Délmagyarország, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-01 / 1. szám

SZERDA, 1947 JANUÁR 1D £ L M A G Y A R O R S Z A G Számadás újév napján Irta: Délies Leó polgármester. Rövid újságcikk keretében nehéz lenne a leiszabadulás óta újjáéledő varosunk küzdelmeit és eredményeit, valamint a jobb jövőt építő terveinket részletesen ismqtetni; igy most csak nagy vonalakban mutatom be, hogv mii tettünk eddig is felemelkedésünk érdekében és mivel kívánjuk továbbra is bizonyítani, hogy érdemesek vagyunk arra a szebb etetne, amit a demokrácia fejlődése nyújt majd minden dolgozónak. Ezerlíílencszá.'negyvennégy október 11-én szabadult "fel Szeged a fasiszta elnyomatás alól. Két hídja, több fontos ipartelepe, főként külvárosi lakóépülete (120 súlyosan, 294 könnyebben) sérült meg, illetve pusztult cl teljesen. A város 140.001) lakója közül ab csak 5 százaléka menekült el nyugatra, ahonnan a mai napig legnagyobb részük már vtószaHzívárgott. Az élelem és pénz nélkül maradt, kifosztott városban, a munkáspártok vették át az irányítást, megindították a normális életet, helyreállították a közbiztonságot, megszervezték a közigazgatást. Azóta is a munkáspártok', köztük elsősorban a Magyar Kommunista Párt halad az élen az újjáépítés minden vonalán. Nehéz munkával, a Vörös Hadsereg segítségével ideiglenes közös közúti és vasúti hidat építettünk 1944 telén, amelyet sajnos most le kell bontanunk; így a Tiszán csak a'két beszerzett pontonhíd és a kompjáratok maradnak mindaddig, amíg az új hidunk el nem készül. (Gerő Ernő miniszter pártunk 3 éves -tervébe mindkét híd újjáépítését felvette.) Munkaerővel és anyaggal segítettük a vasúti munkásbrigádokat a vasúti pályatest és az épületek helyreállításában. Megindítottuk a villanyvilágítást és a vilíaniosvasutat; majdnem az utolsó időkig a város gondoskodott ezek energiaforrásáról: a szénről. Ma már gázgyártás is van, 1 ielyreáiíj'ottuk a megrongált epületek túlnyomó részét, a sérült középületeket teljes egészében, így az alsóvárosi iskola súlyosan megsérült épülését is. A megrongált útburkolatokat, csatornahálózatot, vízmüveket teljesen helyreállítottuk és teljesítményük eléri a háborúelőtti színvonalat. Az árvédelemhez szükséges mnuká-latok nagyrésze is elkészült, a vasúti hídroncsok jelentős részét, amelyek 'árvízvédelmi szempontból veszélyesek voltak, eltávolítottuk, a kőzlegelőket helyrehoztuk. A soniogyitelepi átjáró, a külvárosok helyreállított világítása, a telepek kitíjainak helyrehozása, a telepi artézi kutak fúrása és kifolyók létesítése, a 17 napközi otthon 800 gyermeke, a két bölcsőde, az iskolai étkeztetésben részesülő 1000 gyermek, a melegedők, a népkonyhák is bizonyítják azt, miszerint várospolitikánk sarkalatos pontja, hogy a külvárosok dolgozói felé tekintsen. Egészségvédelmi téten is megszerveztük úgy a betegség megelőzését szolgáló intézmények helyreállítását, mint a TüdőbefeggondozQ Intézetet és a Közkárházat is; az iskolai orvosi szolgálatot, vápdor fogorvosi rendelőt, Zöldkeresztet és a gyári-üzemi orvosi ellenőrzést. Szeged városának kb 75.000 ellátatlanról kellett állandóan gondoskodnia. Hogy - ez mit jelent a gyakorlatban, erre szolgál néhány számadat: évi 700 vagon burgonya, 1100 vagon kenyérmag, 5500 vagon tűzifa, -3—4000 vagon szén, stb. a szükségséglet. Hiszen ha nem lett volna az idei súlyos szárazság, akkor köuynyftbb lett volna mindezek beszerzése. Ma pedig ez szinte a lehetetlenséggel* határos. A város vezetőségének nek kevés munkaerejét és munkaidejét emészti fel a fentiek megszerzése ha csak részben is. Gondoskodni kellett továbbá 1200 munkanélküli foglalkoztatásáról is. Nem feledkeztünk meg a tanyáról sem; az alsóközpontí szülőotthon már megkezdte működését, a gazdasági vasúttal és autóbuszjáratokkal közelebb hozzuk a tanya lakosságát a városhoz. Végül a város hatósága mindig támogatta az összes demokratikus társadalmi intézményeket, megmozdulásokat, akciókat, mindig szemelőtt tartván azt a célt, hogy a dolgozók Magyarországát vagyunk hívatva fefépfteni. Az MKP-nak van egy kidolgozott városfejlesztési programja, amelyhez úgyszólván minden eszköz rendelk'cA város ellátása az eredmény nem hagy kívánnivalót. Bevetetlen területünk a felszabadulás óta nem volt. Az állat állomány regenerálódott és már elértük a hábprúhogy a sok víz városunk vízproblémájának csak egyik, éspedig kisebb jelentőségű fele. A másik a jelentősebb rész, amely nemcsak -hirtelen lep meg, pusztít s azután mégis elmúlik, -hanem ami szinte állandó bajként senyveszti a mezőgazdasági termelést és ezzel kapcsolatban gyengíti gazdáink anyagi létalapját: az a szárazság. A kultúrmérnöki tudás megfelelő anyagi eszközökkel, kihasználva a fermészetadta lehetőségeket, éspedig a Tisza és Maros folyókat, lehetővé fogja tenni azt, hogy ezek a károk akár az előbbihez, vagy az Utóbbihoz tartoznak is, megszűnjenek'. Az öntözőcsatornák elkészítésének nagy munkája már meg is indult. A tervezetet dr. Morvái igazgató, Guíácsy mérnök és Szluha vízmester készítette el, melynek alapján ©g velőre a lcét folyóval határos földeken kezdték még a munkát. Eddig 1009 folyóméter készült el. A mérnököt* munkája mellett azonban a megvalósításhoz az érdekelt földtulajdonosok anyagi hozzájárulása is szükséges, hiszen a többtermelés hozamából elsősorban is ők részesednek. Tavasszal reorganizáljuk a város halgazdaságát, ami rövid egy év alatt jelentős szerepei játszik majd nemcsak a város élelmezésében, hanem, minit bevételi forrása is. OGYASZTASi eOVETKEZETEK előttinek a 80 százalékát. A gépe- | sítésnél még sok a pótolnivaló, úgyszintén a növényvédelemnél a vegyi és fizikai eszközök biztosítósa terén. Megszervezzük a kertgazdaságxa, való áttérést, a gyümölcs, szőlő, bor és mag-termelést, a szántóföldi zöldségtermelést. A faiskola kultúrát, az ipari növények fokozottabb termelését, a baromfitenyésztést elő fogjuk mozdítani különös tekintettel arra, hogy az új gazdáknak; tisztességes fgalrtfizm fogjuk. A duzzasztómű fejr megélhetést biztosítsanak, A város merült elgondolását magunkévá teszTovábbi tejnnivalAk Megkezdte . működését a város hogy szűkebb hazánkat, városunkat a Háziipari üzeme, a napokban pedig dolgozók megelégedett és boldog megindul a Községi Kenyérgyár is. otthonává építsük ki; Ma már az összes magánkézben tevő MaaMnuw* ipartelepek működésben vannak és femelik termelésüket. Sajnos a fejlődést akadályozza a üyersanypjghíány, amelyet még fokoz az Anyag1és Árhívaiaínak a vidékkel szembeni mostoha politikája. Horcolni fogunk a túlzott központosítás szedetne ellen, amely bénító hatással van az ország gazdasági és kulhírális életére. A tervbevett közigazgatási reform minden bizonnyal lehetővé tesz1 a vidéki nagyipari központok — közöttük Nagyszeged — kifejlődést is. A lakáskérdés terén is sok a tennivalónk. A munkaügyi miniszter megígérte, hogy tavasszal 500 munkóííakásfc fog- felépíttetni Szegeden, érre a célra a város ingyen telket ajánlott fel a Nagykörúton belül. Ettől függetlenül mindent elkövetünk, hogy a laktanyák valamelyikét munkáslakásokká alakítsuk át. Kiharcoljuk a kormánynál hídjaink mielőbbi felépítéséhez a szükséges anyagi hozzájárulást, Minden erőnkkel azon leszünk, hogy a város tulajdonát képező Gázgyárat visszakapjuk városi kezelésbe, valamint a földreform során államosított erdeink visszaszerzését is szorköltségvetésébe felvettünk 150.000 forintot a mezőgazdasági megsegítésére. Ebből már jelentős összegért vásároltunk tenyészállatokat. Különös gondot fordítunk a legközelebbi jövőben a gazdasági szakoktatás további fejlesztésére. A már megszervezetteken kívül most indul meg á téli szőlészeti szakiskola is. Ar-vú és aszály Szegednek már SoK bájt okozott az árvíz; majdnem 70 évvel* ezelőtt űgyszólvátt teljesen elpusztította városunkat, míg 6 -7 évvel ezelőtt több ezer holdat öntött el az áir s ezen a zésre álj, hogy azt meg is valós t- i területeken tönkrementek az őszi vfisuk. ; | rések. A kipusztult növényi kulturák Szeged hazánk első mezőgazdasági {helyén és a tavaszi vetést váró tevárosa. Erre kell tehát elsősorban figyelemmel tennünk. Országos viszonylatban is első helyen áll a mezőgazdasági üzemeink kapacitása, amely elérte a háború előtti szinvonalat. Leszámítva az etetni károkat, fületeken csak az akkori nyár elején indulhatott még a munka. Természetesen már csak potnöyényeket vethettek. Az oko/.oií károk a kreéntboreicnél egyenesen katasztrófává váltak. Tisztában keli azonban lennünk, oldog újévet kivári a kedves vevőinek ERKOVICS JENŐ kenderáru nagykereskedő Sándor Leander _ Szeged, Petőfi Sándor-sugárut 49. bortermelő, saját termésü tájborainah kimérése szűk. és megvalósítása iránt zódni fogunk. iekoMinde 11 elgondolásunk fásánál elsőrendű szerepet játszik természetesen-. az, hogy a fenyegető munkanélküliségei a lehető legkisebb méretűre korlátozzuk. A tanyai utak karbantartását, Ía" vitását, valamint a tanyai vili unos világítást és a konzervgyár létesítését a tehetőség szerint és minden eszközzel igyekezünk megoldani. Támogatni fogjuk az általános iskolákat, szakiskolákat, népi k-oftégáumokat1 és minden olyan k'uttúráUá megmozdulást, amely népünket a demokrácia széliemében emelni hivatott. Egyike legnehezebb feladatainknak a stabil költségvetés mellett megtalálni a terveink keresztülviteléhez szükséges anyagi, fedezetet. Minden hónap végén összeülni és megoldani, hogy elsején miből fizetjük a városi alkalmazottak amúgy is nagyon sovány járandóságait, miből visszük tovább a város háztartását — bizony nem éppen »nagyvon.alú« várospolitika, Ha majd nem lesznek mindennapi kenyérgondjaink, akkor szebb és nagyobb tervekkel is jövünk. De addig is mindent ntegtey/ir.ifc, 'RSZAGOS lOZPONIJÁ dolgozók érdekében 8 gazdasági demokráciáért a nagytőke és a nagykereskedők uzsorája ellen Ellátja tagjait textil, bőr, vas és egyéb áruval TOLL-, BÖR-, BAROMFI-, GYÜMÖLCSÉRTÉKESÍTÉS F. Sz. O. K. Budapest, IX. Közraktér-u. 30. t