Délmagyarország, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-11 / 34. szám

Ulág proleürífll 0W«$@i|sÍf*« Umt> <947 február 11. kedd* IV. évi. 34. ÍZ. ára: 40 fillér I- , fct DÉLMAGYARORSZÁG 4 MAGYAR KOMMÜN! RT DÉL MAGYARORSZÁGI NA P I L A P J & FEBRUÁR 10. Az emberiség, a magyar nemzet tör­tenete ismét gazdagabb egy dátummal. .Parisban ismét történelmet csinálnál;. A magyar nemzet a mai nappal sors­terrdulóhoz érkezett. A multat az ország jtomokiatikus vezetői elméle'.ben már elszámolták. Akadnak azonban még -•?varos fejű emberek, akik összeeskü­vésekkel szeretnék a történelem kere­két visszafordítaná Az ön tudatosodott i ernz.it azonban éber figyelemmel ldsér rainclen ellenforradalmi megnyilvánu­lást és elet ösztöne segítségével elsodor minden próbálkozást, amely a nemzetet ujabb kalandokba; sodorná, Párifban lezárni hazánk ellenforra­dalmi korszaka. A nemzetnek kell vl» -elnie következményűit Horthy és bé­• enednek politikai kalandjaiért. Soha a történelem folyamán nemzetet ugy ba tem csapiák és félre nem vezették, ríint Horthyék. A" felismert és leleple­zett nemz.tveszejtő politika súlyos ter­:idfcet hárít a becsapott és félrevezetett népre. Parisban most a demokráciának teli azokat a tci-heket vállalnia1, me­lyeket Horthy öncélú politikája és ha­' alombitorlésa hozott az ország nya­kára, Tudjuk, Ixogy Párisban a békc­-.zerzödések magyar szempontból sok kívánni valót hagynak maguk után. A demokrácia azonban vállalja a terlíe­ket és sérelmeket, melyeket a hitelét •vesztett nemzetre hárítanak. Vállalja a demokrácia a- terheket azért, mert az •ország felelős v:zetői ismerik' a ma. pvarság élhiakarását/A feudális ország­vezetes megvetést es ellenségeket szer­teertt a magyarságnak, a mult itt felej­tett politikai vámszedői még napjaink­ban Is csökkentik hitelünket, A nem et azonban élni akar és ezért élni ls tosf. A párisi békeszerződések terhelniük rfmeretében a Magyar Kommunista Bárt volt az első, amely felkészült a jerhek elviselhetővé tételére, és tervet készített a nemzet felemelésén?-. Az eáztelen és öncélú Horthy-féle ország­-vezetés döntötte romokba az országot, . A békeszerződés terheit és a háboru­okozta károkat csak tervszerű munká­val tudja a nemzet elviselni. Nem osz­tályokra és icgyérrefcre nehezedik a bé­keszerződés terhe, hanem a nemzet egyetemességére. A felelős politikai té­nyezők feladata, hogy ezeket a terhe­ket aráiryosan osszál; meg és irányitá­íukkal Induljon el a magyarság a fel­emelkedés útjára. Az MKP felismerte « tervszerű újjáépítés jelentőségét. Fel­ismerte az egyetlen utat, amely a fel­emelkedés felé vezet és ismétel fen be­krizanyitotta, hogy a nemzet pártja, r.melv a nemzet szabadsága, független­sége és felemelkedése érdekében har­ttotf. A békeszerződés fájó seft.i nem okoz. hatnak a magyar népnek halálthozó csapást, Tudomásul vesszük azokat és pitő munkával bizonyítjuk be ai világ népeinek, hogy életerős, az emberiség haladását szolgáló nemzet vagyunk. \Tem sírunk és nem igyekszünk hazug r-ropagan dóval igazságunknál; liiveket oborozni. A magyar demokrácia szüle­tése első pillanatétól kezdve épit, A magyarság bebizonyítja, hogy a hon­foglaló ősök vitézsége, szívóssága és ikadályt nem ismerő munkakészsége nem sorvadt el a késői unokákban sem. Életerőnk elvisel minden csapást, fájó -zlweí, de nem életuntán és a felemel­kedés biztos íudaIában épitő munkába tegott a nemzet. Ez az előttünk álló cs - -í jövőnk érdekében elvégzendő munka •meghozza a gyógyulást minden sebre. Február 10-ilce megtanitjai a ma­gyarságot, hogy hol keresse barátait. Kik azok, akik falemelkedésében segitő rezet nyújtanak, A győztesek közül a ' Szovjetunió volt az első nagyhatalom, •'.rrvriy segítő kezet nyújtott eddig is. Jószándéku segítségére az elkövetke­zendő épitő munkában szükségünk van1 ovábbra is. A Szovjetunió az első pil-| lar.atlól kezdve nem mint győztes hó- " íitá, hanem mint az emberi szabadság­jogok legyőzhetetlen harcosa és a kis íemzetek barátja jelent meg. Ebb.n a munkánkban minden vonatkozásban "Cgitscgünkre volt a múltban és meg A békeszerződések aláírásával lezárult a második világháború felszámolásának egyik fontos szakasza Gyöngyösi János a békeszerződések aláírása előd átnyújtotta a francia külügyminiszternek Magyarország jegyzékét a békeszerződésekre vonatkozóan (Budapest, február 10.) Páris újra gyarorrszágot Gyöngyöst János kül­a vílág diplomáciai fővárosa lett ügyimiiiszter képviselte. Az óra-sza­egyetlen napra, amikor egy "diplomár Ionban a mintegy 30 vezető diplomá­ciái aklus véget \et a Németország tán kivül 70 francia és külföldi lap­volt szövetségesei és a győztes ha-j tudósító, továbbá sok rádió és film­falmak között fennálló hadiállapot-, riporter volt jelen az aláírási szer­nak, 1947, február 10-én. Nem ke- tartáson, vesebb, mint öt külügyminiszteri ér­tekezletre és egy nemzetközi kon­A békeszerződések aláírása egy_ gresszusra volt szükség, hogy a Né-. fzerü formaktás volt. A győztes, ha­metörszág volt szövetségeseire klsza-j d(°"tö:tek' badandó békefeltételeket tető alá hoz- zött államok képviselő az aláírás p' ­. fenatábrn sem szóbeli, rem írásbeli "A békeszerződéséket a párisi száj-, deklarációt nem tehetnek, na-par+i Quai d'Orsay-n lévő francia | Ezért a magyar békeküldöttség külügyminisztérium masszív, komor, képviseletéten Kertész István rend­többemeletes épületében írták alá. kívüli követ és meghatalmazott, mi Maga az uia-tiaal SZOlOTtaS a KUiUg) ­minisztérium úgynevezett óra-szalon­jában játszódott le. Az aláírási szer­tartáson Bidault francia külügymi­niszter elnökölt, mint jelenlévő rang­idős diplomata cs házigazda. Ma­niSzter hétfon déleíótt a francia; küi­ügyminisztéir i um ba n ) átnyújtotta Gyöngyösi János külügyminiszternek Bidault francia külügyminiszterhez mint a békekongresszus elnökélvcz, intézett jegyzékét. A magyar jegyzék igy szólt Elnök Ur! Most, midőn íz egyes szövetséges és társult hatalmak kö­zött egyrészről és Magyarország kö­zött másrészről létesült békeszerző­dés aláírására kerül sor, van szeren­csém exelenciádat felkérni arra, hogy a békeszerződést aláíró hatalmak kor­mányainak a következőket hozzam tu­domására: : A magyar köztársaság kormánya ismételten felhívta az illetékes nem­zetközi tényezők figyelmét a ma­gyar békcszerződés-tervezeínek azok­ra a rendelkezéseire, amelyekét a magyar kormány politika* szempont­hói igazság ai® nnak és méltánytalan­nak, gazdasági következményei tekin­tetében pedig a meggyengült .Ma­gyarország számára módfelett ler­hcsn k, sőt elviseíheteílennék talált­A magyar kormány különösen azt ki­fogásoí'a cs azt fogja ma is, hogy a most aláírandó békeszerződés semm; intézményes intézkedéseket nem tar­talmaz abban a tekintetben, hogy a Magvarország határain kivül élő ma­gyarok alapvető emberi jogait tiszte­letben tartsa és polgári jogaik tekin­tetében egyenjogúságot biztosítanak Számukra. Jdogv az ilyen intézményes garanciák hiánya milyen következ­ményekre vezethet, azt világosan meg­mutatják azok a szomorú esemenyek. amelyek most Csesztovákiában foly­nak. Ilyen körülmények között nem ne­héz elképzelni, hogy milyen lelki­állapotban fogja aláírni Magyaror­szág ezt a békeszerződést, amelynek Magyarország számára igen fontos rendelkezését már az aláírás előtt egyik győztes halalom tudatosan sem­mibe vette és amelynek végrehajtását meghamisítja. Mktezek ellenére Ma­gyarország a nagyon súlyos politikai és gazdasági helyzeté közepette jö­vőjót illetően biztatást talál abban, hogy a békeszerződés életbelépésével vissza fogja nyerni teljes szuverén:­tását és hogy a magyar hadifogly ok hazatérése sok magyar csalad szenve­désére enyhülést fog hozat. A ma­gyar köztársasági kormánynak szilárd és eltökélt szándéka, hogy szomszé­daival legszorosabb ós (eg barátibb közeledést és együttműködést létre­hozza. Ez a szándék azonban csak akkor vezethet sikerre, ha a béke­szerződés túlzott gazdasági és pénz­ügyi terhe11 az idők folyamán eny­hülni fognak és Magyarországon ki­vül élő magyarok valóságosan ré­szesülni főárnak az emberi ic>.7olc és polgári jogok élvezetében. Gyön­gyösi János ?. k. A béke szer/ő.térek aláírásának szer tartása február 10-én délelőtt 11 óra­kor kezdődött, amikor Bidault elnök rövid beszédben üdvözölté a szövetsé­ges ha'almák megjelent képviselőit. Ez ala't az idő alatt a legyőzöttek képviselői az óra-szalonnal szomszé­dos ugv nevezett béke-galériában vá­rakoztak. Először Olaszország szerző­dését írták alá, majd délután követ­keztek soron a többi legyőzött álla­mok. i r . Aláírtuk a békeszerződéseket Az olasz, romáré és bolgár béke­szerződés aláírása után a magyar bé­keszerződés aláírása volt soron. Dél­után 5 óra 30 percet mulat az órasza­lon faliórája, amikor a győztes hatal­mak) delegátusai bevonulnak a terem­be. Bidault francia külügyminiszter az ülés elnöke elfoglalja az elnöki széket és megnyitja az ülést. Ezután Bidault elnök elrendelte a magyar delegáció bevez. lését. Gyön. gyösi János külügyminiszter vezetésé­vel megjelent a magyar békedelegáció és helyet foglaltak az asztal közepénél számukra fenntartott helyen Bidault elnökivel szemben. A magyar küldött­ség jobbján a jugoszláv, balján ai dél­afrikai unió küldöttsége helyezkedett el. Az elnöklő francia külügyminiszter 5 óra 35 perckor felállít helyéről ós Gyön­gyösi János külügyminiszterhez, vala­mint a magyar küldöttséghez fordulva a következőket mondta; Elnöki minősé­gekben a magyar delegációnak kifeje­zem az erre az emlékezetes napra itt összeült nemzetek! delegátusainak jókí­vánságait. Megállapodás jött létre a szövetséges nemzetek és a Magyaror­szág között kötendő békeszerződés fei­íételeib:n. Igazolom, hogy az a szöveg, amelyet mosrt aláírnak megfelel azok­nak az okmányoknak, amelyeket Wa­shingtonban január 17-én az aláíró ál­lamok képviselőinek átnyújtottak. A most megtörténő aláírások kötelezett­vagyunk győződve, hogy a szovjet se­gíteni-udás a békeszerződések aláírásá­nak pillanatától még csak fokozódik. Nem veszhet el az a nép, amelynek olyan heves életvágya és letör hetetlen életereje van, mint a magyarságnak. Fel a fej-jel tehát és dolgozzunk a de­mokratikus magyar jövőért! séget jelentenek arra, hogy lojálisán és hűségesen végrehajtják mindazokat a feltételeiét, amelyeket a békeszerződés, szövegében lefektettek. Az itt levő bc­keokmányok véget vetnek a legszofrio­rubb és legszörnyűbb háborúnak. Szi­lárd az a reményem, hogy ezek az ok­mányok megnyitják a nemzetek közötti egyetértés és megértés felé v.zteö utat, továbbá lehetővé teszik a világ javára szolgáló közös erőfeszítéseik el­végzését. Van szerencsém felszólítani a meghatalmazott urakat, hogy helyezzék el aláírásaikat sorrendben a békeszer­ződésen. Először a nagyhatalmak, majd a ki­sebb szövetségesek betűrendben, végül Magyarország irta alá a békeokmányt. Először a Szovjetunió, utána Anglia, az Egyesült Államok, majd Ausztrália, Bjelo-Russia, Kanada, Csehszlovákia. India, Ujzéland, Szovjet-Ukrajna, Dél­afrika és Jugoszlávia meghatalmazottai irták alá a szerződést. Végül Bidault külügyminiszter fel­kérte a magyar meghatalmazottat a szerződés aláirásáfá. Gyöngyösi János külügyminiszter a békeküldöttség tag­jaival és a kíséretében levő magyer diplomatákkal együtt átvonult a béke­galériába, ahol Gyöngyösi János aláirta á magyar békeszerződést. Ez az ünne­pélyes pillanat délután 5 óra 49 pere­kor érkezett el. Utána Bidault külügy­miniszter az ülést berekesztette. Az ügyrendi szabályok szerint az olasz békeszerződés eredeti példá­nyát Párizsban, a délkeleleurópai or­szágok és Finnország békeszerződé­sének eredeti szövegét Moszkvában fogják őrizn;. A békeszerződéseket

Next

/
Oldalképek
Tartalom