Délmagyarország, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-01 / 1. szám

DÉLMAGYARORSZÁG SZfi&DA, 1947 JANUÁR l. Két szegedi munkásvezér az elmúlt év eredményeiről és a következő esztendő feladatairól TOMBACZ IMRE: „A hároméves gazdasági terv elindítása most a legfontosabb célkitűzésünk" GYÓLAI ISTVÁN: „A szakszervezetek 23 ezer szegedi dolgozó érdekeiért harcolnak" (Szeged, december 39.) A magyar, tudását, tehttségét sorstársai feiemelé­nemzet életében ismét lezárult küzdel­mekben, csalódásokban, de nem utolsó sorban jelentős sikerekben gazdag esz­tendő. Lapunk munkatársa megszólal­tatott néhány munkás vezetőegyénisé­get, hogy elmondják véleményüket az elmúlt évről és közöljék elképzelései­ket a jövőre vonatkozólag. Okos ember más kárán tanul. A mult megmutatja a tévedéseket- és utat mutat a hiányos­ságok pótlására. Mikor a dolgozók vezető egyénisé­geiről beszélünk, szegedi vonatkozás­ban magától értetődő, hogy Tombácz Imre elvtárs, nemzetgyűlési képviselő az, aki a leghivatottabb a múltról be­számolni és képet alakítani a jövendő­ről. Kevesen vannak Szegeden, akik nem ismerik Tombácz Imrét a MKP nagyszegedi pártbizottságának elnökét. Kistermetű, halkszavu, a szerénység ós becsületesség megtestesítője. Nem hisz­szük, hogy ellensége volna. Egy hibá­ja van Tombácz elvtársnak, amit kü­lönben mindenki tud róla, a leglulzób­ban szerény. Még sohasem fordult elő, hogv tréfaképen is vádaskodott volna Tombácz Imre ellen a legelszántabb politikai ellenfele is. Dolgozó ember Tombácz Imre, aki kél keze munkájá­ból él. Kevés olyan fizikai munka van, amit Tombácz elvtárs ne végzett volna. Annak ellenére, hogy nehéz munkával kereste kenyerét, hogy a munkásmoz­galomban aktiv szerepet játszott, jutott ideje, hogy tanuljon. Egészen ritka és nagyműveltségű fizikai munkás, aki sénefc szolgálatába állította. Lelki sze­meink előtt látjuk, mikor e sorokat Tombácz elvtárs olvassa, túlzott sze­rénységében egészen belepirul, hogy ennyire .kipellengérezzük" a nagy nyil­vánosság előtt és bizonyosak vagyunk bmne, hogy egyhamar nem sikerül nyilatkozatot kapni tőle. Tombácz elv­társ, mikor megbízatását a proletárok­tól megkapta, megszűnt magánember lenni és a nemzetgyűlésben a dolgozók szószólója lett. Megbízatását nem a személyes problémáinak megoldására használta fel, hanem a nemzetet szol­gálta. Soha egy pillanatra sem felej­tette el, hogy proletár és azoknak ér­dekeiért kell harcolnia. Jellemző, mikor megválasztása után Sándorfalvén poli­tikai beszámolót tartott, a gyűlésen azok a kubikusok álltak diszőrséget, akikkel nem is olyan nagyon régen Tombácz elvtárs együtt kereste a ké­nyerét. A gyűlés után, mikor Tombácz elvtárs megszólította egykori munka­társait, azok kicsit feszélyezve érezték magukat. Érzett rajtuk, hogy félnek, hqgy Tombácz elvtársnak talán kényel­metlen, hogy egyszer még kubikos is volt Mikor azután Tombácz elvtárs a beszélgetés folyamán kitért az együtt eltöltött nyomorúságos napokra és ke­serves munkakörülményekre, a kubi­kosok szeme felragyogott, mert abban a pillanatban érezték, hogy Magyaror­szágon valami történt, valóban demo­krácia van, mert a képviselőházba so­raikból került be valaki. 1 Mi a titka a Kommunista Párt nagy sikerének Lapunk munkatársa feltette az első kérdést Tombácz elvtársnak, hogy nem­zetgyűlési képviselői munkájában kik a segítőtársat. — Sokan vannak akik segítenek, lelkesen dolgoznak — kezdte nyilatko­zatát Tombácz elvtárs. — A legjelentő­sebb segítséget azonban kétségtelenül a régi harcosoktól kapom. Lelkes mun­kájuk adja az alátámasztást képviselői mandátumomnak. Második kérdésünk, hogy megerősödött-e Magyarországon á demokratikus életforma? Tombácz elvtárs mély meggyőződés­sel mondja, hogy a fiatal magyar de­mokrácia egy év alatt igenis jelentő­sen fejlődött. Ez elsősorban a MKP érdeme, amely közelebb hozta a vá­rost a faluhoz. Meggyőzte az embere­ket, a MKP, hogy valóban a nemzet pártja, mert nem hatalomra törekszik, hanem nemzeti célkitűzéseket realizál. Különösen • ez értelmiség álláspontja változott sokat % MKP irányában, mert meggyőződtek, hc©i a MKP akciói nem politikai propaganda jelszavak, hanem komoly célkitűzések. Különösen a falu­si értelmiség álláspontja került köze­lebb a MKP felé. Falusi és tanyai párt­szervezeteink szervező munkája nagy­ban hozzájárult ahhoz, hogy a kiosztott föld ismét megművelés alá került. Vá­rosi és üzemi szervezeteink soha cl nem muló érdeme, hogy a termelést ennyire sikerült felfokozni. Véleménye MAGYAR ELRURSZ&LLITO ÉS ARUKEÍMDELMI RT. Budapest, IX. Tóth Káimán-u. 8/10 Telefon: 137-860. r Nyilvános Hűtőház, Közraktár, Jéggyár. Áruosztály: , Csemegeüzletek, Bizományi értékesítés, Gyümölcs és főzelék Export-import. Baromfitennékoszíáiy: Feldolgozás, export Hentesáru és konzervgyár szerint gazdaságaikon a következő esz­tendő második fele egészen komoly lé­péseket hoz a fetemelkedésben. Következő kérdésünk Tombácz elv­társhoz, hogy a MKP politikájából vé­leménye szerint mi az, ami a pártokon kívül állókat is megnyerte? — A nemzeti egység politikája mind több hívet szerez a MKP-nak és mind többen hirdetik annak egyedüli célra­vezető voltát. — Személyszerint mi az, amit legna­gyobb pártsikernett tart? — Akárhol megjelenek, sehol sem a párt nemzetgyűlési . képviselőjét látj ált bennem, hanem a magyar népét. Ezt mutatja az a határtalan bizalom és szeretet, amellyel városban és falun egyaránt találkozom. A jövő év célkitűzés iiről beszélve Tombácz elvtárs elmondja, hogy első­sorban ft hároméves tervgazdálkodás elindítása a legfontosabb feladat. Ez a tervgazdálkodás sok problémát megold és hihetetlen fejlődési lehetőségeket biztosít az országnak. Közigazgatásunk demokratizálása is elsődleges felada­taink közé tartozik, de a közigazgatás demokratikus ellenőrzése is még meg­oldandó feladat! A sokat birált tömegmegmozdulá­sokra tér ki Tombácz elvtárs, mikor megkérdezzük, hogy véleménye szerint ma, amikor a kormányzásban kommu histák és demokraták vesznek részt, megengedhetőnek tartja-e a tömegmeg­mozdulásokat. — A tömegmegmozdulásokra igenis szükség van, mert ha a csúespozieiókba demokraták kerültek is, az egész ál­lamaparátus még nem demokratizáló­dott. Ezek a tömegmegmozdulások a csúcson ülő demokratát támasztják alá. A jövőben is, ha bármilyen szerv hoz népellenes döntéseket, ismét csak a dolgozó néphez fellebbezünk. Nyilatkozata befejező részében Tom­bácz elvtárs még elmondja, hogy büsz­ke arta, hogy a kommunista párt tag­ja, mert pártunknak olyan vezetői van­nak, akik a nemzet érdekeit szolgáló kezdeményezések elindítói Ez e ténf biztosítékul szolgál a magyar nemzet­nek, hogy az elkövetkezendő esztendő is ujabb sikereket hoz demokráciánk fejlődésében és a konkrét eredmények megsokasodnak. A szakszervezetek két évi erőfeszítésének mérlege A mindennapi élet krónikása foly­tatja körútját, hogy beszámolója telje­sebb legyen. A munkáspárt egyik kép­viselője után szakszervezeti embert szólaltatunk meg. Gyólai István elvtár­sat is sokan Ismerik Szegeden. Hiszen fáradhatatlan védelmezője a murikás­érdekeknék. Munkája gyümölcseként ma Szegeden 38 szakmai szervezet épült ki, több mint 23 ezer taggal. Az üzemi munkások érdekképviseletében pedig 54 üzemben épült ki az üzemi bizott­ság. A kisebb üzemekben és munkahe­lyeken pedig a bizalmi rendszer- ala­kult ki. ' Gyólai elvtárs beszámolójában hang­súlyozza, hogy a mai szakszervezet mö­gött két küzdelmes esztendő áll, ered­ményekben gazdagon. Az újjáépítés ne­héz munkája és a stabilizáció a két munkáspárton kívül a szakszervezet é-deme is, ezen túlmenően pedig akol­lekty> szerződések megkötése a szak­szervezetek érdeme. Az elmúlt két esz­tendő alrtt valósult meg a szakszer­vezetek- évv^edes vagya, hogy a mun­kaközvetítés a szakszervezetek kezébe került. A multán a különféle állami intézmények a raunkaadók érdekét képviselték, a szak-^ervezeti munka­közvetítő pedig ma, a dolgozóké. Jelentős sikereket ért t\ a szakszer­vezet a drágaság elleni kú-öelemben. A munkanélküliség elleni har* pedig országos viszonylatban is jelentős -n-ed­I menyeket mutat fel. A javaslatok egász sorát terjesztette elő a szakszervezer. Megszámlálhatatlan tárgyalás eredmé­nyeként sikerült a munkanélküliség towábbi terjedését megakadályozni a közmunkák megteremtiésével. Helvi vi­szonylatban a szakszervezetnek ebben a kérdésben kemény harcot kellett vív­ni. Hiszen a közmunkáknál kezdetben .50 filléres munkabérrel dolgoztak, a szakszervezetnek sikerült kiharcolnia a kollektív szerződésben biztosított, bére­ket, a családi pótlékot és az egészség­ügyi szolgálatot is. Szegeden nem akar­tak nőket alkalmazni a közmunkáknál. Igy született meg a háziipari foglal­koztató, ami ma sok munkanélküli asz­szonynak ad kenyeret. A szakszervezet helyi viszonylatban elszánt harcot foly­tat, hogy a közmunkákat, folytassák és az ezres létszámot emeljék fel három­ezerre. A két küzdelmes esztendőt a szak­szervezetek úgy helyi, mint országos viszonylatban azzal zárhatják, hogy munkájuk .eredményes volt-és valóban a dolgozók érdekeit képviselték ered­ményesen. Három hónapos munkaterv . A továbbiak során ifj. Komócsin Mi­hály helyettes szakszervezeti titkár nyi­latkozott. Elmondja, hegy a jövőre vo­natkozólag elsődleges feladat: harc a •dolgozók életszínvonalának emelésére, a szakszervezetek megerősítése. Hogy ez a munka ne csak spontán megnyi­latkozás legyen úgy Szegeden, mint szerte az országban a szakszervezetek három havi munkatervet dolgoznak ki, melynek gerince az életszínvonal eme­lése és a szakszervezeti tagság szapo­rítása. Az uj esztendő küszöbén harcos eredményeket hozó uj esztendőt kivá-» nolí minden magyar dolgozónak. Az elmondottak azt bizonyítják, hotv a szegedi munkásság vezetői elé­gedetek az eddigi eredményekkel, ami azonban nem ünneplésre és megállásra készteti övet, hanem ujabb és nehe­zebb célkitűzések megvalósítására ser­kenti. Megvagyunk győződve, hogy egy év múlva ezen a helyen a most elhang­zott célkitűzések megvalósításáról szá­molhatunk be olvasóinknak. B.u.é.k. Textilgyári Nyomanyagok Kereskedelmi Vállalata K'aurai-tér 5. Cégi tul. Telefon s 52S Bánó S. Zsigmond Telep: Pulc-utca 16a. Telefon: 527. Olcsóbb villamos* közlekedést! A Déimagyarországban mái' többször szóvátettük, hogy Szegeden a villamos­jegyek ára a túlságosan rövid vonalak miatt aránytalanul drága és így a vá­ros dolgozói, akiknek pedig a legna­gyobb szüksége lenne rá, nem képesek megfizetni a villamosjegyet. A szegedi .államostársaságrfü érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy éppen emiatt vezették itt be a menettérti jegyeket. Ezeket reggel nyolc óráig, kell megvál­tani és ugyanazzal a jeggyel délután 2 órától ugyanazon a vonalon ingyen le­het visszautazni. Ebből valóban, ezer­darab körül fogy el naponta, de ez még mindig igen kis mennyiség és a villamosok üressége mutatja, hogy a dolgozók nem is igen tudják ezt a le­hetőséget kihasználni. Ez a- beosztás ugyanis nem mindenkinek kedvező, mert nagyon sokan varinak, akik más­időpontban járnak a munkájukba és igy nem vehetik igénybe a kedvezményt. Ezért a legjobb megoldás az lenne, ha intézményesen a szakszervezetek és üzemek révén kedvezményes jegyeket biztosítanának a dolgozók részéreame­lyeket minden korlátozás vagy meg­kötöttség nélkül vehetnének Igénybe. A villamos viteldíj mai ára ugyanis mindenképpen magas, akár a mai árak­hoz, fizetésekhez arányítjuk, akár pedig a háború előtti arányt tartjuk szem előtt. Ezt egyébként a villamostársaság két vezetője is beismerte beszélgeté­sünk alkalmával. Azt azonban semmi­képpen sem akariák ' beismerni, hogy a villamosjegyek árának, leszállítása feltétlenül nagyobb forgalmat idézne elő és így nemcsak a szegényembereik számára jelentene ez előnyt, hanem maga a villamostársaság is jobban jár­na, ha üres kocsik helyett valóban uta­sokat szállítana. Elvégre be kell végre látni, hogy a villamos elsősorban a tö­megek intézménye, mert akinek pénze van, úgysem villamosra,, hanem autóra ül. Ezért a dolgozók reálfizetéséhez kell mérni a viteldíjakat is .és ma, amikor minden vonalon országszerte árleszállí­tásokkal segítenek a nehéz helyzeten, a villamostársaságnak is áldozatot kell hozni. Ha pedig úgy látják és attól félnek, hogy ez az árleszállítás ráfize­téssel járna, akkor még mindig megvan a módja annak, hogy kérjék a vílla­mostársaságok községesítését vagy álla­mosítását. Nem erőszak a disznótor, de viszont az se okvetlen szükséges, hogy a részvénytársaságok urai dagadt, ra keressék magukat a közszállításon. Mert a villamosvasút igenis közüzem, amelynek elsősorban a dolgozók érde­keit kell szem előtt tartania. ~ I I Az Alföld legnagyobb táblaflveg raktára^s Üvegezési vállalata KSrosi Gfm Hlr*v-«lc« 9, T*l«!ont WJ. Bffrkabtok ] a vitása, ^alakítása vízhatlan festéssel készül Ctordáe Wr­rúha készítő mesternél, Szent Mi klós­utca 7, Felsővárosi-templom mőgőtt. Vad­és házi és nyuibőrt pézsmát legmagasabb árban vásárol Bozóky Valéria-tér 4. Telefon: 773. Szegedi Lemezgyár és Faipari Részvénytársaság SZEGED, Rókusi feketeföldek 140. Telefon: 328. t Száraz eljárással készült enyve­zett lemez és bútorlap gyártás és eladás. Városi raktár: LONDONI-KÖRŰT 13 b. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom