Délmagyarország, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-01 / 1. szám

SZERDA, ia« JANUÁR 1. DÉLMAGYARORSZÁG Hozzászólás az MKP hároméves tervéhez Szeged a gazdasági terv tükrében Két év telt el a fcls/abulus óta 6s a két év alatt aiz" ország gazdasági jövőjének szempontjából több pozitívcselekedet történt, mint az utóbbi 30 év alatt A legádázabb ellenfeleink sem tagadhatják, hogy a Kommunista Párt volt az,_ mely pontosan látta, hogy mi szükséges az egész magyar nép gazdasági felemelkedéséhez, politikai szabadságának visszanyeréséhez. Ellenfeleink azt sem ta-. gadhafják, hogy az MKP, a magyar tiép pártja tette meg azokat a konkrét javaslatokat, melyek gazdasági és politikai felemelkedéshez vezettek. Sőt azt sem tagadhatják, hogy a Magyar Kommunista Pártban volt meg az az erő, hogy nemcsak javaslatokat tett, hanem azokat az egész magyar nép érdekében keresztül is •vitte. - Magyarország szellemi és gazdasági 'hátramaradóttságának fő oka a földbirtok-politikában volt. Ilyen föWbi rtokinegoszlás mellett, mint amityen a feudális Magyarország nagybirtokosai érdekében fenntartatott, esak a gazdasági nyomorúság és politikai elnyomás lehetett a következménye. Az MKP első pillanatban látta, hogv az. ország hárommillió koldusát csak altkor lehet az ország egyenrangú polgárává emelni, ha földreform révén, saját tulajdonukat képező földhöz juttatja őket. Hövid két év alatt a párt megoldotta a problémát. A földreformot keresztülvitte, a parasztságot földhöz juttatta. ; ' tóNem elég azonban a földei kiasztam, előrelátó politikának arról is gondoskodnia kell, hogy az új birtokos stezdaságábati megerősödő jék. A gazdasági megerősödését párhuzamosan kulturális szükségleteit is kielégítsük. Valljuk, hogy ft magyar parasztságban egy olyan erő rejlik, hogy szabadságjoigainak biztosítása; gazdasági megerősödése, kulturális felemelkedése mind jobban predesztinálni fogja arra, az őt megillető jogra, hogy sorsának irányítását maga vegye kezébe. A magyar parasztság mind nagyobb tömegével csatlakozik a Magyar Kommunista Párthoz, ez azért történik, mert látja, hogy a párt fő programpontja: a parasztság életszínvonalának emelése és politikai jogainak megvédése. Aki az infláció végső kifejlődését látta könnyen abba a lüedelmbe eshetik, hogy az infláció a felszabadulást követő időkben kezdődött. Sokan szeretnék, az inflációt a demokrácia nyakába varrni. Megfeledkeznek arról. hogy a híres győri beszed volt az, mely a Horthy-idők alatt az infláció rohamos elindulását megindította. A szemünk előtt lejátszódott utóbbi események, más csak a végső kifejlődés volt. Ismét a Kommunista Pált volt az, amely a veszélyt átlátta. Rákosi Mátyás a szakértők minden ellenkező véleményével szemben képIrta : Róna Béla viselte a pártnak -ázt az álláspontját, hogy a stabil magyar pénzt meg kell és meg lehet teremteni. G adta meg a módozatokat annak megteremtésére annak ellenére, hogy az ország bizonyos gazdasági erői mindent elkövetnek a stabil forint megdöntésére, mert tudják, ha a demokrácia szilárd pénzt és sziláid gazdasági rendet biztosít, akkor az ő sötét uralmuknak örökre vége. A földbirtok rendezése után a stabil pénz megteremtésével olyan gazdasági helyzet következett be, mely lehetővé feíte, hogy az egész magyar gazdasági életet uj alapokra fektethessük. Ismét áz MKP volt az, mely hároméves gazdasági terv kidolgozásával az egész magyar nép felemelkedését tűzte ki céljául. Az egész magyar közvélemény hozzászólását várjuk a gazdasági tervhez, hogy annak minél nagyobb sikerével minden magyar dolgozó életszinvo:valát emelve, az egész magyar nép boldogulását mozdítsuk élő. Az 1947. augusztus 1-től 1950 augusztus l-ig terjedő 3 éves gazdasági terv alatt másfélmilliárd békepengő kerül beruházásra. Az iparban 223.800.000 pengő. A közlekedésben 389.200.000 pengő. A mezőgazdaságban 281.460.000 pengő kerül beruházásra. Végeredményben magában az iparban 26.5 százalékos emelkedés fog bekövetkezni átlagértékben az 1938 évhez viszonyítva, A gazdasági tervtől a munkanélküliség megszűnését várjuk. A gazdasági terv első évének végén a dolgozók életszínvonala el fogra érni az 1938 évi életszínvonal 85 százalékát, melv oly jelentős emelkedést jelent, amire a gazdasági terv megjelenése előtt még a legnagyobb optimizmussal yem gondolhattunk. Az általános tervezetre még vissza fogok térni Most azzal szeretnék foglalkozni nagy vonalakban, hogy Szeged népe hogyan kapcsolódhat be ft 3 éves gazdasági tervbe. Helyi viszonylatban is a Magyar Kommunista Párt helvi szervezete olyan javaslatokkal lép a közvélemény elé. melv a gazdasági terv keretén belül alkalmas lesz Szeged városát az ország viszonylatában őt megillető hely elfoglalására. í A legfontosabb szeg-adí probléma: a mez<foaxdasá£- átszervezése A föld birtokrendezés során 10.000 földhöziuttatott él Szeged területén. Ennek a 10.000 föídhözjuttatottnak helyzetén olymódon kell segíteni, hogy gazdaságilag megerősödjék. Ezzel kapcsolatban ugy az uj, mint a régi birtokosok részére a legjobb Szakértők bevonásával már az uj gazdasági ' év kezdetére olyan termelési programot kell összeállítani, mely összhangban áll az országos hároméves gazdasági tervvel,, de különös tekintettel van a szegedi talaj és éghajlati viszonyokra. Szegednek az ország többi területével szemben fontos adottsága van. Pl. 10 nappal több napsütést kap, mint az ország más területe. Ennek következtében olyan termelési ágakra kell áttérni, illetve azokat fejleszteni, hogy ezeket az adottságokat kihasználhassuk. Szemtermeléssel nem tudunk olyan eredmén veket elérni, i ne Ivek kívánatosak lennének. Paradicsom, paradicsompaprika, nemesebb paprikafajták, bizonyos egyöntetű exportképes gyümölcsfajta, főzelékek termelését kel! előtérbe helyezni Amit elsősorban kellett volna talán említenem, ipari nővérnek termelésével a szegedi kentíergyárak segítségére kell. lennünk. Jól megszervezve, értékben sokszorosált lehetne termelni a mai termeléinek. ' H Pártunk javaslatot készít a gazdasági terv keretein belül járási géptelepek létesítésére, azoknak traktorral, cséplőgéppel, szelektorral és más- szükséges gépekkel való ellátására. Nagy fontossággal birna, ha a 15 uionnan létesítendő növénynemesitő állomás egyikét Szenedén, állathatnánk fel, mag nemesítő állomással kapcsolatban. Az igaerő megoldása is leomol v feladat lesz. Nagy örömmel láttuk, hogy a 3 éves gazdasági terven belül megindul a Duna-Tisza csalom a megépítése Értesülésünk szerint a csatorna Soroksárnál indulnak ki, Kecskemét érintésével, Ujkécskéné! érintené a Tiszát. Ez igy Szeged szempontjából sulvos sérelemnek látszik. Ha az országutat nézzük, akkor BudapestKecskemét közötti 100 km távolságon a sokszorosa bonyolódik le annaik a forgalomnak, mint Szeged és Budapest között. Kecskemét és Szeged között, Budapesttől való nagyobb távolság folytán, szinte kihaltnak látszik az országút. Eddig csak a vasúti közlekedés jöhet számitásba. Ha a csatorna megépítésénél a szegedi érdekeket nem veszik figyelembe, akkor a kővetkező évtizedekbe Szeged Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Alapíttatott 1341 évben. Szegedi fiókja Szeged, Vörosmurfy utca 7 s?. TELEFON: 363: 805. Foglalkozik a bankíáaiet minden ágával. Az ország minden jelentősebb városában rendelkezik fiókkal, illetve leánymtéaettel. gazdasági élete halálra van ítélve. A csatorna megépítésével, annak kihasználhatósága csak akkor következik be, ha a Tisza hajózhatóvá tételét egyidejűleg oldják meg. Ez pedig csak ugy oldható meg, ha á szegedi duzzasztóművel és vízierőmüvet elkészítik". Ez Szegeden a plus 4.30 m vízmagasságot tartva állandó nívóval, a hajózást lehetővé tenné. Technikai szempontból előnyösebb lenne, ha a csatorna bekötése Szegeden, vagy legalább Szeged közelében történne, mert a szakértők szerint a vi/nivő tartása biztosítottnak látszik. A csatorna itteni bekötése, - de ha már ez nein lehetséges, — a duzzasztógát és az ezzel kapcsolatos erőinütelep létesítése már magában véve is Szegeden 20.900 hold szegedkörnvéki föld öntözését tenné lehetővé. Hogy ez milyen kihatással lenne a termelésre, arra talán felesleges rámutatni. Meg lenne oldva a Fehértó vízellátásának kérdése is. Szeged javára szól az az érvünk is, hogy a város a 'Jugoszláv és a Román szögelésében fekszik, és kereskedeÜelnii és ipari szabadkikötő létesítésével, hajótelelő biztosításával, a vasút és hajóforgalomnak olyan racionális összmunkája volna létesíthető, mely nemcsak Szeged gazdaság ! életének felviinágozásáva! járna, hanem egész gazdasági életünkre komoly kihatást jelentene. Szegeden a duzzasztógát és az ezzel kapcsolatos ,erőmű betep létesítésével lenne megoldható a gazdaság; terv azon része, melv a csöng rádrnegyei falvak és községek olcsó villamosenergiával való ellátását tűzte ki céliául. A gazdasági tervben ugy" a vasit!, mint a közúti hidak építése is programponttá vált. Bár A város maga óriási erőfeszítéseket tesz. hogy a közlekedést az elvágott tiszántúli részekkel biztosítsa, a maga erőfeszítéséből a kérdést megoldani nem tudja. Magam részéről különben sem vagyok hive a provizórikus megoldásoknak. Ezek az ideiglenes megoldások nemzetgazdasági szempontból nem előnyösek. Nagy segítségünkre jön, hogv a gazdasága tervben a fontos, nagy vasúti hidak és közúti hidak énitésére komoly összegek vannak előirányozva. Nem vitás, hogy a magyar—román árucsereforoatom lebonyolítására, de a tiszántúli részekkel való összekapcsolása szempontiából a szegedi vasúti bid első vonalban van. Talán felesleges is hangoztatni, hogv Magva-"o-szag második legnagyobb városában mily fontos, hogv egyetlen közúti hídja mielőbb átadassék a forgalomnak. Szegeden a sor, hogy mód fáit találja a gazdasági' terv keretén belül annak segítségévre!, legégetőbb kérdései egyikének megoldását Szeged gazdasági életének sulyós hátránya, hogv megfelelő iparral nem rendelkezik. Ilyen nagy létszámmal bíró város komoly ipar nélkül a yárosiasság fellegét sokáig nem tarthatja fenn. Meg kell mondani, hogv a magánkezdeményezés nem töhf be hivatását. Igaz, hogv közlekedé? szempontjából hátránvbain vagyunk és nem tudunk megszabadulni a centrális, elgondolásoktól, uj formákhoz kell nyúlnunk. Vannak bizonyos történelmi pillanatok, melyek kihasználása. vagy ki nem használása évtizedekre dönti el egy nép, vagy akár e<rv város sorsát Most érinél a történelmi alkalomnál vagyunk. Elsősorban minden erővel küzdenünk' kel! hogv ne csak az ország egv városát árasszák el minden lehetőséggel. Láthattuk, hogv ennek sulvos hátrányai és következményei vannak. A centrális ipari elgondolásnak: minden szemoont ellene szól. Ha másként segíteni n emtudiutk Szeged sorsán, látva a Csehszlovákiából 10ula-itott szerencsétlen magvarok helyzetét, 100—200 családot jő! kiválasztva . bármilyen nehézségeket okozva is Szeged hatóságának, 'de kell telepíteni. Szegeden ezek olyan speciális iparágakat honosítanának nre-r, mely Magyarországon egyedülálló volna. Csehszlovákiában járván, láttam olyan vidékeket, ahol ezek ar iparosok a lakosság nagy rétegét foglalkoztatták speciális háziiparukkal. Ennek az iparágnak idetelepítése beláthatatlan perspektívákat nyitna meg, komoly nagv termelő munkát vége/ne, az egész Balkán felé óriási kiviteli lehetőséget teremtve. Az egész város gazdasági életét, kereskedelmét és iparát mozgásba hozná. Ezért a gazdasági terv megvalósításáért érdemes küzdeni, mint ahogy azt Gerő Ernő elmondotta, mert ez a munkásnak, parasztnak, értelmiségnek, kisemberek millióinak, tehát az egész nemzetnek boldogabb jövőjét fogja biztosítani. Ezt akarja a MaTgyar Kommunista Párt. Ólt/ásd is Ui\c&zd Délmagyarországot