Délmagyarország, 1946. december (3. évfolyam, 271-294. szám)

1946-12-22 / 289. szám

»Hág prolf*tÉr|af ms^Mm Umú. mm decamair 22. vasárnap, II! i«l, 189 is. Un: 40 fillér. DELMAflYAKORSZAfi A MAGYAR KOMMUNISTA PART P É L M A G Y A R O R S Z A G1 NAPILAPJ Falus! ianitók között Ma: Komocslu Zoltán napokban Szőregre rendelt ben­nünket a köielességieljesités. A toron­táli járás tanítói jöttek össze, hogy meghallgassanak egy előadást <a világ­nézeti átképző tanfolyam kereteben. A járás minden községéből már kora reg­gel el kellett indulni a tanítónak, vagy tanítónőnek, ha a kitűzött időpontra, kilenc órára oda akart érni. Negyed tízre egy pór kivételével össze is jöt­tek teljes számmal. Az első, am; meg­kapta figyelmünket, hogy ezekben a fa­lusi néptanítókban milyen nagyfokú ál­dozatkészség és önfegyelem van. Egyi­kük-másikuk, hat-nyolc kilométert gya­logolt, vagy kerékpározott a nagy hi­degbén, anUg a tanfolyam színhelyére érkezett. Kenyeret, szalonnát, kevéske •elemózsiát hozott magával -mindegyik, piert tudták előre, hogy az előadás és •az utána következő vita a koradélutáni órákba fog nyúlni. Komolyan készültek fel a tanfolyamra, mint azok az embe­rek.-akik tudják, hogy munkájuk többet jelent egyszerű kötelességteljesitésnél. Ha jól elvégziik és jól akarják elvégez­ni, azzal hozzájárultak nemzetünk kul­turális újjáépítéséhez. öröm és megnyugvás volt nézni, hogy ezek az emberek, akik. közül a legtöbbnek családja is van, beültek a szük iskolapadokba, figyelmesen hall­gatnak és szorgalmasan jegyzik az elő­adó szavait. Tanulnak a magyar nép­tanítók, hogy még eredményesebben nevelhessék a faivak parasztjainakgyer­mekcit. Az előadó befejezésül felolvas­sa a magyar köztársaság kikiáltásáról szóló törvény egyrészét, amelyből vilá­gosan kitűnik, hogy Magyarországon mindenki szabadon nyilváníthatja véle­ményét. Élénk vita indul: meg és az egyik tanitönö megjegyzi, hogy neki az •a legfontosabb, hogy megmondhatja az igazat. Itt kell először a magunk véle­ményét is kifejezni, az elhangzottak­hoz ezúton hozzátenni. Az igazságról természeteseit többféle ember többféle­kép vélekedik. Az egyik igazságnak tartja, hogy amig százezrek és milliók nyomorognak, ő a törvényes kereteket is átlépve harácsoljon, vagyont szerez­zen. A másik ember azt tartja igazság­nak, ha ez ellen a harácsolás ellen a dolgozók tömege tiltakozik küldöttjá­rás, tüntetés, vagy gyűlés formájában. Vannak, akiknek ez sérelmes. Vélt sé­relmüket nem tudják indokolni mással, mint egyéni, személyi szempontok han­goztatásával. A magyar fasiszták és reakciósok azt találnák helyesnek, ha a maguk „igazságait" hirdethetnék és érvényesíthetnék a nép, a demokrácia igazságával szemben. Hogy ei ne téved­jünk, hogy a tényleges igazság érvé­nyesítéséért dolgozzunk, mik a tenni­valóink? Hogyan tudunk különbséget tenni a fasiszták, a reakció „igazsága" és a demokrácia által hirdetett igazság között? Ugy, ha nem általában és nem elködösitve, hanem konkrét, kézzelfog­ható formában beszélünk az igazságról. A háború alatt, de már azt megelőzőleg "is a fasiszta államok vezetői és Hor­thyék minden, ténykedésüknek azt a jelleget adták, min'ha a megtestesült igazságot szolgálnák. Vélük szemben a szabadságszerető népaK és iegeisősor­ban >a Szovjetunió, szintén az igazság győzelméért küzdöttek. Mindenki tudja, hogy itt két hatalmas ellentétes erő szembenállásáról, küzde mérői volt szó. A Szovjetunió és szövetségesei a népek szabadsága, a nemzetek függetlensége mellett, a fejlődés a haladás biztosítá­sáért harcoltak. Ebből következik, hogy a Szovjetunió harca igazságos ügy ér­dekében történik. Fontos tudnunk, hogy igazságos ügynek csak azt tekinthetjük, ami & haladást szolgálja, mert előfor­dul napjainkban házánkoan is, hegy a rekció látszólag igazságos célokat han­goztat, ezek a célok azonban lenyege­ben odavezetnek, hogy a régi, népel­nyomó rendszert hoznák vissza. Mind­ezeket nem azért irtuk le, mintha el­lentét lenne közöttünk és a torontáli járás tanítói között. Csupán hozzá akar­tunk járulni a fogalmak tisztázásához. A vita az előbbi mellett, egy másik kérdésben szélesedett ki abban, hogy miiyen nevelési rendszer szerint tanít­sanak. Az elnöklő igazgató felhívta a figyelmet a „Köznevelés" legutóbbi szá­mára, amelyben az orosz nevelési rend­szerről jelent meg cikk. Felszólalására rögtön mozgás tamadt, közbeszólások hangzottak el az előadó mellett és el­lene. Nagy örömünkre szolgál, hogy őszintén, nyíltan kimondták, amit gon­dolnak. „Ki győződött meg róla." „Nem igen láttuk az orosz nevelés fölényét." Ilyen és hasonló közbeszólások hang­zottak el, amelyek ha tévedésen is ala­pulnak, mindenesetre őszintén törtek fel az emberekből. Már egészen kiszé­lesült a vita, amikor felállt egy fiatal­ember és elmondta, amit mindegyik felszólaló kerülgetett, de ki nem mon­dott. „Miért kísérletezünk nyugati vagy keleti tanítási rendszerrel, miért nem alakítjuk ki az önálló magyar nevelési rendszert." Nagyon helyesen a többiek megmagyarázták, hogy amikor mi az orosz neveléssé foglalkozunk, nem az­ért tesszük, mintha szolgai módra le akarnánk másolni. Ismereteket, bevált rendszereket gyűjtünk össze innen is, onnan is, hogy azután kialakíthassuk a sajátosan magyar hagyományok, útmu­tatása szerint nemzeti nevelési rendsze­rünkit. A késő délutáni órákra húzódó vita során a főkérdések mellett egy csomó apró problémát is megbeszéltek a toron­táli járás tanítói. Részünkre rendkívül élvezetes és tanulságos volt ez a dél­előtt. Elsősorban nem titkolhatjuk el örömünket a tárgyilagos felszólalások fölött, amit hallottunk. Nagy biztatás­nak tekintjük a jövőre vonatkozóan, hogy súlyos anyagi bajokkal küzdő ta­nítóink ezer gondjuk közben ilyen lel­kiismeretesen, hivatásukba vetett hittel foglalkoznak a szakmájukhoz tartozó kérdésekkel. Az a meggyőződés alakult ki bennünk, hogy nagyon sokan, akik a közélet vagy gazdasági életünk egyes területeink irányitó szerepet játszanak, sokat tanulhatnának ezektől a falusi ta­nítóktól, Erkölcsi szempontból is ser­kentőleg kell hatni minden jóérzésű magyar emberre a. torontáli járás; taní­tóságának: példamutató munkája. Túl­zás nélkül állítjuk, hogy nincs okunk aggodalomra a jövőt' illetően, amikor azt látjuk, halljuk, hogy nemzeti kul­turánl; legfontosabb ápolói olyan nagy buzgalommal, felelősségtudattal keresik a kibontakozás, az anyagi és kulturális felemelkedés uiját. Egy őszinte kíván­ságunk van, hogy minél többen köves­sék példáikat. Lakihegyen üzembehelyezték Enrópa legnagyobb rádióállomását Gerő Ernő újjáépítési munkáiénak ujabb jelentős állomása az uj 50 kilowattos adó (Lakihegy, december 21.) A laki­hegyi 50 kilovattos rádióadót és a 314 méteres antennatornyot únrepé­' lyes külsőségek között Tildy Zol­'án köztársasági fffnök jelenlétében ad'ák át a forgalomnak szombaton délelőtt. A bontás és építés munká­jában, résztvett 30 MAVAG munkás nevében Szallay Dénes vezétőszerelő jelentette, hogy elkészítették Európa legnagyobb rádió'ornyát. A munkás­ságot jogos büszkeség hatja át az. el­végzett munka miatt, amelyét idegen segítség nélkül végeztek el. Udvarhe" lyi. Ödön pósíavezérigazgató a ma­gyar pósta nevében köszönetet mon­dott az építésben résztvett minden munkásnsak. Ezután Gerő Ernő köz­lekedésügyi miniszter emelkedett szó­lásra. Hangsúlyozta, hogy ezen a napon a magyar íádió betépett az élvonalbeli etrópai rádióadók sorába. . 1947-ben 135 kilovattos energiával fogjuk vi­lággá sugározni a magyar demokrá­cia híreit, a magyar rádió műsorát. A Rádió nevében Ortulay Gyula elnök vette át az uj adóállomást. ' Ezután Tildy Zoltán köztársasági elnök és kísérete a megnyitó ünnep­ség után a leadóállomás műszaki be­rende ését tekintette meg. Szívélyesén elbeszélgetett a mérnökökkel, mun­kásokkal és tisztviselőkkel egyaránt, majd visszahajtatott a fővárosba. Pfeifferft követte barátja Szolnoki államtitkár, aki beadia lemondását A Szabad Nép grermebgyübossiegal vádolja a lemondott kisgazdapárti államtitkárt (Budapest, december 21.) Hivata­losan közlik, hogy dr. Szolnoki Ist­ván kereskedelemügyi politikai állam­titkár államtitkári megbízatásáról való lemondását közlő levelét decem­ber 18-áti adta át Nagy Ferenc mi­niszterelnöknek. Szolnokit reakciós múltja és jelene miatt a demokrata sajtó állandóan támadja. A Szatáad Nép egyik leg­utóbbi száma leleplezi Szolnokit, aki Ukrajnában mint önkéntes partizán­vadász, minden ok nélkül kézigréná" tot dobott egy kis falusi házba és egy anyái apró gyermekeivel együtt meg" ölt. A kisgazdapárti államtitkár, aki­nek ilyen Vértessyhez hasonló sötét múltja van, jobbnak látta távozni a politikai élet porondjáról'. A kisgazdapárti Oltványi lesz az u| kultuszminiszter? Lapértesülés szerint a Nemzeti Parasztpárt a honvédelmi tárcát kapja •'Budapest, december 21.) Politikai körökben a meglepetés erejével hat egy déli lap közlésé, amely szerint megdőlnek az eddigi kombinációk a kuLuszminiszteri tárca körül. Eddig ugyanis a tárca legesélyesebb jelöltje Tamási Aron iró volt, akit a Nemzeti Parasztpárt jelölt. A világosság értesülése szerint azonban a Nemzeti Parasztpárt meg­egyezett a Kisgazdapárttal abban, hogy tárcacserét hajtanak végre. Eszerint a Kisgazdapárt megkapja a kutíurtárcá't és helyette a honvédel­mi tárcát ífdja át a Nemzeti Paraszt­pártnak. Az uj kultuszminiszternek Oltványi Imrét emlegetik, kultusz­államtitkár jusíus Pál szociálde­mokrata képviselő lesz. A híradást fentartással közöljük, mert kétséges, hogy a Baloldala Blokk elfogadja e kul'uszminiszterhek azt az Oltványit, akinek reakciós ma­ga'arfása miatt kellett a pénzügymi­nisztérium éléről távozni. A köztársasági elnök Dobi Istvánt nevezte ki államminiszterré a lemon­dott B. Szabó István helyett. B. Sza­bó Isivan a Kisgazdapártban fog folytatni széleskörű tevékenységet. Négy millió 300 ezer forintot osztanak szét a pedagógusok közölt (Budapest, december 21.) A pénz­ügyi kormányzat magáévá tette a Magyar Kommunista Párt követelé­sét, ameiy szerint a kultusztárca a'a tartozó közti-ztviselők különleges el­bírálása érdekében, valamint a hiva­talos időn tul teljesített és eddig dí­jazásban nem részesített munkájuk ellenértékét megkaphassak. Erre a célra, mintegy 4,300.000 forint áll a tárca rendelkezésére a folyó költség­vetéi évben. A vallás- és közokta­tásügyi miniszter ezt az összeget a tanyai tanítók, a kötelező óraszámon felül tanító tanárok és tanítók, az egyetemek és tudományos intézetek­nek kimagasló teljesítményt felmu­tató alkalmazottai között kell felosz­tani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom