Délmagyarország, 1946. december (3. évfolyam, 271-294. szám)

1946-12-29 / 293. szám

VASÁRNAP, 1946 DECEMBER 29. DÉLMAGYARORSZÁG ÜZEMI ORJARAT A szegedi üzemekről, az üzemek helyzetéről nehéz beszélni anélkül, hogy meg ne emlékezzünk arról a ílősi erőfeszítésről, amit a dolgozók az újjáépítés, a stabilizáció megférem tése és ennek megvédése érdekében folytattak és folytatnak még ma is. Ma már minden kétséget' kizáró tény az; ha a magyar dolgozók hajlandók lettek volna rálépni arra az útra, amit a tőkések nagy ravaszm számukra készítettek, Magyarország ma nem a felemelkedés útját járná, hanem a legmélyebb gazdasági zűrzavar mocsarában fetrengene. Ma mar minden kétséget kizáró tény az, l:a a Magyar Kommunista Párt a maga szervező erejével és vezetőképességével nem állott volna a rotnbadőníött ország élére, ma. nem volna törvényes rendünk, ma az első teljes békeév karácsonyán nem ünnepelhettünk volna megbékélt szívvel és a jövőbeli felemelkedésünk - biztos tudatával. } Amikor országunk Horthyék gálád uralma és a nép széles rétegeinek közömbössége miatt.a sír széléré került, amikor a lelkeken erőt vett a közömbösség és a tehetetlenség, akkor áz MKP volt az első, amelyik hozzáfogott, hogy új országot építsen a romokból. A magyar dolgozó nép széles rétege;, az ipari munkásság százezres tömegei ekkor kezdtél; megismerni a kommunisták igazi arcát. Megismerték és megszerették. Felismerték: ez a párt az ő pártjuk és az út, amelyen jár, az ország felemelkedésének útja. Az ipari munkások léptek rá elsősorban a kommunisták által megjelel ölt útra. Vállalták a nélkülözést, vállalták az élet minden szenvedését. Munkájuk eredménye lett, hogy a gépek lassan zakatolni kezdtek és ha vontatottan is, de megindult a termelés és megindult szépítkezés. Ez történt országszerte és ez történt Szegeden is.. A háború következtében tönkrement üzemeket a munkásság hallatlan áldozatkészséggel építette ujjá. Ennek az áldozatkészségnek legszebb bizonyítékát szegedi viszonylatban Uj s/egeden lehet látni. Ezt az országos vonatkozásban is nagyüzemnek számító gyárat nagyrészt a földdel tették egyenlővé a" ráhulló bombazáporok. Gépei elpusztultak, vagy a német hadsereg jóvoltából a 1 rsza fenekére kerül ték. 1944 októberében 32 emberrel kezdte működését és ma több mint 1.-100 munkást foglalkoztat. Az elmúlt két esztendő' az ott dolgozók számára a szenvedések, nélkülözések szakadatlan sorát jelentették. Hetekig fizetés nélkül dolgoztak. Majd az infláció tobzódása következtében fizetésük értéktelen papírröngy/ volt csupán. A kollektív szerződések által biztosított természetbeni járandóságukhoz az igazgatóság nemtörődömségének következtében sok esetben csak két-háromhetes késéssel jutottak. Mégis végezték munkájukat. Elszántan, a jobb jövőbe betett hitt biztos tudatával. Ma már minden kétséget kizáró tény az, hogy a szegedi üzemek dolgozóinak munkája, öntudatos fegyelme is nagyban hozzájárult a jó pénz megteremtéséhez, ami egyben a magyar demokrácia eddigi legnagyobb sikere is. Egész természetes az, hogy a jo pénz megteremtése egy egész sor olyan problémát vetett fel, ami az infláció tobzódása idején másodrangunak számított. Felvetette az életnívó további emelésének kérdését ésfelvetette az eddig teljesén elhatiyaIRTA ; BERÁR DEMETER golt egészségügyi berendezések tökéletesítésének kérdését is. A jó pénz megteremtése a szegedi üzemekben is a harc kré'cződéséhez vezetett. A tőkések ezt arra akarták felhasználni,, hogy az újjáépítés során jól dolgozó, az inflációs idők alatt rengeteg áldozatot hozó, de számukra kellemetlen munkásokat az utcára dobják. Ez, a tendencia végigvonult az összes szetörekvését* lényegében megakadályozni. Újszegeden 120 munkást akartak elbocsátani. A Lemezgyárban 30, a Konzervgyárban több mint 250-et. A Zwild-kötődéb^n 20-at. De nem volt jobb a helyzet a szegedi' kendergyárban és a többi'üzemekben sem. A munkások ezzel szemben követelték a felmondások visszavonását, az egészségügyi berendezések tökéletesítését. Követelték a bölcsődék felállítását, fürdőket és öltözőket. Ezeknek a követeléseknek egy-részét teljesítették. A többiért folyik a harc, s nem kétséges, liogy az igazgatóság ellen áfását csak következetes és ki^ gedi üzemeken. És csal; súlyos har- tartó munkával tudják majd niegcok árán lehetett a tőkéseknek ezt a i törni az üzemek dolgozói. Igy van ez a szegedi Gázgyárban is Szegeden több mint két'hónapja gozöi a többi szegedi üzemek dolgovan gázszolgáltatás és a gázkemencéknél dolgozók .azóta is hasztalan követelik egészségük fenntartásához feltételűül' szükséges élelmiszerpótlékot. Az ország összes gázgyáraiban a gázkemencéknéi dolgozók napi 3 deci- tejet, 3 dkg vajat és 5 dkg szalonnái kapnak, hogy ezzel cllcnsúIyzoni íudják a koksz kiszedésénél felszabaduló gázok egészségroinböíó hatását. A szegedi igazgatóság arra való hívaíkozássál, hogy itt a horthysta időkben , sem kapták az élelmiszerpótlékot, elzárkózik ennek a követelésnek teljesítése elöl. A gázgyár dolzóival egyetemben kemény harcot vív a kollektív szerződésben biztosított vagy régebben szerzett jogai érvényesítéséért. Ez a harc — bár kétségkívül még sok a tennivaló — nem eredménytelen. Av munkástömegek, a szakszerveze tekre és a Magyar Kommün'sta Pártra támaszkodva folytatják a küzdelmet, azzal a biztos tudattal, hogy az elkövetkezendő karácsony egy olyan országot fog találni itt, mellnek minden dolgozója teijes szívből és joggal ünnepelheti a karácsonyt. Ne játszunk a tűzifával! . Munkásság kövifeiésére rendeletet adtak ki, hogy a fakereskedők 50 kg-nái nagyobb tételben nem adhatnak ei tűzifát Rendet kell teremteni a tüzua~fronton! . (Szeged, december 28,.) A szegedi . gedi szükségletet, ipari 'munkások küldöttségét vezették j Dénes Leó elvtárs. Farkas fsjván és Gyólai István elvtársak a közellátási kormánybiztoshoz szombation délelőtt, A küldöttség előadta, Páifi Györgynek,' hogy a dolgozók türelmüket vesztették a szegedi faellátás körül tapasztalható áldatlan állapotok miatt. Szegedre majdnem állandóan érkezik kisebb tételben fa. Ezt azonban 8—10 mázsás tételekben adják tovább a fakereskedők pénzes embereknek, azon a cimen, hogy előre befizették az összeget. A kisembereknek, csak ígéret jut. A dolgozók megelégelték ezt a helyzetet és követelik a kormánybiztostól, adjon utasítást a kereskedőknek, hogy csak 50 kilogramos tételekben árusíthatják a fát. Az intézkedéseket pedig a rendőrséggel ellenőriztessék. Azok a kereskedők, akik megszegik a reiklelkezésieket, veszítsék el ipar igazolványukat. Sok kereskedő azzal érvel, hogy aizért nem tud fát hozatni Szegedre, mert nincs pénze. Akinek rrihes pénz©) az ne ke-, reskedjék, hanem adja vissza az iparigazolványát. A dolgozók követelték, hogy a rendelkezést a fakiosztás körül még a szombati napon bocsás- jménv meg van rá, hogy sikerül is re összehívta a szegedi íakereskedőket és megkérdezte vállalkoznak-e arra, hogy a város tüzifaszükségletét fedezik. Amennyiben a kereskedűtársadalom nem vállalkozott volna erre a feladatra, Dénes Leó elvtárs megfelelő városi szervet létesít a feladat elvégzésére. A kereskedők azonban egyhangúlag vállalkoztak a feladatra. Dénes elvtárs messzemenően támogatta is a kereskedőtársadalmat, amennyiben még százezer forint kölcsönt is szerzett részükre. Ennek ellenére azt látjuk, hogy fa nincs Szegeden. Nem tudjuk: kereskedőink tehetetlenségén múlik-e, vagy szabotázzsal állunk szemben- A tűzifa körüli játékot meg kell vizsgálni és a bűnösöket megbüntetni. Nem elegendő iparigazolvánnyal rendelkezni, és Ígéreteket tenni. A városnak nincs szüksége Ígéret-kereskedőkbe, mert ezt a »szükségietét« a fasiszta érában kielégítették. I Dénes elvtárs különben a tüzifakérdésben hétfőn tárgyal az illetékes kormánytényezőkkel és minden reTávolitsuk el a rongyemöerekei a közéletből! Nagy öröm részünkre, hogy a köztiszteletben álló megyéspüspök karácsonyi vezércikkének van olyan része .is, amivel nemcsak hogy riem szállunk vitába, de a legteljesebb mértékben egyetértünk. „Gyanús, szennyes, sőt rovottam ltu egyénele a pártok utján betolakodtaK fon'íos gazdasági és politikai állásokba." Ezt Peyerék memorandumából idézte a püspök ur nyilván nem azért,. mintha Peyerrel, hanem csupán az előbbi idézettel ,ért egyet, Természetesen mi ig a püspök úrral és nem Peyerékkel azohösitjuk felfogásunkat. Egyszerűen azért, mert nem -szeretjük az olyan Peyer-íéle álszenteket, akii; vizet prédikálnak és bort isznak. Mert érzékenyek és kényesek vagyunk elveink erkölcsi és politikai tisztaságára és nem téveszt meg bennünket, ba az erkölcstelenség mocsarából valaki —- ebben az esetben Peyer.— a liliomok .tisztaságáról prédikál.' Két esztendő óta hány cikkben, beszédben hivtuk fel az illetékesek és a közvélemény figyelmét a szennyes, gyanús alakok eltávolítására. Hónapok óta cikkezünk, hogy gyilkoso.kat, mint amilyen Vértesy Károly, né tűrjenek meg a legnagyobb" demokratikus párt sorai között. Nem is olyan rég volt, amikor lelepleztük, hogy egy közönséges zsaroló neve van ugyanazon az, ujságop, amelybe már akkor is irt komoly, segíteni, bátorítani, tani-tani akaró sorokat Csanádmegye püspöke. Nagyon egyetértünk mindenkivel abban, hogy a gyanús, szennyes alakokat, gyilkosokat el kell távolitani a gazdasági pozíciókból a legkisebb felelős helyről is még akikor is, ha az ország legnagyobb pártja körömszakadtáig védi őket. - , ... A gyanúsak és szennyesek közé tartozik az is, aki nemcsak politikai és gazdasági, hanem erkölcsi szempontból is kifogásolható. El tudjuk képzelni, hogy q, tiszta-muLtu, becsületes paraszti tízezrekből milyen megütközést váltott ki, amikor hallották, hogy pártjukban, a Kisgazdapártban olyanok is akadnak, mint Vidövics Ferenc ur,-aki politikai bűnei mellett ráadásul kétszer kötött házasságot. Elvetemültségre, aljasságra van szükség ahhoz, hogy valaki valamilyen. súlyosabb főbenjáró bűnt elkövessen. Vidovies ur ugy látszik túlórázik az aljasságban, mert amellett, hogy tömeggyilkost szöktet ki külföldre, még a házasság szentségébe is" ugy tapos bele, mint értéktelen rongyhalmazba. A hivő, paraszti lélek tisztasága sehogy sem tudja elfogadni, megbocsájtani a züllöttségnek ezt a fokát. De nem tudja megbocsájtani egyetlen más társadalmi réteghez tartozó becsületes ember sem. Mindenkinek, aki érzékeny és kényes az erkölcsi tisztaságára, egyöntetű követelése, velünk együtt, pusztuljanak a Vidovics-féle bigámisfea erkölcstelen emberrongyok, még akkor is, ha akadnál; megtévedtek, vagy gazemberek, akik védeni próbálják őket. sák ki. A küldöttség fényes eredménnyel távozott, amennyiben a fakereskedők ti még a szombati napon megkapták a hatóságoktól az utasitást, hogy csak 50 kilós tételekben adhatnak fát. Ezen túlmenően pedig megegyezett a küldöttség, hogy a Szegedre érkező fa felét a kiskereskedőknek adják át, mig a másik felét az üzemek dolgozói kapják meg. A szegedi 'fakereskedők azt ígérték, hogy 2 hónapon belül mintegy 1200 vagon tűzifa érkezik Szegedre. Félünk, hagy ez is olyan beváltatlan Ígéret marad, mint a többi volt, ezen túlmenően pedig ez a fa megközelítően sem elégíti ki a szenyugvóponira hozni a kérdést és a várost fával ellátni. Cftampetier de Rlves lett a francia köztársaság uj elnöke] (Páris, december 28.) A francia köztársasági tanács elnökévé a választás harmadik fordulójában 124 szavazattal Champetier de Rives, a népi köztársasági mozgalom jelöltjét választották meg, Marrane kommunista jelölt 119 szavazatot kapott. • Szilveszter-est az Ujságiróoithonban Az Ujságiróotthon nagyszabású Szilveszter-estjének előkészületet befejeződtek. Készen áll a nívós és pompás program, amely előreláthatólag szenzációja tesz Szeged ezidei Szilveszterének. A műsorban a Szegedi Nemzeti Szinház művészei közül: Nagy Csilla, Szondy Biri, Versényi Ma, Zentai Anna, Benkő Miklós, Gáli Pál, Kassai János, Káldor Jenő, Kozák - László, Levitzky Andor, Nádas Tibon,'Rósa. Jenő és Sugár Mihály vesznek) részt, azonkivül A mi kis városunk cimü szatírában, amit dr. Enyedy Károly szerkesztő irt, több szegedi ujságiró. Az Óesztendőtől Benkő Miklós búcsúzik. Az ujat Zentai Anna köszönti Magyar László szerkesztő verseivel. Az alsó részen jazz játszik, az emeleten dr. Naszády József zongorázik. Négy szegedi festőművész képét kisorsolják. A helyfoglalás csak a jelentkezés sorrendjében történik. Belépőjegy ujságiró- és müvéSztagoknak 5 forint, pártoló tagoknak 10 forint; tagok vendégeinek 15 forint. Telefonon nem lehet a helyeket lefoglalni. A műsor este fél 10 órakor kezdődik. , — A Kommunista Párt Belváros L szervezeté (Berzsenyi-utca 2. szánt) 31-ért esté 8 .órai kezdettel hangulfitos szilveszteri »Tarka-est«-et rendez. Jazz. Tánc reggelig. Tombola. Malacsorsolás. Disznótoros vacsora. 5 drh élő uála<ytá«i sértés lasiM*™*"**"* ~ . * mv-ia' m úkjá.m-