Délmagyarország, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-29 / 23. szám

SZERDA, 1^47 JANUÁR 29. A Magyar Kommunista Párt hároméves áltamgazdasági terve Ismertetjük Gerő Ernő előadását a nagyszabás a tervtől Milyen tervgazdálkodást akarunk! » Mi hát a különbség az igazi tervgazdálkodás és .a tőkés országokban bc vezetett különféle, állami beavatkozás saí járó kényszergazdáikodás között? Az igazi tervgazdálkodás lányege, hogy a nép, amely a hatalom birtokosa^ vagy legalább is jelentékeny mérték ben részese a hí,tol ómnak s a etem okra. ttkus államhatalom, amely kezében tartja a gazdasági élet kulcspozícióit ezeket a pozíciókat arra használja fej. bagy az ország -tefmtüö erőit kifejlieszsze és harmonikus' egységbe foglalja a dolgozó tömegek gazda sági és kulturális életszínvonalának lehető -gyors emelése érdekében. Ebből logikusan- következik, hogy olyan országban, ahol. a nagytőkések és nagybirtokosok kezében van az áliamhstfalom,' ahol a trösztök és a kapitalista monopólium-ok- nr-ailfcodnak az államon s ezt saját osztiályérdekeik céljaira használják fel, nem törődve a nép érddkedvel, hanem csakis a saját önző profitérdekeikkel, nem lehet szó igazi tervgazdálkodásról. Nem lehet szó még aktooír sem, ha töhlénetesen az ipar jelentékeny részét államositaiiák' és az állam teljesen eüenőrikné az egész gazdasági életet. Mert -ebben az esetben az állaniorttoth ipf.r és. az államilag ellenőrzött és irányított gazdaság nem a dolgozók, bem a nép érdekeit -szolgálná, hahiem a nagytőkés trösztökét1,és, monopóliumokét, amelyek ha-talmrikban tartják az -államot, m-int 'ahogy Hitleren és a nád párton keresztül a németországi Kruppoki, pönsgenek és társaik kezükben tartották a- német fasiszta államot. De -az elmondottakból következik még más valami is. Következik az, hogy Európa számios országában az igazi t:irvgazdálkodiás megvalósításának -lehetősége tekintetében- lényeges: változások állottak be a második világháború után. I-gy például Jugoszláviában, Bulgáriában, Lengyelországban, Csehszlovákiában, részben RoiMniábfm ós Madasági és társadalmi változások mentek Végbe. Az említett országok közül Jugoszláviában és Bulgáriában a- nép -döntőén meghatározza az államhatalom jellegét és alapjában kezébsn tartja az államhatalmat. A többi említett országban és nálunk Magyfcrországon is, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és. a haladó értelmiség jelentékeny mértékben befolyást gyakorol az államhatalomra, amelynek maga is részese. Ugyanekkor az emiitett országokban, ez -a demokratikusan átalakul!.-, megif jo'dof .t államhatalom lényegés gazdasági váltaaásolaat- hozott létre. Jugoszláviában például- a föld maradék- nélkül a dolgózó parasztság kezére került. A gyáripart államosítják. A bsnkokaj^bz állam vefte kezébe.. CsehszlovákiíPin államosítottak minden ólyan üzejfiet, amely ötszáznál több munkást foglalkoztat, Nálunk Magyarországon megszűnt a feudális nagybirtokrendszer. Állami tulajdonná- válták)'« szénbányák, a nagy vüiamosáramfojlesztő telepek többsége, állami kezelésbe kerültek a is®na®yobb vasipari üzemek, a< Weiss Manfréd-müvek, a Rimamurányi Vasmű, a Ganz-müvek, tehát azok az üzemek, amelyek a MÁVAG-gal együtt ne hézíparunk gerincé'; alkotják. Soron van a bankok ál'ami ellenőrzése, a magymaCmok államosítása, és a mezőgazdasági védő- és oltóanyagokat előáliitó vegyiii.pari üzemak állami ellenőrzése s állami, irányítás alá helyezése. Ezek a- fontos intézkedések adják a gazdasági alapot; ahhoz, hogy bizonyos határok között, országunkban igazi tervgazdálkodást valósíthassunk meg, hogy kikapcsoljuk a rendszertelenséget és a kapkodást, az anyag és a munkaerő hiábavaló fecsérlését, hogy elkerüljük nemzetgazdaságunknak a -tisztán- profitérdekek diktálta egyoldalú deformálását, ami tervgazdálkodás nélkül lehetetlen, hogy harmonikus egységbe foglaljuk a- gazdaságii élet különféle ágait, Iiogy fokozzuk a termelőeszközök ós afagyaszftási javak termelését, meggyorsítsuk- cépikik gazdasági és kulturális Társadalmi utón kísérlik meg előteremteni a szegedi híd építéséhez szükséges összeget A városi tanácsülés hozzájárult ex MKP javaslati hoz, hogy februárban és Bárdosban ne voeják le a tisztviselők esedékes előleg részleteit gyarországönmélyreható .politikai, gaz-1 felemelkedését, -hazánk felvirágzásátTervgazdálkodásunk célja Vannak, akik- azt fogják mondani,; ben. Ezért józanul tűzhette maga elé a hogy az, amit -mi. a hároméves államgaz- j feladatot, hogy már ltot év alatt elér• dasági tervvel''.eü -akarunk érni!, tulaj- j je, sőt túlhaladja a békebeli szinvonadotóképpen szocializmus. Mi ezeknek lat. Nyilván jgy született meg Osehszto(Szeged, január 28.) A város keddi tanácsülése ismét tárgyalta a már majdnem mindennapi kérdéssé váló hidproblcmát Dénes Leó elvtárs polgármester elmondotta, hogy az eddigi akciók mínjeakiéig nem vezettek sikerre, ezért azt látná jónak, ha ebben. •j.7. ügyben társadalma akciót kezdeményeznének. Erre vonatkozóan máris megtette a szükséges lépéseket és szerdára bizottságot hiv össze a hidkérdés, főként a szükséges pénzöszszeg előteremtésének megbeszélésére. A bizottság a városi tanács tagjaiból, szakemberekből, a város gazdasági eleiének és társadalmi egyesületeinek vezetőiből áll majd. -Az élődteszités munkáját dr. Antalffy György h. polgármester, Csányi Ferenc főmérnök és Dobay Pál tanácsnok végzik. A tanácsülés tárgyalta a Magyar Kommunista Párt és a varost alkalmazottak 'szakszervezetének előterjesztését . »arra vonatkozóan^ hogy a városi alkalmazottak fizetéséből a nehéz téli .viszonyokra való tekintettel februárban és márciusban | ! A közvágóiiid 25 munkása ruhát és bakancsot kéri a téli hideg időkre a várostól. Előreláthatóan a vágóhíd bevételei nagyobbak lesznek, mint amennyire a költségvetésben számi fótiak, igy teljesítik a munkások kérte, sét és rövidesen baioancskiutalásbaa részesülnek. Teljesitik a Szegedi Egyetemi hallgatók Jogász Egyesületének (SzEJE) kérését is. A SzEJE alapítvány létesítésére évi 3CKí forintot leért a várostól. A különböző helyekről befutó összegekből azután a szegénysorsu joghallgatókat st^jélyezilyidődként A közeljövőben felépítésre kerülő .munkáslakásoknak kiutalandó telkek ügyében is határozott a tanácsülés, Petőfi Sándor-sugáruti ovódánál lévő 674 négyszögölnyi' üres felekre száz munkáslakásí letetne felépíteni. Ezenkívül igen alkalmas lenne errea célra a Maros- és Szentgyörgy-utca sarkán lévő üres telek, ahol az evangélikus templom építését kezdték nteg, de már évek óta nem folytatták. A város ezenkívül lépéseket tesz ne vonják le az esedékes részleteket, i magánosok tulajdonában lévő telkek Végső fokon á közgyűlés dönt a kér. I igénybevételére is kellő 'tératés. elfedésben. I uChm. Móra városiak figyelem! A január 30 ára hirdetett gyűlést 31-én délután 6 órakor a Sánta-vendéglőben tartják meg Az egyetem ki nem nevezett alkalmazottai az OTI-hoz akarnak tartozni Ujabb példa arra, miért nem lehet Gönczi igazgató ur az egyetemi szakszervezet elnöke (Szeged, január 28.) A közelmüKban már foglalkoztunk azzal a visszás azt válaszoljuk: Nem! nem -szocializ- vákiában a kétéves terv gondolata. ML helyzettel, amely az egyetemi alkalmusról vara itt szó, hanem arról, hogy viszont kénytelenek: voltunk figyelem-im^ottak szakszervezeté körül mutatvégefe vessünk a harácsoló nagytőke f be venni a magyar adottságokat és. nem rí-/ garázdálkodásának és megvessük ha- kétéves, hanrsm hároméves .'.ervre irányt i A Szakszervezet elnöke Ugyanis venni. i Gönczi Pál igazgató,- aki egyben a Hároméves ÁRamgpzdasági Tervja-' gazdaságii hivatal főnöke is, igy a vaslatunk alapvető célja: az egész nép, > {agok panaszaikat nem tudják iiietéa munkások a parasrtofc az értókni- keshelvre továbbitani, inert a szakseg, a dolgozo ikasemberek nulhoaniak - . ' . ,. . életszínvonalát az 1938-as- életsztavo- szervezete elnök, mint hivatau ígazna-lra, sőt e szinvonal fölé emelni. Mert t gaíő nem vezethet szakszervezeti akna feledjük el, hogy valóban: demokra- j r-iókat saját fölöttesei elten, tilnis országban a termelés fejlesztése- j Legu;óbb is viIág0S bizonyia beruházások, az epitkezesek nem on- 6 i . <. zánk békés, válságoknálküli fejlődésének gazdasági alapjait A háreen-éves tervvel nemcsak .nem akarunk htotzzányütoi a kisemberéi rnua. kán alapuló magántulajdonához, hanem megvédjük a kisemberek magántulaj danát mert korlátok közé szorítjuk a nagytők® gazdasági hatalmát. Sör, tovéfcb megyünk: a- hároméves gazdasági terv megvalósítása el sem képzeliiető a mintegy 200.000 főnyi kisiparosság lelkes, odaadó közreműködése és anyagiakban való gyarapodás nélkül. Az ő szakértelmükre, hangyaszorgalmukra az országnak feliétlenül -szüksége van, hogy ezt a nagy nemzeSi feladatot valóravél-thassa. Még csak a nagytőkések kiküszöböléséről sincsen szó. Őket is> bele akarjuk illesztem a hároméves áliaingazdasági tervbe. Lehetőséget akarunk nekaik -adni an-a, hogy saját anyagi érdekeiket taföva szem előtt, hasznosak i-e-hessenek az ország számára is. Csalt eg^et követelünk a nagytőkésektől: \»egyéjft tudomásul, hogy Magyarországon nemcsak a politikában, hanem a gazdasági életben is mindinkább annak kell történnie, ami a nép érdeke! . 'Áttérve most már hároméves él-lamgazdaisági tervünlcre, röviden .szólni kell arról, hogy miéit éppen három- évre, miért nem egy vagy két, avagy mondjuk öt évre szóló tervet dolgoztunk fcL Csehszlovákiában például- kétéves tervet hozsiiaik létre és valósítanak meg. Az, hogy mi ia hároméves terv mellett foglaltunk állást, nem véletlen, hanem egyenesen következik hazánk helyzetéből Számításaink, amelyeltet végez-tünk, azt mutatták-: karülbalül három esztendőre van 'szükségünk ahhoz, hogy ő szes erőforrásaink helyes, takarékos, észszerű felhesználásávaJ, szorgalommal és az ügy iránti odaadással, általában elérjük, sok területem pedig tul is haladjuk az utolsó békeév szinvonalat, Csehszlovákia nem pusztult el anynyi i minfi Magyarország, iparilag) fejletttbö nálunk, nem kKl-1 jóvátételt fi(etnia, hanem maga részesül jóvátétek céL Mindez csalc esziköz aira, hogy nép életét könnyebbé, szebbé, boldogabbá tehessük. Ennek az alapvető elgondolásnak megfelelően és természetesen számolva az adott lehetőségekkel, hároméves tervjavaslatunk a -dolgozó tömegek életszínvonalának évről-évre való fokozatos emelkedését irányozza élő. A terv első évének- végén, számításaink szerint, a munkások, a köz- és magántisztviselők, a vasutasok és pos tásók, a 'tanitók éa tanárok, valamint, a nyugdijasok életszínvonala el fogja érni az 1938-as életszínvonal 85 százalékát, a- terv második évének végén az életszínvonal 100 százalékát, mig a terv harmadik évének végén az általános életszínvonal mintegy 9 -százalékkal fog a -békebeli éloíiszivonal fölé emelkedni-, vagyis eléri az 1938u&s életszínvonal 109 százalékát. Másrészt' még -a hároméves terv befejezése előtt, iszómitásiainiki szerint, teljesen megszűnik a munkanélküliség, sőt egyik -legnehezebb kérdésünk éppen az lesz, hogy honnan és hogyan teremtsük elő a iszükség-es munkaerőt IIZIFA minden mennyiségben január, februári szállításra előleg mellett előjegyezhető ftárlnnr fatelep, Marx-tér ti uerinsr a Telefon -. 174. h votta be a helyzet tarthatatlanságát Az egyelem ki nem n-evezett alkalmazottal eddig az OTI-hoz tartoztak, de ez nagy megterhelést jetentett az egyetem számára. Ezért Gönczi igaz,-a'ó az egyik szakszervezeti ülésen, tozn! -és ebben az ügyben sürgős in'ézkedést kémek. Élőterjesztésüktít azonban nem vehették figyelembe, mert* 3yen kérdések továbbterjesztésére csak a szakszervezet lehet illetékes, A szakszervezet elnöke viszont Gönczi igazgató ur, aki hivatalfőnök lévén, nem terjeszthet fel -ilyen kérést,. Ebben az esetben is nyilvánvaftáan bebizonyosodik tehát, hogy Szakszerveze i elnökséget csak valóban ö:itu . da'os munkavállaló és a szakszéivtzetbe tömörült minden dolgozó érdekével együttérző ember tölthet be Az. egyetemi szakszervezet tagjai Gönczi igazgató eln-ököskődése miait most teljesen érdekvédelem nélkül állanak, mert nincs senki, aki illetékes lenne panaszaik, kéréseik továbbitásáahol majdnem teljes egészében a ki- j ra. A legrövidebb időn belül uj vánevezett alkalmazottak vettek részt, j l ászt ásókat'.kell tehát kitűzni az egye. bejelentette, hogy ezentúl a ki nem j fcmi alkalmazottak szakszervezetében, nevezettek is az OTBA kötelékébe | hogy valóban megfelelő ember kerül t'.rtoznak. Ez természetesen az [ hessen ilyen fontos poziosóba. amugyis is -ijgen kisfizetésű Id nem nevezett alkalmazottak számára sérelmes. Egyrészt azért, mert az OTI illetéket teljesen a munkaadó fizette, míg az OTB A dijak felét a munkavállalónak kell kifizetnie. Ezenkívül az OTI díjmentesen ad gyógyszert is, az OTBA-nál pedig csak a kezelés díjmentes. Betegség esetén pedig csak egy fél éviig ad az OTBA fizetést, ezzel szemben az OTI, ha kevesebb tá-ppénzt is, de egy teljes éven keresztül ad. Ez a változtatás tehát mindenkeppen rosszabb helyzetet jelent a ki nem nevezettek számára. Molnír János elvtárs vezetésével ezért a ki nem nevezett egyetemi alkalmazottak gyűlésre jöttek össze a belgyógyászati klinikán és itt tiltakoztak ez ellen az átminősítés ellen. Kijelentették, hogy továbbra is az OTI kötelékébe akarnak inkább terBobkávéval készült édes T fí j p O R egyedárusitása. Tejeskavénakj, kávékrémnek egyaránt alkalmas. ! Planta> Sámson, hárstateM e-s teakivoaaioK kizárólag vL szonteladóknak legolcsóbban SZERED AI-ná!9 Cserzy M.-utca 3, és Kárász-u. 1b. írógép vétel, eladás, javítás legelőnyösebben Szenesi Irodagép Vállalat Szécbenyl-tér 7, Telefon 6—41. A vidék legnagyobb irodagép Import rillakia x Fekvő betegek kedvelik a Ferenc József lseserüvizet, mert emésztésüket előnyösen szabályozza.