amit a tőke általában a magánkezdeményezés tanúsított a demokrácia első hónapjaiban. Ezek a hónapok elmultak, az infláción is tul Vagyunk Itt volna az ideje már, hogy a szegedi nagy- és középüzemek vezetői, tulajdonosai is jobb belátásra jussanak. A termelés szélesítése a jelenlegi termelőapparátus nagyobbmérvü fahasználása amellett, hogy komoly lehetőséget adna a munkanélküliség leküzdésére, hatványozottabb mértékben fokozná a tőke profitját is. Ugy hisszük időszerű lenne felhagyni á reális alapot nélkülöző politikai spekulációval és rátérni a tőke és munka szempontjából egyedüí helyes, a nemzet felemelkedését biztosító útra. Adjon lendületet az építésnek, termelés-' nek a maga eszközeivel a tőke ts. Munkát minden dolgozónak, kenyeret az éhező családoknak I Nem hatást keltő jelszó, vagy frázispuffogtatás ez. Ezer és ezer szegedi család legelemibb, jogos követelése. Meggondolandó ez a követelés gazdasági, politikai jelentőségén tuí tnorális szempontból is. A ftiunkátían, korgógyomra, családja nélkülözésével szem ben tehetetlenül álló ember nem erősítője, hanem bomlasztója az erkölcsi kötelékeknek. Aki jói van íakva, nem hisz az éhesnek, mondja a közmondás Amikor a munkanélküliségről vau szó, jól fontolják meg a jóllakottak, mit mondanak és mit tesznek. Nem akármilyen ügyről, éhező, nyomorgó, zúgolódó emberekrőf van "szó. A tények elot kitérni nem fehet, cselekedni kell. Most legelsősorban a szegedi vállalatok vezetőin a sor. Az önhibájukon kivül munkátlanná váltók részéről világosan, félreérthetetlenül; tették fel a kérdést. Munkát, kenyeret követelnek! Vigyázzon az ellenzék, mert szembetalálta magát a koalíció radikális eszközeivel! JVe akarjon senki kíméletet a bűnös összeesküvők számára Nagy Ferenc rrsiníszSerelnök nagy beszéde a nemzetgyűlésen (Budapest, március 29) A nemzetgyűlés szombati ülését Varga Béla elnök nyitotta meg. Két napirend előtti felszólalás ulán Nagy Ferenc miniszterelnök emelkedett szólásra, hogy válaszoljon a felhatalmazási vita sorún elhangzott felszólalásokra. Nagy Ferenc beszéde bevezető részében rámutatott a koalíciós kormányzás szükvagy férj önhibáján kivül munkát-' ségességére, majd ismertette a nelanná vált. Azf volt á követelése a hézségeket, amelyek részben gazdakommunista törvényhatósági frgkció-! sági téren mutatkoztak. Ezekben az T .„ f i ÍC T " — l 1 I ri / í 1 - I , — n í-/\rt Imin n 1\A 1 ri a1..'iiakanélküliség [••••••••^"'^'•••••••••'••^^•^O Követelésünket közgyűléseken, külön-1 hogy ahol a belső béke fenntartására böző bizottsági tárgvalásokon, konkrét j nem helyezlek olyan nagy súlyt s hasznos tanácsokkal, javasíatokkaj tá-inem hoztak annyi áldozatot, mint náinasztotluk alá. Minden túlzás nélkül, i lünk, ott a fejlődés üteme meg sem de természetesen némi erkölcsi elég-1 közelítette a miénket. Nyugodtan cltételt érezve állapítjuk meg, a téli' mrtitdhatom, hogy a ^nagyúr nép muncsatát megnyertük. Októbertől, már-'táját egyetlen más vesztes "Xrszág cius közepéig sikerült munkaalkalmat újjáépítésével sem lehet összehasonteremteni minden hónapban közel IitanL Megakadályoztuk a reakció ér1000 embernek, a munkanélküliek vényesülését Magyarországon, a malecnehezebb gyar "demokráciát szilárddá és megíngathatatlanná tettük. A miniszterelnök ezután rámutatott a kormányzat nemzetépítő munkájára a stabilizáción keresztül, egészen a hároméves újjáépítési tervig Ma, amikor lehelősegeink korlátozottak — mondotta Nagy Ferenc miniszterelnök —, feltétlenül szükség van hosszabb időre szóló terv kidolgozására. Nem szabad elhinni* a hároméves tervvel kapcsolatban azt a parasztság felé irányított propagandát, hogy a kötött- vagy gyar parasztság egyedeinek önállósáíránvitStt gazdálkodási rendszer a magát bármilyen mértékben is érintené. — A gazdasági tc ok megvalósításának — folytatta beszédét a miWi_ agy csökken- niszterelnök — azonban meg vannak tették volna a munkanélküliséget a a politikai feltételei. A koalíció fennnagyobbik felének. A legnehezebb gyar hónapban, decemberben 1.221 embert foglalkoztattak a közmunkákon, öt hónap alatt 819.912.— forinttal sietett a varos vezetősége a munkanélküli családok megsegítésére. A kommunista polgármesternek, Dénes elvtársnak sikerült elérni azt, amit egyetlen más város vezetősége sem ért cl, egy millió forintot hozott eí á kormánytól, ugyanakkor, amikor Szegednél sokkal nagyobb háborús kárt szenvedett városok még fél millió forintot sem kaptak. Amikor ezeket a tényeket megállapítjuk,'ugyanakkor arra is kénytelenek vagyunk felhívni a figyelmet, hogy a inagánkezdeményeaes, a szegedi tőkések messze elmaradtak a tartása s az abban tömörült pártok tömegeinek az együttműködése változatlanul kívánatos. A parasztság, munkásság és a demokratikus polgárság óriási többsége van benne a koalícióban. Ezek a néptömegek nyugodtan cl fogják tűrni az ellenzéknek segitőszándéku birálatát, dé semmiképpen sem tűrnék el, ha az ellenzék . munkája a demokrácia további .fejlődésének hátráltatására irányulna. Vigyázzon a magyar ellenzék, hogy most, megindulásának kezdetén, ne vegyen olyan irányt, ainefvct a koalíció' (tártjai és tömegei kénytelenek lesznek radikális eszközökkel visszautasiíani. A koalíció pártjainak„ie kell vonniok'a tanulságokat az eddigi súrlódásokból és válságokból. TiSztán látjuk, hogy a pártok végcéljai között különbségek vannak, de mindaddig együtt tudunk maradni és munkálkodni, amig a magyar nép gazdasági művelődésben szociális és politikai felemelkedését tartjuk legközelebbi feladatunknak. Ezeknek a feladatoknak érdekében mindig meg fogjuk tatáim a megegyezést és a haladás tempójának mértékét is. — Az összeesküvők megbüntetésének példájából kell megtanulni a demokrácia minden ellenségének, hogy a magyar nép századok óta vágyott cs várt életformája ellen többé lel nem einelheli kezét. A magyar nép az elnyert hatalmat többe ki nem adja kezéből, mert nem akarja, hogy ui évszázados küzdelembe és szenvedésekbe kelljen bocsátkoznia, hogy lerázza magáról a zsarnokságot. Az öszszeesküvők ellen az eljárás törvényes bírói uton folyik és ha valaki ártatlanul került az eljárásba, a bíróság meg fogja neki adni az igazolást, de a tényleges bűnösök szántára ne akarjon senki sem elnézést. -•— A közelmúltban sokan igyekeztek a magyar nép körében zavart kelteni a fakultatív hitoktatás bevezetése, -szándékának félremagyarázásával. A magyar kormány arra törekszik, hogy a magyar nép ősi, erkölcsi szervezeteivel, az egyházakkal i\ legjobb viszonyt- tartsa fenn, mert hiszi, hogy ha' az egyházak maguk is kiveszik, részüket a demokratikus nevelés munkájából, akkor maradéktalanná lehet fenni a magyar nép lelkében a demokrácia meggyökerezié- • sét. A miniszterelnök két óra hosszat tartó beszédét a nemzetgyűlés nagytapssal fogadta. A nemzetgyűlés legközelebbi ülését április 9-én tartia, amelyen folytatják a felhatalmazást javaslat tárgyalását. • Másodfokán is megsemmisítenék a szegedi ipartestületi választásokat (Szeged, március 29.) Ismeretes, hogy a város elsőfokú iparhatósága megsemmisítette a szegedi ipartestületi választás eredményeit, mert megállapították, hogy Visz- ' szaélés történt. — Ezek alapján semmisítették meg £lsőfokon a vá lasztás eredményeit. Bárkányi Ferenc, az igy megválaszolt elnök/ azonban fellebbezéssel élt. Másodfokon dr. Antalffy „György h. polgármester -vizsgálta felül az üg és az adatok alapján Dénes polgármester szombaton aláirta at megsemmisítő végzést.