Délmagyarország, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-01 / 1. szám

3KBRDA, 1947 JANUÁR 1, DÉLMAGYARORSZÁG Akecskeméfí csillag túrén A gépkocsik ezrei vonulnak ei Gerő közlekedési miniszter előtt A bécs-belgrádi nemzetközi műnl ünnepélyes megnyílása ze..i, aki maga is régi, isrfiert sport­moíoros. A szegedi gépkocsik és mo« torosok reggel fél 7-kor gyülekez­nek vasárnap a Marx-Téren. Felkér­nek minden gépkocsi és rnoíortuUj­cionost, hogy feltétlenül jelenjék ott meg. Akinek jármüve esetleg nent birnái el a hosszú utat, vágy esetleg az időjárástól félnek, azoknak jár­müvét teherautókra rakják és csak Kecskemét határában kell "áülní, hogy a menetben résztvegyenek. En­nek a nagyszabású és egyben nagy­jelentőségű esi llagtur úriak minden egyes résztvevője emlékplaketíet kap Kecskeméten a délelőtt 10 árakor kezdődő ünnepség folyamán. A ren­dezőség külön is félkér minden gép­jármű/tulajdonost, hogy pontosan je­lenjék meg az indulás időpontjában a Marx^jérea (S^ged, december 31.) január 5-éü, vasárnap nyitja meg ünnepe; ve» keretek között Gerő Emiül eavtáhs, közlekedésügyi miniszter Kecskemé­ten a magyarországi szakaszán uj'já­épitett Bécs—Belgrád közötti nem­zetközi műutat, fezt a nagyjelentő­ségű eseményt országos gépkocs;­csiiiagturával kötik össze, Magyaror­szágon a felszabadulás óta nem volt cSÍkt-ag-tura ós ezt az elsőt Különö­sen nagyszabáituiak akarják meg* rendezni. A2 ország legkülönbözőbb részéről indulnak autók, autóbuszok, motorosok, még segédmotorosok is és mindannyian Kecskeméten' talál­koznak. össze, ahol» hatalmas, .impo­záns menetben vonulnak fel Gerő ini­öistzter előtt A Csöng-Iád várme­gyei csoportot dr. Welbier László rendőrszázados szervezi meg és ve­A „pártkSzI" gyttjtés eredménye A MKP 15 ajándékcsomagot és 200 forintot osztotszét Kübekháza szegényei között (Sseged, december 3Q.) A Magyar Kommunista Párt kübekházi szervezete karácsony első napján, a párt székhá­zában bensőséges- karáesanyfaünnepsé­get rendezett, melyeit 150 ajándékcso­magot osztottak ki Kübekháza községi képviselőtestüle­te ügy határozott, hagy a karácsonyt megelőző héten valamennyi demokrati­kus párt gyűjteni fog! a falu szegényei részére. A MKP apró plakátokat készt­teti a gyűjtés elé: „A közeledő kará­csony és újesztendő alkalmával gondol­jatok a hadiárvákra és. hadifoglyok Hozzátartozóira" felírással. A gyűjtés napján azonban ö MKP kiküldötteinek kivételével egyetlen párt sem jelent meg. Igy az elesettek karácsonyi meg­vendégelése a MKP feladata lett. Karácsony első-napján a MKP pgrt­helyisége a zsúfolásig megtelt közön­séggel. Folber Béla elvtárs, igazgató­tanító nyitotia.meg az ünnepélyt, be­sWédÉ&tn rámutatott az ünnep jelentő- ( ségére és a MKP gondos és körültekin­tő munkájára. Igaz, hogy csak sze­rény, kia ajándékot tud a párt adni, 150 csomagot és 200 forintot osztottak szét, de a MKP ragok kivétel nélkül á falu proletárjaiból rekrutólódtak és anyagi lehetőségeik korlátozottak. Fol­ber elvtárs után Szepesi János elvtárs beszélt, rámutatott a régi magyar köz­mondás örök1 igaz voltára, hogy min­dén megosztott gond, félgond. A MKP is segíteni szeretne és átszeretné ven­ni a hadiárvák és a hadifoglyok gond­jainak egy részét. Eddig is megmutatta a MKP, hogy pártállásra való tekintet nélkül segíteni szándékozik minden jó­szándéku polgárán az országnak. A záró beszédet Dongó Pál elvtárs a kü­bek lázi szervezet titkára mondta. Az ajándékok .gyűjtése körül a kü­bekházi MNDSz i9 jelentős részt vál­lalt és sokban hozzájárult, hagy az el­esettek la részesüljenek karácsonyi ajándékban. Holnap lebontják Szeged egyetlen Tisza-hidját V A 91 éves vosuti híd története P (Szeged, december 30.) Szegedi egy­időre hid nélkül marad. Január 2-án végleg Lebontják az ideiglenes vasúti hidat és ezzel Szeged elszakad Újsze­gedtől. Nem lesz érdektelen, ha vissza­pillantást vetünk, hogy a szegedi vasúti híd története mint fejlődött. \ 135gjdecember 2-&n adták át a for­galőmnáiic a szegedi vasúti hidat, amely kétvágányú híd vol-t és az ország leg­tpodemebb hidjai közé tartozott. A hi­dat a második1 világháború folyamán először 1944 augusztus 20-án érte súlyos rongálódás, de akkor kijavították és ujbói használható állapotba került. 1944 szeptember 3-áni egy légitámadás során annyira megrongálódott, hogy teljesen használhatatlanná vált. A meg­vert német hadsereg) azután még a megtevő részeket is elpusztította októ­ber 10-én. A felszabadító Vörös Hadsereg rög­töni munkához látott, hogy a mostani ideiigfenea hidat megépítse és azt 1944 november 12-én már üzembe is he­lyezte. Decemberben kezdődött meg a hítWölöpei körül a köves kosarak épí­tése, amit 1945 januárjára be is fejez­tek. Ez a hid egészen 1946 januárjáig csak a vasúti forgalmat bonyolította le. Közúti hid hiányában más megoldás híjjáh az ideiglenes vasúti hidat át kel­lett alakítani és alkalmassá tenni a közúti híd céljaira is.?A híd sorsa az év elejére beteljesedett, •amennyiben január 2-án megkezdődik lebontása és Szeged a legsúlyosabb helyzetbe kerül. Minden valószínűség megvan aaon­őea, logy a város megkapja a négy­milliós hitelt és sikerült 1947 decembe­rére Szegednek olyan hidat kapnia, íjmely legalább 20 esztendőre biztosítja a forgalom zavarmentes lebonyolítását. SZÍNHÁZ 9 MÍWéSZET Hegedűs Tibor, a Nemzeti Színház főrendezője, a Színművészeti Akadé­mia v. tanára magántanitást vállal. Tanát: dramaturgiát, színpadi és filmrendezést, előkészít szónokokat, színpadi és i'ilmsz'nfc'sz jelöltetet vizs­gára. Jelentkezés naponta 3—4 óráig Deák Ferene-utca 2. II. emelet. Az «jév kimagasló zenei eáeniényő minden bizonnyal Cserfalvi Eliz he­gedüestje lesz. Műsorán a hegedű­irodalom remekei (Bach, Paganini s+b.) szerepelnek. Kísér Hajdú l.stván, akit Herz Ottó méltó utódjaként emlegetnek. Boldog újévet kiván a szegedi MATEOSz tagok fuvarozási irodája. Polgár-u. 4., Kölcsey-u. 10. Telefon: 424 és 808. B.u.é.k. kedves vevőinek, barátai­nak és ismerőseinek HEGEDŰS dobozgyár, Dugonics-tér 8—3. SPORT Szegedi sportegyesületek utja — a tömegsport felé Beszelnek a szegedi sportemberek az elmúlt év eredményeiről és a fövő év terveiről (Szeged, december 31.) A felszabadu­lás óta egészen lassan — szigorúan kötve magát a lehetőségekhez — uj irányba fejlődik Szeged sportja. A tö­megek befolyása: a sportban is kezd érvényesülni. A felszabadulás első .évé­ben a dolgozók minden erejét lekötötte a' termelés. Közellátási leheiőségeink nem igen juttattak erőt fi sporthoz. Most, hogy a legnehezebb évet átvé­szel: üle és magteremtettük az ország gazdasági stabilizációját, az egyesüle­teknek a tömegsportra beállított kere­tei lassan megtöltődnek. Akár számsze­rűleg, akár minőségileg, ha összehason­lítjuk a felszabadulás óla eltelt két .esz­tendőt, megállapíthatjuk, hogy 1946­ban Szeged sportja hatalmasat fejlő­dött az 1945-ös évhez viszonyítva. Ez az örvendetes jelenség késztetett ben­nünket arra, hogy megszólaltassunk né­hány agilis sportvezetőt, akik beszá­molnak eddig végzett munkájukról és terveikről a jövőre nézve. Legelőször^ KERTES MIHÁLYT, a SzAK intézőjét, kerestük fel. Mi » véleménye csapatának elmúlt évi mun­kájáról? Tettük fel a kérdést. — Az 194)5—46-09 idényben csapa­tunk kitűnően szerepelt. Az egyesület vezetősége mindent elkövetett a nyár folyamán, hogy az uj idényben ujabb sikereket könyvelhessen el Szeged vá­rosa számára. Sajnos ez nem úgy sike­rült, mint-ahogyan azt ml szerettük volna. A balszerencse, a sérülések és megbetegedések miatt a csapat össze­állítása hétről-hétre változott és ezért nem tudott egy kiforrott együttessé kialakulni. Ha mindezeket a szempon­tokat figyelembe vesszük, megállapít­hatjuk, hogy a csapat szereplése álta­lában jó volt. Baróti és Szőcs hiányát erősen érzi a csapat. Az óriási balsze­rencse miatt elveszitek mérkőzésekről, ha a Kispest1, Vasas és MTK meccsek­ből 3 pontot szereztünk volna, ma a 3. -—4. helyen állanánk az NB-ben. E2en azonban most már kér sopánkodni. Ta­vasszal reméljük, kiköszörüljük a csor­bát és újra az elsők között végzünk. Egyesületünknek a háború alatt csak labdarugó szakosztálya volt. Most, hogy lehetőségeink bővültek, lehetővé válik több szakosztály" felállítása és az ifjú­sági sport hathatós fejlesztése. Eddig is' sok gondot fordítottunk az utánpót­lásra, amit ifjúsági csapatunk eredmé­nyei bizonyítanak legjobban, 1945—46. évben bajnokságot nyert. Az uj idény­ben pedig veretlenül vezet. Szegeden a torna nem. örvendett nagy népszerűségnek. Mégis azt hallot­tuk, hogy az SzMTE megtörte ezt az avudt szokást és pezsgő életet varázsolt a kereskedelmi iskola tornatermébe. Meglátogattuk FARAGÓ IMRÉT az SzMTE régi, agilis szertornáját, aki a következőket mondotta: — Hatalmas erőfeszítéseket tettünk a megindulás előfelteteleinek megterem­tése érdekében. Tornaterem, tornasze­rek, mosdók, ' mind ' olyan kérdések, "melyeknek megoldását nem lehet má­ról-holnapra keresztülvinni. Anyagiak­kal nem rendelkeztünk, tehát saját erőnkre és leleményességünkre voltunk utalva. Egyesületünk szeretete és a tor­na iránti vágy leküzdött minden aka­dályt. Szereztünk tornatermet. Tagjaink mind munkások. Munkai után rendbe­hoztuk a tornatermet, a fürdőket, felál­lítottuk a tornaszereit öten-hatan kezd­tük el a munkát* 77ta 60 tagu tornász­csapatnak van. Ez a szám állEmdóan növekedik. Az a célunk, hogy nagy tö­megekkel kedveltessük) meg ezt a sport­ágat. Tavasszal bemutatókat fogunk tartani, melyeken be fogjuk bizonyíta­ni, mire képes az az egyesület, amely a tömegsporton keresztül emeli minőség­beli színvonalát. Egyesületünk minden j szakosztálya ezen az uton halad. Bir- j kozószakosztályunknak 63 aktiv tagja; van. Szűcs Mihály, a szakosztály agilis; vezetője, fáradságot nem kímélve, köz- j vetlenül a felszabadulás után szervezte ezt a gárdát, mely azóta at határokon tul is sok elismerést szerzett a munkás­sportnak ég Szeged városának. Az ifjú­sági , birkozócsapat, mely nem sokkal marad a szeniorSapat mögött, most or­szágos bajnok. Úszószakosztályunk 126 aktiv úszót sportoltatott a nyáron, de a többi szakosztályainknak is a széles tömegek sportoltatása a jellegzetessé­ge. Az ekhult évben a l«h«tőég*ft meg­javultak, amit ki is használtunk. En­nek az eredménye az a hatalmas fejlő­dés, amit egyesületünk elért. Most ujabb Lehetőségek után kutatunk, me­lyeken keresztül a további fejlődési akarjuk biztosítani. Hasonló irányban halad a SzEAC is> SZENTGÁLY GYULA, az egyetemi csapat agilis vezetője a kö­vetkezőképpen nyilatkozik: — Egyesületünk alapszabályai csak az egyetemisták sportolását engedélyez­ték, Mi most ezen ugy segítettünk, hogy átalakultunk társadalmi egyesü­letté. Széles kereteket állítottunk fel, melyeknek megtöltése már sikerült is, Tiz működő szakosztályunk van. Most állítottuk fel jégkorong-. és műkorcso­lyázó csapatunkat, amely az egyetlen Délmagyarországon. Szakosztályaink ha­talmas ifjúsági tömegeket mozgatnak meg. A rókusi tornacsarnokot szeret­nénk most Szeged sportjának rendelke­zésére bocsátani. Kaptunk is erre a köz­oktatásügyi minisztertől 10,000 forin­tot, de sajnos, ehhez sokkal nagyobb összegre van szükségünk. Egyelőre a parkettázást és a kisebb javítási mun­kákat végeztetjük eL Azért volna fon­tos, hogy a tornaterem elkészüljön, mert hatalmas tömegek téli sportolta­tása válna lehetővé, másrészt pedig ez az egyetlen hely Szegeden, mely or­szágos sportversenyek lebonyolítására alkaimass. Nálunk minden munkát az ifjúság végez. Ha akadályba ütközünk, dr. Straub F. Brúnó egyetemi tanárban hathatós támogatóra találunk. Tavasz­ra gyermekjátszóteret szeretnénk meg­valósítani a Szukováthy-téren, ahol a gyermekeket sportvonaioni szakszerű nevelésben részesítenénk. Ugyanakkor a Honvéd Társaskör birtokában levő, de az egyetem tulajdonát képező tenisz­pályákat is rendbe fogjuk hozatni, hogy ott is meg indulhasson a sportélet. Hoz­zákezdünk röplabdacsapatunk felállítá­sához is. Ez a sportág nálunk még is­meretlen, de külföldön nagy népszerű­ségnek örvend. Reméljük, hogy példán­.kat á többi egyesületek is követni fog­ják e sportág népszerűsítésében. * Amint a nyilatkozatokból kitűnik. Az egyesületek engednek a tömegóhaj­nak, bővítik befogadóképességüket és megnyitották kapuikat a aportolni vá­gyó tömegek számára. Szegeden ma a sportegyesületek zöme ezen az uton ialad. Ez ma á fejlődés utja. A kisegye­sületek igy terebélyesedhetnek nagyok­ká. Aki a régi szellem által kijeiölt uton halad, elsatnyul, elsorvad. A ne­hézségek még kétségtelenül nagyok. Gazdasági helyzetünk sem engedi még meg, hogv az egyesületek e téren akár a közülettől, akár a tömegektől nagyobb anyagi támogatást ' kapjanak, de az anyagi jólétünk emelkedésével ez sem okoz majd nagyobb gondot. Amint a népi demokráciánk erősödik, ugy nő­nek a lehetőségek a sport számára is. A gazdasági és politikai kibontakozása gazdasági és társadalmi élet minden síkján érezhetővé válik. A sport terén a szegedi egyesületek zöme már látja az utat" és tudja, hos?v ez az uj ut ez egyetlen, amelyen a1 demokratikus Ma­gyarország soortiAnak haladnia kell. ha Iónért, akar tartani a bab>dó oiwágok sportjával. Tóth Róbert. B.u.é.k. kedves vendégeimnek és ismerőseimnek MOLNÁR BÉLA a Kis Kass főpincére. * Boldog újévet kiván a Szegedi Munkás Testedző Egyesü­let híveinek. Boldog újévet kívánok tisztelt megrendelőimnek, barátaimnak: BUBORÉK* JÁNOS vas és fémon­tő-mester Szeged, Erdíí-u. 5. Kedves vevőinek, barátainak, ismerőseinek b.u.é.k. DeáU Lászlá állatkereskedő Szeged, Kigyő-utoa 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom