Délmagyarország, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-25 / 46. szám

P i: L M (CV4R0RSZAR 1347 M Vita a hároméves tervről (gw s.) Szonibiit délukin G órától este Tói 10-ig Szeged értelmiségének, munkásságának s parasztjainak szi­nc-java hallgatta a Magyar Kommu­nista Párt vitadólutánját, amelynek leervtében CH1 Károly elvtárs, yern­eetgyülési képviselő, a központi i>árt­vezclőség tagja ismertette az MKP hároméves gazdasági tervét. V zsú­folásig megtelt városházi nagyterem közönsége lankadatlan figyelemmel hallgatta a valóban magass/.invon ilu •vitát, amely meglehetősen elvont té­ma körül folyt és mégis annyira megragadta a közgazdaság tudomá­nyában még nagyrészt járatlan hall­gatók érdeklődését, hogy még a va­csoraidőről is megfeledkeztek. Meg­állapítható ebből is, hogy a szegedi dolgozókat mennyire érdekli felemel­rkedésónek hároméves terve, amit pártunk terjeszt a magyar nemzet elé. Olt Károly világos, szabatos elő­adásából a maga impozáns méretei­ben bontakozott ki az a tervezet, amely hivatva van a magyar nép lálclszinvonalának emelését és további jólétének fokozását megvalósítani. A terv részleteit Magyarország legkivá­lóbb szakemberei "dolgozták ki a reális adottságok figyelembevételével fcigy, hogy a három évre kontemplált terv végrehajtható is legyen. Az előadáshoz, illetve a tervezet­hez Szeged legkiválóbb közgazdászai szóllak hozzá: dr. Tömörkény László, .a szegedi kendergyár vezérigazgató­ja. dr. Deméiiy Alajos, a kereskedel­mi és iparkamara főtitkára, S/.ili-Tü­i-ök tmre főiskolai tanár, Kispcter Lőrinc, a Kisgazdapárt gazdasági szakértője és dr. Kertész Béla ügy­véd. Valamennyi felszólaló nagy löl­készültséggel s őszinte jóindulattal tette meg az épitőszándéku kritikai megjegyzéseit a hároméves tervről és .mindannyian legnagyobb elismerésü­ket fejezték ki a Kommunista Párt­nak, amely kellő időben mindig a té­továzó nemzet élére lép és mulatja taz utat, amely, a magyar nép boldogu­lása felé vezet. A hozzászóló közgaz­dászok megegyezlek abban, hogy a tervet hasznosnak, nagyszerűnek" és okvetlen megvaló-silandónak tartják, ne néhányan aggodalmukat fejezték ki a nagyszabású elgondolás pénz-' ügyi megalapozottsága tekintetében. Szerintük csupán a lerongyolódott, ország nemzeti jövedelméből szinte lehetetlen olyan szilárd pénzügyi alapot teremteni, amely össze ne ros­kadna a gyönyörű, háromemeletes palota súlya alatt. Külföldi segítség nélkül — mondották a felszólaló urak — nagyon nehéz lesz megvalósítani a tervet három esztendő alatt, ámbár elismerték, hogy némiképpen indo­kolt Gerő Ernő és az MKP optimizmu­sa. mert hiszen ez az optimizmus te­remtette incg a stabilizációt, amelyet külföldön még ma is mint közgazda­sági csodál' emlegetnek. Olt elvtárs a hozzászólásokra adott válaszában már kifejtette, hogy a sta­bilizáció egyáltalán nem volt csoda­tétel, hanem a magyar dolgozók ál­dozatos erőfeszítésének természetes eredménye és a kommunisták egész­séges optimizmusa már igazolást nyert akkor, amikor ugyancsak lehe­tetlen körülmények közölt adták ki ti jelszót: »arccál a yasut felél' íme vasulainkon, országú Iáinkon, zavarta­lanul folyik a közlekedés, amely le­győzte a tél nehézségeit is. Ez az op­timizmus teremtette meg a jó forin­tot és hajtja majd végre a hároméves gazdasági tervel is. Mert megvalósít­juk, túl a reakció lörik-szakad is! Készséggel elismerjük a hozzászóló közgazdász urnák szakértelmét és vi­tathatatlan jószándékát, amelyek se­•gitségére számítunk is a terv kivite­lénél. rá kell mulatnunk azonban egy különös jelenségre, amelyet a im>Í­gári beállítottságú közgazdászok nyil­ván nem vetlek figyelembe akkor, amikor oly féltő aggodalommal vizs­gálták az impozáns, háromemeletes palota pénzügyi fundamentumát. Nem számoltak ugyanis egy uj közgazda­sági koefficienssel, amely a demo­krácia két esztendeje alatt nőtt ki a semmiből és lelt szinte döntő ténye­zője az újjáépítésnek: a dolgoz»k ra­cionalt/ált munkaerejével. Ezt a mun­kaerőt a kapitalista kalkuláció eddig csupán árunak tekintette, amelyei na­gyon alacsonyan értékelt és silányán dotált. Ennek megfelelően rlolgo­zúk munkaereje nem volt tel­jes értékű, mert a bérharcban, mindig alulmaradt munkásság ugy is dolgozott, ahogyan ii/ei­tek és ahogyan bántak vele. Ez a lő ke által rosszul kihasznált munkaerő, amely a nemzeti jö­vedelemnek, a nemzeli vagyon­nak talán legfontosabb ténye­zője, a demokráciában ha ni m is vesziete el teljesen árujelle­gét. dc felszabadult a rabszol­gasorból legalább annyira, hogv jobban megbecsülik', "értékelik, mert nemzeti szükséglelté váll. A földreform, az üzemi bizott­ságok, a kollektív szerződések és a demokrácia más forradalmi vívmányai, mint az a közeim,öt köndálmclkodott >csodalételei j is igazolják, meglialványozf k a dolgozók munkaerejét. ; 1 lyet közvetlen a lökés' termelés kalkulációja alig veit figve-em­be. A munkások, parasztok és értelmiségi dolgozók ni -t már Indiák, hogy nem a tőkések­nek, bánom önmag liknak épi-j fik újjá ezt az országot és cn-! m k következtében vadonatúj munkamorál vart kialakulóban. Az uj munkaerkölcs legfőbb pa-[ raiícsa: termelni, termelni, ler-| melni! És a' földhözjutött paraszt," az üzem irányításában is in-levont munkás és az ér­telmiségi dolgozó a változottkü­rülmúnyek közölt ma már éhez­ve, fázva, de a közeli jobb jövő reményében bizony beleköp a markába és olyan teljesítményt produkál, amitől szeme-szája el­áll a közgazdásznak, aki a nem­zeli vagyon értékelésénél nem számol! ezzel az uj gazdasági tényezővel. I 1 igen uraim, a szervezett, terv­szerűen munkálkodó és a Saját palotáját épitő dolgozók hatvá­nyozol t munkaereje lesz az A fin damenlum, amelyre a há­rmiiévc s ierv épül és ez az alap szilárdabb a 'gránitnál, sőt adol­citromessenciák. re?* iám áton SZERED M -Hál Cserzy M.-u. 3. — Kárász-a. 10 bírnál is. Ezt a biztos ¥>• m'e'g­dönIhetetlen fundamentimWI 'ko­vácsoljuk most a jmuikáMegiy­séggel, a munkás-paraszt szövet­séggel és az értelmiségi r- Jeliek­nek a demokráciával va.v s®c­ros bekapcsolásával. Nincs az az összeesküvés vagy akár ab m bomba is, amciy a magyar lép felemelkedésének ezt a szjikTa­valuláju alapját meg Ind . r.­teni, erre Le ijük mi az \ . Mn­gyarország boldogulásán V jé] ki&zámilotl terveit. A népbolonditás régi eszközeivel igyekszik a Kisgazdapárt újból félrevezetni az iparosokat Shvoy ur, mint a kereszténység és magántulajdon fogadatlan prókátora Az ipartestületi panama ahkor is panama, ha azt kisgazdapárti „iparosvezé­reh" követték cl (Szeged, február 24.N \ j. N/ia rendszer kedvenc propagandilé­máia volt a munkáspártok i zzal rágalmazni, hogy a nn gán o . i­dont nem ismerik cl. A Yols/abú­dnlás után azután a nnmkáspár­íok kemény kiállása következté­ben sikerüli a földreformot végre ­hajtani. A Kisgazdapárt a maga részéről mindent elkövetett hoc ol'ialnssza' a fpkloszlásl. rajiunk mulcli. hogy mégis sikerült a 'kis­emberek számára magántulajdont biztosítani. A szegedi kiskereske­dők a maguk bőrén tapasztották, mennyire támogatják a magántu­lajdon védelmét a munkáspártok. A kereskedők sérelmeinek orvos­lását az érdekvédelmi szervi ; hó­napokon keresztül hiába próiáli.k elintézni, a kél munkáspárt egész rövid idő alatt nyélbeütöllc. V ke­reskedő magántulajdont mentette meg ezzel a két munkáspárt. Amig a Kisgazdapárt ígérget, a munkás­pártok dolgoznak. Ennek ellenére azl látjuk, r. gy a Kisgazdapárt ugy sajtójában, mint gyűlésein a népbőlond'i (ás régi eszközeivel él. Ugv a Szegedi Kis Újság, mint vasárnap a kis­gazdapárti iparosgyiilésen Iior­válh.., Kédek Nacsa és Shvoy urak a magántulajdon védelmét dema­gógiával a Kisgazdapárt részére szerelnék kisajátítani. Közlx n a népbolonditás, mint a kisgazda­párti gyűlésen megállapították, a régi rendszer széliemében folyt. Nagyobb tömegek mozgósítására meghirdették RtHli államtitkárt szó­noknak a kisiparos gyűlésre, mely­re azonban más elfoglaltsága miatt® nem jött el, mint az termé­szetesen gyűlés közben kiderült. Shvoy ur, aki ezelőtt szóba se. állt egy kisiparossal és a Kisgazda­párt többi szónokai már elérke­zettnek látták az időt, hogy ismét a kereszténység és a magántulaj­don szentsége fővédnökének csapjanak fel. Shvoy ur nem fér­a bőrébe és mindent elkövet, hogy ismét mandátumhoz jusson. Védi a magántulajdon szentségét olt, ahol senki sem fámadja.(hiszen azt a legkönnyebb védeni, amit nem akarnak elvonni, amit mindenki meg akar őrizni. Olt azután lehet mellet döngetni, imc sikerült meg­védeni. A szegedi kisiparosok azon­ban nem rövidlátó és korlátolt emberek sorából tevődnek össze és csodálkozással vették tudomá­sul, hogy csak ennyi mondanivaló­ja volt a Kisgazdapártnak az ipa­roslársadabm részére. A vasár­napi gyűlés olyan szellemtelen és vérszegény volt, mint maga a hi­vafulos lisia. Nincs mondanivalója a kisgazdapárti kisiparos politiká­nak, nincs elképzelése, csak a há­lálom birtoklása a fontos. A hala­lom.rl vivott harcban azonban sem Shvoy ur, sem a "föbbiek a fasiszta rágalmakon kivül sem­mit sem tudlak felsorolni. A SzKIJ vasárnapi számában foglalkozik a bőrpanamával, ter­mészetesen nem azért, mert az igazságot szeretné olvasóival kö­zölni. ham m, hogy agitáljon, mert a cikk végén felszólítja olvasóit, hogy szavazzanak a Kisgazdapárt­ra. A hőrpanamáí lelepleztük. An­nak résztvevői — akiket a Kis­gazdapárt választott ínég tavaly ipartestületi vezetőknek — cser­benhagyták a kisgazdákat, mert nem jelölték őket ismét és átpár­tollak a Szabadságpárthoz. Ezzel csak igazollak bennünket és ál­lításainkat, .amelyeket a tavalyi puccsválaszIás alkalmával közöl­Ilink olvasóinkkal. Ha más neve­kel is, de ugyanilyen garnitúrát jelölt az idén is a Kisgazdapárt. Ami pedig a bőrpanamai illeti Valódi babkávé 1 szendvicsek, halok „ • ej 9-íő', délidén] 5-ig' a Ü1RLING3SÜ egész nap éjjel 2-ig nyitva'. nyugodjon meg a Kisgazö pari, azt nem kor lesfogásból lépé. luk le. A panama lelep ez.ésének foly­tatását lapunk holnapi számában' közöljük, nem korlcsfogásböl, ha­nem kizárólag azért, mert a tana­mát most követték el és a izo­nyitékok most kerültek k< ink közé. Elhisszük, hogy a borpana­ma kellemetlen a Kisgazdapártnak, hiszen ők vitték be a mosbe i ve­zetőségei. Panamának . < téban panama marad még ha a Kisgaz­dapártnak nem is tetszik. Elfogták a szentesi véres rablété máriá s tettesét (Szeged, február 21.) Be-- mel­lünk a mult héten arról a véres rablótámadásról, amelyet Bes-e Sán­dorné szentesi tanyáján követett cl egy magát Korponai Józ«rJ IVI;-' hály néven igazoll éjszakai szál­lást kérő. A család befog, .in s a vendég éjszaka baltával támíidt a vendéglátó háziasszonyra <-.s 12 éves kisfiára. A kisfiú ébreói tel, amikor az éjszakai vendég . nv jiii fejszével "ütlegelte s az ö sil odto­zására jöttek a szomszédok segí­teni. A lettes akkor elmenel . 1 s a nyomozás során megállapítást! nyert, hogy lopott iralokk: 1 iga­zolta magát Korponai néven,egyéb­ként Kádár Mihálynak hívjak A szentesi rendőrség pia jelen lette telefonon, hogy Kádár Mihály í vi­zeibe vették s kedden előállítják az. államügyészségre. Kihallgatása után a szegcdi rögtöailélö bíróság elé kerül. véiel, eladás, jav/í­!ás legelőnyösebben Szenes! irodagép, Vállalat 5zéchenyi-iér 7 Telefon G 41. A vidék leytugyobk frftt sípéi inpiort vállaia a. Szavazzatok az egységlístára!

Next

/
Oldalképek
Tartalom