Délmagyarország, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-04 / 28. szám

illan prolelárlaS §gp$^|it«tl. Szapd. 1947 február 4. kedd, itt- évt. 28. «. X ára: 40 íiilér. DHMAGYARORSZAü ram A M A G Y A a KOMMÜWIS T A PART D ÉLMAG Y AR0RSZÁG1 NAP1LAPJ Megünnepelték Szegeden és a környéken a köztársaság évfordulóját Ünnepség a Nemzeti Színházban és a falvakban (Szeged, február 3.) A magyar köz­Társaság első évfordulójának cmlc­: érc a szegedi Nemzeti Bizottság vasárnap délelőtt megemlékező ün­nepséget rendezett a Szegedi Nem­zeti Színházban. A nemzetiszínű és városi zászlókkal feldíszített, zsúfolt színház színpadán a Nemzeti Bizott­ság tagjai foglaltak helyet, valamint dr. Pálfy György főispán, Dénes Leó elvtárs polgármester ós dr. An­talffy György h. polgármester. A Magyar Kommunista Pártot Komó­csin Zoltán elvtárs képviselte. A Himnusz elhangzása után a színház zenekara Vaszy Viktor: ünnepi nyitá­nyát játszotta a szerző vezénylésével, majd dr. Tőlh László, a Nemzeti1 Bi­zottság elnökének bevezető szavai íl'án Török Ferenc a Kisgazdapárt ' Szegedi elnöke mondta el ünnepi be­szédét. A magyar köztársaság meg­alakulásának körülményekel foglal­kozott és kifejtette a köztársaság lé­nl'eg'ét amely általában biztosítja az ember természetes és clidegénithétet­kn jogait. Részletesen ismertette az "egyéves magyar köztársaság eredmé­nyei i, azt a hősies munkát, amelyet a földműves nép végzett szerszámok hiányában és az ipari munkásság a többnyire kifosztott, de újjáépített gyárakban. Beszéde további során is a koali­yciös pártok összefogásának szukse­gcsségőt hangsúlyozta,' majd igy folytatja: ./ á — .Odakiáltjuk mindenkinek, aki a mai demokratikus', szépen fejlődő köztársaságunk ellen fel akarja emel­ni a kezét, hogy hátulról megtámad­ja; vigyázzanak, el a bűnös kezekké], mert szemben találják magukat az egész becsületes magyarsággal! A továbbiakban annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy a magyar­ság lerázva az évszázados német jár­mot, végre a saját sorsát intézheti és a saját ura lehet itt a Duna—Tisza közén. Beszéde végén nagy lelkese­dés közepette emlékezett meg Tfldy Zoltán köztársasági elnökről. Hosz­s'zast tartó tapsokkal fogadott beszéde stlán dr. Tóth László javaslatára az ünnepi nagygyűlés üdvözlő táviratot küldött Tildy Zoltánnak cs Nagy Ferenc miniszterelnöknek. A köztársasági ünnepség második felében a színház tagjai adtak ün­nepi műsort. Gáli Páí egy szabad­ságharcból: költő: Dienes Lajos ver­sét szavalta és Juhász Gyula: Fi'ucti­dor cimü költeményét a Marseilles rangjai mellett nagy hatással. A Szegedi Kórus Szatmáry Géza kar­igazgató vezetésével Ady—Kodály : Akik mindig elkésnek cs Veöres— Ko­dály: öregek cimü dalait énekelte. A s.inházi zenekar Várady László kar­nagy vezetésével Kodály: Háry Já­nosának intermezzo ját, majd a ba­lettkar a férfikórus kíséretével a i Toborzót adta elő. A szólószámol I kunennyi számát a közönség '.eikes Szabadi István énekelte. A műsor va- | aprókkal fogadta. Köztársasági ünnep Alsóköxponton Alsóközponton vasárnap délelőtt tartott a Nemzeti Bizottság a Katona vendéglőben köztársasági ünnepélyt. A zsúfolásig megtöltött teremben Dosztig Ferenc, a Nemzeti Bizottság titkára nyitotta meg az. ünnepélyt, majd Ocskó Gizella szavalta el Vár­nai Zseni Köztársaság cimü költemé­nyét. Hantos Mihály elnök méltatta a köztársasági ünnepet. Dobó Gyula kisgazdapárti nemzetgyűlési képvi seiő felszólalása után Tombácz Imre elv'árs, nemzetgyűlési képviselő be­szél4. Párhuzamot vont az 1918-19-es események és a mai idők közölt és rámutatott arra, hogy 1919 bukását a széthúzás okozta, éppen ezért a munkásoknak, parasztoknak és értel­miségieknek össze kell fogni. Ismer­tette a- magyar köztársaság vívmá­nyait, megemlékezett a mai magyar ifjúságról, amely a 48-as ifjúság nyomdokain halad. Nagy tetszéssel fogadott beszédét lelkesen megtap­solták az egybegyűltek. A Himnusz hangjaival ért véget a jól sikerült ünnepség. j ^ , , Tápén az MNDSz ünnepelte a köztársasági évfordulót Tápén a Magyar Nők Demokra­tikus Szövetsége gyűlés köretében ünnepelte meg a köztársaság évfor­dulóját. ', ai't júzacillé elv iá ts .ni totta meg az. ünnepélyt és kérte a hallgatóságot, hogy a SAS-akcióba minél intenzivebben kapcsolódjék be, majd Havalocz Istvánné elvtárs mél­tatta a köztársaságot. Beszéde során ki ért az MNDSz munkájára is és felhívta az egybegyűlteket, hegy pártkülönbség nélkül támogassák a ma<rvar asszonyok demokratikus tö­rekvéseik Jót sikerült beszédét lel­kesen megtapsolták az egybegyűltek. Üanepség Deszken A köz'ársaság kikiáltásának egy­éves évfordulóját Dcszken is a nap jelen tőségéhez méltóan ünnepelték meg. A község iskolájában volt nagy­szabású emlékünnepély, melyen a pár'ok szónokai méltatták a nap je­lentőségét. Az MKP részéről Bedő Kálmán a szegedi vógrehajtóbizottság tagja beszélt. Az MKP tanyai kórusa aratott nagy sikert az ünnepélyen. Gömbös Ernőt az összeesküvők szöktették meg a Csillagbörtönből Most már itt az ideje az összeesküvés szegedi frontját is felgöngyölíteni (Budapest, február 3.) A demokrá­cia és köztársaság elleni összeesküvés ügyében érdekes fordulat történt. A vi­déki nyomozások során olyan adatok­ra bulikant a rendőrséf, amelyek azt mutatják, hogy Gömbös Gyula fiát, Gömbös Ernőt a szegedi Csillagbörtön­ből az összeesküvők segítségével szök­tették meg. Mint ismeretes, Gömbös Ernőt a bu­dapesti népbiróság 10 évi kényszermun­kára Ítélte, mert mint Szálasi Ferenc narancsőrtisztje tevékeny részt vett a nyilas hatalom átvételében és megtar­tásában. Gömbös Ernő bünetése .jog­erőssé vált és a Csillagbörtönbe szállí­tották a rá kimért büntetés kitöltése végett. Gömbös néhány hónapi rabosko­dás után érthetetlen módon megszökött a Csillagbörtönből £ azóta nyoma ve­szett. Most az igazságügyminisztérium , egyik osztályához bizalmas értes-itésj érkezett arról, hogy á Magyar Közös­ség szegedi tagjai készítették elő Göm­bös Ernő szökését, ők bujtatták hete­ken keresztül a szegedkörnyéki tanyá­kon, mig sikerült egérutat nyernieX Az igazságügyminisztérium ezt az értesítésit közölte a politikai rendőrség­gel, amely ujabb nyomozást kezdett Szegeden. Itt elsősorban azt akarják megállapítani, kik voltak Szegeden a Magyar Közösség olyan számottevő tag­ijai, akik módjukban állt előkészíteni a szöktetést és a megszökött fogoly rejte­getését. A demokrácia és köztársaság ellepi összeesküvés uj fordulata azt bi­zonyltja, hogy Szegeden igenis számot­tevő tagjai voltak az összeesküvésnek. Most mar a szegedi rendőrségen a sor, hogy az összeesküvés itteni szálait kibogozza és felgöngyölítse a reakció frontját. demokrácia és minden népek demokrá­fciája, a szocializmus szent ügyéért. Vasárnap dél); lőtt egyébként a szo­ciáldemokrata pártkongresszus folytat­ta a pártvezetőség jelentése, valamint c pártmozgalom és pártszervezés kér­déséről szóló vitát. Több felszólalás után, amelynek során Marosán György, Jusztusz Pál és Kisházi Ödön is felszó­lalt, Bitanov a bolgár, Lindströn a svéd, Kargi a svájci, Lasinen pedig a finn szocialisták üdvözletét tolmácsoltál. A bolgár kiküldött külön is hangsu­Ivozta, hogy le kell küzdeni minden kí­sértetet, amely kellet és nyugat között a megbékélés megzavarását célozza. Délután tovább folytatták a megin­dított vitát, majd Rónai Sándor keres­kedelem és szövet kezetügy L miniszter határozati javaslatot nyújtott be, amely követeli a földreform sürgős befejezé­sét A javaslat több időszerű mezőgaz­dasági követelést is tartalmaz, vala­mint a szövetkezeti hálózat < kiépitését, korszerű mezőgazdasági munkóstör­vényt, mezőigazdasági családbiztositást, korszerű mezőgazdasági munkástör­vényt követel. A miniszter ezután részletesen is­j mertette a benyújtott javaslatot és rá­mutatott arra, hogy a városi és falusi dolgozóknak testvéri közösségben kaii egyesíteni erejüket, a feudális nagytó ­kés kizsákmányolással szemben. A to­vábbiakban a Szociáldemokrata Párt programjával foglalkozott részletesen, végiül országos gazdaságpolitikai bizott­ság kiküldését javasolta az előterjesztett program megvalósítására. A miniszter ; által beterjesztett határozati javaslato" í a kongresszus elfogadta, a bizottság 'isszeállit-toára vonatkozóan nedig ké­sőbb döntenell. . Szeder Ferenc, a Szociáldemokrata Párt mezőgazdasági akcióprogramját átvizsgáló bizottság jelentését terjesz­tette elő. A kongresszus hétfői ülésén felol­vasták azokat ez üdvözlő táviratok®:, amelyeltet a belga, dán, lengyel, román és spanyol szociáldemokrata pártok, valamint a külföldön élő magyarok, egyesületek, testületek, hatóságok küld­tek a kongresszusnak. Utána az előző napi vitát folytatták. A kongresszus- a hivatalos lista kö­vetkező tagjait választotta meg: A párlvezetőség rendes tagjai lettek: Bán Antal 239, Bőhm Vilmos 241, Halász Alfréd 246, Justus Pál 239, Kállai Sándor (Debrecen) 145, Kéthly Anna 246, Kisházi Ödön 238, Maro­sán György 248, Molnár Imre (Mis­kolc) 242," Popik János 243, Ries István 248, Rónai Sándor 250, Sza­kasifs Árpád 248, Száva István 249, Szeder Ferenc i'233, Szélig Imre 195, Toftiai József 250, TurHstván (Cson­grád) 249 és VájgvöJgyi Tibor 228. Párt vezetőségi póttagok lettek: Mó­nus lilésné 249, Nagy-Pál Jenő (Új­pest) 248 és Papdi György (Szeged) 250. Felavatták Budapesten a szocialista mártírok emléktábláját Vasárnap és hétfőn folytatódott a Szociáldemokrata Párt országos kongresszusa (Budapest, február 3.) A Szóciálde­mokrata Párt központi lapja épületé­nele falán Budapesten, bensőséges ün­nepség keretében leplezték le vasárnap a Népszava mártírjainak emléktábláját. Ünnepi beszédet Szakasits Árpád elv­társ mtniszt.relnökhelyeUes mondott. Megemlékezett a szocialista mártírok hősi életéről és hangoztatta, hogy mind-i azok, akik a munkásmozgalom szószó- j lói rendületlenül mennek előre azon az I uton, amelyet a mártírok vére öntözött) *és szentelt meg a magyar szabadság, j minden népek szabadsága, a magyar' Tovább folyik a magyarok deportálása Csehszlovákiában (Budapest, február 3.) A csehszlo­vák hatóságok egyes falvakból az el­múlt héten két izben deportáltak ma­gyar családokat. Dunaszerdahely já­rásból Diósíörgepatony községből ja­huár 23-án 102 családot hivtakbe és szál­Ltot ták ki őket a szentmihályfalvi ál­lomásra. A családok január 29-én az. esti órákig várakoztak a 20 fokos hi­degben a deportálásra. Végül is a de­portáló hatóságok 30 családot vagon­hiány miatt hazaküldtek azzal, hogy a következő napokban deportálják ökek Szomorú eseményekre került a sor a fekdi járásban lefolyt deportálás al­kalmával. A férfiak a katonák bruta­litása elől elmenekültek a hegyekbe. A katonák nem kímélték: az asszonyokat és gyermekeket, akiket a férfiak távol­létében is deportálták. A deportálások után a laleásekat és helységeket a ka­tonák kifosztották.

Next

/
Oldalképek
Tartalom