Délmagyarország, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-06 / 30. szám

Vffsáfnip, 1947 március 30. 5 Mit kíván a külváros ? A Délmagyarország nagy arányú akciói indilSzeged peremvárosainak és dolgozó népének megsegítésére A Délmagyarország munkatársainak beszámolója kUlvárosi őrjáratuk eredményéről heftűnk, amelyekben eső utón piszkos, bűzös viz áporodik. A mostani meles időben kiszáradt árok alján üvegcserepek. rossz fazekak, lábasok, szeméthulladékok és egyebek disztefenkednek, de még állati hullák i-. akadnak köztük. Az egészségügyi szempontoktól függetlenül az esti órákban jeleni ez még nagyobb veszedelmet amikor a többnyire hiánvos világítás miatt könnyen szerencsétlenség is töriénhet. A Rom-utcán például kc-t sszn sarkon Keresztül nincs viiági •tás, a Névtelen utcában pedig egyáltalán nincs utcai lámpa. Ezenkívül ezeket az eldugult, piszkos csátornákai piszkos időben elönti a viz és ptána elönti áz utcákat, kerteket is. A rendőrségnek is nagyobb gonddal kéFfehe vigyáznia, hogy ne hordják oda a szemelet a környékbeliek, marosak saját érdekükben sem. összefoglalva tehát a panaszokat, azt tapasztaltuk, hogy a csatornázás megjavítása, az utcák rendbehozása s néhány kut elhelyezése tenne a leggsürgetőbb feladat. Fontos fenne ezek melleit az utcák fásítása is, vagv legalább a Gedó előtti park rendbéhozása, fásítással, parkosítással, Tiogv a felsővárosiaknak is tegyen egészséges ligetük, ahova este munka után kiülhetnek beszélgetni, sétálni. Mindezekért a Magyar Kommunista Párt felsővárosi törvényhatósági bizottsági tagja Katona András többször felemelte már szavát illetékes heíven és reméljük, hogy a hároméves t'orv során sikerül ezeket a kívánságokat is megfelelően kielégíteni. Szegeden is kiadták annakidején azt az újjáépítési Jelszít, amelyet Gerö Ernő elvtárs a közlekedésre vonatkozóan százszázalékban meg iá valósított. Szeged*11 ei a jelszó igy hangzott: Arccal a külvárosok felét A Jelszó elhangzott, történt is némi kezdeményezés n külvárosok nyomorúságos helyzetének megjavítására, de Szeged külvárosai még ma Is olyan elhanyagolt állapotban vannak, mintha nem az ország második legnagyobb városának peremén, hanem a legsötétebb Afrika mélyén lennének. A Magyar Kommunista Párt várospolitikájának egyik legfontosabb programpontja a külvárosok népének megsegítése és hogy a pártnak ez a célkitűzése mielőbb megvalósuljon, a Délmagyarország szerkesztősége elhatározta, nagyarányú mozgalmat Indít, amelynek az a célja, hogy ráirányítsa a közfigyelmet a szegedi peremrészekben uralkodó tűrhetetlen helyzetre. A Délmagyarország ezzel az akciójával igyekszik az arcokat a külvárosok felé fordítani, vizsgáljuk meg a nelyzelet és határozzuk meg a teendőket, amik a mull bflnetnek likvidálása során a demokráciára várnak. A várospolitika hároméves tervének egyik legelső pontja legyen a külvárosok helyzetének gyökeres megjavítása, de addig Is elsősegélyt kelf nyújtanánk a város peremén élő dolgozó kisembereknek. A Déhn agyar ország kiküldte munkatársait Szeged kiilvarosaiba, állapítsák meg, mik azok a legfontosabb teendők, amiket azonnal ef Tenet intézni, mit kíván és követe! a külvárosok népe a várostól és az illámtól. A beszámolókból, amelyek alább következnek megállapítható, hogy ezek a követelések nem fe túlzottak és legtöbbjüket m£g a maf nehéz gazdasági helyzetben fs teljesíteni lehet. Mnnkatársamk az alábbiakban számolnak be külvárost őrjáratok "során len tapasztalataikról, amelyek bizony elszomorító helyzetképet adnak: Móraoáros, a legegészségtelenebb városrész A házfalak a menyezetig nedvesek és vígan tenyészik köztük a tüdővész Fel kell tölteni és csatornázni a }lóravárost! A közeli napokban foglalkozott sokat a szegedi sajtó Móravárossal, mikor a viz elöntötte ezt a városrészt Havalecz Istvánné a Móraváros régi lakója kalauzolt bennünket, hogy megismerkedjünk azokkal a problémákkal, melyek sürgős megoldásra várnak. Móraváros Szeged legmélyebben fekvő része. Legnagyobb részben még ma Is olyan szinten van, mint az árvíz Idején. Ezen a városrészen a körtöltés megépítése előtt hatalmas nádtenger terült el. Ma sem sokkal vigasztalóbb a helyzet. A házak szinte kivétel nélkül egészségtelenek és a mennyezetig nedvesek. A meleg tavasai időjárás következtében a házak falából úgyszólván csurog a viz. Az alacsonyabb házak felé emelkedik a nádtenger. De nem csak a lakóházak, hanem a középületek is egészségtelenek. Nincs Szegednek még egy olyan egészségtelen iskolája, mint a móravarosi. A napközi otthonok épületei is egészségtelenek és befogadóképességük elégtelen, mert sokkal többet kell elutasítani a felvétellel, mint amennyi gyermek otthonra lalőí. A primitív épület a legelmaradottabb államnak és emberi településnek is szégyenére válna. A városnegyed lakói majdnem kivétel nélkül gyári dolgozók. Mi1 a kívánsága, mit vár a demokrá piától a móravárosi dolgozó? Elsődleges feladat a városrész fejtölJtése, amivel egyidejűleg ki kell építeni a városrész csatornahálózatát A szegény munkásemberek házacskái életveszélyesen egészségtelenek. Kétségbeesetten kiált ez a városrész mun káslakások útón. Csupa vézna, sápadt, csenevész gyermekekkel találkozunk az Titcűn és a házakban. A tüdővésznek legideálisabb tenyészteíepe a Móraváros, de igen sok a reumatikus megbetegedés is. A dolgozó asszonyok gyermekeiket nem tudják elhelyezni, főleg a bölcsőde hiánya mutatkozik erősen. A nagyobb gyermekek részére az elmúlt rendszer természetesen nem gondoskodott játszótérről, hiszen a proletárgyermekeknek jó vo]t az1 útpa pora, a pocsolyák sáros vize is. Tökéletes megoldási fehetőség volna modern jálzótérre a Kolozsváritér. Mindenek előtt azonban modern iskolaépületre van szükség. Demokráciánk nem tűrheti, hogy a tanulni vágyó ifjúság az iskola épületében szedjen össze fertőző betegségeket egy életre. .) Mikor az összeverődött csoporttal igyekszünk sorrendet teremteni a megoldandó feladatok jelentősége szempontjából, nem tudunk megállapodni. Ez azonban nem soyinizmus a mőra városiak részéről, hanem objektív állásfoglalás. A külvárosok népe a legsötétebb nyomorban és legegészségtelenebb körülmények közt éli le életét. Gyermekeik élete ' is veszélyeztelve van, mert a mai viszonyok közt vigasztalan jövő elé néznek. Segíteni kell nemcsak azért, mert azt az emberiség követeli, hanem, mert demoKráciánknak egészséges dolgozókra van szüksége. Amit az uri Magyarország elmulasztott, azt nekünk _k<jjl pótolni. Móra város dolgozóinak nemzetet és országot épito munkája segítség és támogatás után kiált. 2. Felsővároson sok a viz a kerteken, de hut alig van Egészségügyi és közbiztonsági okokból sürgősen rendbe kell hozni az utcákat! Felsővároson inkább kisiparosok, hivatalnokok laknak nagyobb számban, de ilyenkor tavasszal ós a nyári Időben egészen falusias j"efíeget óit ez a városrész. A füvei benőtt utcákon libák, csibék és egyéb aprójószágok legelésznek, a házak nagyrésze előtt pedig ki sveteményes kerteket találunk. 'Ez a látszólag idillikus kép azonban számtalan sok panaszt, sürgős tennivalót takar, amelyek megvalósítására roindezideig még nem került sor. Általános panasz tárgya mindenütt 9 rtjssz kövezet, a sáros, piszkos kocsiulak: Aiuiut több utcán végiggmentűnk, a kocsiúton mély barázdákban dagad a sár, úgyhogy még száraz időben is csak a legnagyobb nehézséggel tudnak arrafelé a kocsik közlekedni. Nagyobb esők után pedig valósággal lehetetlen végigmenni ezeken az utcákon a tenggelyig ragadó sártól. AB esőzések után* azonban nemcsak a sár okoz bájokat, hanem a rossz csatornázás miatt a viz (s nagy tócsákban áll meg az utakon és számtalan helyen borilja eí a kerteket is. A Kemes-utván végig még toost is nagy tócsákban átj a viz a kertekben és mérhetetlen karokat okoz, mert hiszen a vetéményeskerteknek igy semmi" hasznát sem tudják venni. Ugyanez a helyzet 'a Bihari-utcán, de kisebb mértékben a többi utcákban is. A kertekben ájs a kertek végén lévő viz sokhelyült egész nyáron fd poshad és egészségtelen levegőt áraszt. Az egyik kert végében még most is több mint 40 centi mélységű szinte kisebb tavat láttunk, amelyből csak itt-ott emelkedtek ki a szemétből és hamuból, hulladékokból álló szigetek. Valóságos melegágya a fertőző betegségeknek. Amig azonban az egyik részről ilyen károkat okafe1 a rossz csatornázás miatt a tíz, addig másrészről éppen a vízhiány, helyesebben a kutak hiánya okoz nagy nehézségeket. Az emiitett KKemes-utcan például egyáltalán nem találunk kutat, csak a Débreceni-ulca és a Haltyu-utca sarkánál, igy azután a felsővárosiak leggnagyobb részének többszáz méterről kell a vfeet hordania. Elképzelhetően nagy fáradságot, munkát jelent ez különösen a téli hidegben, de nyáron még méginkább, amikor fokozottabban szükség lenne vízre a vetemények öntözéséhez is. Tüz esetén pedig egyenesen katasztrófát jelenthetnek a tivoli kutak. Az elhanyagolt utcákra már a Nagykörút első mellékutcáinál megkezdődnek egyébként a panaszok. A Rom-utcától kiindulva több helyen nyitott, füvei benőtt árkokat szemléi3. Alsóváros, Szeged papriha~városrésze ahol szinte teljesen megbénul a járműforgalom az elhanyagolt utak miatt Esőbe hajló, unalmas ünnepnap délután jártuk keresztül-kasul Alsóvárost, a paprika őshazáját, Szeged legjellegzetesebb városrészét, amelynek .yilághirét köszönheti. A kalendárium tavaszt mutat, ünnep délutánja lévén a legtöbb ház előtt kint ül a család s a várható időjárásról vitázgat a közeli szouiszéddda'í. Időnkint elsuhan egy elkésett vizhordóasszony Is s Iá fiunkra megdörzsöljük a szemünket. Tényleg Szceden volnánk? A Belvárostól alig 10 percnyire — Nem jói a kutunk, a sarki szomszédék nincsenek itthon, akiktől hordani szoktuk, a nagykulről kellett hoznom -- Qangzik mindjárt a felvilágosítás. Itt az első pauasz s egyiket követi a másik. — Könnyű a »városiaknak« (mintha ők legalább is eldugott kis tanyán élnének) csak kinyitjak a csapojt s mar jön a viz, még az emeleten is. — Nemcsak a vízzel van baj, az a legkevesebb — veszi át a szót egy gazda. Az utakat tessék megnézni, főleg "az utászlaktanya táján. Istenkísértés arra kocsival járni. Aki mégis kénytelen, biztos tengelytöréssel végzi. Ismerve az MKP agilis munkáját, elhatároztuk, az alsóvárosi pártszervezetet látogatjuk meg, olt bizonyára összegyűjtötték már az alsóvárosiak panaszlégíójáf. Bokaficam uélküí érkeztünk meg némi kerülővel a Róka utca 21. szam alatti székházba, ahol éppen vezetőségi ülést tartottak s a tárgysorozat legfontosabb pontja a mulhalat]anuí szükséges alsóvárosi problémák megvitatása volt. Régen fájó pontja Alsóvárosnak az iskola befejezése A munkálatok lassan folynak s a gyermekek messzi utakat járnak meg, hogy iskolába jussanak. Különleges alsóvárosi követelés a tüzőrség megszervezése, mert a szérűskertek és a paprikaszáritók megóvása érdekében nem nélkülözhetik ezt a fontos intézményt. Tégla van elég, az iskola "üdvarán a faiak is megmaradtak — veszi át a szót Széli Sándor, az alsóvárosi szervezet titkára, Csak építeni' kellene. Az áíjo más melletti Topolya-sori szeméttelep megszüntetése közérdek — moudjáV köbben egyszerre. Meg is néztük ezt a város szégyenét. Ahogy lejövünk az állomásról, olt büzolög a közel két év óta felhalmozott szeméi, amit kocsiszámra hordanak oda s ugyanott jókedvű gyermekhad viháncol, ruitsem tudva a bacilíusveszéfyről. Tgen sürgős fenne a Vadkerti-, Mátyás- és Vértanuk terének rendezése is. Minit a három tér nyáron por, télen sárfészek. Alsóváros tudvalevőleg a paprika termesztés hazája. Három a paprikapalánta locsolás célját szolgáló kifolyója volt Alsóvárosnak, ami bizony nélkülözhetetlen a paprikatermesztésuél, mert a kifolyók olyan magasságú csövek, amelyekből á víz belefolybat a kocsikban s onnan locsolják* a paprikát. Ezek a kifolyók használhatatlanok s a Kommunista Párt már többször szót emelt miattuk a városházán, ahol kötelező igérelet is kaptak a kifolyóik rendbehozására. Az utak borzalmas állapotban van nak. Az utászlaktanya és Alföldi maközti ut igen forgalmas része Alsóvárosnak, de tengolytörés nélkül "ritka szerencsésnek mondják azt a jármüvet, amély épségben halad át ezen az útrészen. A náborus ejeményok folytán olyan gödfök keletkeztek különösen a Nyil-uteában, hogy arra nem is tud kocsi közlekedni. Mulbatattanuf szükséges a Szivárvány-, Alföldi- és Délibáb-utcában a vizíefoíyó árkok tisztítása is — fejezik be a'felvilággositást az elvtársak s ha ezek az elsőrendű munkálatok befejezést nyernek, a későbbi idők folyamán a csatornázásért akarunk haj-col indítani Műidnek szívügye Alsóváros s mind bizalommal iiéz a Hároméves terv elé, mert tudják, hogy annak keretében nemcsak rendbenozzák, de felépitik a maguk külön, sajátos, egészséges kis városrészét. Szerezz uj előfizetőt!