Délmagyarország, 1946. december (3. évfolyam, 271-294. szám)

1946-12-15 / 283. szám

iiláfl proletárjai egyesültetek» Szeged, 1945 decemsar 15. vaslrnap, ifi, W. 183 hl ín; 40 fillér, anmaMnnMi —, f_. r . 7| M ||r n | n) „ mwin m —w DÉLMAGYARO 4 MAGYAR KOMMUNISTA PA3T D ÉLM AQT AR0RSZÁG1 NAPILAPJA Tiszta beszéd a nemzet nevelőihez Irta: Gárdos Sándor. . .Mindenki tudja," mindenki hangoc?atja, hogy nagy bajok vannak a nemzet nevelői, a pedagógusok körül, de senki1 sem csinál semmit, csak hümmögnek és sopánkodnak. A Magyar Kommunista Párt véget akar vetni ennek a tehetetlen s tanácstalan egyhelybentopogásnak és e'.ha. iá'"ozta, hogy a legkomolyabb formában felveti ezt az égető kérdést a fáradoznak. Elvárhatjuk és megkcve- ; mást a nemzet nevelőitől csak meglelhetjük tőlük azt is, hogy segít- 'értést, bizalmat és jóindulatot a desenek nekünk ebben a munkánkban jmokrácia iránt, amely a politikai már csak azért rs, mert az uj, demo- s gazdasági nehézségek elhárítása 1ák mindig számolunk az adott hely- ' kratiikus Magyarországon a tanító • u'.án központi kérdésévé teszi a pezettel és jól tudjuk, hogy ilyen, tűi- (nem lesz többé a nemzet nyomorgó ' dagógusok ügyét. Értsék meg jól napszámosa, hanem arisztokráciája az őszinte, becsületes, tiszta beszé. legmegbecsültebb rétege a dolgozók ;det: mi a Magyar Kommunista Párt társadalmának. minden erejét, aktivitását felajáuljek A mai pedagógus nagygyűlésen a'a magyar tanítóság érdekeiért való zott igényekkel ina még nem léo hetünk fel azokkal a pedagógusokká' szemben, akik egy egész más, hamis eszmekörben nevelődtek és akiket máról-holnapra valami varázslit segítségével nem lehet demokratává, szocialistává átalakítani. Ahhoz idő kell és uj szellemiségű tanítóképzés. Magyar Kommunista Párt vállalja majd a politikai harcot azért, hogy tanítóink, tanáraink szégyenletes anyagi helyzetét a gazdasági lehetőkormányzatban. Hogv minél nagyobb Azt azonban megkövetelhetjük és el- ! ségeic keretén belül megjavítsa és súllyal léphessen fel a párt a tani tók és tanárok érdekében, az ország nagvobb városaiban sorozatosan pe•dagógusnagygyütéseket rendezünk és ezeken, a gyűléseken maguk az érdekellek mondják el sérelmeiket, panaszaikat és egyben javaslatokat tesznek a nevelő-nyomor felszámolásának gyors és kivihető megoldási módjairól. Ma Szegeden gyűlnek össze a város és a környék pedagógusa'', a tanyai tanítóktól kezdve az egyetemi professzorokig és parlamentáris formák között, részletesen megbeszélik, mik azok a halaszthatatlan tennivalók, amiket a nemzet nevelői' a tűrhetetlen helyzet likvidálása érdekében a demokratikus kormányzattól elvárnak. Ezen a nagygyűlésen tájékoztatják majd a pedagógusok legtevékenyebb patronusukat a Magyar Kommunista Pártot arról, hogy fnely ponton kezdje meg az elsősegélynyújtást, milyen vonalon indítsa meg a harcot a nemzetnevelési; rendszer gyökeres átalakítása érdc kében. Nagy horderejű és a demokratikus fejlődés szempontjából döntő jelen, tőségfl kérdés az, amire a mai pedagógusnagygvülésen feleletet kell adni. Nemcsak arra kell válaszolni, hogyan teremtsünk emberhez méltó életmódot a nevelői karnak, hanem arra is, milyen módon korszerűsítsük, demokratizáljuk egész nemzetnevelési apparátusunkat, azokat a pedagógusokat, akik az elmúlt évtizedek során lelkes kiszolgálói s egyben félelme'c en hatékony fegyverei Voltak a népellenes jobboldali gondolatnak. Mi Magyarországon népi demokráciát akarunk megvalósítani és minden értelmes ember, akinek józan világszemlélete van jól tudja, hogy meg is fogjuk azt valósítani. Nehéz feladat ez, mert nemcsak a kormányzási eszközöket, hanem az emberi lelkeket is át kell alakítani ahhoz, hogy Magyarországon a nép ideális demokráciáját kiépíthessük. A fasizmus által elsötétített közszellem fokozatos átvilágítása azonban a mar gvar pedagógusok nélkül el sem képzelhető. Ahhoz pedig, hogy ez a nevelői kar alkalmas legyen erre a lélekidomári szerepre elsősorban maguknak az oktatóknak van szükségük demokratikus átképzésre és arra a várhatjuk a magyar pedagógusoktól, hogy ne álljanak szemben azokkal a népi erőkkel, amelyek most Maszeirvezett tömegeinek erejével, az állala képviselt szociális elvek minden küzdelemre és viszonzásul csak azt kérjük, támogassanak bennünket másik nagy harcunkban, amelyet a demokrácia megvalósításáért, a dolgozók jobbsorsáórt vívunk. Itt a kezünk pedagógus urak, csapjanak be;e? Olyan egyesség ez, amelyből a ha. sulyával küzd a pedagogusok éide- zának, a magyar nemzetnek lesa gyarország demokratikus átalakításán kelért. Ezzel szeműén nem kérünk nagy, nagy haszna. Izgatott hangulatban, de Rendbeni fegyelmezetlen zajlott le az MKP drágaság elleni tüntető nagygyűlése A munkásság: szónokai: Tombácz Imre, Agócsi János, Lucs Ferenc, TarI Józsefné ós Székely a? árak csökkentését, a dolgozók élelmiszerellátását és a feketézők felakasztását köretelték A nagygyűlés határozati javaslatát eljuttatják a miniszterelnökhöz, a közellátási és igazságugyminiszterhez (Szeged, december 14.) A dolgozók türelmetlensége és elégede'iensége az utóbbi időben az egész országban nőttön-nő, mert azt tapasztalják, hogy amig egyrészt ertjük megfeszítésével küzdenek az ország újjáépítéséért, eddig, mások vagyont gyűjtenek a feketézésből és külföldre csempészik a dolgozók részére készült árut. A hivatalok és kormányzati tényezők sem hoznak megfelelő szigorú intézkedéseket és igy érthelő, hogy a dolgozó tömegek mindenfelé népgyűléseken tiltakoznak a Magyar Kommunista Pírt vezetésével az egyre növekvő drágaság és az ezt előidéző nagytőkések ellen. A dolgozók elégedetlensége Szegeden ,'s már-már a tetőpontjára érkezett és ezt juttatták kifejezésre a szónokok a Magyar Kommunista Párt által rendezett hatalmas arányú népgyűlésen szombaton kora délután a Klauzál-téren. Fegyelmezed, zárt sorokban vonul fel a munkásság" A szegedi gyárak, üzemek munkásai, a pártszervezet tagjai már jóval a követelünk! gyűlés előtt fegyelmezett, zárt sorok-j Szavait zugó helyeslés fogadta és ban vonultak fel a gyűlés színhelyére, hosszan, ütemesen éltették Tombácz ugyanolyan kizsákmányoltjai a lelkiismeretlen feketézésnek, mint bármelyik más dolgozó társuk. Felvonultak a szakszervezetekbe tömörült dolgozók is, ez MNDSz asszonyai, a Móricz Zsigmond Népi Kollégium csoportja, a MaDISz. SzIT, NISz szegedi ifjúsága is. A Kiauzál-téren egyik csoport a másiktól vette át a lelkes jelszavakat és egyemberk.ént kiáltották együtt: Elég volt ax ígéretekből 2 Csak akkor csöndesedett el a tömeg, amikor a Himnusz elhangzása után Tombácz Imre elvtárs nemzetgyűlési képviselő lépett fel a nemzetiszínű zászlóval feldíszített dobogóra. — A magyar demokráciában elérkeztünk oda — mondotta —, ahol a dolgozók széles rétegei megkövetelik, hogy ne a nagytőkések, spekulánsok és árdrágítók akarata érvényesüljön, hanem a dolgozók, a munkások, parasztok, értelmiségiek, a kisiparosok és kiskereskedők követelései nyerjenek kielégítést. Elég volt az ígéretekből, tetteket elvtársat, majd felhangzott a szavalókórus: — Munkát, kenyeret, drágitóknak kötelet! N:mzetiszinü és vörös zászlókat, nagyméretű transzparenseket hoztak magukkal és ütemes kiáltozásokkal ádtak hangot elégedetlenségüknek. — Hol a krumpli, hot a tojás? Feleljen a közellátás! — harsogták. A tüntetésnél hatásosabb Egy másik csoport a karteiek feiesz- fegyvereink is vanna k látását követelte, mások általános helyeslésre találva „kötelet az árdrágítók- ' Agrőcsi János elvtárs az ipari munnak!" kiáltásban törtek ki. íkásság nevében szólalt fel ezután. — Minden kamra üres már, kövér! — Azok, akik együttéreznek a néimég a főispán! — zúgott fel egy rso-. külöző, küzlcödő dolgozókkal — monport. Az egyik transzparensen Pelőfi ma ismét időszerű sorait láthattuk: „Még kér a nép, most adjatok neki!" Mire a gyűlés megkezdődött, a Klauzál-tér szinte feketéllett a tömegtől. A rrtegdöuthetetlen hitre, ami a falusi | környező utcákat is valósággal ellepték tanítót és az egyetemi tudós-profesz- , emberek Kopottruhás munkásasz, , , ,, ,, , ,.„f szonyok, férfiak ezrei álltait hataimas szórt a haladó eszmek fanatikus agi- tömegbfin| de lá;tunk igen s.jk köz(iszt. latorává alakítja ab Mi kommün,:S- | viselőt, értelmiségi dolgozót is, akik nyü sajnálkozni és türelemről, kitartásról prédikálni. — Hónapok óta hitegetnek bennünket azzal — íoly.aita nagy tetszesnyiivanivasokkal Kísért íeiszólalását —, hogy a íorintrontokat a gazdasagi életünk nagy bűnözőit felakasztják. Ma mar minuen dolgozó munkás mosolyog, ha az akasztást hallja emlegeim, mert tudja, hogy az egesz csak mese és hitegetik ve.e. Pedig tudjuk, hogy szép szammai akadnak, akik megerdemiik az akasztófát. Nem valami vad vérengzési vágy hajt bennünket, amikor akasztást követelünk, hanem az a meggyőződés, hogy ha máskép nem megy, hát ilyen módszerrel majd jobb belátásra lehet birni a feketéző, árurejtegeti urakat. ( Agócsi elvtárs kifejtett,e, hogy a közellátás, a kormánybiztos csak Ígéreteket, sajtónyilatkozatokat adott eddig a dolgozók követeléseire, majd igy folytatta: — Ha mi a hideg, nyirkos decemberi napokban hitvány gúnyában, lyukas cipőben küldöttségjárásokat es tüntetéseket szervezünk, erre a nyomor és a drágaság kényszerit bennünket. Értsék meg a hivatalos tényezők és aggodalmaskodók, hogy mi nem ragaszkodunk a tüntetésekhez, a tömegmegmozdulásokhoz, de ha kényszerítenek rá bennünket, akkor van nekünk fegyverünk még ennél súlyosabb is. Ha másként nem megy, még a mánál is erőteljesebb, szigorúbb formában szerzünk érvényt követeléseink teljesítésének. Árut követelnek a -kiskereskedők Hosszas, hatalrrfhs éljenzés követte Agócsi elvtárs felszólalását, majd Lucs dotta —, de soha nem éltek olyan nehéz körülmények között, mint mondjuk, az ipari munkásság, azok helytelenítik a tömegtüntetéseket és küldöftségjárásokat. Másképpen gondolkodik Ferenc elvtárs a szegedi kiskereskedők az ipari munkás, aki pénte ken megkap-: nevében kezdett beszélni. Felszólalását ja a fizetését és a sok levonás után ki- nagy tetszést kiváltó bejelentéssel kezdtünik, hogy alig marad ánnyi, amiből te, amely szerint a szegedi közellátási az asszony a következő hétre a legfon- ' felügyelőséggel együtt, sikerült kihar tosabb élelmiszereket be tudja szerezni.' colni, hogy 10 ezer méter olcsó flanell, A négyszobás fűtött lakásokban köny- ' karton és zefir árut kapjanak. Ezt a