Délmagyarország, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1947-01-01 / 1. szám
DÉLMAGYARORSZÁG SZfi&DA, 1947 JANUÁR l. Két szegedi munkásvezér az elmúlt év eredményeiről és a következő esztendő feladatairól TOMBACZ IMRE: „A hároméves gazdasági terv elindítása most a legfontosabb célkitűzésünk" GYÓLAI ISTVÁN: „A szakszervezetek 23 ezer szegedi dolgozó érdekeiért harcolnak" (Szeged, december 39.) A magyar, tudását, tehttségét sorstársai feiemelénemzet életében ismét lezárult küzdelmekben, csalódásokban, de nem utolsó sorban jelentős sikerekben gazdag esztendő. Lapunk munkatársa megszólaltatott néhány munkás vezetőegyéniséget, hogy elmondják véleményüket az elmúlt évről és közöljék elképzeléseiket a jövőre vonatkozólag. Okos ember más kárán tanul. A mult megmutatja a tévedéseket- és utat mutat a hiányosságok pótlására. Mikor a dolgozók vezető egyéniségeiről beszélünk, szegedi vonatkozásban magától értetődő, hogy Tombácz Imre elvtárs, nemzetgyűlési képviselő az, aki a leghivatottabb a múltról beszámolni és képet alakítani a jövendőről. Kevesen vannak Szegeden, akik nem ismerik Tombácz Imrét a MKP nagyszegedi pártbizottságának elnökét. Kistermetű, halkszavu, a szerénység ós becsületesség megtestesítője. Nem hiszszük, hogy ellensége volna. Egy hibája van Tombácz elvtársnak, amit különben mindenki tud róla, a leglulzóbban szerény. Még sohasem fordult elő, hogv tréfaképen is vádaskodott volna Tombácz Imre ellen a legelszántabb politikai ellenfele is. Dolgozó ember Tombácz Imre, aki kél keze munkájából él. Kevés olyan fizikai munka van, amit Tombácz elvtárs ne végzett volna. Annak ellenére, hogy nehéz munkával kereste kenyerét, hogy a munkásmozgalomban aktiv szerepet játszott, jutott ideje, hogy tanuljon. Egészen ritka és nagyműveltségű fizikai munkás, aki sénefc szolgálatába állította. Lelki szemeink előtt látjuk, mikor e sorokat Tombácz elvtárs olvassa, túlzott szerénységében egészen belepirul, hogy ennyire .kipellengérezzük" a nagy nyilvánosság előtt és bizonyosak vagyunk bmne, hogy egyhamar nem sikerül nyilatkozatot kapni tőle. Tombácz elvtárs, mikor megbízatását a proletároktól megkapta, megszűnt magánember lenni és a nemzetgyűlésben a dolgozók szószólója lett. Megbízatását nem a személyes problémáinak megoldására használta fel, hanem a nemzetet szolgálta. Soha egy pillanatra sem felejtette el, hogy proletár és azoknak érdekeiért kell harcolnia. Jellemző, mikor megválasztása után Sándorfalvén politikai beszámolót tartott, a gyűlésen azok a kubikusok álltak diszőrséget, akikkel nem is olyan nagyon régen Tombácz elvtárs együtt kereste a kényerét. A gyűlés után, mikor Tombácz elvtárs megszólította egykori munkatársait, azok kicsit feszélyezve érezték magukat. Érzett rajtuk, hogy félnek, hqgy Tombácz elvtársnak talán kényelmetlen, hogy egyszer még kubikos is volt Mikor azután Tombácz elvtárs a beszélgetés folyamán kitért az együtt eltöltött nyomorúságos napokra és keserves munkakörülményekre, a kubikosok szeme felragyogott, mert abban a pillanatban érezték, hogy Magyarországon valami történt, valóban demokrácia van, mert a képviselőházba soraikból került be valaki. 1 Mi a titka a Kommunista Párt nagy sikerének Lapunk munkatársa feltette az első kérdést Tombácz elvtársnak, hogy nemzetgyűlési képviselői munkájában kik a segítőtársat. — Sokan vannak akik segítenek, lelkesen dolgoznak — kezdte nyilatkozatát Tombácz elvtárs. — A legjelentősebb segítséget azonban kétségtelenül a régi harcosoktól kapom. Lelkes munkájuk adja az alátámasztást képviselői mandátumomnak. Második kérdésünk, hogy megerősödött-e Magyarországon á demokratikus életforma? Tombácz elvtárs mély meggyőződéssel mondja, hogy a fiatal magyar demokrácia egy év alatt igenis jelentősen fejlődött. Ez elsősorban a MKP érdeme, amely közelebb hozta a várost a faluhoz. Meggyőzte az embereket, a MKP, hogy valóban a nemzet pártja, mert nem hatalomra törekszik, hanem nemzeti célkitűzéseket realizál. Különösen • ez értelmiség álláspontja változott sokat % MKP irányában, mert meggyőződtek, hc©i a MKP akciói nem politikai propaganda jelszavak, hanem komoly célkitűzések. Különösen a falusi értelmiség álláspontja került közelebb a MKP felé. Falusi és tanyai pártszervezeteink szervező munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kiosztott föld ismét megművelés alá került. Városi és üzemi szervezeteink soha cl nem muló érdeme, hogy a termelést ennyire sikerült felfokozni. Véleménye MAGYAR ELRURSZ&LLITO ÉS ARUKEÍMDELMI RT. Budapest, IX. Tóth Káimán-u. 8/10 Telefon: 137-860. r Nyilvános Hűtőház, Közraktár, Jéggyár. Áruosztály: , Csemegeüzletek, Bizományi értékesítés, Gyümölcs és főzelék Export-import. Baromfitennékoszíáiy: Feldolgozás, export Hentesáru és konzervgyár szerint gazdaságaikon a következő esztendő második fele egészen komoly lépéseket hoz a fetemelkedésben. Következő kérdésünk Tombácz elvtárshoz, hogy a MKP politikájából véleménye szerint mi az, ami a pártokon kívül állókat is megnyerte? — A nemzeti egység politikája mind több hívet szerez a MKP-nak és mind többen hirdetik annak egyedüli célravezető voltát. — Személyszerint mi az, amit legnagyobb pártsikernett tart? — Akárhol megjelenek, sehol sem a párt nemzetgyűlési . képviselőjét látj ált bennem, hanem a magyar népét. Ezt mutatja az a határtalan bizalom és szeretet, amellyel városban és falun egyaránt találkozom. A jövő év célkitűzés iiről beszélve Tombácz elvtárs elmondja, hogy elsősorban ft hároméves tervgazdálkodás elindítása a legfontosabb feladat. Ez a tervgazdálkodás sok problémát megold és hihetetlen fejlődési lehetőségeket biztosít az országnak. Közigazgatásunk demokratizálása is elsődleges feladataink közé tartozik, de a közigazgatás demokratikus ellenőrzése is még megoldandó feladat! A sokat birált tömegmegmozdulásokra tér ki Tombácz elvtárs, mikor megkérdezzük, hogy véleménye szerint ma, amikor a kormányzásban kommu histák és demokraták vesznek részt, megengedhetőnek tartja-e a tömegmegmozdulásokat. — A tömegmegmozdulásokra igenis szükség van, mert ha a csúespozieiókba demokraták kerültek is, az egész államaparátus még nem demokratizálódott. Ezek a tömegmegmozdulások a csúcson ülő demokratát támasztják alá. A jövőben is, ha bármilyen szerv hoz népellenes döntéseket, ismét csak a dolgozó néphez fellebbezünk. Nyilatkozata befejező részében Tombácz elvtárs még elmondja, hogy büszke arta, hogy a kommunista párt tagja, mert pártunknak olyan vezetői vannak, akik a nemzet érdekeit szolgáló kezdeményezések elindítói Ez e ténf biztosítékul szolgál a magyar nemzetnek, hogy az elkövetkezendő esztendő is ujabb sikereket hoz demokráciánk fejlődésében és a konkrét eredmények megsokasodnak. A szakszervezetek két évi erőfeszítésének mérlege A mindennapi élet krónikása folytatja körútját, hogy beszámolója teljesebb legyen. A munkáspárt egyik képviselője után szakszervezeti embert szólaltatunk meg. Gyólai István elvtársat is sokan Ismerik Szegeden. Hiszen fáradhatatlan védelmezője a murikásérdekeknék. Munkája gyümölcseként ma Szegeden 38 szakmai szervezet épült ki, több mint 23 ezer taggal. Az üzemi munkások érdekképviseletében pedig 54 üzemben épült ki az üzemi bizottság. A kisebb üzemekben és munkahelyeken pedig a bizalmi rendszer- alakult ki. ' Gyólai elvtárs beszámolójában hangsúlyozza, hogy a mai szakszervezet mögött két küzdelmes esztendő áll, eredményekben gazdagon. Az újjáépítés nehéz munkája és a stabilizáció a két munkáspárton kívül a szakszervezet é-deme is, ezen túlmenően pedig akollekty> szerződések megkötése a szakszervezetek érdeme. Az elmúlt két esztendő alrtt valósult meg a szakszervezetek- évv^edes vagya, hogy a munkaközvetítés a szakszervezetek kezébe került. A multán a különféle állami intézmények a raunkaadók érdekét képviselték, a szak-^ervezeti munkaközvetítő pedig ma, a dolgozóké. Jelentős sikereket ért t\ a szakszervezet a drágaság elleni kú-öelemben. A munkanélküliség elleni har* pedig országos viszonylatban is jelentős -n-edI menyeket mutat fel. A javaslatok egász sorát terjesztette elő a szakszervezer. Megszámlálhatatlan tárgyalás eredményeként sikerült a munkanélküliség towábbi terjedését megakadályozni a közmunkák megteremtiésével. Helvi viszonylatban a szakszervezetnek ebben a kérdésben kemény harcot kellett vívni. Hiszen a közmunkáknál kezdetben .50 filléres munkabérrel dolgoztak, a szakszervezetnek sikerült kiharcolnia a kollektív szerződésben biztosított, béreket, a családi pótlékot és az egészségügyi szolgálatot is. Szegeden nem akartak nőket alkalmazni a közmunkáknál. Igy született meg a háziipari foglalkoztató, ami ma sok munkanélküli aszszonynak ad kenyeret. A szakszervezet helyi viszonylatban elszánt harcot folytat, hogy a közmunkákat, folytassák és az ezres létszámot emeljék fel háromezerre. A két küzdelmes esztendőt a szakszervezetek úgy helyi, mint országos viszonylatban azzal zárhatják, hogy munkájuk .eredményes volt-és valóban a dolgozók érdekeit képviselték eredményesen. Három hónapos munkaterv . A továbbiak során ifj. Komócsin Mihály helyettes szakszervezeti titkár nyilatkozott. Elmondja, hegy a jövőre vonatkozólag elsődleges feladat: harc a •dolgozók életszínvonalának emelésére, a szakszervezetek megerősítése. Hogy ez a munka ne csak spontán megnyilatkozás legyen úgy Szegeden, mint szerte az országban a szakszervezetek három havi munkatervet dolgoznak ki, melynek gerince az életszínvonal emelése és a szakszervezeti tagság szaporítása. Az uj esztendő küszöbén harcos eredményeket hozó uj esztendőt kivá-» nolí minden magyar dolgozónak. Az elmondottak azt bizonyítják, hotv a szegedi munkásság vezetői elégedetek az eddigi eredményekkel, ami azonban nem ünneplésre és megállásra készteti övet, hanem ujabb és nehezebb célkitűzések megvalósítására serkenti. Megvagyunk győződve, hogy egy év múlva ezen a helyen a most elhangzott célkitűzések megvalósításáról számolhatunk be olvasóinknak. B.u.é.k. Textilgyári Nyomanyagok Kereskedelmi Vállalata K'aurai-tér 5. Cégi tul. Telefon s 52S Bánó S. Zsigmond Telep: Pulc-utca 16a. Telefon: 527. Olcsóbb villamos* közlekedést! A Déimagyarországban mái' többször szóvátettük, hogy Szegeden a villamosjegyek ára a túlságosan rövid vonalak miatt aránytalanul drága és így a város dolgozói, akiknek pedig a legnagyobb szüksége lenne rá, nem képesek megfizetni a villamosjegyet. A szegedi .államostársaságrfü érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy éppen emiatt vezették itt be a menettérti jegyeket. Ezeket reggel nyolc óráig, kell megváltani és ugyanazzal a jeggyel délután 2 órától ugyanazon a vonalon ingyen lehet visszautazni. Ebből valóban, ezerdarab körül fogy el naponta, de ez még mindig igen kis mennyiség és a villamosok üressége mutatja, hogy a dolgozók nem is igen tudják ezt a lehetőséget kihasználni. Ez a- beosztás ugyanis nem mindenkinek kedvező, mert nagyon sokan varinak, akik másidőpontban járnak a munkájukba és igy nem vehetik igénybe a kedvezményt. Ezért a legjobb megoldás az lenne, ha intézményesen a szakszervezetek és üzemek révén kedvezményes jegyeket biztosítanának a dolgozók részéreamelyeket minden korlátozás vagy megkötöttség nélkül vehetnének Igénybe. A villamos viteldíj mai ára ugyanis mindenképpen magas, akár a mai árakhoz, fizetésekhez arányítjuk, akár pedig a háború előtti arányt tartjuk szem előtt. Ezt egyébként a villamostársaság két vezetője is beismerte beszélgetésünk alkalmával. Azt azonban semmiképpen sem akariák ' beismerni, hogy a villamosjegyek árának, leszállítása feltétlenül nagyobb forgalmat idézne elő és így nemcsak a szegényembereik számára jelentene ez előnyt, hanem maga a villamostársaság is jobban járna, ha üres kocsik helyett valóban utasokat szállítana. Elvégre be kell végre látni, hogy a villamos elsősorban a tömegek intézménye, mert akinek pénze van, úgysem villamosra,, hanem autóra ül. Ezért a dolgozók reálfizetéséhez kell mérni a viteldíjakat is .és ma, amikor minden vonalon országszerte árleszállításokkal segítenek a nehéz helyzeten, a villamostársaságnak is áldozatot kell hozni. Ha pedig úgy látják és attól félnek, hogy ez az árleszállítás ráfizetéssel járna, akkor még mindig megvan a módja annak, hogy kérjék a víllamostársaságok községesítését vagy államosítását. Nem erőszak a disznótor, de viszont az se okvetlen szükséges, hogy a részvénytársaságok urai dagadt, ra keressék magukat a közszállításon. Mert a villamosvasút igenis közüzem, amelynek elsősorban a dolgozók érdekeit kell szem előtt tartania. ~ I I Az Alföld legnagyobb táblaflveg raktára^s Üvegezési vállalata KSrosi Gfm Hlr*v-«lc« 9, T*l«!ont WJ. Bffrkabtok ] a vitása, ^alakítása vízhatlan festéssel készül Ctordáe Wrrúha készítő mesternél, Szent Mi klósutca 7, Felsővárosi-templom mőgőtt. Vadés házi és nyuibőrt pézsmát legmagasabb árban vásárol Bozóky Valéria-tér 4. Telefon: 773. Szegedi Lemezgyár és Faipari Részvénytársaság SZEGED, Rókusi feketeföldek 140. Telefon: 328. t Száraz eljárással készült enyvezett lemez és bútorlap gyártás és eladás. Városi raktár: LONDONI-KÖRŰT 13 b. i