Délmagyarország, 1946. december (3. évfolyam, 271-294. szám)

1946-12-10 / 278. szám

Ullág proletárjai egyesűlietefc! Szeged, 194S decemoer 10. Kedd, ifi, let. 278. II, ir«: 40 fillér. DÉLMAGYARORSZAG A MAGYAR KOMMUNISTA PART P É L M A G Y A R O R S Z A GI NAPILAPJA Gerő Ernő: Követeljük, hogy a Kisgazdapárt teremtsen rendet a soraiban .,A bírák legyenek függetlenek a nép ellenségeitől, de nem a néptől' Leszállilottáh árát a Z8tr (Sopron, december 9.) Gerő Ernő elvtárs közlekedésügyi minisz­ter a soproni Magyar Komin unis'.'a Pált nagygyűlésén beszédet mondott. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy Magyarország életérdeke a nagyha­talmak közötti békés-megegyezés. A Newyónkban tárgyaló nemzeteknek sikerült végre irtegegyezniiök a Szov­jetunió engedékenysége miatt. A ma­gyar békeszerződést minden valószí­nűség szerint januárban írják alá a nagyhatalmak. Ez a béke súlyos fel­tételeket tartalmaz számunkra, de igy is a Szovjetuniónak köszönhető, hogy a nagyhatalmaknak fizetendő 75 szá­zalékos jóvátételt 66 százalékra szál­lították le. A továbbiakban kijelentette, hogy Európa balra tart. Ezt még Nagy Fe­renc is elismerte és kijelentette, hogy ebből le kell vonni a következ­tetései et. Sajnos azonban a kisgaz­dapárt nem vonta le ebből a követ­' kezteléseket. A kormány a Kommunista Párt kö­vete'ésére statáriumot rendelt el az á'd ágitok ellen. De a bírók több­sége Horthy birája és nem áll szemben a nép ellenségeivel. Mí azt akarjuk, hogy a birák függetlenek legyenek a nép ellenségeitől, de nom a néptől. Ha ezt nem lehet elérni a jelenlegi bírákkal, olyan bírókat kekl be állítanunk, akik az igaz ügyet szol­gáFák. Hozott a kormány más intéz­kedéseket is a drágaság ellen, ezek. az intézkedések azonban elsikkadtak. Amikor egy-egy árdrágítót, vagy fe­ketézőt letartóztatott a rendőrség, ak­kor megmozdultak a reakciós ele­mek és jött a protekció. Sajnos a kisgazdapárt a B-Us'a felülvizsgá­lása so*án sok reakcióst hozo'.t visz­sza a közéletbe. Ezek az elemek r.«m a népet szolgálják. Ml tudjuk, hogy a kisgazdapártnak vannak demokra­tái, akikkel mi szivesen együttműkö­dünk. Kijelentette, hogy a kisgazda­párt nemzetgyűlési csoportjában 60— 10 olyam képviselő van, aki nein de­mokrata. Mi ezért követeljük, hogy a kisgazdapárt teremtsen rendet sorai­ban. Nem avatkoznánk a kisgazda­párt belügyeibe, ha nem lenne az ország legnagyobb pártja. A dol­go:ó nép türelmetlensége fokozódik, ezért kell újjáalakítaná a kormány­koalíciót. A munkásság nem türi és nem is fogja tűrni, hogy valaki meg­állítsa a jobb életért való törekvé­seit. Össze keli fognia a baloldali erőknek, hogy elérjék, hogy a kis­gazdapá t demokratikus erői elválja­nak a reakciótól és biztosíthatom, őket tiszíe9 helyet kapnak a baloldali blokkon belük A szegedi Kisgazdapárt barátságos körülmények között távolitotta el Berey Gézát a Szegedi Kis Uiság éléről Berey rendőri védelmet kért a laptulajdonosek ellen — Azonnali hatállyal elbocsátották Bereyt (Szeged, december 9.) A szegedi Kis-1 gazöapárti bel;5 válságának, egyik fő al-' kötőelemét a párt vezetősége, illetve a Dártlapot, a Szegedi Kis Újságot kiadó kbrlátőlt felelősségű társaság és a lap felelős szerkesztője, Berey Géza közötti ellentét képezte. A lap kiadására alakult korlátolt fe­lelősségű társaság tagjai, akik személy szerint csaknem valamennyien azono­sak a pártvezetőség tagjaival, már ré­gebb; n kifogásolták, hogy Berey Géza önkényes módon a pártvezetőség és a kft. tagjainak megkérdezése nélkül irá­nyítja a lap ügyeit s a lap élén olyan politikát folytat, amivel a párt vezető­sége nem ért egyet. A pártvezetöség élénken kifogásolta, hogy Berey felelős szerkesztői irányítása alatt a Szegedi Kis Újság jobbra tolódott és nem egy közleményével a reakció érdekeit szol­gálta. Többször szóvá tették ezt a dol­got Berey Géza előtt, aki azonban nem akarta magát alávetni a kft. akaratá­nak. Az elmúlt- hetek folyamán az el­lentét annyira kiélesedett a kft. és a felelős szerkesztő közötti, hogy Berey nyíltan függetleníteni akarta magát a lap tulajdonjogát biró pártvezetőség aka­ratától és a Kis Újság impressziumá­JÓl néhány nappal ezelőtt eltávolította a lapkiadó korlátolt felelősségű társaság nevét. Ezzel megkezdődött a nyilt harc Be­rey és a lapot kiadó társaság között. A harc következő mozzanata az volt, hogy mivel a kiadók túlzottnak találták Be­rey bizonyos anyagi vonatkozású intéz­kedéseit, felmondottak az újság felelős Kiadójának, egyik belső munkatársának és kiadóhiva'.ali tisztviselőinek. Berey a felmondást nem volt hajlandó tudo­másul venni és végrehajtani, mire a kft. a jogi helyzet tisztázása vé­gett a la.p valamennyi alkalmazottjának felrnondotj, Berey Géza felelős szer­kesztőt is beleértve. Berey ezt a fel­mondást sem vette tudomásul és ragasz­kodott a lap további vezetéséhez, arra .•aló hivatkozással, hogy a központi pártvezetöség neki adott felhatalmazást a lap irányítására s őt bizta meg a fe­lelős szerkesztői teendők végzésével. A kft. tagjai is ragaszkodtak a maguk ál­láspontjához, éppen ezért hétfőn dél­előtt Madarász János, a kft. elnöke ve­zetésével testületileg keresték fel a Kis Újság szerkesztőségét és felszólították Berey Gézát, hogy adja át a lap irányí­tását. Berey arra való hivatkozással, hogy a kft.-nek olyan tagja is vara, akit a Kisgazdapárt kizárt és aki most a Szabadságpárt tagja, megtagadta a lap átadását s a rendőrségtől karhatalmat kért a szerkesztőség megvédésére, az­zal a bejelentéssel, hogy a Szabadság­párt el akarja foglalni a Szegedi Kjs Újság helyiségeit és esetleges rombolás­tól is tartani lehet. Diczfalussy Ferenc vezérőrnagy, rendőrfőkapitány Lén árt rendőrhadnagyot küldte ki öt rendőr­rel a Kis Újság szerkesztőségébe. A rendőrök egész délelőtt a Kis Újság szerkesztősége előtt cirkáltak, később azonban visszavonták! őket, amikor a Kisgazdapárt vezetősége Török Ferenc elnökkel az élén megjelent a rendőrsé­gen Diczfalussy vezérőrnagynál és fel­világosította, hogy a Kis Újság szer­kesztőség nem a szabadságpártiak ve­szélyeztetik, csupán a lapkiadó kft. tag­jai óhajtják jogaikat érvényesíteni. Ilyen előzmények után délben 1 óra­kor a Kisgazdapárt vezetősége a főis­páni hivatalban ült össze a helyzet meg­tárgyalására és a tulajdonjog kérdésé­nek tisztázására. A megbeszélésen résztvett Berey Géza is. A tanácskozás 1 órától 4 óráig szakadatlanul tartott és a korlátolt felelősségű társaságnak si­került a lapkiadáshoz fűződő kétségte­len jogait maradéktalanul érvényesíte­nie és elérnie azt, hogy Berey átadja az irányítást a kft.-nek. A kft. a pártveze­tőséggel karöltve ugy határozott, hogy Berey Gézának a részére kézbesített felmondás értelmében azonnal el kell hagynia a Kis Újság szerkesztőségét. A megbeszélésen nyomban elhatározták, hogy a Szegedi Kis Újság felelős szer­kesztői tisztségét Fábián "Ferencre, a lap eddigi főmunkatársára ruházzák, aki az újság megindulásakor már volt felelős szerkesztője a lapnak. A felelős kiadói teendőket Madarász Jánosra, a Kisgazdapárt társelnökére bízták? mig főmunkatársként dr. Tó'h László egye­temi tanár, a Kisgazdapárt vezetőségi tagjának neve szerepel a lapon. Amint értesülünk, a Kis Újság munkatársai Berey Géza és felesége kivételével meg­maradnak a lap szerkesztőségi köteléké­ben. B:rey Géza ezzel a csúnya fináléval végleg levonult a szegedi közélet szín­padáról. A Délmagyarország kemény harcokat vivott Berey ellen, mert nem tartottuk egészséges helyzetnek, hogy olyan politikailag és erkölcsileg kom­promittált ember inányitsa a legna­gyobb párt szegedi orgánumát, örven­dünk annak, hogy végre ezt a Kisgaz­dapárt helyi vezetősége is belátta és ha nem is kizárólag elvi okokból, de mégis eltávolította Bereyt a lap éléről. Lehet, sőt valószínű, hogy a szegedi pártoki közötti együttműködés is hasznot huz ebből a gusztustalanul botrányos inci­densből. Kinevezték a választóit bíróságok elnökeit a szegedi kamarához (Budapest? december 9.) A Magyar Közlöny keddi száma közli, hogy az igazságiügyminiszter a szegedi kereske­delmi és iparkamaránál alakítandó, vá­lasztott bíróságok elnökeiként választ­ható itélőbirákul dr. Veszelovszky De­zső szegedi Ítélőtáblai tanácselnököt, dr. Marosvári Ferenc és dr. Salánki Jenő szegedi Ítélőtáblai bírákat, továb­bá dr. Hódi István szegedi törvényszéki tanácselnököt jelölte kj. (Budapest, december 9.) A Magyar Közlöny keddi száma közli az igazság­ügyi miniszter rendeletét az élősertés és husipari termékek árának megállapí­tása tárgyában. A legmagasabb fogyasz­tói árak az ország egész területén: zsír és tepertő 8.60, zsjrszalonna bőrrel 7.20, bőr nflkül 7.50, háj 8.10. Illés Béla előadása Zalka Mátéról, a kommunista hősről (Szeged, december 9.) A központi egyetem aulájában hétfőn délután Illés Béla, a kiváló iró, a Vörös Hadsereg alezredese és az Uj Szó főszerkesztője tartott igen érdekes előadást Zalka Mátéról a kalandos életű, legendás magyar szabadsághősről. A kitűnő elő­adó jórészt személyes beszélgetései és élményei alapján ismertette a négyhol­das kisparasztcsaládból származó Zalka "Máté életét. Illés Béla lelkes szavakkal beszélte el előadása során azt a hősies küzdelmet, amelyet ez a bátor fiatal­ember vivott a szabadságért. Az orosa forradalomban 6—7-szer is megsebe­sült, Szebasztopol felszabadításánál pe­dig elsőnek vonult be a városba. A forradalom győzelmes befejezése, után a '/örökországi szabadságharcok­ban vette ki részét és ott is többször kitüntette magát. Egy alkalommal ma­ga Ketnftl pasa tüntette ki a legnagyobb török érdemrenddel. Leszer elese után az egyik legnagyobb szovjet könyvki­adó, majd az orosz forradalmi szinháa igazgatója lett, a spanyolországi sza­badságharc kitörésekor azonban ismét jelentkezett katonának. Az előző har­cokból már ismert hősiességével küzdött itt is, mig végül Madrid védelménél hősi halált halt a Franco csapatai ellen vivott harcokban. Halálát nagyszabású ünnepségek keretében gyászolták Mosz­kvában, Newyorkban egyaránt, vala­mint a Szovjelunió minden városában és a délamerikai spanyol nyelvű köz­társaságokban. Zalka Máté emléke azóta is ott él minden orosz szivében, és a legna­gyobb magyar szabadsághősök egyi­keként tisztelik'. Zalka Máté egyéb­ként számos verset, novellát irt. Több novellája szól Rákosi elvtársról is és ezekben a fasizmus ellen vivott harc győzelmes befejezését irta meg látnoki erővel. Az orosz köttök ma is verseket írnak róla és mint valami­kor a regősök pásztorfüzeknél éneldfk tetteit az orosz parasztok. Zalka Má­té mindig magyarnak vallotta magát és halálakor is egy kis éremben ott talál'ák a nyakán Kossuth arcképét. — Amilyen mértékben szocialista, kommunista volt Zalka Máté — fe­jezte be rendkívül érdekes előadását Illés Béla —, ugyanolyan öntudato­san minden körülmények között ma­gyar hazafinak vallotta magát és az volt. A magyar paraszti, munkás és élteimiségi ifjúság igen sokat tanul­hat nalgy tanítójának, a nagy magyar hazafinak és szabadsághősnek éle­tébő'. Századunkban kevés olyan ma­gyar van, aki annyi helyen szerzett volna, olyan őszinte megbecsülést a magyar népnek, mint ő. A mai ma­gyarság önmagát becsüli meg, ha minél inkább ápolja Zalka Máté em­lékét. Illés Béla lelkes tapsokkal fogadott előadását Dénes Leó elvtárs polgár­mester vezette be é9 köszönte meg közvet'en szavak kisére'.ében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom