Délmagyarország, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-01 / 1. szám

SZERDA, 1947 JANUÁR 1­D £ L M A G Y A R O R S Z A G Számadás újév napján Irta: Délies Leó polgármester. Rövid újságcikk keretében nehéz lenne a leiszabadulás óta újjáéledő varosunk küzdelmeit és eredményeit, valamint a jobb jövőt építő tervein­ket részletesen ismqtetni; igy most csak nagy vonalakban mutatom be, hogv mii tettünk eddig is felemel­kedésünk érdekében és mivel kíván­juk továbbra is bizonyítani, hogy ér­demesek vagyunk arra a szebb etetne, amit a demokrácia fejlődése nyújt majd minden dolgozónak. Ezerlíílencszá.'negyvennégy október 11-én szabadult "fel Szeged a fa­siszta elnyomatás alól. Két hídja, több fontos ipartelepe, főként kül­városi lakóépülete (120 súlyosan, 294 könnyebben) sérült meg, illetve pusztult cl teljesen. A város 140.001) lakója közül ab csak 5 százaléka menekült el nyugatra, ahonnan a mai napig legnagyobb részük már vtósza­Hzívárgott. Az élelem és pénz nélkül maradt, kifosztott városban, a mun­káspártok vették át az irányítást, megindították a normális életet, hely­reállították a közbiztonságot, meg­szervezték a közigazgatást. Azóta is a munkáspártok', köztük elsősorban a Magyar Kommunista Párt halad az élen az újjáépítés minden vonalán. Nehéz munkával, a Vörös Hadse­reg segítségével ideiglenes közös köz­úti és vasúti hidat építettünk 1944 telén, amelyet sajnos most le kell bontanunk; így a Tiszán csak a'két beszerzett pontonhíd és a kompjára­tok maradnak mindaddig, amíg az új hidunk el nem készül. (Gerő Ernő miniszter pártunk 3 éves -tervébe mindkét híd újjáépítését felvette.) Munkaerővel és anyaggal segítet­tük a vasúti munkásbrigádokat a vas­úti pályatest és az épületek helyre­állításában. Megindítottuk a villany­világítást és a vilíaniosvasutat; majd­nem az utolsó időkig a város gon­doskodott ezek energiaforrásáról: a szénről. Ma már gázgyártás is van, 1 ielyreáiíj'ottuk a megrongált epü­letek túlnyomó részét, a sérült köz­épületeket teljes egészében, így az alsóvárosi iskola súlyosan megsérült épülését is. A megrongált útburko­latokat, csatornahálózatot, vízmüveket teljesen helyreállítottuk és teljesít­ményük eléri a háborúelőtti szín­vonalat. Az árvédelemhez szükséges mnuká-latok nagyrésze is elkészült, a vasúti hídroncsok jelentős részét, amelyek 'árvízvédelmi szempontból veszélyesek voltak, eltávolítottuk, a kőzlegelőket helyrehoztuk. A sonio­gyitelepi átjáró, a külvárosok hely­reállított világítása, a telepek kit­íjainak helyrehozása, a telepi artézi kutak fúrása és kifolyók létesítése, a 17 napközi otthon 800 gyermeke, a két bölcsőde, az iskolai étkeztetés­ben részesülő 1000 gyermek, a me­legedők, a népkonyhák is bizonyít­ják azt, miszerint várospolitikánk sarkalatos pontja, hogy a külvárosok dolgozói felé tekintsen. Egészségvé­delmi téten is megszerveztük úgy a betegség megelőzését szolgáló in­tézmények helyreállítását, mint a Tü­dőbefeggondozQ Intézetet és a Köz­kárházat is; az iskolai orvosi szol­gálatot, vápdor fogorvosi rendelőt, Zöldkeresztet és a gyári-üzemi or­vosi ellenőrzést. Szeged városának kb 75.000 ellá­tatlanról kellett állandóan gondos­kodnia. Hogy - ez mit jelent a gya­korlatban, erre szolgál néhány szám­adat: évi 700 vagon burgonya, 1100 vagon kenyérmag, 5500 vagon tűzifa, -3—4000 vagon szén, stb. a szükség­séglet. Hiszen ha nem lett volna az idei súlyos szárazság, akkor köuy­nyftbb lett volna mindezek beszerzése. Ma pedig ez szinte a lehetetlenség­gel* határos. A város vezetőségének nek kevés munkaerejét és munkaide­jét emészti fel a fentiek megszerzése ha csak részben is. Gondoskodni kel­lett továbbá 1200 munkanélküli fog­lalkoztatásáról is. Nem feledkeztünk meg a tanyáról sem; az alsóközpontí szülőotthon már megkezdte működését, a gazdasági vasúttal és autóbuszjáratokkal köze­lebb hozzuk a tanya lakosságát a vá­roshoz. Végül a város hatósága mindig tá­mogatta az összes demokratikus tár­sadalmi intézményeket, megmozdu­lásokat, akciókat, mindig szemelőtt tartván azt a célt, hogy a dolgozók Magyarországát vagyunk hívatva fef­épfteni. Az MKP-nak van egy kidolgozott városfejlesztési programja, amelyhez úgyszólván minden eszköz rendelk'c­A város ellátása az eredmény nem hagy kívánnivalót. Bevetetlen területünk a felszabadulás óta nem volt. Az állat állomány rege­nerálódott és már elértük a hábprú­hogy a sok víz városunk vízproblémá­jának csak egyik, éspedig kisebb je­lentőségű fele. A másik a jelentősebb rész, amely nemcsak -hirtelen lep meg, pusztít s azután mégis elmúlik, -hanem ami szinte állandó bajként senyveszti a mezőgazdasági termelést és ezzel kapcsolatban gyengíti gaz­dáink anyagi létalapját: az a száraz­ság. A kultúrmérnöki tudás meg­felelő anyagi eszközökkel, kihasz­nálva a fermészetadta lehetőségeket, éspedig a Tisza és Maros folyókat, lehetővé fogja tenni azt, hogy ezek a károk akár az előbbihez, vagy az Utóbbihoz tartoznak is, megszűnjenek'. Az öntözőcsatornák elkészítésének nagy munkája már meg is indult. A tervezetet dr. Morvái igazgató, Gu­íácsy mérnök és Szluha vízmester ké­szítette el, melynek alapján ©g velőre a lcét folyóval határos földeken kezd­ték még a munkát. Eddig 1009 fo­lyóméter készült el. A mérnököt* munkája mellett azonban a megvaló­sításhoz az érdekelt földtulajdono­sok anyagi hozzájárulása is szüksé­ges, hiszen a többtermelés hozamá­ból elsősorban is ők részesednek. Tavasszal reorganizáljuk a város halgazdaságát, ami rövid egy év alatt jelentős szerepei játszik majd nem­csak a város élelmezésében, hanem, minit bevételi forrása is. OGYASZTASi eOVETKEZETEK előttinek a 80 százalékát. A gépe- | sítésnél még sok a pótolnivaló, úgy­szintén a növényvédelemnél a vegyi és fizikai eszközök biztosítósa terén. Megszervezzük a kertgazdaságxa, való áttérést, a gyümölcs, szőlő, bor és mag-termelést, a szántóföldi zöld­ségtermelést. A faiskola kultúrát, az ipari növények fokozottabb termelé­sét, a baromfitenyésztést elő fogjuk mozdítani különös tekintettel arra, hogy az új gazdáknak; tisztességes fgalrtfizm fogjuk. A duzzasztómű fejr megélhetést biztosítsanak, A város merült elgondolását magunkévá tesz­További tejnnivalAk Megkezdte . működését a város hogy szűkebb hazánkat, városunkat a Háziipari üzeme, a napokban pedig dolgozók megelégedett és boldog megindul a Községi Kenyérgyár is. otthonává építsük ki; Ma már az összes magánkézben tevő MaaMnuw* ipartelepek működésben vannak és femelik termelésüket. Sajnos a fej­lődést akadályozza a üyersanypjg­híány, amelyet még fokoz az Anyag1­és Árhívaiaínak a vidékkel szembeni mostoha politikája. Horcolni fogunk a túlzott központosítás szedetne el­len, amely bénító hatással van az ország gazdasági és kulhírális éle­tére. A tervbevett közigazgatási re­form minden bizonnyal lehetővé tesz1 a vidéki nagyipari központok — kö­zöttük Nagyszeged — kifejlődést is. A lakáskérdés terén is sok a tenni­valónk. A munkaügyi miniszter meg­ígérte, hogy tavasszal 500 munkóíía­kásfc fog- felépíttetni Szegeden, érre a célra a város ingyen telket ajánlott fel a Nagykörúton belül. Ettől füg­getlenül mindent elkövetünk, hogy a laktanyák valamelyikét munkásla­kásokká alakítsuk át. Kiharcoljuk a kormánynál hídjaink mielőbbi felépí­téséhez a szükséges anyagi hozzájáru­lást, Minden erőnkkel azon leszünk, hogy a város tulajdonát képező Gáz­gyárat visszakapjuk városi kezelésbe, valamint a földreform során államosí­tott erdeink visszaszerzését is szor­költségvetésébe felvettünk 150.000 fo­rintot a mezőgazdasági megsegíté­sére. Ebből már jelentős összegért vásároltunk tenyészállatokat. Különös gondot fordítunk a legközelebbi jö­vőben a gazdasági szakoktatás to­vábbi fejlesztésére. A már megszer­vezetteken kívül most indul meg á téli szőlészeti szakiskola is. Ar-vú és aszály Szegednek már SoK bájt okozott az árvíz; majdnem 70 évvel* ezelőtt űgyszólvátt teljesen elpusztította vá­rosunkat, míg 6 -7 évvel ezelőtt több ezer holdat öntött el az áir s ezen a zésre álj, hogy azt meg is valós t- i területeken tönkrementek az őszi vfi­suk. ; | rések. A kipusztult növényi kulturák Szeged hazánk első mezőgazdasági {helyén és a tavaszi vetést váró te­városa. Erre kell tehát elsősorban figyelemmel tennünk. Országos vi­szonylatban is első helyen áll a me­zőgazdasági üzemeink kapacitása, amely elérte a háború előtti szinvo­nalat. Leszámítva az etetni károkat, fületeken csak az akkori nyár ele­jén indulhatott még a munka. Ter­mészetesen már csak potnöyényeket vethettek. Az oko/.oií károk a kreént­boreicnél egyenesen katasztrófává vál­tak. Tisztában keli azonban lennünk, oldog újévet kivári a kedves vevőinek ERKOVICS JENŐ kenderáru nagykereskedő Sándor Leander _ Szeged, Petőfi Sándor-sugárut 49. bortermelő, saját termé­sü tájborainah kimérése szűk. és megvalósítása iránt zódni fogunk. ieko­Minde 11 elgondolásunk fásánál elsőrendű szerepet játszik ter­mészetesen-. az, hogy a fenyegető munkanélküliségei a lehető legkisebb méretűre korlátozzuk. A tanyai utak karbantartását, Ía" vitását, valamint a tanyai vili unos vi­lágítást és a konzervgyár létesítését a tehetőség szerint és minden esz­közzel igyekezünk megoldani. Támogatni fogjuk az általános is­kolákat, szakiskolákat, népi k-ofté­gáumokat1 és minden olyan k'uttúráUá megmozdulást, amely népünket a de­mokrácia széliemében emelni hivatott. Egyike legnehezebb feladatainknak a stabil költségvetés mellett megta­lálni a terveink keresztülviteléhez szükséges anyagi, fedezetet. Minden hónap végén összeülni és megoldani, hogy elsején miből fizetjük a városi alkalmazottak amúgy is nagyon so­vány járandóságait, miből visszük tovább a város háztartását — bizony nem éppen »nagyvon.alú« várospoli­tika, Ha majd nem lesznek minden­napi kenyérgondjaink, akkor szebb és nagyobb tervekkel is jövünk. De addig is mindent ntegtey/ir.ifc, 'RSZAGOS lOZPONIJÁ dolgozók érdekében 8 gazdasági demokráciáért a nagytőke és a nagykereskedők uzsorája ellen Ellátja tagjait textil, bőr, vas és egyéb áruval TOLL-, BÖR-, BAROMFI-, GYÜMÖLCSÉRTÉKESÍTÉS F. Sz. O. K. Budapest, IX. Közraktér-u. 30. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom