Délmagyarország, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-01 / 26. szám

Szegad. 194? február 1. szamba!, IV. évf. 26. sz. Ilin II IMWIllH ara: 40 lilléf. [MAGYARORSZÁG A MAGYAR KOMMUNISTA PART PÉLMAOYARORSZAGI NAPILAPJ 1GYÉVES A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Irta: Gárdos Sándor M

A EGY ESZTENDEJE annak, hogy I párt vezetői a koalíciós cgyüttmüködés a magyar nép egyhangú lelkese-1 éa az arszágépítés ellen elkövettek, -iésset kikiáltotta a köztersatságirt és ezvel véglegeser; szakított a reakciós múlttal, a Horthy és Szálasi által képviselt nemzetvesztő fasiszta rendszerrel. Ha ezen az első évfordulón vlszszatektatüraki a2 elmúlt esztendőre, tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy a fktal demokratikus köztársaság olyafl életerőről tett tanúbizonyságot, ami joggal kelthet nagy reményeket az u j Magyarország jövőjét s rohamos fejlőidét illetőén. Az erszágépítés térén valóban impozáns és az egész világon méltányolt eredményeket értünk eh Felépítettük i:@fontosabb hidjahdrat, vendbehóztuk a közlekedést, iparunk, széntermeléseitek egyre falfelé Ívelő irányt mutat, a dolgozó parasztság az Sffiszel bevetette a békebeli őszi vetésterület 94 százalékát. Megteremtettük a jó pénzt és ezzel megteremtettük a KAmmumsta: Párt éltei kezdeményezett három éves tervének alapjelt, amelynek egyetlen nagy célja a magyar dolgozók éleísziiivon alának a békebeli fölé való fokozatos emelés™. Végül d vesztett háború után megazilárdíttótuk Tazárrk külpolitikai helyzetét. Szép eredmények ezek, de a magyar dolgozói; még többet is produkálhattak volna, ha mindkét kezükkel építhetnék az országot. Sajnos azonban az elmúlt esrféndcben. Is egyik kezünkkel hrtrc.riauJŰB kellktt c munkát akadályozó reakcióval, amely á Kisgazdapárton keresztül befurakodott a kormányzati tervekbe, a közhivatalokba és a gazdasági életbe és ott szabetázszsai és más furfangos módszerekkel igyekezett a dolgozók efet eredményeit csökkenteni. A köztársaság kikiáltásának első évfordulójára ez az eddig lappangó harc odáig fajult, hogy •államvédelmi szerveink leleplezhettél; a katonailag s politikailag veszedelmesen T&gsze; vezet t összeesküvést, amely a demokrácia megdöntésére irányult éa •amely vissza akarta hozni Magyarországra a Horthy-csöoSelék tű nyomó úri bitangjait. A kelevény kifakadt é3 most már a magyar dolgozók nem tűr.hetik tovább, hogy a múlt átkos kísértétei '•-iiinduntalari megzavarják a boldogabb jövő építési munkálatait. Rendet kell teremtenünk végre a saját portánkon ás ehez a végleges rendcsináláshoz szükségünk van a dolgozni, teremteni '-éS boldogulni akaió magyar nép segítő erejére. H

A A MAGYAR REAKCIÓ elszemtelenedésének okait kutatjuk, megállapíthatjuk, hó©? a Kisgazdapárt mai vezetőségét súlyos felelősség terheli a bekövetkezett eseményekért. Hiába figyelmeztettük ezeket az urakat ama, hogy az egész demokráciát veszély fenyegeti a soraikba benyomult reakciós elemek részéről, ők minden esetben önérzetesen kikérték maguknak, hogy a párt „belügyeibe" avatkozzunk. Parlamenti számszerinti többségüket féltették jobban a demokráciánál. Vitáztunk és harcoltunk velük azért, hogy ne horthysta) ficsurakat, hanem a saját pártjük parasztjait, haladó értelmiségét ültessék a közhivatalokba és a .gazda sági élet vezető pozícióiba. De nem hallgattak a jó urak a saját parasztoiveik figyelmeztetésére sem, hogy ne engedjék a paraszti elemeket a pártvezetéséből kiszorítani. A Kisgazdapárt vezetői süketen és vakon . tűrték, hogy a reakció elhatalmasodjék pártjukban és az összeesküvők a kalászos, nemzetiszínű demokratikus taxaxó alatt szervezkedjenek. A „hetes bizottság" akarata érvényesült a pártban, amely nem a reakciót, hanem a munkáspártokat és a Baloldali Blokkot tekintette legfőbb ellenségének. H .4OST AZTÁN, hoigiy az összeeskü'"I vés leleplezése adatokkal, tényekkel bizonyította azokat a súlyos hibákat és tévedéseket,, amiket a Ktsgazdanagy a fejetlenség és kapkodás a többségi pártban. Most már a Kisgazdapárt valóban demokratikus elemei, főleg a párt paraszttömegei tisztán látják, hogy nem szabad tovább az eddigi úton halad niok és át kell szervezni az egész pártat úgy, hogy a reakciónak még hírmondója se maradjon benne. Legyen vége a kicsinyes pártintrikáknak, a politizáló úri huncutságnak és a kifekKzenvpontok érvényesülésének, szórj ál; ki soraikból a nem odavaló elemeket és adjál; át a vezetést a parasztok és valóban demokratikus értelmiségek kezébe. Ezekkel sohasem lesz baja, harca a munkáspártoknak, ezekkel megtudjuk egymást érteni. Látható ez abból is, hogy az összeesküvés kipattanásakor kisgazdapárti parasztok és munkások együttes felháborodással követelték a demokrácia védelméről szóló törvény kérlelhetetlen alkalmazását az összeesküvőkre és azok cinkosaira. A kisgazdapárti parasztok már hangot adlak ama vélemény üknek, hagy pártjuknak helyre ksűl ütnie azt a csorbát, amelyet eddigi magatartásával a demokrácián ütött és követelik a párt szövetség az az erő, amely megvédheti a demokrácia vívmányait és jövőjét a reakció mesterkedése! ellen. Még hálásak is lehetnénk az összeesküvésnek, ha ennek hatása alatt létrejönne a két legnagyobb dolgozó réteg,, a munkásság és parasztság szoros és megbonthatatlan demokratikus szövetsége Ha « az összefogás a reakcióval való gyors és végleges leszámolással bekövetkeznék, akkor mi sem állná útját a hároméves terv megvalósításának és a magyar nép boldogabb jövőjét zavartalanul, egyesült erővel építhetnék tovább. Seperjük el a reakciós szemetet a haladás útjából! Töltsük meg demokravezetőitől az erélyes tisztogató munkát Ezek a parasztok most már tudva-1 ííkus, népi tartalommal az egy eseten ! tudják, hogy csakis a munkás-paraszt' dős harmadik köztársaságot! Ujabb belügyminiszteri jelentés az összeesküvők beismerő vallomásairól Mistéth bevallotta, hogy minisztériumát a hetes bizottság szempontjai (Budapest, 'január 31.) A belügyminisztérium közli: A köztársaságellenes földalatti szervezkedés és a fegyveres összeesküvés vezetőké!; él. ső csoportját, a 13 vezetőt a mai.napon a demokratikus államrend, Rí 3 demokratikus köztársaság meg, désére irányuló büniett miatt a rrépi'tgyészségnek átadták, A nyomozás megállapította, hogy a szökésben lévő dr. sáiata Kálmán volt nemzetgyűlési képviselő a 7-es bizottság tagja, a köztársaságellenes összeesküvés egyik főszervezője és Irányítója volt. Saláta Kálmán ügyét az eljárásnak táveftétéhen való lefolytatása céljából áttették a népügyészséghez, i i Az államvédelmi szervek fényt derítettek Mistéth Endre volt épitésés közmunkaügyi miniszter, valamint a nemzetgyűlés hozzájárulása alapjára őrizetbe vett 6 nemzetgyűlési képviselő: dr. Hám Tibor, Gyulai László, dr. Jaczkő Pál, dr. Vattai László, Horváth János é9 Kiss Sándor ügyére is, Mistáth Endre beismerte, hogy 1942 óta tagja a »Magyar Közösségcnek és a »Magyar Közössége köztársaságelknes szervezkedésében a | ja, Dr. Jaczkó Pál a 7-es bizottságtól szerint szervezte meg M&zafcadulás után Is állandóan részt. v??U- Beismerte, hogy az ő tudtával és hozzáj árulásaival Szertiiványi Domokos az ő lakásán szerkesztette és gépelte a mozgalom illegális sajtótermékét, az úgynevezett tájékoztatót. Beismere, hogy lakására több -alkalommal összehívta megbeszélésre a Magyar Közösséginek a különböző mini szí é: hurokban működő csoportjai vxte'őitv Ezeken a tanácskozásokon Mhréth Endre szorgalmazta a »Magyar Közö9ség«4 munka és szervezkedés meggyorsítását és kiterjesztését. A Mistéth Endrére vonatkozó jegyzőkönyvekből kiderül az is, hogy Mistéth Endre miniszteri kinevezését a 7-es bi otíság hoz'a javaslatba drSaláta Kálmán révén és Mistéth Lnd. re beismerte, hogy miniszteri kínevzése után a 7-es bizottság szempontjainak megfelelően szervezte ínég minisztériumát . Az őrizetbevett képviselők közül Gyulai László tápár és Jaczkó Pál ügyvéd közvetlenül a 7-es bizottsággal ái'ottak kapcsolatban és annak utasításait hajtották végtie. Gyulai I. ás?ló ezenkívül a 7-es bizottság külföldi hálózatának volt egyik iirányitó Tildy Zoltán elnök nyilatkozott a köztársaság* évfordnlófán SxovjeHSdvöxlet as egféves magyar köztársaságnak (Budapest, január 31;) Tildy Zoltán, köztártarági elnök megválasztása első évfordulójának! előestéjén sajtónyilatkozatot adott a magyar demokrácia időszerű bel- és külpolitikai kérdéseiről, egyben megjelölte a következő évek fejlődésének útját. Rámutatott azokra az eredményekre, amelyeket ai magyar dolgozók elértek országunknak a Vörös Hadsereg által történt felszabadítása óta. A°magyar demokrácia eredményeinek mérlege után a további eredményes munka előfeltételeiről szólt. Ezt elsősorban a becsületes demokratikus erők szoros egységbefogásában jelölte meg a leselkedő és kísérletező reakcióval szemben. Nyilatkozata végéra a magyar köztársa teág külpolitikai vonalát húzta, meg és] népnek. kifejtette, hogy számunkra legfontosabb a hatalmas szomszédunkká!, a bennünket felszabadító Szovjetunióval való bensőséges jóviszony. Hangsúlyozta, íiogy az igy kifejlődő barátsággal szolgálni akarjuk a népek közötti igaz és lartó3 békesség ügyét. A magyar köztársaság elnökéhez a köztársaság kikiáltásának első évfordulója alkalmából tömegesen érkeztek az üdvözlő levelek és táviratok. Pénteken többek között Sviridov altábornagytól, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság helyettes elnökétől és Puskin magyarországi szovjet követtől érkezett üdvözlő Levél. Mindketten a legmelegebb haragú jókívánságaikat fejezik ki Tildy elnöknek és az egész magyar hármas feladatkört kapott: illegális fegyveres csoport létesítése, a mozgalom embere: számára a határon való á szökés megszervezése és a szökésben lévők számára úgynevezett »kttérő áilomások:< (búvóhelyek) létesítése- Több dunántuH községben alakított fegyveres csoportokat, amelyeknek élére katona vitelt, fasiszta érzelmű fiatalembereket állított s uz összeesküvők futárait több ízben segítette át a határon. Szcn'iványi Domokos, továbbá csicseri. Rónai István külügyminisztér inni minisztert titkár, valamint saját vallomásaiból is kiderült, hogy dr. Hám Tibor vezető szerepet játszott dre Saláta Kálmán mellett a >Magyar Közösség«-hez tartozó, vagy a ' ^Magyar Közösség:; irányítása alatt működő nemzíegyülési képviselői csoportban. Kiss Sándor, Horváth János és Vattai László képviselők »Magyar Közössége-i tevékenységüket főképpen a Parasztszöveteégen belül hajtatták végire. Horváth János már a felszabadulás előtt tagja volt a »Magyar Közösség<:-nek, Kiss Sándort és dr. Vattai Lászlót 1946 augusztus végén, illetve szeptember első napjaiban avatták fel. Rajtuk keresztül a 7-es bizottságnak sikerült a Parasztszövetséget a »Magyar Közössége köztársaságtlhnes mozgalom legális fedőszervévé áta'akitani. A megnevezett képviselők vallották, hogy tevékenységük eredményeként a Parasztszövetség központja és a Parasztszövetség íl al alakított központi Parasztszcvetkezet minden egyes vézető állását »Magyar Közösséged tagokkal töltötték be, Beismerték azt is, hogy a Parasztszövetség budapesti központján kívül a Parasztszövetség vidék n létesített szervezetinek vezető állásaiba is mindenüvé »Magyar Közösségei tagokat igyekeztek elhelyezni. Az eddigi adatokalapján az őrizefbevett Mistéth Endre, Gyulai László, Jaczkó Pál, Hám Tihor, Kiss Sándor, Horváth .János és Vattai László nemzetgyűlési képviselők elten a vizsgálat tovább folvik.